Könyvfalók

Fülszöveg:

Az ​izgalmas nyomozás elkalauzol bennünket Latin-Amerika nyomornegyedeibe, fényűző szórakozóhelyeire, árvaházaiba vagy éppen drogbáróinak otthonaiba.

Egyéni sorsokat követve tanúi lehetünk szerelmek, barátságok születésének, ellenségek küzdelmeinek, múltbéli titkok felszínre bukkanásának, miközben egyre közelebb kerülünk ahhoz, aki a háttérből a szálakat mozgatja: Olmechez, a titokzatos kartellfőnökhöz, akinek sokan még a létezését is vitatják.

Mexikóváros

Nóra, a magyar kislány, árvaházba kerül, ahol a kisstílű gyermekbűnöző, Andrés a védelmébe veszi. Felcseperedve Nora keményen tanul, míg a bátyjaként szeretett fiú könnyelműen él, viszonyt kezd egy drogbáró lányával, Milenával, aminek következtében mindannyiuk élete hajmeresztő fordulatot vesz.

Acapulco

Jake, a CIA fiatal hírszerzője Acapulco hírhedt szórakozónegyedében pitiánernek tűnő feladatot kap. Az este nem várt események hatására rémálommá válik. Jake kénytelen együttműködni egy frissen megismert nővel, ha meg akarják érni a reggelt.

Alapítvány

O’Connor, a CIA-től több mint egy évtizede tisztázatlan körülmények között távozó exkatona, létrehozza az Alapítványt. Ártalmatlan szervezet, vagy egy megcsömörlött elmebeteg bosszúhadjáratának eszköze?

A szereplők sorsa összefonódik, és szép lassan minden titokra fény derül.

Először is nagyon szépen köszönöm az Írónőnek, hogy elküldte nekem a könyvét. Mindig nagyon megtisztelő, amikor a szerzők megkeresnek, hogy elküldenék nekem a könyvüket.

No de térjünk vissza a könyvre. :) Ha egy szóval kellene jellemeznem ezt a kötetet, akkor azt mondanám, hogy fantasztikus. Minden sora leköti az olvasó figyelmét. Izgalmas, rejtélyes, de a szerelem sincs a háttérbe szorítva.

A kötet érthető, könnyen olvasható, nincs telepakolva idegen szavakkal, és amit mindenképp kiemelnék, az a szleng kifejezések mellőzése. Az Írónő választékosan használja a magyar nyelvet, és fűzi össze a mondatokat.

A történet évekkel korábban, egy Mexikóvárosi árvaházban kezdődik, ahol 2 fontos főszereplőt ismerünk meg. Norát, és Andrést, akik mindketten beszélik a magyar nyelvet, mégis Magyarországtól messze, a világ másik végén találkoznak. Nora új gyerek az árvaházban, ezért nem kap a társaitól kiemelkedő bánásmódot. Egy verekedést követően Andrés a lány mellé áll, és védelmet biztosít neki. A húgaként mutatja be a többieknek, és ezek után a lány már biztos védelmet élvez az intézetben.

A véletlennek köszönhetően Andrés megismeri Milenát, aki gazdag, és szinte elérhetetlen, a fiút mégis romantikus szálak kezdik fűzni a gazdag lányhoz, ez pedig oda vezet, hogy az élete a feje tetejére áll.

Az intézetben ugyanis megjelenik egy volt CIA ügynök, O'Connor, aki munkát ajánl a tizenéves Andrésnak, aki egy feltétellel vállalja el a munkát, mégpedig ha viheti Nórát, és az informatikai zseni Felipét. Miután erre O'Connor rábólint, a szereplőink élete olyan fordulatot vesz, amire egyikük sem számított.

A kötet nagy része ettől kezdve a jelenben játszódik, ahol O'Connor legfőbb célja, hogy minél többet tudjon meg Olmecről, aki annak az ismeretlen kartellnek a vezetője, ami a legfontosabb szerepet tölti be a nagyvárosok kokain ellátásában. 

Olmec innentől kezdve kiemelkedő szerepet játszik a történetben. Senki nem tudja, hogy kicsoda, senki nem tud róla semmit, a háttérből mozgatja a szálakat, amíg szépen lassan leszámolt a többi kartell vezetőivel. Nem csoda hát, hogy mindenkit lázban tart a kiléte, többek között a CIA-t is.

