A következő címkéjű bejegyzések mutatása: filmadaptáció. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: filmadaptáció. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. június 18., kedd

"Rózsák háborúja" sorozat

6:00 0 Hozzászólás
Nagyon sok könyv, több film is feldolgozta a Rózsák háborúját. Könyvek tekintetében pl. erről a polcról tudtok szemezgetni, ha a Plantagenet dinasztiáról szeretnétek olvasni illetve a háborúról. 

De mi is volt az a Rózsák háborúja?
Nagyon röviden: egy 30 éves háború, ami 1455-ben tört ki a York és a Lancaster család között az angol trónért. Ki ezért, ki azért érezte úgy, hogy jogosan övé a trón. Ezalatt a 30 év alatt valóságos vérfürdőt rendeztek, sokat háborúskodtak egymás ellen; lefejezték, kivégeztették akit csak tudtak, akiről úgy tartották, hogy az útjukban állnak. Legyen szó akár gyerek az illető. Aztán persze ideig-óráig, lényegében váltogatták egymást a trónon.

És miért is íródott meg ez a bejegyzés? Az elmúlt hetekben nagyon rákattantam a HBO-s sorozatokra és így 3 olyanra, melyek ezt a korszakot elevenítik fel.
Időrendi sorrendben az első A fehér királyné.

Philippa Gregory az elismert történész és író felfedi azon három asszony igaz történetét, akik átélték a Rózsák háborúja elnevezésű dinasztiák közötti küzdelem hitszegésekkel és vérontással teli idejét. Azzal érvel Gregory asszony, hogy a családi viszályok közepette élő asszonyok megismerése nélkül lehetetlen megérteni Anglia történetének e bizonytalan és fordulópontot jelentő időszakát, mely kettészakította a nemességet. Ugyanúgy alapvető fontosságú a szerepük, mint a hagyományos történetírásban bármely királyé és nemesé. Ez rokonságok nem pedig országok közötti harc volt, így ezen asszonyok lojalitásának, lázadásainak, összeesküvéseinek és árulásainak döntő szerepük volt Anglia történelmének alakításában. 



A második A fehér hercegnő, aki a fehér királyné lánya lenne.
Négy évvel az angol feldolgozás után elkészült Philippa Gregory regényének amerikai változata. A nyolcrészes sorozat az angol történelem viharos időszakában, az 1400-as évek második felében játszódik, a Rózsák háborúja idején. Történet a családról és szerelemről, ármányról és árulásról, a középpontban Yorki Erzsébet (Jodie Comer) és VII. Henrik (Jacob Collins-Levy) viharos házasságával. A köztük lévő személyes és politikai ellentétek azzal fenyegetnek, hogy újra szétszakad a királyság. 



A harmadik pedig A spanyol hercegnő, aki pedig nem más, mint A fehér hercegnő fiának a felesége. Legyen szó Artúrról vagy épp Henrikről.
Aragóniai Katalint, a gyönyörű, spanyol hercegnőt három éves korától arra nevelték, hogy az angol trón várományosa. Feleségül megy VII. Henrik király legidősebb fiához, Artúrhoz, de fél évre rá megözvegyül. Úgy tűnik, a trón elveszett.
A látványos sorozat Aragóniai Katalin életét idézi meg. Spanyolország gyönyörű, tizenéves hercegnőjét három éves korától arra nevelték, hogy az angol trón várományosa, VII. Henrik angol király legidősebb fiának, Artúrnak a felesége lesz. A 16 éves Katalin 1501-ben érkezik Angliába ragyogó udvarával, beleértve a udvarhölgyét, Linát. Alig egy hónappal később Katalin és Artúr összeházasodnak, a lányból walesi hercegnő lesz, fél évvel később pedig özvegy, ami megkérdőjelezi királynői jövőjét.



Ha tudjátok, akkor nézzétek meg időrendi sorrendben a három sorozatot, mert nagyon érdekesek és izgalmasak. Nálam fordítva jött ki a lépés, pont fordítva haladtam az időrendben és bár így is nagyon érdekes volt, de azért jobb lett volna, ha sorban látom őket. 😁 És mint ahogy fentebb is olvashattátok, a királyné és a hercegnő adaptáció.

