Könyvfalók: magyar

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: magyar. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. március 22., péntek

Szurovecz Kitti: A kisemmizett angyal

Az Athenaeum kiadó megajándékozott engem, ezzel a fantasztikus könyvvel. A kezembe veszem... megcsodálom... megszagolom... és elmosolyodom. Egy új könyv, ami az enyém. Érdekesnek tartottam a borítóját, kíváncsi voltam, hogy mit is jelent az, amit legelőször megláttam. Utána elolvastam a fülszöveget... innentől kezdve erősen érdeklődtem, ugyan mit rejthet ez a borító? Mikor a végére értem, magamban gratuláltam Szurovecz Kittinek, az írónőnek. Eszméletlen amit összehozott. Ámulatba ejtő, elgondolkodtató.

Na, de akkor mesélek egy kicsit arról ami Pannával és Miával történt akkor, amikor olvastam.

Panna, egy 16 éves lázadó kamasz, aki Budapesten a Rózsadombon lakik. Éppen szét mennek a szülei, így vigasztalást keres a szerelménél Dávidnál. Csakhogy, mikor várják a vacsorát, a pizzafutár helyett két ember dúlja fel meghitt estéjüket. Dávid valami rossz dologba ütötte az orrát. Tartozik az alvilág egy jelentős alakjának. Nincs pénze, és amíg nem szerzi meg az összeset, kamatostul együtt, elviszik Pannát zálogba. (Itt persze kiderül, hogy hamisan ítéli meg Panna Dávidot. Sokkal rosszabb a helyzet.) Onnantól kezdve már nem kislány, megváltozik az élete. Ahova vitték, ott bezárva tartják a lányokat. Ha kell drogoztatják őket, vagy megverik, de minden este ki kell állniuk az utcára és árulni a testüket, ha akarják, ha nem. Itt ismerkedett meg Miával, aki szintén 16 éves. Cserkeszről jött a stricijével saját akaratából, mert szó szerint nem volt mit ennie a családjának. Felelősnek érezte magát, csak ő menthette meg a testvéreit a haláltól, az éhinségtől. Már egy éve dolgozott Pesten amikor behurcolták Pannát az ő szobájába. Ez a két lány annyira el van veszve, hogy egymásnál keresik a vígaszt. Legjobb barátnők lesznek. Nem akarják visszaadni Pannát. Az emberrablók vezetője, Oszkár, úgy gondolja majd eladja külföldre. Így még több pénzt kap érte. Szép lány és még szűz. Szökést terveznek a lányok. A helyzet súlyossága ellenére jól és gyorsan sikerült. Itt kezdődik a közös életük, aminek az elején még borzalmasabb esetekkel kell szembenézniük.

"Ez a lány egy kisemmizett angyal. És ki veszi észre, hogy mennyire értékes? Hogy mennyi szeretet van a szívében? Megmentett engem. Most rajtam a sor, hogy megmentsem őt. Segíteni akarok neki, hogy egyszer majd boldog élete lehessen. "

Amit ebből lehetett következtetni, hogy keményen az erőszakról és a prostitúcióról szól ez a regény. Nagyon durván és tabuk nélkül le van írva, hogy mi is folyik ott ahova senki nem szeretne kerülni. Két nap alatt kiolvastam a könyvet. Eközben a szívem kalapált, majd' kiugrott a helyéről, lerágtam a 10 ujjamról az összes körmöt, lélegzetvisszafojtva és könnyes szemmel olvastam mit átél ez a két lány. Amilyen sérelmeket, megaláztatásokat kaptak... köszönöm nem kérek belőle.

Sok trágár szavakkal is találkoztam a könyvben. Lehet hogy valakit ez bánt, de ahhoz hogy Mia múltját, származását illetve a mostani foglalkozását tudja az író hitelesíteni, szerintem elengedhetetlen. Minden szereplővel annyira tudtam megismerkedni amennyire kell. Megfelelő arányokban voltak a főszereplők és mellékszereplők is feltüntetve.

"Jaj, Panka! Bár küldenél valami jelet, hogy reménykedhessek, amitől elhinném, hogy igenis túl lehet élni ezt az egészet, hogy lesz majd Alkonyat-maraton. De olyan távol kerültél, hogy úgy érzem, csak álmodtalak."

A horrormese legvégén Mia élete teljesen megváltozik. Olyan élete lehetett, amiről álmodni sem mert. Egy olyan lány volt, akinek semmi nem jutott csak a szenvedés. A könyv címe is teljesen tud azonosulni Mia helyzetével. Ő a kisemmizett angyal. Egy gyönyörűség, akit kihasználnak minden értelemben. Az élet, amiért annyira megkínozta, hatalmas ajándékot ad Miának. A boldog életet.

Szurovecz Kitti, az írónő!

Köszönöm az Athenaeum kiadónak, hogy ilyen nyíltan álltak velem szemben. Köszönöm Szurovecz Kittinek, hogy megalkotta ezt a remekművet.
Hamarosan jövök egy újabb regénnyel. Sziasztok!

Folytatás...

2018. december 27., csütörtök

Borsa Brown: A maffia ágyában

Rahoviczki Enikő 16:57 0 Hozzászólás

Én vagyok az egyik újdonsült tagja a csapatnak, és lehet ezzel a kritikával nem fogok egyes emberek szívébe férkőzni. Jobban jártam volna, ha másról írok, de késő bánat, mert ezt olvastam el.

Borsa Brown első könyvét sokan ajánlottak nekem, és gondoltam megpróbálkozom vele, ha már ódákat zengenek róla. A másik az Az arab volt, de látva, hogy hány része van, eléggé lefagytam, szóval maradt A maffia ágyában trilógia és abból az első része.

Először is le szeretném szögezni: a véleményem szubjektív, ezért nem kell nekem esni, ha netán az írónő rajongója vagy, és amiatt meg nem leszek elfogult, mert magyar író/írónő művét olvasom.

Fülszöveg:

Megjelenés: 2016

Suzanne Roberts körül megfordul a világ: viharos gyorsasággal veszít el mindent és mindenkit maga körül, ami és aki addig fontos szerepet töltött be az életében. Szerencséjére a sors kárpótolja őt mindenért: megajándékozza Massimo, az ellenállhatatlan, művelt és jómódú ügyvéd szerelmével, aki rögvest szülővárosába, Palermóba röpíti álmai asszonyát. Itt véget is érhetne ez a romantikus történet… a happy end ezúttal mégis elmarad. Szicíliáról ugyanis kiderül, hogy távolról sem a képzelet mesés birodalma, s lassan Massimóról is lehull az álarc…

Lesz-e kiút az érzései között őrlődő, bántalmazott hősnő számára? Van-e szabadulás a maffia hálójából? És egyáltalán: hol van a határ szerelem és gyűlölet között?

„A gyűlölet is szeretet, csak épp fejtetőre van állítva. A szeretet igazi ellentéte a félelem” – adja meg a választ Osho, és e tantétel igazságát nem is bizonyíthatná hitelesebben e könyv.

BORSA BROWN hatalmas sikert aratott trilógiájának új kiadású regénye lélektani folyamatokat is boncolgat, letehetetlen írásában feltárja, milyen pokoli mélységekbe és paradicsomi magasságokba juthat férfi és nő, ember és ember kapcsolata.

Vélemény:

A regény alapötlete tetszett. Imádom az alvilágban játszódó történeteket és az erotikus műfajt. Tudva, hogy ez az írónő kezdeti zsengéje, ezért igyekeztem az elvárásaimat nem magasra tenni. Azt viszont az elején elkönyvelhettem, hogy Borsa Brownnak van kreativitása.

A fülszöveg nagyon megkapóra sikeredett és vártam, hogy mikor lesz szó a maffia működéséről, illetve a lélektanról. Itt úgy éreztem, ez az én könyvem. Maffia, pszichológia és erotika… Mi kell még?

Nos, a regény eleje nekem nyögvenyelős volt. Megismerhettem egyből egy korántsem szimpatikus főhősnőt, aki főnökén élősködött és kihasznált. Ezt lenyeltem, úgy voltam vele majd lesz jellembeli fejlődés.

Sajnos ezek után sorra kiakadtam Suzanne-re. Épphogy megemlítette a barátnőjének a bunkó Maserati-s macsót, akinek kocsiját összetörte, rögvest a következő fejezetben egy liftben egymás szájában voltak. Mi a franc? Már nem azért, de ez totálisan abszurd. Még a Szürke Ötven Árnyalatában is jobban fel volt vezetve a dolog, pedig az a könyv számomra az Antikrisztus. Itt már tudtam, hogy ez a regény minden lesz, csak az én regényem nem… Csalódtam.

Ezután egy újabb fatális baromság jött. Nekem ne mondja senki, hogy ennyitől Mr. Macsó egy nőre fog maszturbálni és virágokat küldözget neki! Ezután következtetést vontam le, miszerint egyik karakter sem épelméjű. Suzanne ráadásul IQ-harcos is.

Mr. Olasz Kriszcsön Grey „szíve választottjának felajánlotta”, hogy költözzenek össze és éljenek Palermóban. Ezzel nem lenne semmi probléma, ha nem két hónap után „kérdezte volna meg” ezt a „szerelmétől”. Tudnám mivel fogta meg ennyire a főhősnő, merthogy nem a lehengerlő belső tulajdonságaival, az tuti!

Persze, Massimo-ról végképp kiderült a titok, és nekem a nyilvánvaló, hogy egy nárcisztikus idióta. Suzanne pedig irritálóbb lett az okoskodásaival, és azzal, hogy sosem tudta mikor kell befogni a száját. Bár azt érdemes pluszban hozzátennem, hogy sokszor nem értettem a női főszereplőnek az érzéseit és a gondolatait. Legszívesebben pszichiátriára küldtem volna, mert olyan tudathasadása volt, hogy…. Röviden: csupán a létezésével kiakasztott.

Ritka pillanatok egyike volt, ha megesett rajta a szívem, pedig ott volt a kiszolgáltatott nő a főhősnő képében.

(Igen, ennyire érzéketlen vagyok.)

Az irritáló nőszeméllyel ellentétben, mégis a történet végére Mr. Kreol Bőrű Kockahassal tudtam valamelyest szimpatizálni. Nekem élvezetesebb lett volna csak Massimo szemszögéből átélni a történetet. Jóval értelmesebb, kevésbé kétdimenziós szereplővé nőtte ki magát.

A maffia szál szerintem eléggé felszínesen szerepelt a könyvben, ezért is tudtam volna elfogadni az elébb említett szemszöget. Annyira vártam, hogy elmélyülünk főhősünk ügyleteibe, ésatöbbi, ugyanakkor véleményem szerint ezzel lehetett volna kompenzálni a könyv hiányosságait is. Viszont! Az írónő Olaszország atmoszféráját jól átadta, ezt aláírom. A regény alaphangulata végig tetszett és megfogott.

A csapnivaló főszereplőktől, és az érthetetlen cselekedetektől függetlenül fent tudta tartani az érdeklődésemet. Az biztos, hogy a történetben nem volt üresjárat. Talán túlontúl gyors volt az egész, és itt elsősorban a karakterek kapcsolatára gondoltam. Nem bántam volna, ha az írónő több időt szentel a szereplők viszonyára.

Az erotikus jelenetek különösebben nem mozgattak meg, holott bevallom azért érződött a kémia Suzanne és Massimo között. Lehet ez „az első látásra benedvesedek/feláll a farkam” effektus miatt hiteltelenné vált a számomra ez az óriási „szerelem”. Sőt!

Emiatt lett nekem semmitmondó a szeretlek és gyűlöllek alapkoncepció. Különösebben nem hatódtam meg rajta. Voltaképpen képtelen voltam elsiklani a szereplők kidolgozatlanságán (legfőképp Suzanne szenvedett ebben a kórban), és ennek volt köszönhető, hogy nem tudtam magam teljesen átadni az olasz szenvedélynek.

(Nem tudom SPOLIER-e, de a végén körülbelül olyan ráébredésről olvashattam, mint a Szürkében. Anasztáz kezet foghatott Suzanne-nel, mert megtalálta a barátnőjét, aki ugyanolyan buta liba, akárcsak ő.)

Értékelés: 2,5/5

Szóval kinek ajánlanám a könyvet?

Őszintén szólva nem tudom. Azt sem tudom mondani, hogy jó és azt sem, hogy bűnrossz. Ponyva tele tűzdelve szexszel és izgalommal. Ha ajánlanom kéne valamit a könyvhöz, akkor az a nyugtató lenne, esetleg pár pohár akármilyen szeszes ital. A karakterek, de leginkább Suzanne logikátlan húzásaihoz el kellenek, higgyétek el!

#ihateusuzanneroberts #fogdbeaszád #maradjveszteg #asszonyvervejó

Folytatás...

# +18 # Álomgyár

2018. április 19., csütörtök

Leiner Laura- Ég veled (Iskolák versenye trilógia #1)

Kinga 8:00 0 Hozzászólás

Azóta olvasom Laura könyveit, mióta berobbant a Szent Johanna Gimivel. Utána megpróbálkoztam a Remek című regényével is, ami nem igazán nyerte el a tetszésemet és abba is hagytam az olvasását (ami elég ritka nálam, hogy csak úgy a történet közepén abbahagyom).

Leiner Laura Ég veled című regényét 2017 decemberében jelent meg az L&L kiadónál. Ez az iskolák versenye című trilógia első része.

A történet főszereplője Újvári Hanna, tizenegyedik osztályos diáklány, akit három másik iskolatársával együtt (Lóránt, Bernadett és Zsombi) az iskola igazgatója elküld az Iskolák Országos Versenyére (IOV), amiről egyébként soha senki semmit nem hallott. Hanna életét és mindennapjait meghatározza az, hogy nemrég elveszítette édesanyját.

Igazi tiniregényként jellemezném, annak minden tulajdonságával és fordulataival együtt. A szereplők tipikusak és sarkítottak is valamilyen szinten. Zsombi, a félénk és naiv kilencedikes; Lóri, a gyúrós; Bernadett, aki egyszavas válaszokat ad; Hanna, az okos; Máté, aki mindenkivel jóban van; Kornél, a tipikus jófiú; az arany csapat tagjai, a gonoszak; Zoli a pinpongos srác; Titanilla, a cicababa, a hobbiornitológus zenetanár.

A való életben is vannak ismerőseink, akiket jellemezni tudunk egy szóval (próbáld csak ki), de nem csak egy dolog adja meg a valónkat. Az igaz, hogy egy tiniregénytől ez elvárható, hiszen nézzük csak meg a célközönséget: tinédzserek. Akik előtte gyerekek voltak és meseregényt olvastak. A meseregény szereplői kizárólag pozitív és negatív kategóriába sorolhatóak be. De a tinik már nem olvasnak meseregényt. Egyrészt ciki, másrészt kinőttek már belőle. Viszont ez a pozitív és negatív kategorizálás megmarad, emellett egy fokkal előre is lépik, azzal, hogy bejön a csalódás. Máté, a mindenkivel jófej és mindenkivel lepacsizós fiú, nem segít és hátat fordít a "barátjának". Laura vagy nagyon sokat tanulmányozta a közönségét vagy nagyon jól ráérzett erre. Egyszóval fantasztikusan csinálta. Kiváncsi vagyok, hogy milyen irányban fognak fejlődni a szereplők a trilógia végére.

A következő sorokat csak azok olvassák tovább, akik befejezték a regényt! Spoilert tartalmazhat!

Ha megengeditek, megpróbálom kitalálni, hogy mi fog még történni a továbbiakban: Kornél és Hanna összejönnek (nyilvánvalóan), viszont egy félreértés és a büszkeségük miatt eltávolodnak egymástól, majd újra egymásra találnak. Zsombi csalódni fog Mátéban (egy hatalmasat), viszont a végére legyőzi önmagát és a naiv kisfiúból magabiztos "nagyfiú" lesz. Bernadett szakítani fog a barátjával, először úgy mutatja a külvilág felé, hogy nem érdekes a dolog, viszont Hannának kiönti a szívét (azt sem tartom kizártnak, hogy a pasi megjelenik az IOV-on). Mátét kiközösítik a napraforgó-viselkedése miatt, majd újra befogadják, de már semmi sem lesz a régi. Az arany csapat megszelídül és leszáll a magas lóról. Hannáék kiesnek a versenyből, de valamilyen csoda folytán, ami még nem volt az IOV történetében tovább folytathatják.

Mindenesetre a következő részből majd kiderül, hogy merre haladnak tovább az események.

Random idézet:

– Ez csak egy játék volt.
– Minden az – felelte.

Folytatás...

# ifjúsági # kaland

2016. november 17., csütörtök

Gregus Gábor: Pillanatnyi elmezavar - kortárs, magyar fantasy

Unknown 9:00 0 Hozzászólás

"Egy átlagos férfi, egy átlagos napon elalszik a fürdőkádban és ezzel átlagos élete fenekestül fordul fel.

Idővel rájön, hogy nem megszokott világa veszi körül. Ezt az új világot különös lények népesítik be, és sok olyan varázslatos jelenséget tapasztal, amiket eddig még elképzelni sem tudott. Ezek egyike az az erő, amit ő maga is képes életre hívni, és aminek segítségével szinte bármi megtehető.

Kalandos események során a férfi kezdi kiismerni mindazt, ami körülveszi, de a hazajutás vágya továbbra is erősen él benne. Annak érdekében viszont, hogy egyszer visszakapja régi életét, kénytelen szembenézni azzal a két nagyhatalmú lénnyel, akik ezt a világot uralják…

Ez a könyv egy sötét mese őrültekről, árulásról, véres csatákról, táltos paripákról és gyönyörű, kéjsóvár boszorkányokról. Ajánljuk mindazoknak, akik szívesen merülnek el egy a valóságtól elrugaszkodott, magyar népmesei motívumok alapján megírt fantasztikus történetben.

CSAK FELNŐTTEKNEK!"

Egy olyan újszerű fantasyt volt alkalmam elolvasni, amely magyar népmesei motívumokkal volt átszőve és igazán olvasmányos és élvezetes írás volt.