Jake, a CIA ügynök azt a feladatot kapja, hogy kerüljön közelebb Olmec keresztlányához, és tudjon meg minél többet róla. Arra azonban nem számít, hogy találkozik Norával. 

A főszereplőink sorsa itt megpecsételődött, de a céljuk közös: megtalálni Olmecet. 

Többet nem is mondok, mert az már spoileres lenne a történetre nézve. :)

Rejtély, izgalom, romantika, fordulatos eseménysorozatok, ezek csak néhány jelzők, amelyekkel jellemezni lehet a könyvet.

Az elején nem értettem, hogy a drogbiznisznek mi köze van egy árvaházhoz, és néhány árva sorsa hogy fog összekapcsolódni a CIA ügynökeivel, de ahogy olvastam a könyvet, minden értelmet nyert. Nagyon jól volt felépítve a történet, mindennek megvolt oka, és a történet végéig mindenre fény derül.

Nem véletlenül találkozott Jake és Nora, nem véletlenül vitte magával O'Connor Felipét is az árvaházból. Olmec személye pedig még engem is meglepett. Olyan csavarok voltak a történetben, hogy saját magamat vezettem tévútra, amikor ki akartam találni, hogy ki mozgathatja a szálakat.

A szereplőink nem "megszerkesztett" emberek voltak, mindenkiben volt jó és rossz tulajdonság is. Hoztak jó és rossz döntéseket, amelyek szerepet játszottak a sorsuk alakulásában.

Már eltelt néhány nap, hogy befejeztem a könyvet, de még mindig nagy hatással van rám. Biztos vagyok benne, hogy újra el fogom olvasni, és ki merem jelenteni, hogy ez a kötet volt olyan izgalmas, lendületes és fordulatos, mint Agatha Christi krimijei. 

Csak ajánlani tudom mindenkinek, aki egy letehetetlen történetre vágyik.

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

Napoleon Nap Dumas egész világa romba dől, amikor gimnazista korában ikertestvérét, Leót és Leo barátnőjét, Dianát holtan találják a vasúti síneken, majd szerelme, Maura szakít vele és minden magyarázat nélkül nyomtalanul eltűnik. Mi történhetett ezen a napon? Lehetséges, hogy a két sötét rejtély összefügg, vagy csupán a vak véletlen tette tönkre életét?

Elsőre kicsit szokatlan volt a stílus és bevallom egy pár lapon túl kellett jutnom, mire valóban élvezetessé vált a történet és megszoktam a szereplőket, de ahogy el tudjuk magunkat engedni és be tudunk épülni a kisvárosi hangulatba egy remek kikapcsolódást nyújtó olvasmányt kapunk.

A nyomozást pedig még véletlen sem egy NCIS stílusban képzeljük el, a történetet pedig ne hasonlítsuk a skandináv krimikhez, mert itt és most nem a gyilkosság, a vér és az agyafúrtság fogja előrelendíteni a történtet, sokkal inkább megfigyeléseken és beszélgetéseken alapuló nyomozgatás. Lassabb mederben folyt a felderítés, mint általában, de mindemellett mindig történt valami Franz háza táján, amitől érdekessé és energikussá vált a történet és sodort magával olvasás közben. A végén már el is kezdtem hiányolni, hogy nem tudom tovább követni Franz napi rutinjait és kissé lökött világlátását. 

ÖSSZEGEZVE

Végre egy szingli nyomozó pasi szemével láthattuk a kisvárosi "idillt" aminek történetesen most Bajorország adott hátteret. Személy szerint szeretem ezt a fajta humort, amikor nem akarják az olvasót megtéveszteni, hanem kizárólag a szórakoztatás és az valóság elfogadása a cél, hiszen sok-sok mindennapi és mégis fura karaktert sorakoztatott fel az írónő. Személy szerint szerettem a karaktereket, nagyit pedig kedvenccé léptettem elő, remélem a többi részben is teret enged neki az író. 