2019. május 27., hétfő

Richard Ford: Vadon - A tűz, amely mindent feléget maga körül

7:00 0 Hozzászólás

Elsőnek a kis terjedelme miatt gondoltam, hogy gyorsan elolvasom. Miután belekezdtem, már a stílusa is megragadott. Ez a könyv remek kikapcsolódás volt egy 500 oldalas klasszikus után. A fülszövege keltette fel bennem az érdeklődést. Sőt, a borítója sem mindennapi, nagyon szép árnyalatokkal készült a kép, amely az érdekes történetet takarja, díszíti.

Ami a tartalmát illeti, szerintem egy teljesen hétköznapi családról beszélhetünk, akiknek az 1960-as években a munkahely megtartására kellett leginkább összpontosítani. Fő téma volt náluk a pénz, ami a mindennapjaikat keserűen fűszerezte. De mindig talpon tudtak maradni közös erővel.
Ez a sztori igazándiból a montanai Great Falls kicsiny városkában játszódik, ahova a 16 éves Joe és családja költözik, egy jobb élet reményében. Akkoriban nagy buizniss volt az olaj területén mozogni, ezért Joe apja Jerry, gazdag emberek el akart foglalkozni, hátha sikerül neki is sok pénzre szert tenni. Egyik pillanatról a másikra, kirúgták a hőn szeretett golf oktatói állásából. Akkoriban hatalmas tüzek pusztították a környező erdőket, így Jerrynek alkalma adódott, hogy új munka területén bizonyítson, mint rátermett férfi ember.
A történet a könyvben nem idézett fel sok időt, de ahogy Jerry elment, hogy tűzoltóként szerepeljen, a felesége már meg is csalta, szinte a kamasz fia szeme láttára. Azt hiszem három napig volt távol Jerry, de Jean ez idő alatt képes volt félrelépni. Érdekes, hogy a fia nem jött ki a sodrából, nem tombolt, nem hagyta el az anyját... ő belül örlődött. Minden nap ezen kattogott az agya, de teljes mértékben nyugodt maradt. Joe nagyon büszke volt az apjára, és tudta, hogy haza fog jönni. Amikor ez megtörtént, Jean színt vallott. Beismerte, hogy más férfit szeret, Warren Millert, aki egy gazdag ember. Természetesen szét bomlott a család. Warren Millerről annyit említenék, hogy egy idősödő férfi, aki rettenetesen nyugodt, higgadt személyiség, még akkor is, mikor felgyújtják a házát. Ettől függetlenül nem szimpatikus, még Joe is fél tőle, de Jean testét-lelkét kihasználja. Számára Jean nem más mint egy újabb hölgy, akinek udvarolni lehet.


Attól függetlenül, hogy tetszett a regény, számomra a karakterek olyan idegfeszítőek voltak. Jean, a nagyvilági hozzáállása miatt. Sokszor lehet tőle olvasni amikor azt mondja a fiának, hogy ő ezt nem értheti (mármint azt, hogy az anyja miért viselkedik így). Természetesen én sem érthetem mi zajlott Jean fejében, de szerintem ezt lehetett volna kultúráltabb módon is beteljesíteni, nem pedig a fiát is bele rángatni, és előtte kiélni a vágyait. Nekem olyan nemtörődöm volt, mint amikor a férfiaknál előjön a kapuzárási pánik. Joe, az ártatlan kamasz fiú, aki semminek a láttára nem borul ki. Ez igazából egyéniség függő, de engem nagyon zavart, hogy még csak le sem akarta beszélni az anyját a rossz döntésről. Mindent elnézett neki (kívülről mi ezt láthattuk), de belül menekülni akart. Tudta, hogy mindenhol jobb lenne csak ott nem ahol van. Az biztos, hogy két külön természet volt Joe és az anyja Jean is. Jerry volt nekem a legszimpatikusabb, aki életét kockáztatva munkát vállalt egy erdőtűzben. Ő szerette a feleségét, szerette a fiát, mégis a rövidebbet húzta.

"Abban a pillanatban a halál kevésbé tűnt szörnyűnek, mint az egyedüllét, noha nem is voltam egyedül, és reméltem, nem is fogok egyedül maradni; még akkor is, ha ez gyermeteg gondolat volt. Abban a pillanatban eszméltem rá, hogy sírok, és hogy addig nem is vettem észre, eszembe se jutott. Csak megyek hazafelé, gondoltam, és próbáltam végiggondolni a dolgaimat, az élet dolgait úgy, ahogy voltak."