Ne is szaladjunk ennyire előre. Azt el kell mondanom, hogy érdekes utazáson vehettem részt, ahol az elme megbomlik ott olyan csodás világ jön létre, ahol káosz az úr és ennek ellenére mégis egyfajta furcsa rendet követnek a dolgok.

Ahogy megnyitottam az olvasómban a regényt igencsak meglepett, hogy egy több, mint 500 oldalas kortárs fantasyvel állok szembe, ami ugye érezhetően nem kicsit volt hivatott kimozdítani a komfortzónámból.

Annak ellenére, hogy voltak fenntartásaim nagyon kellemesen csalódtam, mert mozgalmas, színes és igazán aktív történetvezetéssel találtam szemben magamat.

Már az elején érezhető volt, hogy izzik a levegő a főszereplő Doman körül, aki egy furcsa utazásra indul az elméje rejtett zugaiba, vagy talán át is lép ezáltal egy másik dimenzióba és bonyolódik furcsábbnál furcsább kalandokba és egészen bizarr szituációknak is részesévé válik.

Nem kell meglepődnünk, hogy intelligens róka, intellektuel csiga, napszemüveges bika vagy éppen csodás szarvas lép ki a lapok közül és kalauzol minket végig a történéseken.

Nagyon élénk és eleven világ rajzolódott ki, ahol semmi sem lehetetlen és mégis abszurd, varázslatok, öldöklés és taktika. Villódzó, vibráló világ, egy olyan állapot, mint amikor az elme ki és bekapcsol, csak éppen nem találja azt a gombot, ami visszavezet a valóságba, ezért bolyongásra indul.

Egyedül az erotikusnak szánt jelenetek nem nyerték el a tetszésemet, annak ellenére, hogy a témába tökéletesen beleillettek és a műfaj kedvelőinek minden bizonnyal érdekes vonalat feszegettek.

A legkedvesebb számomra mindenképpen azok a magyar népmesékben is megjelenő motívumok voltak, melyek végigkísérték a történetet, illetve a hullám volt még egy igazán érdekes és izgalmas jelenség, mely mindenképpen a természetfeletti és tudatalatti szálat volt hivatott képviselni. A hullám által az agy kimagasló képességekre vált alkalmassá kizárólag a gondolat erejével, mindez azért is volt kedves elem, mivel én magam is hiszek a gondolatok teremtő erejében és ezen a téren azonosulni tudtam a szereplőkkel.

Természetesen nem maradhatott el itt sem a jó és a rossz küzdelme, mely a történet egyik fő vonalát adta és a kettősség köré épült szépen fel az egész világ és ez a kicsit sem egyszerű utazás. Az ellentétpárok is mindvégig jelen vannak, melyek egy ambivalens érzést váltanak ki az olvasókból és a szereplőkből egyaránt.

Nagyon nagy hangsúlyt fektetett Gregus Gábor a képi látásmód kialakítására, mindarra, hogy mi, olvasók úgy érezhessük, hogy részesévé válunk a történetnek. Ahogy a szemünk előtt egyre gyorsabban ésgyorsabban pörögnek az események, vibrál a levegő és hajlik a tér úgy érezzük azt, hogy az agyunk is egyre gyorsabban pörög és követi az események száguldását.

Egy hatalmas utazás volt elmén belül mind térben, mind pedig időben. Úgy éreztem magam, mint aki egy tölcséren keresztül megfigyeli egy elme megbomlását és küzdelmét.

Alice csodaországban, csak éppen felnőtteknek írva, újszerű motívumokkal, csodás lényekkel és egy fura világgal, ahol sosem tudhatod, hogy mi fog történni.

Folytatás...

# fantasy # kortárs

2016. március 17., csütörtök

Kate Bennett: Megkarcolt élet

Unknown 6:00 0 Hozzászólás

Scarlett Anderson sikeres írónő.

Könyvei a sikerlisták élén állnak, életének eseményeit rajongók hada figyeli árgus szemekkel. Művei megfilmesítésre várnak, és az egyik legnagyobb csatorna tévésztárja ostromolja szerelmével

Scarlett Anderson rettegő nő.

Éjszakánként rémálmok kínozzák, sokszor mintha kihagyna az emlékezete, és körülötte egyre csak szaporodnak a gyanús, megmagyarázhatatlan dolgok. Mélyen eltemette magában az időt, mikor Ted, szadista férje rabságban tartotta, s rajta élte ki perverz vágyait. Egy ördögi pszichopata, akitől csak gyilkosság árán sikerült megszabadulnia…

New York környékén a titokzatos Marionett Mester szedi áldozatait. Fiatal nőket, akiket megkínoz, megöl, majd perverz módon a nyilvánosság elé vet. A rendőrség tehetetlen, a szálak azonban mintha egyre inkább Scarlett Anderson irányába vezetnének.

Kate Bennett debütáló thrillere folyamatosan izgalomban tartja olvasóját, miközben az első betűjétől az utolsóig fokozza a feszültséget.

Aki rendszeresen követ az tudja és tapasztalja, hogy nehezen mozdulok ki a komfortzónámból, ami főleg a krimi-romantika vonalon mozog.

Nagyon örültem, amikor felfedeztem, hogy a mostani olvasmányom bizony rendesen ki fog billenteni a megszokott mederből, vagyis a romantika mellé egy kő kemény thriller vonalat fogok felfedezni, amennyiben hinni lehet a fülszövegnek.

Ahogy megnéztem a borítót már rögtön valami furcsa borzongás fogott el, nagyon tetszett ez a női alak, ahogy a tartásán látszik a szenvedés és a kiszolgáltatottság, az elmúlt időszak egyik legjobban sikerült borítója. Így utólag állíthatom, hogy megragadta a regény lényegét.

