...Sose gondoltam rá, milyen volt Alice-nek, amikor visszament a kiindulási pontjára. Azt hittem, csak vállat vont és túllépett rajta. De én nem bírok. Valahányszor lehunyom a szemem, visszatérek az igazi ágyamba, az igazi szobámba, és ez az egész csak egy álom.
 |
A könyv története egyszerű: léteznek világok, rengeteg mindenféle változásokkal, de a világok az odakerülő csellengő gyerekeket nem mindig tartják meg. Néha kitaszítják őket, és ilyenkor meg kell birkózniuk a visszakerüléssel a régi, normális világba. A világban szerte pedig vannak olyan intézmények, amelyek befogadják az ilyen gyerekeket, és próbálják újra a normális világ szabályai medrében terelgetni őket.
Nancy is egy ilyen lány, aki megismerkedett a másik világban a mozdulatlanság erejével. Visszakerülve nehezére esik újra dinamikusnak lenni, de szobatársa sem segíti a helyzetet, aki pont Nancy ellentéte: Sumi nem tud megállni, folyton mozog, csinál valami, fákon ugrál és minden féle furcsaságot, amit csak el lehet képzelni. A két lány mégis jól kijön egymással, mindaddig, amíg Sumit meg nem öli valaki. Innen pedig elindul a nagy rejtély: ki volt és miért.
Ha valaki egy jó krimit szeretne olvasni fantasy környezetben, azt ki kell ábrándítsam: ez nem az. Bár van benne egy krimi szál, de egyáltalán nem az dominál benne. A kisregényben már majdnem a felénél tartunk, mikor megjelenik, így talán egyértelmű, hogy nem ezt kell várni tőle. Emiatt a vége felé eléggé kidolgozatlan is: bár mindenre megkapjuk a magunk válaszát, de mivel nem érdekel minket (és az írót se) a krimi szál, így más fontosabb dolog kerül előtérbe.
Ilyen előtérbe került rész például a világfelépítés: bár az első kötetben nem derül ki minden, de az igen, hogy változó világok vannak. Minden személy, aki az iskolában van, más-más világból jött, és ezekről a világokról szóló történeteket köti össze a krimi szál. Persze mindenki olvasott már olyan történetet, ahol más világokban lyukadnak ki az emberek, ebben a történetben pedig ezek is megjelennek: nagyon sok apróbb vagy kevésbé apróbb utalás van az Alice Csodaországban, Narnia, Pán Péter és egyéb hasonló történetekre. Ez a kisregény nem ezeket a történeteket írja újra, hanem ezekből merítve egy még fantáziadúsabb világegyetemet próbál építeni. Nekem, személy szerint, nagyon tetszett ez a koncepció.
A világépítésnek köszönhetően a karakterek is változatosak voltak. Nagyon sok helyen a fantasy és valamennyire a horror beütés adott neki egy olyan színezetet, melytől a történet nem halad előre, ellenben a karakter mélyebb lesz, és színesebb. Néha a fantasy szál, egy gyönyörű díszletet is ad az egész könyvnek, amit olvasva csak álmélkodik az ember, hogy lehet ezt kitalálni.
A másik előnye a young adult szerelmi háromszög. Nancy és az összes visszatérő gyerek zavarodott ilyenkor: zavarodott, hiszen megszokták azt, ami a másik oldalon volt. Így visszatérve, akármennyire is idősebbek lettek lelkileg, de a testük nem sokat változott és a zavaros időszak még jobban elősegíti a tinédzser életet átélni. Mindenki különböző, hiszen más világokban jártak, és így a kommunikáció is nehézkes. Ebben a zagyva képben pedig kiderül, hogy Nancy aszexuális, ami egy teljesen új és megdöbbentő fordulat lesz. Én még elég kevés romantikus könyvet olvastam aszexuális szereplővel, és bár nem ez van elsődlegesen a képben, de nagyon sokat ad hozzá a történethez.
A könyv egy igazi élmény dús fantasy. Nagyon sok embernek tudnám ajánlani, hiszen ez a könyv a fiatalabb korosztálynak egy kapu lehet a komolyabb fantasy és horror felé, míg az idősebb korosztálynak inkább a képzelet játéka. A könyv inkább nőies, hiszen romantikus szál is van benne, de aki nem ijed meg ettől, annak bátran tudom ajánlani.
Néhány kapunyitó idézet:
"– Siess, siess, siess! – szidta – Ha a vacsora utolér minket, mielőtt megtettük volna, amit kell, elpasszoljuk a brióst meg a lekvárt. – A vacsora kerget téged? És ha nem ér utol brióst kapsz lekvárral? – tudakolta Nancy csodálkozva.
– Általában nem – felelte Sumi – Nem gyakran. Na jó, még soha nem fordult elő. De ha elég sokáig várunk előfordulhat, és nem akarnám kihagyni, amikor megtörténik! A vacsora általában unalmas és rémes, csupa hús és krumpli, hogy építsék ép testünket és ép szellemünket. unalmas. Lefogadom, a hallottaknál sokkal izgalmasabb volt a vacsora."
"Mert a remény olyan kés, ami átmetszi a világok alapzatát is."
"A remény gonosz. A remény azt jelenti, hogy belekapaszkodsz a dolgokba, amelyek többé sosem lesznek ugyanolyanok, és cseppenként vérzel el, amíg semmi sem marad belőled."
"Nem szabad azért becsukni az ajtókat, mert nem tetszik, ami a másik oldalon van."
"Most már csak egy keresztnév, nem Miss, nem családnév, gondolta Nancy. Ez nem helyes. A holtaknak több méltóság jár, nem kevesebb. Hiszen semmi másuk nincs."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése