A következő címkéjű bejegyzések mutatása: horror. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: horror. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. április 22., hétfő

Charlie Higson: The Enemy - Felnőttek nélkül

7:00 0 Hozzászólás
Amikor az Athenaeum kiadó elkezdte reklámozni ezt a könyvet, már tudtam, hogy engem érdekel, pedig még nem tudtam róla semmit. Sok helyen feltünt, több olvasónál láttam, és tudtam, hogy én ezt szeretném. Szerencsére meg is kaptam a kiadótól.


Már látszatra is rabul ejtett. Volt mikor csak ültem, fogtam a kezemben és néztem. Nagyon jól néz ki. Ami benne van, az viszont fantasztikus.

Ennek a disztópiának a lényegét pontosan takarja a címe. Felnőttek nélkül. Azaz, gyerekekről szól, akik már nem viselkedhetnek úgy mint egy gyerek. Mivel ennek a könyvnek nincs vége (nagyon kíváncsian várom a folytatást), nem derül ki a sztori lényege még, hogy mi történt a felnőttekkel. Ugyanis valamilyen vírus hatására teljesen visszafejlődtek, vagy helyesbítek, átalakultak. Akár a külsejük úgy belső értékük, hasznuk sem jó már semmire. Kívülről úgy néznek ki mint egy zombi. Gennyes fekélyek, felduzzadt bőr, vérző testrészek, nyáladzó fej, szóval minden ami egy gusztustalan kinézethez szükséges. Ezen kívül már nem bírnak magukról gondoskodni, gyerekeket próbálnak befogni és megenni. Tehát a 14 év alatti gyerekeknek akiket nem bántott a vírus, feltétlen óckodni kell a felnőttektől, máskülönben az életükbe kerülhet.


A gyerekek csapatokba verődve olyan biztos helyet alakítottak ki maguknak, ahova ezek a nem embernek nevezhető lények nem tudnak bemenni, mert az agyi kapacitásuk egyenlő a nullával.
Az egyik csapat vezetője Arran, helyettese Maxie. A kisebbek teljes mértékben megbíznak bennük, mert lelkiismeretesen vigyáznak rájuk.
Sajnos a korábbról megmaradt készletek, ételek nem tartanak ki a végletekig, és a környéken sem tudnak mindig guberálni valami hasznosat, ezért elhatározták hogy elhagyják az "otthonukat" a Waitrose szupermarketet. Jester segítségével aki a Buckingham-palotából érkezett, elviszi őket oda, ahol nem ilyen rossz a helyzet. Ott van rendszer, nem éheznek a gyerekek, nincsenek veszélyes, vérszomjas felnőttek... Ilyen életre vágynak a gyerekek, ahol nem kell félni, van biztonság és tudnak nyugodtan aludni. Sajnos az odavezető út több veszélyt is rejteget számunkra, és szomorúságot is, gyászt, de a palotában nem azt kapták amire vártak. Szerencsétlen gyerekeknek nincs egy nyugodt percük sem. Amit kapnak és látnak az csak az első nap. David, aki a palotabeli gyerekek vezetője, megpróbálja az érkező csapatot maga mellé állítani, de mikor elúsznak a rózsaszín felhők, és a felszín alá tudnak tekinteni, kiderül az igazság, és innen is el akarnak menni. Jogos minden kételkedésük, félelmük, ugyanis David az új felnőttmentes világban egy királyságot akar felvirágoztatni.


A csapaton kívül több másik gyereket is megismerhetünk, többek között Sam és Callum. Sam a 9 éves kisgyerek nagyon a szívemhez nőtt. Sokkal borzalmasabb dolgokat kellett egyedül átélnie mint a csapattársainak. Szegény már csapdába esett mikor az író adott mellé egy társat, és én akkor megnyugodtam. Callum viszont más tészta. Róla nem olvashatunk sokat, de megérdemelte azt a pár fejezetet amiben szerepelhetett.