Bevallom nagyon kíváncsi lettem, hogy a romantika mellett mennyire lesz hiteles és izgalmas a thriller szál, mert ugye ez két eléggé távol álló műfaj. Elárulom az írónő fantasztikusan megoldotta a feladatot, igazán romantikus lett a történet, annak ellenére, hogy a vérfagyasztó események egy percig sem hagyták a fantáziámat pihenni. Néha annyira felborzolták a történések az idegeimet, hogy egy kicsit félre is kellett tennem a könyvet és egy könnyedebb olvasmányt kellett elővennem.

http://szulokhazamagazin.hu/tag/hazastars/

Első ránézésre a családon belüli erőszak kerül a fő csapásvonalra, de ennél sokkal, de sokkal több bontakozik ki a regényben. Egy igazi sorozatgyilkos kerül a középpontba, aki Scarlett-tet, az ünnepelt és sikeres írónőt próbálja valamilyen módon bevonni a történésekbe, miközben a feszültség végig fokozódik. Hiába koncentráltam végig és követtem az eseményeket, a vége mégis tudott fordulatot hozni és meglepetést okozni.

Honnan tudhatnám, hogy ezek most igazi, viszonzott érzelmek? Ez kész őrület! – kiabált a fejében a gondolat.
-Nem tudok hinni abban, hogy bárki is akarjon engem!

Scarlett sikeres író, azonban ez nem mindig volt így, régebben sebezhető és törékeny volt, egy áldozat, aki zsarnok férje befolyása alatt élt. Ebből sikerült kitörnie, de a múltja nem hagyja nyugodni, kísérti a halott férj rémképe, a hozzá kapcsolható gyilkosságok. Ennek ellenére Scarlett Anderson egy rátermett és bátor nő, aki megpróbálja megfékezni démonait, hogy ismét rátalálhasson a szerelem.

Mindeközben hullanak az emberek, mint a legyek és tombol a szenvedély.

Scarlett karaktere könnyed, jól kidolgozott az egyszerűsége ellenére. Az egyszerűséget itt most nem rossz értelemben kell érteni, hanem inkább úgy írnám le, hogy a nő a szomszédból, akit mindannyian jól ismerünk. Szerintem igazán kedvelhető karakter, aki magában hordozza azt az ismerős érzést, ami által a nők azonosulni tudnak vele. A sok rossz ellenére sem szánalomra méltó karakter, hanem olyan nő, aki felül tudott emelkedni a történéseken és ki tudott lépni az általa önként vállalt áldozati szerepből. Figyelemre méltó karakterábrázolással találkoztam, remekül érezhető volt a regény folyamán elért fejlődése.

Daniel már egy picit más tészta, ő inkább egy szappanopera hősre hajazó figura volt, nem tudtam annyira közel kerülni hozzá, annak ellenére sem, hogy szimpatikus volt a karaktere. Jóképű, figyelmes, már-már túl tökéletes, de számomra egy picit több teret kellett volna kapnia ahhoz, hogy igazán megkedveljem.

A Marionett Mester, na ő egy nagy talány volt, összetett karakter, akit egy jó kis analízisnek érdemes lenne alávetni. A ravaszság, könyörtelenség és az alázat keveredik a karakterben. Remek jellemábrázolás, igazán érdekes ahogy kibontakozik előttünk ez a kettős személyiség. A kegyetlenség mestereként jelenik meg.

Kellemes meglepetés volt számomra a Marionett Mester személyisége, gondolom nem kevés kutatómunka előzte meg a végleges ábrázolást, mert érezni lehet a hitelességét.

Az Árnyék karakterét emelném még ki, aki fokozza a feszültséget, nem is igazán tudjuk hová tenni, de természetesen a szerepének fontosságát érezzük és nem kevés találgatásra ad okot, ami szintén csak fokozza a feszültséget.

Összegezve

Remekül megírt történet, annak ellenére, hogy apróbb hibákat felfedeztem. Mindvégig érdekes és lebilincselő tudott maradni, ami nagyon pozitív. Volt egy-egy nyugtalanabb éjszakám, amikor a könyvet lefekvés előtt olvastam, mivel sötét és igazán látványos leírásokkal hatott rám, egy-egy apróbb zajra is felébredtem, bár ez legyen az én problémám.

Máskor Kate könyvét - mert remélem ezt a regényt még számos thriller fogja követni - inkább délutáni napsütésben fogom olvasni, mert szerintem úgy is igazán hatásos lesz.

Az írónő úgy játszik az idegeinkkel, mint a Marionett Mester az áldozataival, mesterien és lebilincselően.

Remek thriller, ami mesterien ötvözi a félelmet és a romantikát.

Folytatás...

# kortárs # krimi-thriller

2015. november 20., péntek

Rép Erika: Répácska meséi 1.

Unknown 7:00 0 Hozzászólás

Lassan elkezdünk ráhangolódni a decemberre és az elkövetkező ünnepekre. Kisfiam kedvenc ünnepe a karácsony, így már november tájékán előkerülnek az ünnepre oly jellemző apró mütyürök, gyertyák, amik mind segítenek egy picit elűzni a korai sötétséget és egy kis meghittséget adnak.

Idén Rép Erikától a Répácska meséi is az ünnepi készülődés, ráhangolódás részeseivé váltak. Olyan kellemes egy-egy esti mese keretében összekuckózva elmerülni télapó és kis segítői varázslatos történeteibe, hogy közben mi magunk is elfelejtjük, hogy felnőttek vagyunk. Kicsit én is gyermeknek éreztem magam, kizökkentem a hétköznapok mókuskerekéből és újra átéltem a csodát, ami a gyermeki lét sajátja.

A könyv 10 mesét foglal magába, ez bevallom nekem külön tetszett, így egy-egy este eljutottunk az adott történet végére és nem kellett másnap újra felvenni a leejtett fonalat.

A mesék egytől egyig, kedvesek, tanulságosak és tartalmasak. Azt kell mondanom, hogy annak ellenére, hogy egy-egy történet 2-3 oldal hosszúságú nagyon sok élményt belesűrít az írónő, ez is egy plusz pont a könyvnek. A kisebb és nagyobb gyermekek egyaránt elmerülhetnek a csodás mesevilágban, miközben elgondolkodhatnak a mese mondanivalóján. Mi minden egyes történet után pár percben átbeszéltük, hogy miről szólt az adott mese és annak milyen tanulsága, vagy éppen mondanivalója volt. Nem árulok el titkot talán, azzal, hogy elmondom, hogy nem egy egyszerű történetecskét kapunk estéről estére, hanem mély és igazán tanulságos gondolatokat ébresztő meséket. Olyan fontos témákat helyez a középpontba, mint a barátság, szeretet, összetartás és segítőkészség, de emellett még számos, a mai világban oly gyakran feledésbe merülő, vagy kiveszőben lévő emberi tulajdonságot, amit a gyermekeinknek is meg kell tapasztalniuk.

