 |
| Eredeti címe: The Mistress (2013.) Kiadta: Athenaeum Könyvkiadó (2015.) Sorozat: Eredendő bűnösök Oldalszám: 528 |
Hamarosan megérti: ha életben akar maradni, fogvatartói Seherezádéjává kell válnia, miközben bíznia kell abban, hogy szerettei – Wesley, Kingsley, de legfőképpen Soren – rá fognak jönni, hogyan mentsék meg.
Egy halottal azonban nehéz vitázni, és Marie-Laurie, Kingsley nővére és Soren elhunytnak hitt neje minden, csak nem kompromisszumkész. Egy sértett nőnél pedig nincs veszélyesebb ellenség, és bár Nora mindezt tudja, lassacskán mindent elmesél az asszonynak arról, hogyan lett egy katolikus pap szeretője, miközben egyre mocskosabb részleteket tár fel a múltból…
A háttérben Soren, Nora és Kingsley életének minden fontos szereplője csendben várakozik, hogy aztán az összekuszált szálakat kibogozva az olvasó is megtudja, kicsoda Nora Sutherlin valójában. Vagy legalábbis elhiggye, hogy tudja…
Eredendő bűnösök #4
Tiffany Reisz az egyik kedvenc írónőm és nagyon szomorú voltam amikor úgy alakult, hogy az előző kiadója nem tudta folytatni a sorozat kiadását, így teljesen kiszámíthatatlanná vált, hogy valaha is fogjuk-e tudni olvasni a folytatásokat magyarul. Örülök annak, hogy az Athenaeum meglátta benne a lehetőséget és felkarolta az Eredendő bűnösöket.
Az írónő egyszerűen egy zseni. És nem csak amiatt ahogy fogalmaz, hanem amiatt is, mert tőlem teljesen távol álló dolgokat úgy tud megfogalmazni, leírni, hogy nem találok benne semmi megbotránkoztatót, maximálisan el tudom fogadni, megérteni. És ez szerintem hatalmas dolog!
"– Azt mondják, az ember akkor jön rá, mi van a birtokában, amikor elveszíti."
Megszokhattuk, hogy a könyv címe mindig utal arra, hogy ki lesz a kötet központi szereplője, ez most is így volt és hát ki más lenne az Úrnő, ha nem Nora.
A herceg hatalmas fordulattal ért véget és szerencsére Az úrnőben az írónő nem húzza sokáig az olvasó idegeit, gyorsan kiderül, hogy hol van Nora, mi történt vele.
Nagyon tetszett a történet felépítése, ahogy a nő Seherezádévá válik és így kapunk bepillantást a múltba. Leginkább Soren és Kingsley kapcsolatára kapunk nagyobb rápillantást ebben a részben.
"– Szeretlek – mondta Nora. Képtelen volt folytatni úgy, hogy Søren ne hallja ezeket a szavakat, hogy ő ne mondja ki ezeket a szavakat. – Mindig is szerettelek. Soha nem szűntelek meg szeretni. Valahányszor azt mondtam, gyűlöllek, soha nem gondoltam komolyan, egyszer sem. Minden részedet szerettem, minden titkodat, minden bűnödet.
Szeretem azt, ami vagy, azt, amit csinálsz, és hogy általad azt érzem, hogy egyszerre félek és egyszerre vagyok biztonságban."
Újra egy lebilincselő, izgalmas, erotikus történetre számíthat az, aki nekikezd ennek a résznek is. Reisz egyszerűen utánozhatatlan, zseni és kész!
És hát igen, már megint úgy ért véget! Komolyan törvénybe foglalnám, hogy tilos így befejezni egy részt, tilos ilyen függő véget hagyni, tilos húzni az olvasók idegeit, mert nagyon káros a hajhagymákra és az olvasók idegeire!. ;o)
Tudom, rövid voltam, de ez van. :o) Nem akarok semmit se lelőni, így pedig nem tudok hosszabban írni, meg amúgy is csak egy valami fontos: Ne hagyjátok ki!
