Rebecca Yarros - Tiéd vagyok

Rebecca Yarros – Tiéd vagyok

  „Tudta. Anya ezért nem akarta kinyitni az ajtót. Mert tudta, hogy meghalt.”

Ember Howard 20 éves, és apja mindig is katona volt. Ő is tudta az igazságot. Az ajtóban katonák álltak, ami azt jelentette, hogy az apja nem tér haza többé. Amit azonban nem tudott, hogy honnan talál majd magában annyi erőt, hogy a gyászba belerokkant édesanyja helyett összetartsa a családot.

Aztán belép az életébe Josh Walker. A hoki csapat sztárja, közvetlen szomszédjuk, nem is beszélve arról, hogy az érintése különösen gyengéd, és újra és újra megmenti Ember életét. Van benne valami, ami miatt egyetlen pillantása vagy egyetlen érintése elűz minden fájdalmat. Ember bármennyire is szeretné kikapcsolni az érzelmeit, és egymaga megbirkózni a gyásszal, nem tagadhatja a kettejük között kialakuló vibrálást.

Aztán Josh titka darabokra töri az egész világát, és Embernek döntenie kell, hogy megéri-e kockázatot vállalni egy olyan férfi szerelméért, aki talán elpusztítja a lelkét.

Sziasztok!

Ez az első bejegyzésem ezen a blogon, mert nemrég csatlakoztam az alkotó csapathoz. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy fog nektek tetszeni a könyv ajánlóm.

Két okból választottam ezt a könyvet első bejegyzésnek. Egyrészt, mert szerintem ez a könyv nagyobb figyelmet érdemelne, és mert annyira nagy hatással volt rám, hogy a mai napig aktívan gondolok rá, pedig azóta már több (nagyon is jó!) könyvet elolvastam, s mégis…

Magamról röviden annyit, hogy Drahota Eszternek hívnak és 18 éves gimnazista lány vagyok, aki most újabban megint rákattant a könyvmolyképzős könyvekre, de egyébként a sci-fi, fantasy, horror témájú könyveket kivéve mindenevő vagyok olvasás terén. Mivel irodalom faktosként mostanában elég sok kortárs, illetve klasszikus irodalmat olvastam, ezért még Tolsztoj és hasonlók nevétől sem tudnak kikergetni a világból. ( a mai napig az egyik kedvenc könyvem az Anyegin) Szóval bár nagyon szeretem a könnyed, ifjúsági irodalmat, a könyvmolyképző könyveit, de azért szoktam ám én néha kevésbé szórakoztató könyvet is olvasni, és nem ijedek meg a klasszikus, szépirodalom szavaktól fiatal korom ellenére sem.

Remélem tetszeni fognak a bejegyzéseim, és kedvet kaptok az általam leírt könyvek elolvasására.

És akkor most nem is húznám tovább a szót, jöjjön az első értékelésem.

Ma egy olyan rubin pöttyös könyvről hoztam nektek egy szubjektív értékelés, mely nagyon nagy hatással volt rám. Egy két hete ajánlotta nekem az egyik barátnőm, én pedig miután elolvastam egyáltalán nem bántam meg, hogy hallgattam rá. Amint a fülszövegből is láthatjátok, az alaphelyzet, amivel a könyv kezdődik az az, hogy a katona apuka meghalt, és a társai állnak az ajtóban bejelenti ezt. 

A fülszövegen található egy mondat akkora benyomást tett rám, hogy teljesen elfelejtettem. :D

De tényleg.

Elolvastam a rövid tartalmat, majd rögtön belevágtam a könyvbe és a második mondat után elfelejtettem, hogy meghalt az apa. Szóval hála drága emlékezőtehetségem hiányának tök értetlenül olvastam az első pár oldalt, hogy ugyan mi a jó nyavalyáért nem akarja kinyitni az anyuka az ajtót. 

Persze amikor kiderült, rögtön leesett, hogy ez már a tartalomban is le volt írva, de akkor is megrázó volt hallgatni a férfi halálának bejelentését.

A továbbiakban SPOILER következhet Még egyszer mondom SPOILERES részek jönnek.

Az anyuka reakciója nagyon megrázó volt, de egy idő után elkezdett idegesíteni, hogy nem képes összeszednie magát. Teljesen átéreztem Decemberrel. Én is utáltam volna az ő helyében lenni.Persze nem minden pillanatban. Mikor Ember megismerkedett Joshsal ott szívesen lettem volna a helyében. Eszméletlenül helyes főszereplője van ennek a kedves kis regénynek, igazi tini lányok álma a megjavult rosszfiú. Persze nem tudjuk pontosan, hogy mennyire is volt rosszfiú még a gimi alatt, de a pletykák alapján bizonyára szolgált valami. 

A kapcsolatuk alakulásában nagyon tetszett Josh becsületessége. Nem akart lefeküdni Emberrel még nem állt rá készen. Mindig a lány érdekeit tartotta szem előtt, amit nagyra tartottam benne. Összességében kevés olyan momentum volt a könyvben, ami nem tetszett, és ez a könyv elérte azt, amit könyvnek ritkán sikerül elérni.

Sírtam… Méghozzá a végén. Nem vagyok egy könyvön sírós lány, ez azért nagy szó nálam.

A könyv befejezése gyönyörű, és az egész könyvnek olyan mondanivalója van, amit nem könnyű elfelejteni. Azóta is órákat gondolkodom rajta, és még mindig nem jutottam dűlőre bizonyos kérdésekkel.

Úgy érzem egy kicsit megváltoztatta a gondolkodásmódomat ez a könyv, ezért is ajánlom mindenkinek szeretettel ezt a rubin pöttyös könyvet.

A téma, amit boncolgat, bár ez Magyarországot annyira nem érinti, mivel itt jóval kisebb a katonaság, de mindenképp megéri elolvasni. Tanúja lenni, hogy a szerelem mi mindenre lehet képes.

Decembernek egyetlen feltétele, elve volt az életében és ezt is fel kellene adnia a szerelemért. Vajon megéri?

Gondoljatok bele. Nektek is van egy dolog, egy legfőbb elvetek, amit soha nem adnátok fel, semmiért. Aztán jön egy srác, aki miatt az egész elvedet a kukába kéne dobnod. Szereted a srácot, de önmagadnak nehéz hátat fordítani. Te megtennéd?

Összegzés:

Tőlem 5-ből 4,5 fél csillagot kapna. Egyik kedvenc könyvem lett, és teljesen megváltoztatta a gondolkodásomat. 

A fél csillag levonás az anyuka miatt járna, aki borzasztóan idegesített, hogy nem képes összeszedni magát.

Köszönöm, hogy elolvastad bejegyzésemet, ha tetszett az értékelésem olvasd el bátran ezt a gyönyörű könyvet!