A következő címkéjű bejegyzések mutatása: drog. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: drog. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. április 24., péntek

Mosonyi Mara - Olmec

9:00 0 Hozzászólás


Fülszöveg:
Az ​izgalmas nyomozás elkalauzol bennünket Latin-Amerika nyomornegyedeibe, fényűző szórakozóhelyeire, árvaházaiba vagy éppen drogbáróinak otthonaiba.
Egyéni sorsokat követve tanúi lehetünk szerelmek, barátságok születésének, ellenségek küzdelmeinek, múltbéli titkok felszínre bukkanásának, miközben egyre közelebb kerülünk ahhoz, aki a háttérből a szálakat mozgatja: Olmechez, a titokzatos kartellfőnökhöz, akinek sokan még a létezését is vitatják.
Mexikóváros
Nóra, a magyar kislány, árvaházba kerül, ahol a kisstílű gyermekbűnöző, Andrés a védelmébe veszi. Felcseperedve Nora keményen tanul, míg a bátyjaként szeretett fiú könnyelműen él, viszonyt kezd egy drogbáró lányával, Milenával, aminek következtében mindannyiuk élete hajmeresztő fordulatot vesz.
Acapulco
Jake, a CIA fiatal hírszerzője Acapulco hírhedt szórakozónegyedében pitiánernek tűnő feladatot kap. Az este nem várt események hatására rémálommá válik. Jake kénytelen együttműködni egy frissen megismert nővel, ha meg akarják érni a reggelt.
Alapítvány
O’Connor, a CIA-től több mint egy évtizede tisztázatlan körülmények között távozó exkatona, létrehozza az Alapítványt. Ártalmatlan szervezet, vagy egy megcsömörlött elmebeteg bosszúhadjáratának eszköze?
A szereplők sorsa összefonódik, és szép lassan minden titokra fény derül.

Először is nagyon szépen köszönöm az Írónőnek, hogy elküldte nekem a könyvét. Mindig nagyon megtisztelő, amikor a szerzők megkeresnek, hogy elküldenék nekem a könyvüket.
No de térjünk vissza a könyvre. :) Ha egy szóval kellene jellemeznem ezt a kötetet, akkor azt mondanám, hogy fantasztikus. Minden sora leköti az olvasó figyelmét. Izgalmas, rejtélyes, de a szerelem sincs a háttérbe szorítva.
A kötet érthető, könnyen olvasható, nincs telepakolva idegen szavakkal, és amit mindenképp kiemelnék, az a szleng kifejezések mellőzése. Az Írónő választékosan használja a magyar nyelvet, és fűzi össze a mondatokat.
A történet évekkel korábban, egy Mexikóvárosi árvaházban kezdődik, ahol 2 fontos főszereplőt ismerünk meg. Norát, és Andrést, akik mindketten beszélik a magyar nyelvet, mégis Magyarországtól messze, a világ másik végén találkoznak. Nora új gyerek az árvaházban, ezért nem kap a társaitól kiemelkedő bánásmódot. Egy verekedést követően Andrés a lány mellé áll, és védelmet biztosít neki. A húgaként mutatja be a többieknek, és ezek után a lány már biztos védelmet élvez az intézetben.
A véletlennek köszönhetően Andrés megismeri Milenát, aki gazdag, és szinte elérhetetlen, a fiút mégis romantikus szálak kezdik fűzni a gazdag lányhoz, ez pedig oda vezet, hogy az élete a feje tetejére áll.
Az intézetben ugyanis megjelenik egy volt CIA ügynök, O'Connor, aki munkát ajánl a tizenéves Andrésnak, aki egy feltétellel vállalja el a munkát, mégpedig ha viheti Nórát, és az informatikai zseni Felipét. Miután erre O'Connor rábólint, a szereplőink élete olyan fordulatot vesz, amire egyikük sem számított.
A kötet nagy része ettől kezdve a jelenben játszódik, ahol O'Connor legfőbb célja, hogy minél többet tudjon meg Olmecről, aki annak az ismeretlen kartellnek a vezetője, ami a legfontosabb szerepet tölti be a nagyvárosok kokain ellátásában. 
Olmec innentől kezdve kiemelkedő szerepet játszik a történetben. Senki nem tudja, hogy kicsoda, senki nem tud róla semmit, a háttérből mozgatja a szálakat, amíg szépen lassan leszámolt a többi kartell vezetőivel. Nem csoda hát, hogy mindenkit lázban tart a kiléte, többek között a CIA-t is.
Jake, a CIA ügynök azt a feladatot kapja, hogy kerüljön közelebb Olmec keresztlányához, és tudjon meg minél többet róla. Arra azonban nem számít, hogy találkozik Norával. 
A főszereplőink sorsa itt megpecsételődött, de a céljuk közös: megtalálni Olmecet. 
Többet nem is mondok, mert az már spoileres lenne a történetre nézve. :)
Rejtély, izgalom, romantika, fordulatos eseménysorozatok, ezek csak néhány jelzők, amelyekkel jellemezni lehet a könyvet.
Az elején nem értettem, hogy a drogbiznisznek mi köze van egy árvaházhoz, és néhány árva sorsa hogy fog összekapcsolódni a CIA ügynökeivel, de ahogy olvastam a könyvet, minden értelmet nyert. Nagyon jól volt felépítve a történet, mindennek megvolt oka, és a történet végéig mindenre fény derül.
Nem véletlenül találkozott Jake és Nora, nem véletlenül vitte magával O'Connor Felipét is az árvaházból. Olmec személye pedig még engem is meglepett. Olyan csavarok voltak a történetben, hogy saját magamat vezettem tévútra, amikor ki akartam találni, hogy ki mozgathatja a szálakat.
A szereplőink nem "megszerkesztett" emberek voltak, mindenkiben volt jó és rossz tulajdonság is. Hoztak jó és rossz döntéseket, amelyek szerepet játszottak a sorsuk alakulásában.
Már eltelt néhány nap, hogy befejeztem a könyvet, de még mindig nagy hatással van rám. Biztos vagyok benne, hogy újra el fogom olvasni, és ki merem jelenteni, hogy ez a kötet volt olyan izgalmas, lendületes és fordulatos, mint Agatha Christi krimijei. 
Csak ajánlani tudom mindenkinek, aki egy letehetetlen történetre vágyik.

