Hogy az a rézfán fütyülős cifra kiskacsáját.....
Teljesen meg vagyok győződve , hogy szegény szerző hölgyet valamikor az élet egy vagy több magyar ember közelébe kényszerítette rövidebb - hosszabb időre. Különben hogyan jutott volna eszébe összeállítani ilyen könyvet? Vagy inkább nevezzem terápiás kitöltő füzetnek? Csakis egy a nemzetségünkből képes kiváltani ehhez hasonló korszakalkotó gondolatokat másokból , hogy végre ne a nagyvilágba öntse minden szintre kiterjedő panaszáradatát , hanem inkább szórakoztassa önmagát. Sok értelmetlen kesergést kellett annak meghallgatni , aki összeszedte ezt a rengeteg sérelmet egy gyűjteménybe. Minden elismerésem!
Az elején felsorolásokra biztat a könyv. Vegye mindenki számba , hogy tényleg mi baja az életével. Bár , ha minden tollat ragadó teleírja a családjára vonatkozó oldalakat , sürgősen forduljon szakemberhez! Aztán vallomásra ösztönöz , valljunk színt irigy dolgainkról. Talán itt kezdődik a neheze. Biztosan nem egyszerű kimondani (főleg leírni) , ha valaki tulajdonságait , elért eredményeit magunknak szeretnénk. Utána bele a lecsóba : nézz mindenkit hülyének! Soha nem mondanánk mások szemébe , hogy kevesebbnek tekintjük őket magunktól , de ide leírhatjuk , rajzolni is lehet. Amikor már megvan a teljes létszám , nyugodtan gonosz terveket szőhet ellenük a könyvtulajdonos. És így tovább... a napi sérelmek , az állandó kínzók , a rossz és gyötrő emlékek (ezeket meg minek újra átélni , ha már egyszer túl van rajta az ember? ) , végig az élet minden területét számba véve tényleg ki lehet mondani (írni) , ami az ember szívét nyomja.
Biztosan van az a réteg (remélem nagyon kevesen) , akiknek valódi segítséget jelent a tehermentesítés. A többi (hozzám hasonló) csak szórakozva , esetleg mások szórakoztatására veszi elő ezt az alkalmatosságot. Vagy egy kicsit elgondolkodva...
Ugyanis , ha valaki komolyan nekilát kitölteni és szinte minden oldalra jut feljegyezni valója , annak tényleg gondjai vannak. Ami sajnos nem szűnik meg a megfogalmazott fájdalmak elégetése nyomán. Sem akkor , amikor kitöltünk egy egész heti táblázatot. A következő héttel mi lesz? Az lehet az egészséges , ha túllépünk a dolgokon , mert egy embernek nem csak rossz emlékei vannak. Meg még titkolni , rejtegetni kell , amennyiben őszinte és nyers megfogalmazásokat használtunk.
Szóval mindenképp érdekes összeállításnak gondolom a könyvet. Magyar ember ne csak legyintsen , hanem vegye számba életét és változtasson , amennyiben hosszú a felsorolás ! Igazából egy továbbfejlesztés jutott eszembe : legyen rendszeres családi rituálé a könyv segédeszközként való használata ; a heti rohanás és gyakori időhiányos küzdelem után akár szombat este minden családtag felírja fecnire a heti fájdalmát és kimondhatatlan véleményét , majd közös tűzbe vetve megszabadulnak tőle. Ez csak egy a sok felhasználási lehetőség közül.
Még egy dolog !
A bejegyzés írása előtt több időt azzal töltöttem , hogy a fenti ízes káromkodáshoz hasonlót keressek , amit még a helyi öregek használtak környékünkön. Kérek mindenkit , hogy emlékezetből , vagy írott forrásból , osszon meg velem ilyen cifra , nem trágár , de mégis pöndöly lebegtető betyárságokat! Köszönöm!
