Philip Reeve - Ragadozó városok - film és könyvismertető

Kivételesen először a filmet láttam és aztán kerestem rá a könyvre, mert kíváncsi voltam mennyit tesz hozzá az író az általa elképzelt világhoz. Általában a könyvet olvasom először, hogy ne lőjjék le nekem a fordulatokat, de ebben az esetben nem volt megjósolhatatlan csavar, inkább a nagyon-nagyon távoli jövő leírása, illetve az érdekelt, mi is történt, ami a guruló városok kialakulásához vezetett.

Kezdjük a sztorival: A nagyon-nagyon-nagyon távoli jövőben az emberiség ún. guruló városokban él, s a nagyobb városok felfalják a kisebbeket, vagyis mindent felhasználnak belőle, amit csak tudnak, a többi üzemanyagként végzi. Közelebbről London városát ismerjük meg, ahol kasztrendszer működik méghozzá duplán, vagyis foglalkozás alapján is felosztják a társadalmat és vagyon, illetve befolyás alapján is. Itt él Tom a történész tanonc, aki az alsó közép réteg tagja, Katherine történész a felső kasztból és Valentine vezető történész, amolyan modern Indiana Jones, aki a letűnt korok ereklyéit kutatja. Alig kereszteznék egymás útját ezek az emberek, azonban egy nap megjelenik egy lány, Hester Londonban, hogy megölje a nagy Thaddeus Valentine-t. Az események felpörögnek és az ifjú Tom kikerül a külvilágba, a primitív földön lakók világába, majd eljut a léghajók paradicsomába a Hetedik mennyországba, sőt saját szemével láthatja az Ellenállás Örök Városát is. 

Mindeközben London keresztülszáguld az egykori Európai kontinensen, mindenki a Medúza nevet kezdi suttogni Londonban és az ellenállók között is. Vajon mi lehet London terve, végcélja és hogyan jut vissza Tom a szülővárosába, és vajon miért üldözi Hester Shaw olyan engesztelhetetlenül Valentine-t?

Stílusában és hangulatában a film és a könyv egyáltalán nem tér el egymástól. Bár a történet folyamában vannak eltérések, szerintem semmilyen csorbát nem szenved a könyv a megfilmesítés során. Ez a könyv szempontjából azonban sajnálatos is, mivel azt amiért elolvastam, nem igazán kaptam meg. Nem jutottam közelebb annak megismeréséhez, mi vezetett az ún. 60 perces háborúhoz, hogyan pusztult el az akkor ismert civilizáció annyira, hogy a CD lemezek már csak nyakláncdíszként funkcionálnak. Viszont több helyre is elvisz minket az író, amikre a mozifilm játékideje már sajnos nem volt képes. A könyv stílusa könnyed, fordulatos, élvezetes, a film látványos, pergő. 

A legszembetűnőbb eltérés Hester Shaw külalakjában van. A könyvben az arcán lévő forradás teljesen eltorzította, hiányzik az egyik szeme és csonka az orra, a filmben ez a vágás épp hogy látszik az arcán. Gondolom azért, hogy szerethetőbb karakterré váljon. Egy érdekesség még a főhőseink nevének kiválasztása: Thaddeus Valentine nevét Júdástól kaphatta, akinek szintén Thaddeus a keresztneve. Hester, az Eszter megfelelője, aki egy bibliai királynő volt, aki megmentette a zsidókat. Tom, gondolom szent Tamásra, a hitetlenre utalhat. Medúza azonban már a görög mitológiára utal, arra a rút lényre, aki kővé változtatta mindazokat, akik csak rátekintettek. (Bocs a kitérőért, de biztos okkal választotta az író a neveket.)
Akinek tetszett a film és az általa felvázolt világ, olvassa el a könyvet, kicsit színesíti a filmvásznon látottakat. Az egész sztori nem egy Oscar gyanús történet, de egy esti kikapcsolódáshoz tökéletesen megfelelő mozi. A könyvet is szívesen ajánlom egy könnyed szórakoztató irodalom gyanánt bárkinek.

A könyv 2018-ban jelent meg újra a film apropóján:               A film:
Kiadó: Cartaphilus Kiadói Kft.                                                Gyártó: Universal Pictures
Megjelenés éve: 2018.                                                           Bemutató: 2018.
Borító: Kartonált                                                                   Játékidő: 128 perc
Oldalszám: 322                                                                      Rendező: Christian Rivers