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

2019. május 17., péntek

Piper Kerman- Túlélni a női börtönt (Orange is the new black)

7:00 0 Hozzászólás
   Az Orange is the new black nevű sorozatra böngészés közben bukkantam rá egyszer, amikor épp sorozatokat kerestem magamnak. Nem tulajdonítottam neki túl sok figyelmet. Később egyik barátnőm ajánlotta. Viccesnek írta le. Akkor már nem volt időm új sorozatba belekezdeni, jegeltem ezt az Orange- témát. Majd másik alkalommal ugyancsak böngészés közben (igen, tudom. Túl sokat böngészem a netet) akadtam rá az Orange is the new black című könyv sorozatos borítójára, amikor leesett a tantusz. Ez a sorozat KÖNYV alapján készült, ráadásul a könyv IGAZ TÖRTÉNET. Nem haboztam: rögtön belekezdtem.


Kiadás dátuma: 2010
Piper ​Kerman szép karrierrel büszkélkedhet, tartós kapcsolatban él, szeretetteli családi légkör veszi körül. Az égvilágon semmi sem emlékeztet benne arra a vakmerő, fiatal lányra, akire annak idején, úgy tíz évvel ezelőtt egy bőröndnyi drogpénz csempészését bízták. De a múltja nem ereszti. A jól szituált nő, zsebében egy híres magánegyetem diplomájával most csak a 11187424-es számú fogvatartott a connecticuti Danbury szövetségi börtönében. 15 hónapra ítélték, és most egyike annak a több millió embernek, akiket az Egyesült Államok büntetés-végrehajtási rendszere magába szippant. Az első meztelen motozástól a szabadulásig Kerman megtanul alkalmazkodni e furcsa világ szigorú viselkedésmintáihoz és légből kapott szabályrendszeréhez. A társadalom minden közegéből akadnak itt nők. Apró figyelmességekkel, szikár bölcsességekkel és az elfogadottság élményével ajándékozzák meg Kermant. Szívszorító, vicces, olykor felháborító Kerman története, melynek során bepillanthat az olvasó egy női börtön mindennapjaiba. Megtudhatjuk, milyen dolgokért kerül annyi nő hűvösre, és mi történik velük odabenn. 

     Úgy gondolom, hogy az emberek fantáziáját foglalkoztatja a börtön gondolata. 

