2014. április 9., szerda

# Kíváncsi Szerda

Kíváncsi Szerda 77.

Sokszor esik szó a kötelező olvasmányokról. Beszéltünk már arról, hogy van-e értelme, mi célt szolgál. Az én kérdésem most az lenne, hogy a sok előítélet és tinikori tiltakozás ellenére volt-e olyan kötelező olvasmány, amelyben pozitívan csalódtatok? Nálam a Goriot apó és az Ábel a rengetegben rögtön beugrik, ha ezen gondolkozom. Nálatok?

koalány: Nekem Stendhal: Vörös és fekete volt a kedvencem gimiben a kötelezők közül, de  érdekes mód a Bűn és bűnhődés is tetszett. No meg Jókai: Az aranyember az örök klasszikus kedvenc.

Viki: Bevallom nagyon nehezen tudtam rávenni magam annak idején arra, hogy a kötelezőket elolvassam. Viszont az Édes Annát imádtam.És szerintem kell az embernek néhány év, mire megtanulja értékelni ezeket a kötelező olvasmányokat.

Márti: az első számú kedvencem a Bűn és bűnhődés volt. Ha nagyon őszinte akarok lenni, akkor mindet szerettem, és az évkezdés egyik kedvenc része volt számomra, hogy összeírtuk a kötelező és ajánlott irodalmat :D Inkább azokat emelném ki, amiről azt gondolom, hogy melléfogás, ilyen a Kőszívű ember fiai és a Légy jó mindhalálig. Az előbbiről azt gondolom, hogy jobb helyette a Az aranyember, szerintem azt is értené a 7-es korosztály. Az utóbbiról pedig azt, hogy elég lenne elővenni középiskolában.

Törpilla: Általános iskolában az összes kötelezőt kiolvastam.  A legjobban ezekből Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig c. regénye tetszett. (A legborzalmasabb pedig a Kőszívű ember fiai és az Egri csillagok voltak.) Középiskolában a Kötelezők röviden volt a kedvencem.... :-) A teljes verziókat akkor sosem olvastam.... :-(

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Follow Us @soratemplates