Mi sem mutatja jobban, hogy ebben a regényben több van, mint elsőre gondolnánk, hogy hazájában már meg is filmesítették. Inkább humor kategóriába sorolnám a regényt, mint krimibe, de én ajánlom mindenkinek, aki kellemes és szórakoztató kikapcsolódásra vágyik egy hamisítatlan bajor környezetben.

Nem utolsó sorban 1-1 bajor receptet is elcsíphet a szemfüles olvasó.

A könyvhöz tartozó nyereményjátékunkat ITT elérhetitek, hiszen még mindig nem késő jelentkezni! 

A könyvért köszönet a Művel tnép Kiadónak

A Leányrablás Budapesten egy trilógia első részeként jelent meg, Ambrózy báró esetei alcímmel, magyar szerző, nevezetesen Böszörményi Gyula regényeként. 

Az 1896-ban Milleniniumi ünnepségeket szerveztek, mely Magyarország fennállásának ezredik évfordulója alkalmából ünnepségek sorozatával tartotta lázban az egész országot, így Budapestet is. 

Ebbe a felfokozott hangulatú időszakba helyezi a történetét Böszörményi Gyula. Úgy gondolom, nagyon ráérzett arra, hogy az adott korszak remek háttérként fog szolgálni a történethez. Már a fülszöveg alapján tudtam, hogy ezt a könyvet nekem el kell olvasnom, mivel egy izgalmas korszakba helyezett, remek alaptörténettel rendelkező nyomozós regénynek ígérkezett. A borító is nagyon jól sikerült, rögtön magára vonzza a tekintetet, könyv és borító most tényleg összhangba került.

Összességében már az első benyomás nagyon pozitív volt.

Gyermekpavilon

Morelli Gusztáv-Vasárnapi újság 1896/21

A szökőkút és a tér

Goró Lajos - Vasárnapi újság 1896/42

Véleményem

Állítom, hogy az egyik legjobb magyar regény, amit az elmúlt tíz évben olvastam. A cselekmény középpontjában Hangay Emília, azaz Mili áll, valamint nővérének, Hangay Emmának az eltűnése, tehát a fő vonalat a két marosvásárhelyi lány adja. Emma eltűnése után érkezik Mili a fővárosba, hogy a nővére nyomára bukkanjon, ehhez kap egy váratlan segítőt is Ambrózy Richárd személyében, mert ugye az 1800-as évek végén egy úri lány még nem bolyonghatott csak úgy egyedül az utcán és hiába talpraesett és művelt a mi Milink, a segítségre mégiscsak szüksége van. Persze nekünk is szükségünk van egy férfi főszereplőre is, mert nélküle nem lenne ennyire vibráló a történet. Sokszor csak a jelenlétével fokozza a hangulatot a báró, nem feltétlen a fondorlatos észjárásával, vagy a külsejével, hanem egyszerűen a jellemével és titokzatosságával.

Imádtam ahogy az ismerős utcákon mégis oly ismeretlenül kalauzol az író, mert hiába ismerem elég jól Budapestet, a regényből egy teljesen eltérő fővárost ismertem meg, remek élmény volt elröppenni Budapestre az 1800-as évek végén.

Szerettem a kidolgozott történelmi hátteret, végig érződött, hogy nagyon sok munka fekszik csak abban, hogy korhűen ábrázoljon az író a helyszíneket, embereket és eseményeket.

A karakterek mesterien kidolgozottak, nagyon kedveltem, vagy éppen utáltam a szereplőket, szinte egyik karakter sem volt számomra semleges, mert mindegyik megmozgatott valamilyen érzelmi szálat és remekül vegyült harag, szimpátia, kíváncsiság és még sorolhatnám, hogy mennyi-mennyi érzelem az egyes szereplőkhöz.

Nem is mennék bele jobban a részletekbe, mert úgy gondolom, hogy korosztálytól és nemtől függetlenül a könyv bárki számára kiváló olvasmány, ízes, magyaros szókinccsel megírt regény, egy lebilincselő történettel körbefonva.

A könyvet már régebben is nézegettem, ezért is örültem, amikor a Rukkolán szembe jött velem, hát így lett az enyém és akkor még nagyon örültem neki, felkerült egy időre a polcra, de csak addig, amíg úgy nem éreztem, hogy most vágyom egy csajos krimire, egy fiatal Miss Marple-ra.