Milyen lehet bent? Milyenek a cellák? Kikkel zárják össze az embert? Mit lehet ott csinálni? Milyen programok vannak? Mennyire szabad bent az ember? Tényleg olyan szörnyű, mint ahogy elgondoljuk?Hogyan hatna rám? Hogy működik a látogatottság? Kik látogatnának meg? Szégyenkeznének-e miattam a szeretteim? Milyen lehet a kapcsolatom a bentiekkel? Bánthatnak? Biztonságban leszek? Mi lesz velem ha kijövök? 

      Persze ezek a tényezők országonként és börtönönként eltérőek, de az alap ugyanaz: bezártság és szabadságvesztés.  

     A kérdéseinkre némi humorral fűszerezett választ kapunk. Kerman úgy írja le saját börtönbeli élményeit és az oda vezető útját, hogy tökéletesen bele tudjuk képzelni magunkat a helyébe. Persze, tudom, hogy ez az olvasás egyik fő lényege, de ennél a könyvnél fokozottabban jelentkezett nálam ez az élmény. Kerman fiatalkorában elkövetett csekélynek mondható vétsége miatt került börtönbe, ezért nagyon szimpatikus és intelligens szereplő.  Az ő szemein keresztül látjuk az eseményeket. Az első néhány oldal után egyetlen kérdés merült fel bennem: átlagosnak mondható nő, hogy tud ilyen jól írni. Igazán magával ragadó történet. A téma miatt vontatottságra számítottam, viszont kellemesen csalódtam. Vontatottságról szó sincs, sőt, elég dinamikus történet. Mindenképpen megéri elolvasni. Tanulságos, szórakoztató, érdekfeszítő. 

    A könyvből készült sorozatba (aminek hetedik!!! befejezőévada idén, 2019-ben jön ki, tehát jóval meghaladta a könyv eseményeit)  sajnos még nem volt időm belekezdeni, de mindenképp a listám élén szerepel. Ha egyszer időmilliomos leszek (vagy vége lesz a most elkezdett és nézett sorozataimnak), mindenképpen sort kerítek majd rá!


Véletlenszerű idézet a könyvből

2019. január 31., csütörtök

Edward St Aubyn: Patrick Melrose I.

10:00 0 Hozzászólás



Ha már a múltkori könyvön (A maffia ágyában) totálisan kiakadtam, és a fülszövegben említett lélektant nem kaptam meg, kerestem magamnak más könyvet. Az említett regény nem volt más, mint a Patrick Melrose első kötete, vagyis a sznob arisztokrácia és a drog rossz… Meg a szodómia pedofiliával vegyítve ugyancsak nagyon rossz.
Képtalálat a következőre: „south park drugs mkay gif”
Értem?

De mielőtt belevágnék a közepébe, ejtek pár szót magáról az íróról. 
Edward St Aubyn ennél a regénynél a saját életéből merített ihletet. Utána néztem ennek-annak, és borzasztó volt belegondolni, hogy az író ezeken keresztül ment, de emiatt volt a művének egyfajta sötét varázsa, amit kevésbé elvontul megfogalmazva, én hitelességnek neveznék.
Ami miatt még erre a regényre esett a választásom, az az volt, hogy láttam már a sorozatot, amit imádtam, ám ezt majd egy másik bejegyzésben jobban taglalom… Esetleg „összehasonlítom” a regényt és a sorozatot.
Képtalálat a következőre: „patrick melrose gif”
Benedict Cumberbatch nagyon jól hozta a szuicid hajlamokkal megáldott heroinistát.
 
Fülszöveg:

A legfelsőbb körökhöz tartozó, mesés gazdagságban élő David Melrose kegyetlenül uralkodik boldogtalan feleségén és ötéves fián, Patricken. A szadista apa mellett felnövő fiúból heroinista lesz, aki a második kisregény elején apja hamvaiért indul New Yorkba. Patrick apja emlékével együtt függőségétől is megszabadul, majd maga is családot alapít.

Edward St Aubyn megmutatja a hanyatló brit arisztokrácia, a tökéletes dekadencia, erkölcstelenség, kapzsiság, sznobizmus és kegyetlenség világát.