Címe a könyvnek:

Vadon
A tűz, amely mindent feléget maga körül

A Vadon szó nekem egyáltalán nem passzolt a tartalomhoz. Csak azért vadon a címe mert tanúi lehetünk egy kis természetnek? Nekem ez kevés! Viszont az alcím, az már annál inkább párosult a könyvvel. Természetesen ez a tűz amely mindent feléget maga körül, kétértelmű szó. Az első maga az erdőtűz, ami mindent magával ragad és megsemmisít. A második a vágy mint tűz. Fellobbant a tűz Jean asszonynál, akinek a családja ezáltal megsemmisült, felégett.


Szóval én élveztem ezt a könyvet annak ellenére, hogy voltak számomra kellemetlen helyzetek a sztoriban. Komolyan mondom én ott mindenkit felpofoztam volna a tetteik miatt. Viszont amit a javukra írnék az az, hogy nem tudhatjuk mi történt a családdal a könyv előtt. Mi által lett ilyen Jean, Joe vagy Jerry. Lehet egyszer régen Jerry is félrelépett, vagy Joe életében valami olyan súlyosabb lelki trauma érte, ami miatt most így áll hozzá a családhoz.

Összességében négy csillagot adok. Jó könyv! Olvassa el az a személy, aki szeretne részt venni egy kis családi viszályban, vagy női szeszélyben. Aki tapasztalni szeretné, hogy mit okoz egy békés családban a megcsalás, hogy milyen negatív érzést vált ki a család többi szereplőiből.

Köszönöm Athenaeum kiadó az élményt!

2019. május 18., szombat

Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita

7:00 0 Hozzászólás

Készítettem magamnak egy toplistát aminek szinte a legelején szerepelt ez a könyv. Viszont számomra nem adta át azt az üzenetet amit más olvasónak igen. Miért van az, hogy mindenki imádja ezt a művet énnálam pedig nem érte el ugyanazt a hatást? Annyira próbálkoztam hogy nekem is tetszen, de csak egy közepesen erős könyvnek mondanám, ahogy én tudom értékelni.


Amit tudni kell erről a könyvről az, hogy orosz az író, orosz a történet is. Létezik egy ördög Wolland és csatlósai, akik a moszkvai küldetésük során varázslatokkal bűvölik a népet, illetve egy-két embert rémisztgetéssel. Konkrétan a könyv első fele arról szól, hogy a gonosz befészkelte magát egy lakásba ahol letáboroznak egy időre. Viszont az ott lakók ezt nem nézik jó szemmel, mert furcsa dolgok történnek.
A másik futószál a gonosz javára, hogy vannak emberek akik az elmegyógyintézetbe kerülnek, mert látták a gonoszt mialatt természetfeletti dolgokat művel amit egy hétköznapi ember nem képes felfogni a tudatával. Néhányuk ezért gumiszobába kerülnek. Nem képesek feldolgozni a látottakat.
Miután a gonosz megmutatta magát, vagyis felhívta az emberek figyelmét, kapcsolatba lépett egy Margaréta és Mester nevezetű párossal. Ők kapták a főszerepet a második részben. Az alvilág Ura őket kiválasztotta, mert függőben lévő kapcsolatuk volt, amiről nem is tudtak. A bizonyos Mester, a regénye miatt orvosok közé került. Megírta mi történt Jézus keresztre feszítése idejében. A gonosz nem tudott nyugodni, kikészítette a Mester idegeit, de ezt nem tudatosan csinálta. Ugyanis a művész nem fejezte be a regényt, így Poncius Pilátusnak a halála után nem volt helye, azaz nem tudták a regény alapján hogy az égiek közé menjen, netán a föld alá, a gonoszhoz. Persze ő maga, a Mester, nem tudta miért történik mindez, ezért klinikára ment, hogy gyógyítsák meg. Szóval... még tudnám fokozni a szálak kibontakozását, de úgy csak feltárnám a többi olvasó számára a lényeget, részletet.
Teljes mértékben természetfeletti jelenségeket tapasztalhatunk a történet egész ideje alatt. Bár ha belegondolunk a sátán, az ördög bármire képes. :)