Gyermekkoromban sokat gondolkodtam azon, hogy a krampuszok, vajon milyen módon és honnan kerültek a Mikulás mellé, de sosem kaptam rá választ. Így most 30 éves fejjel egy helyes történet keretében erre a fogós kérdésre is választ kaptam, legalábbis egy igazán aranyos alternatívát, aminek külön örültem.

A rajzokat Mezőberényi Andreának köszönheti a könyv, ami számomra szintén kellemes élmény volt, imádtuk a történeteket oly jól kiegészítő rajzokat. A rajzok nélkül nem lenne ilyen eleven és vidám a a mese sem, de jelen esetben pont jól kiegészítik egymást a rajzok és a történetek. A gyerekek szerintem örömmel fogják nézegetni az egyes történeteket rajzos formában megelevenítő illusztrációkat. Egyszerűek, de mégis szárnyakat adnak a gyermeki képzeletnek. Személy szerint annak vagyok híve, hogy nem kell túlgondolni az illusztrációt és végre egy csicsáktól és mindenféle túlzásoktól mentes könyvet vehettünk kézbe, ami a régi gyermekkönyvekben megtalálható egyszerű rajzokat idézte fel.

A szerkesztéssel kapcsolatban kiemelném, hogy szép nagy betűkkel vannak megtöltve a lapok, ami az éppen olvasni tanuló gyermekek számára is csalogatóvá teszi a történeteket, hiszen jól olvasható és nem érzik azt, hogy olyan aprók a betűk, hogy sosem fognak a végére érni. Az én olvasást kevésbé preferáló kisfiam is azt mondta, hogy megpróbálkozik egyedül is újraolvasni az egyik kedvenc történetét, ez pedig számomra sokat jelentett, hiszen nem minden gyerkőccel könnyű megszerettetni az olvasást, viszont az első nehézségek leküzdése után már egyre könnyebb. Ez a könyv pedig ebben is segítségemre volt.

http://www.goworldtravel.com/santa-claus-where-is-north-pole/

Összegezve

Ajánlom a könyvet kicsiknek és nagyoknak, szülőknek és nagyszülőknek, hiszen egy mesés világba repülhetünk el, ahol még számít a jóság és most mindezt egy modern, a mai gyermekek számára is érthető tartalmas formában adhatjuk az apró kezekbe. A téma pedig nem is lehetne aktuálisabb, most talán még fontosabb kiemelni a szeretetet és az önzetlenséget, mint bármikor. Kiváló ajándék lehet a gyermekeknek Mikulásra, előkészítve ezzel is a karácsonyi ünnepeket.

Folytatás...

# gyermek # ifjúsági

2014. május 30., péntek

A. O. Esther - Hívogat a fény (Összetört Glóriák #2)

mrsp 10:00 0 Hozzászólás

Noha Sophiel teljesítette első küldetését, az Égiek újabb feladattal bízzák meg: fel kell kutatnia a Mindenség Térképét, mielőtt avatatlan kezekbe kerülne. A háromdimenziós térkép a titkos átjárókat rejti, amelyek összekötik a Földet a Mennyországgal és a Pokollal. A Sors azonban újra közbeszól és Sophiel angyal létére megbetegszik: teste lassan, de megállíthatatlanul fénnyé kezd válni, és a lány megkezdi a versenyfutást az idővel.

A Föld előtt nem titok többé, hogy ki szabadította ki az Elveszett lelkeket, így hamarosan a Sötét Angyalok is megtudják, ki volt az áruló, aki szabadon engedte a Bardo várában raboskodó angyalokat.

A vezérek Elijah vezetésével hajtóvadászatot indítanak Sophiel ellen, akinek újra menekülnie kell, miközben egy szerencsétlen helyzet folytán megbetegszik: fizikai teste egyre gyengülni kezd, s a szentekhez hasonlóan lassanként fénnyé válik, s hacsak nem sikerül nagyon gyorsan valamilyen gyógyírt találni nem evilági bajára, a Fény hazahívja őt…

A bajban szerencsére nem marad magára, és többen is megkísérlik megmenteni a fokozatosan fénnyé váló lányt, akinek úgy tűnik, ütött az órája idelent, miközben mindenki eszeveszett tempóban próbálja a többiek előtt megtalálni a Mindenség Térképét. Gabriel is Sophiel nyomába ered társaival, azonban érzései már korántsem olyan barátiak, mint amilyenek korábban voltak, és ez még nagyon sok bonyodalomhoz vezet kettejük közt, amire egyikük sem számított…

Három új szereplő is feltűnik a színen: Diril, Rahsan és Lanazir, az ősi boszorkányok, akiket sajátos rokoni szálak fűznek Sophiel ellenségéhez, a Mágushoz, akiről kiderül, hogy nem más, mint a világ legnagyobb hadvezérének tartott perzsa király, Cyrus fattyú fia.

A történet ezúttal három szálon futva követi Sophiel második küldetését, s a kedves Olvasók megismerhetik a Perzsa Birodalom mindennapjait, a Halhatatlanokat, vagyis Cyrus király állandó létszámú, tízezer fős hadseregét, de bepillantást nyerhetnek a normannok varázslatos kultúrájába az első viking városokban zajló események folytán.

A regény tovább boncolgatja az első kötetben felvetett morális kérdéseket: Mi a jó és mi a rossz? Ki dönti el, hogy mi számít bűnnek és erénynek? Miben rejlik a hit ereje és miként győzhető le a kétely? Barátságból lehet-e szerelem, és szerelmesekből lehetnek-e ellenségek? Létezik-e kegyes halál, és vajon mit szól a Jóisten, amikor a jók kényszerülnek vérontásra?