Vélemény:

A regény öt kisebb részből áll: Nincs baj, Baj van, Van remény, Ami kell és a Végül. Amúgy a magyar címeket nem tudom hova rakni, mert angolul teljesen más jelentéssel bíró címük volt. Mindegy is…


A Nincs baj volt a legelkeserítőbb rész a számomra. Mérhetetlen nagy szánalmat váltott ki belőlem az, amit ezzel a szerencsétlen kisfiúval műveltek (anyja az alkoholhoz fordult; apja molesztálta, szexuálisan és testileg is bántalmazta). Mondjuk Eleonort (Patrick édesanyját) is sajnáltam, mert megbotránkoztató és megalázó volt, amire a férje sokszor rákényszerítette (például megerőszakolta; rávette, hogy egyen a földről ezzel fitogtatva a felesége felett a dominanciáját). Mindez, ha nem volt elég, akkor egy picurit az arisztokraták sznobizmusát is az arcomba nyomta az író. Ez volt a tejszínhabos sütemény tetején a cseresznye.
A Van baj lett a kedvencem, mert itt leginkább Patrick életet követhettem figyelemmel. Ha az előző rész elkeserítő volt, akkor ez nyomasztó. Már-már elborzadva olvastam, hogy mit váltott ki a főhősből a keménydrogok elegye. Nagyon absztrakt és morbid volt minden hallucinációja, amiben olykor kiütközött a főszereplő pszichéje, traumája. Igazából a valóság és tévképzetek olykor összemosódtak. (Elképzelt halálesetek, mészárlások; halálfélelem és a halál után való áhítozás...) Paradoxon gondolatmenetek és érzések sokasága követte egymást.
Patrick érzelmi palettáján az összes érzés megtalálható volt: a nyomorúságos szégyen, szánalom és gyűlölet, önsajnáltatás és bűntudat. Ez mind végbement Patrickben, amíg végigbattyogott egy hosszú folyosón, hogy végre láthassa az apja holttestét. Váó! 
Ez a szentimentalizmus az, ami emberivé tette számomra az antifőhőst.
A Van remény volt, ami a legjobban kikészített. Az író itt építkezett a legjobban az arisztokráciára. Hányingerkeltő volt az a tömérdek hipokrácia, ami ebben a részben volt. A társadalomkritika leginkább ezen ponton bontakozott ki. (Felszínesség, hímsovinizmus, egymás kibeszélése. Ó, igaz is, a még több sznobizmust kihagytam!)  Ennyi irritáló szereplővel rég találkoztam. Meg kellett néha állnom, hogy meg tudjam emészteni az olvasottakat.

Szereplők közül nehéz bárkivel is azonosulni, viszont Patrick belopta magát a szívembe, mert annyira humánus az összes borzalmas tulajdonságával együtt. Lélegző, érző karakter, aki csomó traumát hordoz magában. Ugyanakkor Patrick barátját, Johnnyt kedveltem még meg. Ő egy üde színfolt volt a megannyi sznob között. Sokkalta optimistább és pozitívabb jellemű szereplő volt.

Képtalálat a következőre: „patrick melrose gif”
Elsősorban ez a kaotizmus Patrick lelkiállapotára jellemző.

A regény hangulata kaotikus, sötét és letargikus. A témájából kifolyólag nem épp egy lélekemelő olvasmány. Emiatt olykor félreraktam a könyvet, mert nem akartam, hogy teljesen levigyen az életről.

Mindemellett, fájdalmasan jól voltak ábrázolva a karakterek, és a főhős mentalitása és lelke. Meglepődtem azon, hogy E/3-ban van írva, de ennek ellenére átjött a Patrick Melrose-nak minden egyes sora. Némi könnyedséget azért adott a feketehumor és az irónia.
Bár azt hozzá kell tenni, hogy nagyon jó a magyar fordítás is. A szépirodalmi művekhez hasonló a regény nyelvezete, stílusa. Gyönyörűen voltak leírva a helyszínek, a drog általi eufóriák; egyszerűen minden.
Néhol azért volt hiba, ám úgy vélem ez betudható annak, hogy a fordítónak sietnie kellett stb., mert itt-ott volt elütés. Ez a könyv vége felénél észrevehetőbb.
 

Értékelés: 4,5

Kinek ajánlanám a könyvet? 
Aki szereti a lélektant és a társadalomkritikát; akinek lelkivilága nem dől össze a durvább, megbotránkoztatóbb részektől, és imádja az angolokat (főleg a sznob arisztokratákat, vagy legalább érdekli ez a világ). 

#adrogrossz #stopsznobizmus #elégazarisztokratákból #metoo 

Follow Us @soratemplates