Nagyon izgalmas a könyv. Az író mindig tudott valami olyan pluszt adni a jelenetekhez, hogy tűkön ülve olvassa az ember, milyen fordulatok lesznek, milyen borzalmak adódnak, amiket szerencsétlen gyerekeknek túl kell élniük. Mert itt ez volt a fő szempont, a mottó: Minden napot túlélni!
Sok volt benne a veszekedés, a fölényeskedés, a hatalomratörés vágya, de sajnos egy ilyen világban, ahol nincs más csak pusztulás, nem tud másképpen gondolkodni az ember. Féltek, és csak élni akartak rettegés nélkül. Viszont ebben a helyzetben nézeteltérések adódnak, így óhatatlan ha összecsapnak a gyerekek fölött az indulatok.
Nagyon várom a folytatást, hogy mi lesz a gyerekekkel, és a csapatba verődött felnőttekkel akik forradalmat szerveznek a buta fejükkel. Szerintem lesz itt még sírás, féltés, és remélem egy kis boldogságot is belecsempész a szerző.


Az egész könyv megfelelően volt felépítve. A szereplőknek jól volt kialakítva jellemük, a személyiségük. Mindegyiknek volt valamiben erőssége amiben jobb volt a többinél. Számomra ez 5 csillag. Remek könyv. Ajánlanám azoknak akik szeretnek izgulni, és nem tartanak egy kis gusztustalanságtól. Köszönöm az Athenaeum kiadónak. Remélem a második részt is hamarosan kiadják. :)

2018. május 27., vasárnap

2018. május 2., szerda

2015. szeptember 6., vasárnap

Joe Hill: Szarvak

0:00 0 Hozzászólás
Van az a mondás, hogy: az alma nem esik messze a fájától. Kíváncsi voltam, hogy igaz-e ez Stephen King-re, és fiára, Joe Hill-re.
Így hogy-hogynem, végre a kezemben tarthattam múlt héten a Szarvak című könyvet, ami Hill második köteteként jelent meg.
A szarvak mellett azonban nagy teológiai kérdésekre, szerelemre, hazugságra, barátságra is találhatunk. Na meg persze töménytelen mennyiségű kígyóra. A nyelvezetet imádtam. A gyakran szabadszájú (vagy szabad-tollú) író nem fukarkodott az érzékletes leírásokkal. A helyeket, embereket, szagokat alaposan mutatta be, így olyan, mintha mi magunk is a történet részeseivé válhatunk, ha akarunk. És miért is ne akarnánk?
Jöttem-mentem a házunkban, és mindenkinek elmondtam, hogy ilyen jó  könyvet már régen nem olvastam. A rengeteg manapság kiadott ponyva között ugyanis találhatunk ilyen gyöngyszemekre, mint a Szarvak.
A könyv nagy kérdése: Ki a bűnös? És Ig maga az ördög, vagy csak ideiglenesen nőttek szarvai? Na és Merrin? Miért döntött úgy, ahogy?
A könyv utolsó fejezetei mindenre megadják a választ. Leköt minket, néhány helyen talán majd meg is sirat titeket, mint ahogyan engem is.

Fülszöveg:

Joe Hill - SzarvakA templomba járás, az ima nem segített. Jöjjön hát a Sátán! Ignatius Perrish egy részeg éjszaka után arra ébred, hogy irtózatosan fáj a feje és a tükörbe nézve azt látja, hogy szarvak nőttek a halántékán. Ig először azt hiszi, hallucinál, a gyász és a harag elvette az eszét. Hiszen az utóbbi egy évet a maga privát purgatóriumában töltötte: egy esztendővel ezelőtt erőszakolták és gyilkolták meg brutális módon, felfoghatatlanul a szerelmét, Merrin Williamset. A teljes idegösszeomlás is szinte természetes lenne nála. Csakhogy ezek a szarvak valódiak. Azelőtt Ig a boldogok gondtalan életét élte: gazdag szülők gyermekeként, tévésztár báty öccseként megvolt mindene, pénz, biztonság, megbecsülés. Megvolt mindene, sőt annál több is Merrin szerelme, akivel együtt osztoztak romantikán, diákkori felelőtlenségeken, egy csakis kettejüknek kijutó, varázsos kalandon. Merrin halálával mindez oda lett. Noha Ig volt az egyetlen gyanúsított, bíróság elé sohasem került, de fel sem mentette soha a kisváros, Gideon közvéleménye: persze hogy azért úszta meg, mert befolyásos szülei vannak! Mintha mindenki elhagyta volna Iget, még az Isten is. Talán csak egyvalaki nem: a benne lakozó ördög. És most, ezekkel a szarvakkal, Ig rettenetes erőre tesz szert - olyan tehetségre, amellyel végre kinyomozhatja, ki ölte meg Merrint, ki tette tönkre az életét. És bosszút állhat. A templomba járás, az ima nem segített. Jöjjön hát a Sátán! A szív alakú doboz szerzőjének második regénye jóformán csupa négy- és ötcsillagos értékelést kapott az amazon.comon, és a kritika is egyöntetű elismeréssel fogadta.

2015. január 6., kedd

Stephen King: Álom doktor

0:00 0 Hozzászólás
Stephen King-et olvasni olyan dolog, amit az embernek előbb, vagy utóbb el kell kezdeni az élete során. Így kezdődött ez nálam is néhány hónappal ezelőtt. Jöttek sorra az író könyvei: Ragyogás, Carrie, Tortúra, Minden sötét, csillag sehol... Vélemény az Álom doktorról.

Az Álom doktor megjelenésekor  kocsányon lógó szemekkel néztem a gyönyörű borítót, és a különlegességét: hogy a Ragyogás folytatása. Ez utóbbi könyve életem egyik legjobb regénye volt, úgy izgultam végig, mint még soha egy kötetet sem, így kicsit félve láttam hozzá a karácsonyi ajándékként megkapott Álom doktorhoz. Tartottam tőle, hogy vajon lesz-e olyan félelmetes, érdekes, karakteres, mint az elődje.A válasz egy határozott IGEN.Minden benne van, ami egy jó King kötetet jellemez. Varázslatos, magával ragadó és izgalmas. Az, hogy az egyik kedvenc női nevem az Abra lett, nem fog meglepni senkit, aki elolvassa az Álom doktort. Dan Torrence pedig még szerethetőbbé vált a a szememben, mint gyerekként. A leglényegesebb különbség, hogy nem volt olyan ijesztő, mint a Ragyogás, sokan Kinget ezért azzal vádolták, hogy elfelejtett horrort írni. Azonban ezt a ,,horror" hiányosságot pótolta a kiforrottsággal, a lendületes cselekménnyel, és az egymást érő meglepetésekkel.A spoilert meghagyom másoknak. Legyen elég annyi, hogy aki hamisítatlan King élményt akar, az most vegye a kezébe az Álom doktort, és ne aludjon hajnalig, hiszen  legjobb dolog őt éjjel olvasni, mikor ,,minden sötét, csillag sehol".

Kedvenc idézeteim a könyvből: 

,,Van egy mondás: ha a tanítvány megérett rá, a tanító megjelenik."

,,A múlt elmúlt, még akkor is, ha meghatározza a jelent."

,,Eljön a perc, amikor az ember felismeri, hogy nincs értelme tovább vándorolni. Akárhova megyünk, magunkat úgyis magunkkal visszük."

,,A kéz, amelyik a nyavalyás bölcsőt ringatja, mozgatja az egész nyavalyás világot."

,,Mindnyájan meghalunk. A világ is egy nagy elfekvő, csak friss a levegő."