●●●

Végre egy könyv, ami emlékeztet arra, mi történet az előző részben! Úgy alakult, hogy az Elveszett lelkeket 2 hónappal ezelőtt olvastam, a Hívogat a fényt pedig most, így egy kicsit meg kellett erőltetnem az emlékezetemet, hogy rájöjjek, mi is történt pontosan az első könyv végén. Mivel nem volt kéznél az első könyv, ezért bajban voltam, ám ahogy kinyitottam a Hívogat a fényt, egyből találtam egy kis emlékeztetőt. Az egyik leghasznosabb dolog a világon. :)

A cselekményre csak annyit tudok mondani, hogy egyszerűen valami hihetetlenül fantasztikusan varázslatos..Nem gondoltam volna, hogy ennyire izgalmas folytatása jöhet az előző résznek, ami már magában is tele volt izgalmakkal, így alig várom már, hogy mit tartogat a sorozat következő része, Az Életfa, amelynek borítóján egyébként Elijah található... *-*

Tetszett, hogy habár új szereplőket kaptunk (például a Mágus 3 húga), mégis vissza-visszatértek a régi szereplők, köztük a kedvenceim, az Erdőlakók.

Sok mindent megmagyaráz ez a kötet, de nekem legfőképpen az tetszett, amikor bepillantást nyerhettünk Sahranfer múltjába, ezzel megismerve, hogy miért tartotta fogva a lelkeket és miért akar világuralomra törni.

A regény különlegessége, hogy az írónő úgy játszik a szavakkal, úgy ír, mint egy földre szállt angyal, teljesen hitelesen érzékelteti a szereplők és tájak leírását. Érdekes, mert például Elijah és Gabriel leírásánál annyira hihetetlenül vonzóvá tette őket, attól függetlenül, hogy igazából nem látjuk őket, csak elképzeljük.

Már az Elveszett lelkekről szóló bejegyzésemben is meséltem a különleges, átlátszó papírról, amely ebben a könyvben is visszatért, itt is szintén a cselekmény legfeszültebb, legtorokszorítóbb pillanatában, ami bizony nekem is könnyeket csalt a szemembe. :(

Nem gondoltam volna, hogy a számomra már kultikussá vált Éhezők viadala- és Párválasztó-trilógia után még egy sorozat el fog érni hozzám ilyen intenzitással, ennyire fogom várni, hogy mi történik a következő könyvben, ennyire fogom szeretni a szereplőket. De megtörtént. Úgyhogy ajánlom mindenkinek. :)

«««««««««« (10/10)

Az Összetört Glóriák sorozat 3. része, Az Életfa 2013-ban került a boltok polcaira, és nemsokára én is írni fogok róla, úgyhogy látogassatok vissza! :)

Fülszöveg: Az Összetört glóriák harmadik kötetében – az Életfában – a Szent Kőris titkos átjáróján át a

Pokolba visz az út, ahol Sophielt, Arielt és Urielt erőszakkal tartják fogva a boszorkányok, hogy testüket megszállva feljussanak az élők világába. Arshamon, Nastrod ura ugyanis mindent elsöprő háborúra készül, és bár az angyalok erőnek erejével küzdenek ellene, végül mégis csak sikerül a legerősebbek egyikét megszállnia, aki úgy ismeri a Mennyországot, akárcsak a tenyerét. A fenti, békés világok alkonya közeledni látszik…

A történetet vastagon átszövi a skandináv mitológia, így felbukkannak az Urd forrása alatt élő nornák, akik a földi életeket irányító, fényesen ragyogó sors-fonalakat hol összefonják, hol pedig kényszeresen kettévágják, szerelmet, halált, barátságot vagy háborút szítva ezzel… Nem messze tőlük található Niflheim, ahol a félig csontváz-félig emberi testben vezeklő Hél uralkodik. De vajon segít-e az országába tévedt harcosoknak, vagy magához hasonlóan örök kárhozatra ítéli őket? Mi ér többet egy halott uralkodónőnek: a boszorkányokkal kötött egyezség, vagy a jéggé fagyott szívében feltámadott vonzódás Elijah iránt? Dirillék életveszélyes útja Muspelheimbe, a Tűz Birodalmába vezet, ahol Sutr, a tűzóriás tör foglyaik életére, miközben Gabrielnek a Sötétség Birodalmával és Moroval, a démonnal kell megküzdenie. Halottak hada és démonok garmada kísérti a közéjük tévedt halhatatlanokat, és lesz, aki minden igyekezete ellenére odavész majd… Elijah, Bardo, Ramodiel és Lamachael Arshamon városába ér, feltett szándékuk ugyanis, hogy Égi Testvéreik mindegyikét kiszabadítsák. Mr. Lewinnél, a halott fogadósnál szállnak meg, akitől megtudják, milyen fizetőeszköz létezik a Pokolban, és tőle hallanak először Nidhoggról, az ádáz sárkánykígyóról, aki Nastrod vértavában fürdik, és halottak tetemén lakomázik.

Sophiel szívéért már nem csupán ketten küzdenek, ugyanis Arshamon is magának akarja a lányt. De Gabrielre és Elijahra is szemet vetnek a mágikus erővel bíró nők odalent. Meddig lehet ellenállni az ördögien buja, érzéki csábításnak? Életben maradhat-e az igaz szerelem ennyi kísértés között Elveszíthetik-e a hitüket az angyalok? Hogyan lehet elpusztítani mindazokat, akik már amúgy is halottak? Meghökkentő fordulatok, könnyes drámák, felemelő pillanatok és megannyi csoda vár ránk odalent, a Pokolban… De ne félj, kedves Olvasó, hiszen tudnod kell: az angyalok mindig velünk vannak!

Folytatás...

# angyal # magyar

2014. május 20., kedd

A. O. Esther - Elveszett lelkek (Összetört Glóriák #1)

mrsp 10:00 0 Hozzászólás

Fülszöveg: Hiszel a végzetben? A sorsszerű szerelemben?

Az Univerzum végtelen csendjében különös fényben ragyogó üvegcsékről suttognak. Úgy tartják, az ezüstszállal lezárt parányi palackoknak közük van élethez s halálhoz, ezért angyalok ezrei szállnak alá, hogy megszerezzék a világmindenség titokzatos kincsét. Sophiel, a bájos fiatal angyal lány glóriája és szárnyai nélkül érkezik a Földre, hogy küldetését teljesítse, ám nem számol azzal, hogy a halandó léttel emberi érzéseket is kap odafentről. A félelem, a fájdalom, a kétely és a gyász ugyanúgy ismeretlen fogalom számára, mit az életre szóló barátság, a keserű féltékenység, vagy a mindent felemésztő szerelem – de vajon meg tud birkózni mindezzel az ellenséggel való küzdelem során? Képes lesz-e vakon hinni, s véghezvinni feladatát?

Elijah a Sötét Angyalok vezére, harcos katona, aki sajátosan gondolkozik a jó és a rossz fogalmáról, miközben önálló életet élő, nyolcágú lángoló ostora – szövetségesei sorait erősítve – teszi a dolgát. Kiátkozott angyalként ő a legidősebb idelent, s bár maga sem hisz benne, egy váratlan esemény folytán örökre megváltozik az élete, s ezzel létezésének értelme.

Két össze nem illő lélek – és egy elkerülhetetlen találkozás, amely alapjaiban rengeti meg a világot…

Az első, ami megfogott ebben a könyvben (a fülszöveg mellett) a gyönyörű borító volt. Olvasás közben segített, hogy hogy képzeljem el Sophielt, és még mindig alig tudok betelni vele.

Ugyan még soha nem volt szerencsém angyalokról szóló történetekhez (és egy kicsit féltem is tőle, nem szeretem a nagyon elvont dolgokat), de úgy érzem, hogy a megfelelőt választottam. Egyszerűen letehetetlen volt, és rettentően izgalmas. 460 oldalon keresztül egyetlen olyan sor sem volt, ami ne tetszett volna. Az írónő ügyesen ötvözte a klasszikus szerelmi történetet egy óriási hatalmi harccal, és két világ háborújával, így a romantikus lelkeknek és a harcot kedvelőknek is egyaránt kiváló olvasmány lehet az Elveszett lelkek.

"De vajon lehet-e bűn az igaz szerelem?"

Az is nagyon tetszett, hogy bepillantást nyerhettünk többek között Elijah, Sophiel és Sahranfer gondolataiba is, noha a narráció szála majdnem végig Sophielnél volt. A szereplők egytől-egyig mind nagyon kidolgozottak, látszik, hogy az írónő nem kis munkát fektetett az írásba, és a regénybe szőtt mitológiai alakok felkutatásába.

Az olvasó egyszerre fedezi fel Sophiel-lel Elijah (és persze a Sötét Angyalok) nem olyan sötét oldalát, mert az elején mindenki elítéli a bukott angyal tetteit, a könyv végére megkérdőjeleződik mindaz, amit jónak hittünk.

"– Eleinte mindannyian azt hisszük, hogy csak az a helyes, amit mi gondolunk – felelte Elijah igen bölcsen. – Aztán idővel, ahogy távolabb kerülünk az eseményektől, meglátunk olyan dolgokat is, amelyeket korábban észre sem vettünk."

Nem mehetünk el szó mellett a könyv különleges, és egyedi megjelenése mellett sem. Amikor kinyitottam a könyvet, két dolog ragadta meg a tekintetemet egyből: a könyvhöz tartozó könyvjelző (nem is tudom, mi a pontos neve ennek, de az a lényeg, hogy kortárs regényben még nem láttam ilyet, pedig nagyon hasznos és szép), és az iniciálés fejezetkezdések. Ez teljes mértékben illeszkedik a regény hangulatához. :) És persze ott van még az utolsó oldalak egyike, az átlátszó lap és a cseresznyefa-virágok... :)

Egy szó, mint száz, szerintem egy külföldi best-seller szerző sem tudott volna ilyen különleges, és gyönyörű történetet írni. :)

«««««««««« (10/10)

Az Összetört Glóriák sorozat második része: Hívogat a fény

Fülszöveg: Noha Sophiel teljesítette első küldetését, az Égiek újabb feladattal bízzák meg: fel kell kutatnia a Mindenség Térképét, mielőtt avatatlan kezekbe kerülne. A háromdimenziós térkép a titkos átjárókat rejti, amelyek összekötik a Földet a Mennyországgal és a Pokollal. A Sors azonban újra közbeszól és Sophiel angyal létére megbetegszik: teste lassan, de megállíthatatlanul fénnyé kezd válni, és a lány megkezdi a versenyfutást az idővel.

Folytatás...

# angyal # magyar

2014. március 4., kedd

Nagy Szilva, Szabó Anna Eszter - Egyetemista lány támogatót keres

mrsp 10:00 0 Hozzászólás

Fülszöveg: Lányok a szomszédból. Diákok. Csinosak és fiatalok. Diplomára, jó életre, boldogságra vágynak. Olyanok, mint bármelyik „húszas csaj”. Másfelől nagyon is mások. Lili, Zsófi, Heni és Frida prostituáltak. Egyetemista lányok, akik a szexből élnek. Függetlenek, okosak és megválogatják, kivel fekszenek le. De ettől még prostik. A szerzők, akiknek sikerült elnyerniük a lányok bizalmát, bevezetik az olvasót különös világukba, végigkövetjük útjukat a kezdeti bizonytalan lépésektől a vidéki masszázsszalonig, a pesti swinger klubig és a svájci „kiküldetésig”. Fájó társadalmi jelenség? Egy újfajta életforma fiatal lányoknak? Döntsék el Önök!

Két fiatal újságírónő: Nagy Szilvia, a Velvet.hu szerkesztője és Szabó Anna Eszter, a Színház és Filmművészeti Egyetem végzős hallgatója hónapokat töltöttek olyan, velük majdnem egykorú lányokkal, akik tanulmányaikat vagy éppen az áhított életszínvonalat így finanszírozzák. A megdöbbentően őszinte, szókimondó, olykor leplezetlen szexuálist tartalmazó könyvet csak felnőtt olvasóinknak ajánljuk.

Folytatás...

# felnőtt irodalom # magyar

További bejegyzések »