Ti hisztek a paranormális dolgokban? Mert komolyan mondom a könyv olvasása alatt azon gondolkodtam, hogy közelebbről is úgy megismerném azt a bizonyos gonoszt. De tudjátok én úgy képzeltem el, mint egy nagyon helyes, sármos férfit. Ennek persze nem mertem hangot adni, mert féltem, rögtön bedilizek, mint a könyvbéli szereplők. Van is egy idézetem ami azt bizonyítja, hogy nem csak én gondolom így:

"-Értem már... Arról van szó, hogy odadjam magam neki - suttogta Margarita elgondolkodva.Azazello erre fölényesen elvigyorodott.-Biztosíthatom magát, az egész világon minden nő erről álmodozna, de - s arcát itt gúny torzította el - csalódást kell okoznom magának: ilyenről szó sem lesz." 

Egyébként ahogy a könyvben is ketté van oszta a történet, számomra is volt egy szakadék a két felvonás között. Vagy mondhatnám szünetnek, ha már felvonásról van szó. Első moszkvai rész kevésbé ragadta meg a kíváncsiságomat. A második boszorkányos fejezet annál inkább. Ekkor már izgatottan lapozgattam ezt a vastag kötetet. Mikor Margarita barátkozott az ördöggel, az nagyon tetszett. A jelenet, a varázslat, a boszorkányság, az alvilági élet, nagyon színpompás volt. Ott nem lehetett unatkozni. Sokkal színesebb volt a képzelt világ, mint Moszkva belvárosa.


"-Elhiszem! Ezek a szemek nem hazudnak!Hányszor elmagyaráztam már önöknek, hogy legfőbb tévedésük: alábecsülik a szem jelentőségét! Értsék meg végre, hogy a nyelv elleplezheti az igazságot, de a szem soha."

Tehát nekem nehéz volt ez a regény. Sőt félve írtam le ezeket a sorokat. Ugyanis tartottam attól, hogy ha nem jól értelmezem a művet, ha meghaladja felfogási képességeimet és rosszul fejezem ki magam, akkor talán támadások fognak érni. Sajnálom, de nekem csak három csillagot nyújtott ez a könyv. Remélem nem haragszotok érte. Talán egyszer újra olvasom pár év múlva, és bölcsebb fejjel engem is megragad a gonosz története.


  • Európa könyvkiadó
  • Regény
  • 578 oldal
  • Kötés: keménytáblás, védőborítóval
  • Fordító: Szöllősy Klára

2019. április 17., szerda

Dave Eggers: A kör - könyv és filmismertető

9:00 0 Hozzászólás

Nagyon érdekesnek tűnt a könyv beharangozója és aki olvassa a blogot tudja, hogy szeretek olyan könyvet választani, amit megfilmesítenek, így egy elsődleges rostán már átesik a könyv. 

Szóval a fülszüveg szerint egy olyan vízióról szól a történet, ami közelebb van hozzánk, mint gondolnánk. A főszereplő, Mae bekerül egy óriási szoftvercéghez, kb olyanhoz, mint a Google, ahol minden vérprofi és modern és fantasztikus. Igen ám, de a modern világ, amikor mindenkivel megosztod minden élményed, mindenhol kamerák vannak, mindenki mindent kiad magáról vagy épp mások adnak ki róla, gyorsan válhat veszélyessé, sőt elmosódnak a privát szféra határai is. Mivel látom, hogy a mai tinédzserek valóban a neten élnek és keresik a boldogságukat, igen valós problámával foglalkozik a regény és anyukaként közel is áll hozzám ez a veszély.