Fülszöveg: 

Stephen King - Álom doktorA horror koronázatlan királyának új könyve a nagysikerű Ragyogás folytatása. A napjainkban játszódó regény cselekménye három szálon bontakozik ki: Az Igaz Kötés nevű furcsa, baljós kompánia lakóautóival szeli át az Egyesült Államokat; egy Abra nevű kislány a Ragyogásban főszereplő kisfiú, Danny Torrance különleges képességeinél is erősebb természetfeletti erő tanújelét adja; Dan Torrance a Panoráma szállóban töltött, rettegéssel teli tél után felcseperedett, alkoholista lett, és mostanra leszokott a piáról. Egy New Hampshire-i hospice-házban dolgozik ápolóként, ahol különleges képessége jóvoltából megkönnyíti a haldoklók szenvedéseit. Az intézetben Dant Álom doktorként kezdik emlegetni. Ebben az egyszerre izgalmas és maradandó olvasmányban a Ragyogás világa más szempontból, de nem kevésbé lélegzetelállítóan elevenedik meg, a régóta kísértő szellemek újra visszatérnek közénk. Az Álom doktor tartást ad, emberségre nevel, mégis lehetetlen lidérces borzongás nélkül olvasni.

2014. november 11., kedd

Justin Cronin - A szabadulás

6:00 0 Hozzászólás

Rákbeteg felesége halála után dr. Lear, az özvegy tudós elkezdi kutatni a hosszú élet titkát, a betegségek és az öregedés ellenszerét. A hamarosan a hadsereg felügyelete alá kerülő kísérletsorozat eredményeként azonban a 12 kísérleti alany – minden emberi vonását elvesztve – félelmetes, gyilkos lénnyé alakul át. A kutatás utolsó fázisában a tudósnak szüksége van egy hatéves kislányra is, akit szintén beoltanak a kiszámíthatatlan hatású vírussal. Annak ellenére, hogy a Colorado-hegységbeli kísérleti telepet kommandósok őrzik, a kísérleti alanyok, azaz „fertőzöttek” kiszabadulnak. Senki és semmi nem állíthatja meg őket, a fertőzés egyre terjed, s mind több ember válik hozzájuk hasonló vérszomjas szörnyeteggé. Egyedül Amy, a hatéves kislány szervezete reagál másképpen a vírusra. A különös, világító lényekké átalakuló fertőzöttek az Egyesült Államok egész területét ellepik: már csak egy emberi közösség marad valahol Kaliforniában, melynek tagjai jól kiépített erődjük és harcosaik segítségével majd’ száz éven át megakadályozzák a fertőzöttek bejutását. A Kolónia lakói elszigetelten élnek a kaliforniai hegyekben, a régi, vírus előtti világot az idősek beszámolóiból vagy a Hosszú Portyákon látott romokból ismerik. Egy nap fura lány jelenik meg a Kolónia kapujában – Amy. Felbukkanása gyökeres változást hoz a Kolónia életében…

Justin Cronin A szabadulás című poszt-apokaliptikus látomása egy ezer évet átfogó trilógia első része. 
A páratlan reklámkapánnyal beharangozott kötet megjelenését óriási várakozás előzte meg az USA-ban. Ennek megfelelően már a boltokba kerülésének hetében felkerült a New York Times bestsellerlistájára, ahol egészen a negyedik helyig jutott. A regény már megjelenése előtt bő másfél évvel nagy port kavart, ugyanis még kéziratban volt, amikor a megfilmesítés jogát példátlanul magas összegért megvásárolta a Fox 2000 filmstúdió. A feldolgozást a számos óriási sikerű filmet (Gladiátor, Amerikai gengszter, Szárnyas fejvadász, A nyolcadik utas a Halál stb.) jegyző Ridley Scott fogja rendezni.



Ez a könyv annyira komplex, annyira brutálisan sok évet ölel át, hogy nagyon nehéz mindent megemlíteni és minden részletre kitérni. Bárcsak azt mondhatnám, hogy úgy ugrottam neki, mint egy hősies gladiátor, és nem ijedtem meg az iszonyatos terjedelmétől, 834 oldalnyi történettől. Nem. Igenis féltem, hogy mi lesz velem, hisz soha nem olvastam még ilyen vaskos könyvet. De jelentem, hogy kiálltam a próbát és sikerült! Elolvastam! És imádtam!!

