A következő címkéjű bejegyzések mutatása: akció. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: akció. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. augusztus 16., csütörtök

Matthew Reilly - A halál hét csodája

10:00 0 Hozzászólás
   A szüleimnél töltöttem a nyarat és strandoláshoz kaptam le a polcról ezt a könyvet, mivel érdekesnek tartom az ókori világ építészeti csodáit és a címlap sodró lendületű kalandregényt ígért. Végülis tényleg egy kalandregény, némi akcióval vegyítve.

   A történet szerint Jack West kapitány vezetésével egy kisebb országok koalícójából létrehozott csapat kincsvadászatra indul. A cél a világ megmentése, amelyet az amerikaiak csapata és az európai országok koalíciós csapata próbál megakadályozni. A kicsiny csapat segítségére egy aprócska lány van csupán, aki próbálja a 8 fős harcedzett férfakból és nőből álló csapatot a legyőzhetetlen túlerővel szemben sikerre vezetni. A csapat az ókori világ hét csodájának maradványait kutatva puskaropogás közepette száll szembe a múlt csapdáival és a jelen árnyaival.

   A könyv valóban sodró lendületű, folyamatosan peregnek az események, ahogy a csapat egyik rejtekhelytől a másikig "rohan". Mivel a kincsek megtalálásának és a megfelelő időben, megfelelő helyre szállításának igen szűkös a határideje, hőseink nem pihennek az utolsó záró fejezetig. Pár nap alatt utazzuk át a fél világot, sőt Jack West emlékeit felidézve, még a másik felébe is bepillantunk.
   De pont emiatt a lendület miatt nem szánt időt az író az eredeti hét csoda megfelelő leírására. Bár mindegyikről kapunk egy rövid ismertetőt, amint a hajsza elindul az egy-egy darab után, de én egy kicsit részletesebb, történelmileg hitelesebb leírást, ismertetőt szívesen olvastam volna mindegyikről. Persze így a történet lelassult volna és ez valószínüleg az írói szándékot törte volna keresztbe.
   Vártam volna továbbá valamilyen fordulatot vagy változatosságot az egyes kincsdarabok megtalálásakor, de kvázi ugyanaz történt minden helyszínen kisebb eltérésekkel. Nem akarok spoilerezni, így csak annyit írok, hogy keresés, csapdák, megtalálás, lövöldözés, siker vagy kudarc.
   Nagyon nagy segítség volt azonban, hogy az egyes helyszínek leírásához rajzok készültek a könyvben. Minél nagyobb, tágasabb vagy bonyolultabb volt egy-egy helyszín, annál több kép segíti a megértést. Persze a fantáziánkkal és meg tudtuk volna rajzolni a barlangok, alagutak többségét, de néhol valóban szükséges volt a kép vagy rajz.

   Mindent összevetve izgalmas olvasmány és valószínüleg a folytatása is a kezembe fog kerülni valamikor.

Kiadó: GABO Könyvkiadó és Kereskedelmi Kft.
Oldalszám: 432. oldal
Borító: Keménytábla, védőborító
Megjelenés: 2007

2018. augusztus 11., szombat

Bill Clinton - James Patterson: Az elnök eltűnt

10:00 0 Hozzászólás

   A fülszövege szerint ez 2018 egyik legjelentősebb könyvszenzációja, melyről évekig fognak beszélni. Hááát, a könyv tényleg nagyon fordulatos, a cselekménye magávalragadó, izgalmas lehetőséget vet fel és valóban megemlít néhány a nagyközönség számára eleddig ismeretlen információt, de azért korántsem egyedülálló a könyv.

   Először is a címe megtévesztő, az elnök egy pillanatra sem tűnik el úgy igazán, nem thriller, ahogyan azt a fülszöveg említi, viszont tényleg jó a sztori. A kiber-terrorizmus egy lehetséges támadását vázolja fel az Amerikai Egyesült Államok ellen, de nem is ez igazán a lényeges szerintem, hanem az az út, ahogyan az elnök eljut a felismerésig, hogy valójában milyen támadás is készül az országa ellen és ez, mit okozhat. Az a cselekménysorozat, amelyen az elnök keresztülmegy, az információk érkezése, a szituációk, a döntések sorozata, a barátok és lehetséges árulók megjelenése, szerepük tisztázása, mind-mind görgeti előre a történetet.
   A könyv lapjain belepillanthatunk az amerikai kormányzati erők működésébe, abba, hogyan is mennek a dolgok magában a Fehér Házban, az egyes tisztségekkel járó feladatok leosztásába is, de azért maradt egy kis hiányérzet bennem. Az elnök ellenlábasának politikai szerepe ugyanis nem teljesen világos számomra. Bár ez a történet szempontjából valójában lényegtelen, mégis kisebb űrt hagyott bennem.
   A történet fonala világos, követhető, izgalmas, mindig hoz valami fordulatot, amely egyre tovább lendíti az eseményeket. A szerzőtársak a könyv végén a szálakat tisztán elvarják, kisebb csavart is beleraknak, de mégsem lesz olyan könyv, amiről évekig mindenkinek mesélni fogok. Jó-jó, de nem különleges.
   Ráadásul van benne egy kb 10 oldalas elnöki beszéd, amely mintha Clinton kampánybeszéde lenne, mit tenne, ha megint elnök lenne és megtehetne mindent, amit szeretne. Egy olyan beszéd ez, ami tipikusan nagy szavakat használ, világmegváltó gondlatokat fogalmaz meg, de épp ezért nem hiteles. Szép-szép, de sosem fog megvalósulni.
   Mindent összegezve érdemes volt végigolvasni, valóban lekötött, vártam a végkifejletet, szívesen ajánlom egy könnyű nyári olvasmánynak vagy egy téli estén a kandalló előtt borozgatva.

Kiadó: 21. Század Kiadó
Oldalszám: 447 oldal
Borító: keménytábla, védőborító
Megjelenés: 2018

2016. január 14., csütörtök

Anne L. Green: A remény hajnala

7:00 0 Hozzászólás
Amy Avenst Tennessee egyik nyugodt kisvárosából San Francisco zajos forgatagáig űzi zaklatásával egy férfi. Itt kezd új életet: karriert építeni, tanulni és felejteni szeretne.
Jelentkezik álmai cégéhez, de már az állásinterjún szembesül leendő főnöke, Matthew Johnson arrogáns és kiállhatatlan stílusával. Amy úgy dönt, felveszi a kesztyűt, így már az első nap elkezdődik a harc kettejük között. A folyamatos csipkelődések, szurkálódások ellenére vonzalom ébred bennük egymás iránt, amelyet megkísérelnek elnyomni.
A sors is újra meg újra próbák elé állítja őket. Mindkettejük múltja tele van fájdalmas sebekkel, s Matt képtelen megbocsátani önmagának.Amy hajthatatlan, de vajon a szerelme megadhatja-e a feloldozást Mattnek, hogy végül egymásra találhassanak? És a múlt engedi-e a felejtést?


Bevallom mindig nagyon kíváncsi vagyok a magyar írók könyveire, főleg, ha első könyves íróról van szó. Most is alig vártam, hogy belekezdjek az olvasásba. Elsőre a könyv borítója ragadott meg, nagyon tetszett a látvány és annak külön örültem, hogy a történetet San Franciscoba helyezte az írónő, hiszen számomra valahogy San Francisco mindig is a lehetőségek és a tavasz városának tetszett.

Első ránézésre azt gondolnánk, hogy egy felturbózott Romana, vagy Júlia könyvet kapunk és talán ez picit el is rettent minket. Elárulom, hogy ebben az esetben mi sem állhatna távolabb az igazságtól. 


"A rosszat mindig valami jó követi, ezért van az eső után szivárvány."