Szóval akkor spoileresen: Mae bekerül a Kör nevű vállalathoz, ahol ügyfélszolgálatos lesz, sablon válaszokat ad különböző problémás kérdésekre. Az ügyfelek értékelik egy kérdőíven a szolgáltatást, amit nyújtott és ebből kiszámolódik egy pontszám, ez Mae kvázi teljesítményértékelése, ezzel mérnek mindenkit. Aztán a lány kap még egy monitort, ahol a közösségi információkat lehet nyomonkövetni és itt is pontozzák, mennyire lett része a Kör "családjának". Aztán még a fülhallgatóján keresztül is válaszolgatni kell kérdésekre a fogyasztásával, a hobbijával, igazából mindennal kapcsolatban. Persze csak azért, hogy az egyes vállalatok minél jobb szolgáltatást nyújthassanak. Minden közösségi részvételt, társadalmi mozgalmat, de még a politikai rendszereket is mosollyal vagy homlokráncolással értékelik, kvázi emojikkal. És úgy gondolják, ez hatással is lesz a világra, hisz ha egy diktatórikus rezsimnek több millió homlokráncolást küldenek a világ minden tájáról, akkor az a rezsim biztosan meggondolja magát és jó útra tér! Nevetséges! 

Aztán a Kör kifejleszt egy minikamerát, amit piacra dob és bárki bárhova kirakhatja, hogy pl figyelhesse a tengerpartot, érdemes-e kimenni szörfözni, vagy a főútvonalat, hogy lássa, milyen a forgalom, vagy figyelheti a beteg anyukáját otthon, hogy rögtön segítséget hívhasson, ha szükséges. Persze a kamera hozzáférését megadhatja másnak is, így osztva meg az élményt vagy információt. 
De kirakhatják a pici kamerákat terekre, utcákra is, hogy figyelhessék az embereket, esetleges tüntetéseket vagy rendőri túlkapásokat.
De a Kör-nek ez sem elég, Átlátszóvá akarnak tenni mindenkit, kezdve a politikusokkal, hogy ne lehessen simlikedni, a háttérben alkudozni, minden tiszta legyen és átlátható. 
Mae egyike lesz az átlátható embereknek. Kamerát akaszt a nyakába és az emberek onnantól minent látnak és hallanak, amit ő, mindenhova elkísérik, ő lesz az Átláthatóság arca. Mae hisz az egész átlátható világban, abban, hogy mindenkinek mindent meg kell mutatni, mindenkinek mindent tudni kell, hisz "A titok hazugság", "A megosztás törődés". Mae szinte észre sem veszi, hogy közben a barátnője épp összeomlik, a szülei elfordulnak tőle, és a régi barátja hiába figyelmezteti a veszélyekre. Ez az átlátható, pontszámokban mért világ magával ragadja, felzabálja és még csak észre sem veszi, ahogy a mai tinik sem, hogy milyen veszélyekkel is jár, ha mindent kiteregetsz magadról és mennyire semmilyen leszel ha csak a like-ok, azaz a mosolyok számának növekedésével értékeled magad és az egyetlen célod ezek növelése.
Van a történetben egy titokzatos pasas, akivel Mae a cégben találkozik, de nem igazán tudja hova tenni. Hol megjelenik, hol napokra eltűnik, ráadásul senki sem ismeri. Persze az olvasó számára szerintem egyből sejthető ki ő, nevetséges, hogy a lány csak a végén jön rá. Ő az aki, szintén a veszélyekre figyelmezteti Maet, és lehetőséget ad a változtatásra. Na vajon élni fog vele?

A filmben Emma Watson játsza Mae-t, egész hitelesen, Tom Hanks pedig az egyik cégvezetőt, Bailey-t, de elég jelentéktelen szerepben. Az egész film olyan súlytalan, nem jön át a történet lényege, talán a játékidő túl rövid, talán nem jól fogták meg a történetet, nem tudom. DE és ez a legfontosabb, változtatnak a történet kimenetelén. Érthetetlen, mintha a film készítői nem látnák, hogy ez a vízió milyen veszélyeket rejt magában, mintha ez a világ egy követendő példa lenne, az átláthatóság, a magamutogatás egy elérendő cél volna. Remélem sosem válik valóra!


Kiadó: Európa Könyvkiadó                                                Gyártó: Image Nation Abu Dhabi

Megjelenés: 2016                                                             Bemutató: 2017
Borító: kartonált                                                              Játékidő: 110 perc
Oldalszám: 381                                                                Rendező: James Ponsoldt

Képek: www.pinterest.es, konyves.blog.hu, kinefilia.wordpress.com

2019. március 5., kedd

Philip Reeve - Ragadozó városok - film és könyvismertető

10:00 0 Hozzászólás
Kivételesen először a filmet láttam és aztán kerestem rá a könyvre, mert kíváncsi voltam mennyit tesz hozzá az író az általa elképzelt világhoz. Általában a könyvet olvasom először, hogy ne lőjjék le nekem a fordulatokat, de ebben az esetben nem volt megjósolhatatlan csavar, inkább a nagyon-nagyon távoli jövő leírása, illetve az érdekelt, mi is történt, ami a guruló városok kialakulásához vezetett.