Bele lehet fáradni egy-egy olyan horderejű könyvbe, mint A Szabadulás. A szereplők csak mennek és mennek éveken át, soha nem állnak meg, mindig történik valami, soha nem lehet nyugta az embernek. Számomra a Szabadulás az egyik legizgalmasabb és legegyedülállóbb olvasmány volt, amivel valaha is találkoztam. A könyv Cronin kislányának unszolására született, aki azt kérte a papájától, hogy írjon egy történetet, ahol egy kislány megmenti a világot. Az biztos, hogy nem olvasnám fel a gyermekeimnek, olyan félelmetes, de hála Istennek, és persze Cronin kislányának, megszületett ez a fenomenális könyv, aminek a súlya agyonnyom - gondolok itt mind a fizikai, mind a mondanivaló súlyára. :)

A történet, ahogy már mondtam, több időszakot ölel fel. Ugrál a jelen és a múlt, a "világvége" előtt és utáni állapot között, hogy teljes rálátásunk legyen a történetre. Végigjárhatjuk egy szigorúan őrzött fegyenc szamárlétráját a börtönben, aki épp az életfogytiglani börtönbüntetését tölti, átutazhatjuk a fél világot, harcolhatunk a Fertőzöttekkel, láthatunk csodákat, retteghetünk, félthetjük az életünket és megélhetünk minden egyes pillanatot a könyv főszereplőivel, ugyanis Cronin olyan fantasztikusan ír, hogy ahogy elkezded olvasni a könyvét, beszippant és el sem enged az utolsó oldalig.

Bevallom, rengeteget kellett jegyzetelnem olvasás közben, ugyanis annyi szereplő, családi kapcsolat, apró kis részlet volt ebben a könyvben, mint 6 másikban összesen. De nem bántam, mert életem egyik legnagyobb élménye volt, hogy elolvashattam ezt a könyvet, és már olvasom a folytatást, szóval nemsokára jövök arról is egy bejegyzéssel. :)

A szerpelők
Próbálok nem kihagyni senkit, nem biztos, hogy menni fog. :)

Mausami Patal

Amy Harper Bellafonte

Brad Wolgast

Lacy Antoinette Kudoto

Peter Jaxon

harriesly
Theo Jaxon

Caleb (Tornacipő)

Galen Strauss

Lawrence Grey

Elton

Sarah

Michael

Alicia Donadio

Kedvenc idézetek

"– Menj… a… pokolba… 
A sarok megint forgott egyet; Theo felvonított kínjában. 
– Ez jó, Theo. Szerinted te hol vagy? Az új címed a pokol, barátom. 
– Nem vagyok… a barátod – nyögte. 
– Hát talán nem. Talán csak még nem. De az leszel. Előbb-utóbb az leszel. (…) Mert hiszed vagy sem, vannak még nálam is rosszabb dolgok – mondta a hang. – Szép álmokat, Theo."

"Hidd el, láttam már embereket elbaszott dolgokat csinálni."

"Így aztán a legnagyobb aggodalom talán az, hogy egy nap megérted, életedben mindez egyetlen dolog felé mutat: a vágyadra, hogy abbahagyd az aggódást."

"Neki, aki be tudott tölteni egy nyílpuskát egy másodpercen belül, és ki tudott lőni fél tucat nyilat alig öt másodperc alatt, és halálos pontossággal bele tudott találni tőrrel az érzékeny pontba, hat méterről, futtában, egy rossz napon, egy pár babacipőcske megkötése meghaladta a képességeit."

"Van egy pillanat, amikor a test egész egyszerűen eléri a korlátait,egy láthatatlan vonal, amin, ha egyszer átlépi az ember, már nem tud visszamenni."

"– Hány figyelemzavaros gyerek kell egy villanykörte becsavarásához? 
– Nem tudom. 
– „Hé, van kedvetek biciklizni?”"

"Nem tudom, maga hogy van vele, de én szívesen találkoznék az ük-ük-ükunokáimmal. És nem bánnám, ha még a századik születésnapomon is háromszáz méterre elüthetném a golflabdát, aztán hazamehetnék, és olyat szeretkezhetnék a feleségemmel, hogy utána egy hétig alig bírna járni."

"– A múltkor nem kellett a bilincs – mondta Carter. 
– Bocsánat, elfelejtettünk szépen megkérni? – mondta a Csonttörő gonoszan vihogva. – Baszódj meg, Carter."

"– Takarodj! 
Bill felnevetett, és megrázta a fejét, majd kortyolt egyet a whiskyből. 
– Ez vicces – mondta. – Te mondod ezt nekem onnan, a padlóról?"


★★★★★★★★★★ (10/10)

2014. augusztus 17., vasárnap

Stephen King: Tortúra

0:00 0 Hozzászólás

Stephen King: Tortúra

Az emberben mindig is meg volt az a tulajdonság, hogy vonzódott ahhoz, amitől egyébként fél. Így kötök én ki mindig Stephen King-nél. Mert bár nem ijedek meg annyira, mint egy film alatt- hiszen nincs alatta zene-, de a feszültség, amit kelt bennem, nagyon hasonló.
A Tortúrát már nagyon régóta szerettem volna elolvasni, azonban a könyvtárban folyamatosan kikölcsönözték előttem. (Ez is bizonyítja, milyen jó regény)
A Tortúra az a könyv, ami tökéletes jellemábrázolással mutat be egy esendő férfit, és egy olyan nőt, akinek tébolyult gondolatai szörnyű dolgokra sarkallják.
És hogy csak egy férfi lehet pszichopata? ugyan már! Annie Wilkes a pszichopaták pszichopatája. Ő az aki szemrebbenés nélkül amputál és pusztít, vagy éppen töri meg az emberséget. 
A regény tele van megalázó helyzetekkel, kétértelmű viselkedéssel, talán még szimpátiával is.ó, hogyan zajlik az írói munkafolyamat.
A kötet nem csak hogy egy thrillert mutat be nekünk, hanem ízelítőt is ad arról, hogyan gondolkodik egy író. És egy olyannak, mint én, akinek mániája az írás, ez igen érdekes...
A fülszöveg:
Paul Sheldon sikeríró, a szépkeblű közönség bálványa befejezi legújabb és legjobb regényét, minek örömére jól benyakal, s kábán autóba vágja magát. Egy veszélyes útkanyarban utoléri az észak-amerikai Sziklás-hegységben nem ritka hóvihar. Isten háta mögötti, magányos tanyaházából bevásárolni indul kisteherautóján Annie Wilkes, a Sheldon-regények könnyes rajongója. Az árokba borult autóroncsban kedvenc szerzőjére ismer, kinek tört-zúzott testében alig pislákol az élet. Kihúzza az árokból. Hazaviszi. Életre kelti. Új Sheldon-regényt akar. Csak magának. Mindenáron. HÖLGYEM! URAM! E REGÉNY OLVASÁSÁHOZ CSAK AKKOR FOGJON HOZZÁ, HA MEGBIZONYOSODOTT RÓLA, HOGY LEGALÁBB A SZOMSZÉDJA OTTHON TARTÓZKODIK! HIÁBA VANNAK KÖTÉLBŐL AZ IDEGEI. MAJD MEGLÁTJA
Íme a kedvenc idézeteim

,,Az írók mindenre emlékeznek (...). Különösen a fájdalomra. Vetkőztess egy írót pucérra, mutass rá a forradásokra, és ő még a legkisebbnek is elmondja a történetét. A nagy sebekből pedig nem amnézia lesz, hanem regény. Némi tehetség nem árt persze, ha az ember író akar lenni, de az egyetlen igazi feltétel az, hogy minden egyes forradás történetére emlékezz. A művészet lényege a szívós emlékezet."