A történet szerint Amy hirtelen kerül a számára ismeretlen San Franciscoba, hogy felejteni tudjon és ezáltal új életet kezdeni. Ehhez pedig nem is lehetne jobb lehetőséget találni, mint, hogy új állást vállaljon egy nagy cégnél. Ott találkozik új főnökével a jóképű, de tüskés Matthew-val, aki úgy váltogatja az asszisztenseit, mint más a fehérneműit. Amy és Matthew érzelmileg instabilak, de ennek ellenére rettentő erős személyiséggel rendelkeznek. Amikor ez a két ember elkezd együtt dolgozni alá- és fölérendeltségi viszonyban beindulnak a bonyodalmak, de még milyenek. 



Kimondottan tetszett, hogy egy percig sem hagyott unatkozni az írónő, ahogy peregtek a lapok úgy gyorsultak fel az események és elárulom akcióból sem volt hiány, ami valljuk be nem ismérve a hagyományos romantikus regényeknek. A két főszereplő szép, fiatal és sikeres a maga területén, de mindketten titkot rejtegetnek. Mivel mindkettőjüknek van egy olyan pont az életében, ami nem engedi őket tovább lépni, ezért nagyon nehezen nyílnak meg még egymás előtt is, annak ellenére, hogy mindketten vonzódnak a másikhoz. 


Az igaz, hogy túl sok szereplő nem került a cselekménybe, de, akik voltak azok remekül életszerűen kerültek ábrázolásra. Imádtam, hogy végre nem szokványos üresfejű hősnőt és izmos szuper pasit kapunk, hanem Amy-t és Matthew-t, az átlagos amerikai üzletembert és asszisztenst. 


Ahogy már említettem is, Amy és Matthew egyaránt problémákkal küzdő, a sikerért megharcoló szereplők, akik próbálják keresni a boldogságot, de egyiküknek sem olyan egyszerű, csakúgy, mint az átlagos embereknek. Az ellaposodástól a remek amerikai helyszínek és legfőképpen életstílus mentette meg őket (szerintem ez Budapesti helyszínválasztással nem működött volna), ráadásul mindkét fél nagyon erős személyiség. Talán el tudjátok képzelni, hogy mi történik, amikor két erős ember egy se veled, se nélküled kapcsolatban egymásnak feszül, bizony, bizony ég és földindulás, főleg, amikor fegyveresek is feldúlják, ezt a törékeny egyensúlyt. 


Azonban, akinek még ez sem elég, vagy fél, hogy "csak" egy jól megírt szerelmi történetet kap, azt ismét ki kell ábrándítanom, mert itt aztán lesz akció és rohanás, de a meglepő fordulatokból sem lesz hiány. A vége akkorát robbant, hogy szinte sokkolt. Amikor már azt hinnénk, hogy itt a vége, akkor jön egy hatalmas fordulat, ami szerintem a regényt teljesen feldobta és remek zárásnak is bizonyult. Bevallom a vége tetszett a legjobban.

Kedvenc karakter: Amy, mert nagyon erős, célratörő és kitartó, mindemellett egy szeretetre éhes és szeretni tudó nő. Végre egy nő, aki nem a pasiktól várja a megoldást, hanem önállóan cselekszik. Az utóbbi idők egyik kedvenc karaktere lett.


A legutálatosabb karakter: Matthew anyja, el sem akarom hinni, hogy létezik ilyen szülő (pedig sajnos biztos a valós életben is találnánk rá példát), igaz, hogy mellékszereplő, de erősen rányomja a bélyegét a történetre, ezzel még szimpatikusabbá téve Matthew-t. 


Összegezve


Anélkül volt szexuálisan túlfűtött, hogy ízléstelenné vált volna. A levegő szikrázott a szereplők között, a karakterek szinte éltek. Ajánlom mindenkinek, aki szereti a romantikát, de elege van a csöpögős és sablonos love story-ból, vágyik arra, hogy megmozgassa egy történet az érzelmeit és beindítsa a fantáziáját, de nem a megszokott formában. 

Szexy, laza és édes, egy cseppnyi keserűséggel pont ott, ahol kell.