Kezdjük a sztorival: A nagyon-nagyon-nagyon távoli jövőben az emberiség ún. guruló városokban él, s a nagyobb városok felfalják a kisebbeket, vagyis mindent felhasználnak belőle, amit csak tudnak, a többi üzemanyagként végzi. Közelebbről London városát ismerjük meg, ahol kasztrendszer működik méghozzá duplán, vagyis foglalkozás alapján is felosztják a társadalmat és vagyon, illetve befolyás alapján is. Itt él Tom a történész tanonc, aki az alsó közép réteg tagja, Katherine történész a felső kasztból és Valentine vezető történész, amolyan modern Indiana Jones, aki a letűnt korok ereklyéit kutatja. Alig kereszteznék egymás útját ezek az emberek, azonban egy nap megjelenik egy lány, Hester Londonban, hogy megölje a nagy Thaddeus Valentine-t. Az események felpörögnek és az ifjú Tom kikerül a külvilágba, a primitív földön lakók világába, majd eljut a léghajók paradicsomába a Hetedik mennyországba, sőt saját szemével láthatja az Ellenállás Örök Városát is. 
Mindeközben London keresztülszáguld az egykori Európai kontinensen, mindenki a Medúza nevet kezdi suttogni Londonban és az ellenállók között is. Vajon mi lehet London terve, végcélja és hogyan jut vissza Tom a szülővárosába, és vajon miért üldözi Hester Shaw olyan engesztelhetetlenül Valentine-t?
Stílusában és hangulatában a film és a könyv egyáltalán nem tér el egymástól. Bár a történet folyamában vannak eltérések, szerintem semmilyen csorbát nem szenved a könyv a megfilmesítés során. Ez a könyv szempontjából azonban sajnálatos is, mivel azt amiért elolvastam, nem igazán kaptam meg. Nem jutottam közelebb annak megismeréséhez, mi vezetett az ún. 60 perces háborúhoz, hogyan pusztult el az akkor ismert civilizáció annyira, hogy a CD lemezek már csak nyakláncdíszként funkcionálnak. Viszont több helyre is elvisz minket az író, amikre a mozifilm játékideje már sajnos nem volt képes. A könyv stílusa könnyed, fordulatos, élvezetes, a film látványos, pergő. 
A legszembetűnőbb eltérés Hester Shaw külalakjában van. A könyvben az arcán lévő forradás teljesen eltorzította, hiányzik az egyik szeme és csonka az orra, a filmben ez a vágás épp hogy látszik az arcán. Gondolom azért, hogy szerethetőbb karakterré váljon. Egy érdekesség még a főhőseink nevének kiválasztása: Thaddeus Valentine nevét Júdástól kaphatta, akinek szintén Thaddeus a keresztneve. Hester, az Eszter megfelelője, aki egy bibliai királynő volt, aki megmentette a zsidókat. Tom, gondolom szent Tamásra, a hitetlenre utalhat. Medúza azonban már a görög mitológiára utal, arra a rút lényre, aki kővé változtatta mindazokat, akik csak rátekintettek. (Bocs a kitérőért, de biztos okkal választotta az író a neveket.)
Akinek tetszett a film és az általa felvázolt világ, olvassa el a könyvet, kicsit színesíti a filmvásznon látottakat. Az egész sztori nem egy Oscar gyanús történet, de egy esti kikapcsolódáshoz tökéletesen megfelelő mozi. A könyvet is szívesen ajánlom egy könnyed szórakoztató irodalom gyanánt bárkinek.

A könyv 2018-ban jelent meg újra a film apropóján:               A film:
Kiadó: Cartaphilus Kiadói Kft.                                                Gyártó: Universal Pictures
Megjelenés éve: 2018.                                                           Bemutató: 2018.
Borító: Kartonált                                                                   Játékidő: 128 perc
Oldalszám: 322                                                                      Rendező: Christian Rivers

Follow Us @soratemplates