,,Egy idő múltán minden ház tükrözi lakói személyiségét."
,,Ha szakadékba nézel, a szakadék is visszanéz beléd."
Friedrich Nietzsche(átvett idézet)
,,A kegyetlenség végső soron megérthető, de a tébollyal nem lehet vitatkozni."
,,Az írás nem okozója a gyötrelemnek, hanem gyötrelemből születik.
Michel de Montaigne(átvett idézet)
,,Az írók, Annie, azért szeretnek ajánlást biggyeszteni a könyveik elé, mert határtalan önzésük végül még őket magukat is megrémíti." 

,,De azért mégis jó, hogy elkészült-mindig jó, ha az ember elkészül valamivel. Jó érzés, hogy termékeny volt, hogy létrehozott valamit, ami eddig nem létezett. Paul kábultan és zsibbadtan felfogta és becsülte az aktus bátorságát: ismeretlen kis életek születtek tolla nyomán, meg tudta teremteni a mozgás látszatát, az emberi melegség illúzióját. Most végre megértette, hogy ő maga némiképp kontár módra birkózik meg ezzel a bűvészkedéssel, de mégis ez az egyetlen, amihez ért, és ha elügyetlenkedi is, legalább mindig szívvel csinálja."

2014. július 10., csütörtök

Stephen King: Minden sötét, csillag sehol

0:30 3 Hozzászólás
Ha King-ről beszélünk, egészen biztosan mindenkinek a félelem, és a jól kidolgozott emberi karakterek jutnak eszébe. Az igazi ínyenceknek azonban igazán szívesen ajánlom ezt a kötetét. A négy különálló novellában az emberi esendőséget, és a jellemfejlődést láthatjuk. 
Ahogy nyakra-főre olvasom a regényeit, minden alkalommal egyre bizonyosabb vagyok benne, hogy olyan különleges módon szemléli a világot, ahogyan senki más a világon. 
Legnagyobb pozitívum ebben a kötetben is a realizmus, amivel a halált, és az esetleges büntetést képes kezelni.
A négy történetből az első volt a kedvencem. Az volt a leghosszabb is, talán éppen ebben rejlett a varázsa, mert sokkal alaposabb volt ebben King, mint az összes többiben. Nem azt mondom, hogy a másik három nem volt jó történet, csak azt, hogy az első esetleg még külön egy kötetet is megért volna!

Az utószóra külön felhívnám a figyelmet, mert King fejében lakni olyan rémálom lehet, amiből mielőbb szeretnénk felébredni!

Nincs is más hátra, mint a fülszöveg:

,,Előbb-utóbb a legtartósabb koporsó is szétesik, hogy az élet táplálkozhasson a halálból.

Stephen King új kötetének központi témája a bosszú, a megtorlás. Az első és leghosszabb történet helyszíne egy nebraskai tanyaház Hemingford Home-ban. A kisváros King rajongóinak a Végítélet című regényből már ismerős lehet: az abban szereplő Abigail anya itt lakott, és az Az című regényben felnőttkorában Ben Hanscom költözik ugyanide. Az "1922" mesterien adagolja a feszültséget, a szörnyű események és a gyarló központi figura sajátos, olykor komikus beszédfordulatai egyszerre rettentő és szórakoztató kontrasztban állnak. "A dagadt sofőr" története újabb és újabb váratlan csavarokat tartogat – itt egy zárkózott írónő vidéki felolvasóestje adja az apropót a horrorisztikus kifejlethez. A "Hosszabbítás jutányos áron" egyik szereplőjéről kiderül, tulajdonképpen ő maga a sátán, a záró történetet pedig – "Egy jó házasság" –, ugyan harmadik személyben, de szintén női nézőpontból láttatja az elbeszélő.

Mind a négy írás lebilincselő izgalmakat tartogat, nem véletlen, hogy a már élő klasszikusnak számító King új kötete Bram Stoker-díjat kapott."


Follow Us @soratemplates