2015. szeptember 20., vasárnap

Steve Berry: Nagy Károly nyomában

6:00 0 Hozzászólás

Cotton Malone, a volt titkos ügynök szeretné megtudni, mi történt valójában az apjával, akiről a hivatalos jelentés azt állítja, hogy 1971-ben tűnt el, amikor a tengeralattjárója az Atlanti-óceán északi részén elsüllyedt. Ám amikor kormánykapcsolatai segítségével megpróbálja megszerezni a tengeralattjáró titkos aktáját, ráébred, hogy nem ő az egyetlen, aki válaszokat keres. Malone belekerül a tűzvonalba, amikor megtámadják, mert el akarják venni tőle az aktát. Belekeveredik egy ikerpár, Dorothea Lindauer és Christl Falk végzetes hatalmi harcába, az ő torz becsvágyuk új megvilágításba helyezi a testvérek közötti rivalizálást. Malone és az ikrek veszedelmes kalandra indulnak, amelynek során szembesülnek a nácik antarktiszi expedícióival, az amerikai kormány konspirációival, valamint jó néhány, Nagy Károly legendájához kapcsolódó történelmi rejtéllyel. Malone arra kényszerül, hogy két vesztes oldal közül válasszon, miközben elszántan igyekszik megtudni az igazságot az apja haláláról – de vajon a sajátját el tudja-e kerülni?
Steve Berrynek, a politikai thriller nagymesterének regényeit már harmincnyolc nyelvre fordították le, és ötven országban aratnak sikereket.

Steve Berry valamit jól csinál, világszerte viszik a könyveit, mint a cukrot. Kíváncsivá tett, hogy mi is ez a nagy felhajtás a Cotton Malone sorozat körül. A 4. résszel kezdtem az olvasást mivel ezt sikerült 50 %-os akcióban elcsípnem az Első Könyvsiker Kölcsönzőben. A minap szóba került az egyik hozzászólásban, hogy milyen szerencsés, aki tud könyveket venni. Ez bizony így van, de sokszor számít, hogy nyitott szemmel járjunk és ne csak az új könyveket részesítsük előnyben. Ebben a boltban 25-50%-os akciók szoktak lenni, így lehet elcsípni a mások által már kölcsönzött, de még valójában friss megjelenítésnek számító könyvek közül a számunkra érdekesebbeket is. Könnyedén kifoghatunk egy-egy vágyott darabot bőven 2000 Ft alatt is.










A kis kitérő után térjünk vissza Steve Berryre és a Nagy Károly nyomában című regényre.


Nincs összehasonlítási alapom, mert ahogy említettem is ez volt az első Berry regényem.
Már az elején meg kellett állapítanom, hogy a történet rengeteg lexikális ismerettel próbálja lenyűgözni az olvasót. Tudom, hogy egy ilyen könyv megírása az író részéről rengeteg alázatot és kutatómunkát igényel, de engem többször is kibillentett magából a történetből a rám zúdított rengeteg ismeretterjesztő anyag, néha kicsi úgy éreztem, hogy a National Geographic és az AXN zanzásított könyv változatát olvasom, egy gyilkosság, egy tudattágítás. Pont mindig egy olyan pillanatban jött egy adag lexikonból és egyéb kutatómunka során összegyűjtött tömör anyag, amikor elmerültem volna az izgalmas cselekményben. Ez bevallom engem egy picit zavart, sokkal jobban örültem volna, ha ez a sok-sok tény a könyv végén kerül összegyűjtésre. Tudom, hogy ettől lett ilyen szép hosszú ez a regény, de én személy szerint sokkal jobban örültem volna, ha csak a cselekményt élvezhettem volna és inkább lett volna 100 oldallal rövidebb a könyv.


Ettől a negatívumtól eltekintve igazán kiválónak tartom a regényt, mind történetvezetésben, mind felszültségfokozásban, mind pedig a részletek kidolgozásában és természetesen az elbeszélés alapján az olvasó elé tárt leírások vonatkozásában.
Azt kell, hogy mondjam olyan mesterien volt megírva, hogy sokszor nem tudtam eldönteni, hogy mi lehet a valóság és mi csak az író képzeletének a szüleménye. Ehhez azonban a végén Berry adott egy kis segítséget és teljesen elképesztett, hogy mennyire jól sikerült ötvözni a képzeletet és a valóságot.


