Agatha Christie: Öt kismalac

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Carla, a csinos, okos és bátor fiatal lány nem épp szokványos ajándékot kap a huszonegyedik születésnapjára: egy levelet, mely azt állítja, hogy rég halott édesanyja ártatlan. A bűnt, amelyért elítélték, nem ő követte el. Valójában nem ő mérgezte meg a férjét, a zseniális, ám csapodár festőt.

Ám a bizonyítékok az asszony ellen szólnak. Hercule Poirot, a legendás nyomozó vállalja, hogy tizenhat év távlatából megfejti az ügyet, s a nyomozás során felkeresi mind az öt lehetséges tettest:
a tőzsdést (aki piacra járt),
az amatőr botanikust (aki otthon ült),
a nagyvilági nőt (aki sok húst evett),
a nevelőnőt (aki hoppon maradt)
és a fiatal archeológusnőt (aki meg visított: ui, ui, ui)…

Valamiért mindig átsiklottam Agatha Christie könyve felett, amikor válogattam a könyvespolcon. Nem tudom ennek mi az oka, de az biztos, hogy valamiért az Öt kismalacot vittem magammal minden költözésnél. Talán nagymamámtól, vagy a nagynénémtől örökölhettem, nem tudom pontosan, de hogy már vagy 10 éve nálam van, az biztos.

Most végre elolvastam, és őszintén bánom, hogy nem vettem hamarabb a kezembe. Egyszerűen fantasztikus írás. Egyszerű az írásmódja, olvasmányos, és lényegretörő. Nem is kell több egy tökéletes krimihez.

Elöljáróban annyit elmondok, hogy a történet végéhez közeledve szinte már megveregettem a vállamat, hogy milyen zseniális nyomozó lenne belőlem, összeraktam a történetet, kitaláltam mi is történt valójában, és rájöttem mindenre. Az utolsó néhány oldalon pedig kiderült, hogy még a közelében sem voltam a megoldásnak. :D

16 évvel ezelőtt történt egy gyilkosság, a tárgyalást követően a tettest elítélték, és börtönbe zárták, ahol életét vesztette. Halála előtt azonban levelet írt Carlának, a lányának, hogy ártatlanul ül börtönben. Carla, aki idő közben felnőtt nővé érett felkeresi Hercule Poirot nyomozót, hogy derítse ki mi is történt 16 évvel ezelőtt, mert hiába utal minden bizonyíték arra, hogy az anyja követett el gyilkosságot, neki meggyőződése, hogy ez nem igaz, ő nem ölhette meg az apját.

Poirot elvállalja az ügyet, és elutazik a gyilkosság helyszínére, és felkeresi azt az 5 embert, akik akkor a helyszínen tartózkodtak, és ismerték az áldozatot, a híres festőt, valamint a gyanusítottat, az ő feleségét. Egyesével beszél mindenkivel, majd megkéri, hogy ne csak szóban, hanem írásban is mondják el, hogy pontosan mire emlékeznek arról a napról. Hiába olvassuk újra ugyan azt, amit már egyszer hallottunk, mégsem válik unalmassá a könyv.

Érdekes volt látni az 5 különböző embertípust, és hogy milyen nagy hangsúlyt fektet az írónő az emberi viselkedésre. Sok mindent elmond az is, hogy ki milyen szemszögből közelítette meg az akkori eseményeket, és melyek voltak azok a pillanatok, amelyekre 16 év után is emlékeztek.

Így belegondolva, nem is tudom, hogy miért nem olvastam eddig Agatha Christie-t. Egy tökéletesen megírt krimit tarthattam a kezemben. Biztos vagyok benne, hogy be fogok még szerezni néhány könyvet az írónőtől.

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)