A cselekmény több szálon futott egy időben, de egy végcél felé igyekezve, ennek köszönhetően elég sok szereplőt irányított az író, méghozzá milyen jól. Szinte vártam, hogy egyik cselekményből a másikba ugráljak, mert érdekelt, hogy éppen mi történik párhuzamosan a többi szereplővel. Tehát az egyik csapat éppen az Antarktiszon volt, a másik ugyanakkor Amerikában vívta a saját "háborúját"


Az összeesküvés-elméleteket kedvelő olvasók épp úgy nem fognak unatkozni, mint, akik a kaland, a történelem, a politika vagy éppen a krimi szál miatt választják ezt a regényt kikapcsolódásként.


Több érdekes kérdést is feszeget, mint például a 0 hosszúsági kör helyességét, az árják létezését, egy korábban - mint az ismert adatok- tudatára ébredt népcsoport létezését, vagy éppen a megalitikus yard létezése és használata a számításoknál.


A karakterek kidolgozottságával tökéletesen elégedett voltam, nagyon valóságosnak hatottak, szinte elhittem, hogy a szereplők léteznek és most is éppen a Fehér Házban ülnek, vagy küldetést teljesítenek valahol a nagyvilágban.


A főszereplő Cotton Malone nyugdíjas ügynök, aki ismét felveszi a kesztyűt, hogy kiderítse mi történt valójában az édesapjával az Antarktiszon. Amellett, hogy megvan a technikai tudása ahhoz, hogy hogy tudjon egy küldetést sikerre vinni, igazán széles látókörű és sokat olvasott férfi. Nekem nagyon tetszett, ahogy a nőket és a körülötte lévő szereplőket kiismerte és higgadtan küzdött a céljáért. Természetesen Cotton mellett megjelennek a női segítők/hátráltatók a történetben, közülük nem tudok kiemelni egyet sem, mivel komolyabban nem rokonszenveztem egyik karakterrel sem. Ott van Dorothea Lindauer, Cristl Falk a történet furcsa ikerpárja, Izabella Oberhauser pedig a nők anyja, akik mindannyian nagyon összetett karakterek, mindvégig bonyolítják a történetet, kellett ez a három női szereplő ahhoz, hogy Malone se váljék unalmas mellékszereplővé, mert folyamatosan keverte a három nő a kártyákat. Stephanie Nelle és Edwin Davis viszik a történet mellékszálát, de a nyomozásuk során pont olyan jól szórakoztam, mint Malone kalandjain. Ez utóbbi két szereplő is Malone-tól függetlenül sok izgalmas nyomozáson és őrült rohanáson megy keresztül, addig amíg részeseivé nem válnak egy nagy felfedezésnek. Langford Ramsey és Smith a történet két rosszfiúja, de számomra a manipulatív Ramsey igen érdekes karakterré nőtte ki magát, olyan precízen, előrelátóan megtervezte a lépéseit, mint a legjobb sakkozók szokták.


A könyv vége természetesen valamilyen szinten függővég, bár a Nagy Károly kaland lezárul, de tudatja velünk az író, hogy Cotton Malone vissza fog térni.





Összegezve

Steve Berry remekül elvégezte a házi feladatát. Szorgos kutatómunkával egy jól bevett és már több író által is sikerre vitt sémára ráépítette a történetét, amihez nem állítom, hogy hatalmas zsenialitás kell, de ahhoz mindenképpen, hogy összerakjon egy ilyen jól működő történetet, ami kiválóan szórakoztatja a kalandra vágyó olvasókat. A könyv egy érdekes nézőpontot tár fel a civilizáció egy lehetséges oldalágával kapcsolatban. A történet átível Európán, Amerikán és eljut egészen az Antarktiszig egy csodás utazás kíséri a cselekményt, ami az olvasó számára is élvezetes. 

Follow Us @soratemplates