2021. január 4., hétfő

# könyv # thriller

Ludányi Bettina: Kettőnk titka (Függőség 1.)

Egy izgalmas thrillerre vágytam, és Ludányi Bettina: Kettőnk titka c. könyvére esett a választásom. Ha tovább olvasol, kiderül, vajon beváltotta-e a hozzáfűzött reményeket. :) 


 Fülszöveg:

„Kiszámíthatatlan ​és sokkoló fordulatok. Soha nem tudhatod, mi lesz a következő lépés.” – Anarchia Könyvblog 

„Ha kézbe veszed Ludányi Bettina könyvét, egy olyan történetet kapsz, amely csúnya játékot játszik az elméddel.” – Gck's Book Review 

Mi az erősebb: a függőség vagy az akarat? 

Niki Varela alkoholista. Lassan egy éve nem iszik, mégis különös dolgokat tapasztal maga körül. Időről időre üres borosüvegek tűnnek fel a lakásában. Hiába állítja, hogy nincs köze hozzájuk, még a legjobb barátnője sem hisz neki. Nem is csoda, hiszen egyetlen betörésre utaló jel sincs. 

Alexios Hallas pszichológust valaki felkéri egy nyomozáshoz,így hozza össze a sors Nikivel. Hiába foglalkozik évek óta függőkkel, még így sem ismeri fel időben, mi folyik a lány körül. 

Egy alkoholfüggő képzelgéseiről lenne szó csupán, vagy valaki az őrületbe akarja kergetni a lányt? Mi a különbség a valódi tettes és az áldozat között? Meddig képes egy függő uralkodni a sóvárgáson, ha mindent elveszít, ami fontos volt számára? 

Ludányi Bettina írónő új regénye, a Kettőnk titka ezúttal a függőség lélektanát járja körül. A pszichológiai thriller és a pszichológiai dráma jegyei keverednek össze egy történetben, amelynek nem fogod kitalálni a végét. 

 

Nagyon értékelem, ha valaki nem fél egy tabutémához nyúlni, így különösen kíváncsi voltam erre a történetre. Az alkoholfüggőséget az érintettek gyakran még saját maguknak sem merik bevallani, és aki ezt nem tapasztalta meg, bele se gondol, milyen nehéz leszokni, sőt a későbbiekben józannak is maradni. Betekintést nyerhetünk abba, mennyire törékennyé válik az ember, hogyan kísértik a múlt démonai, azok a dolgok, amiket ittas állapotban elkövetett. A függőség egyik legnagyobb átka pedig, hogy nemcsak a függőt, hanem annak családját is tönkreteszi. 

 

Bár a történet középpontjában végig Niki állt, Yanna, Corinna és egy férfi, Alexios is komoly szerepet kapott. Tetszett a könyv felépítése, hogy – talán egyfajta megerősítésként, biztatásként – a Niki szemszögéből íródott részek elején mindig szerepelt a nap, mennyi ideje józan. Bár a történet elején egy olyan nőnek ismerjük meg, aki alkoholmámoros pillanataiban szó szerint mindenre kapható, ahogy haladunk, úgy válik egyre szimpatikusabbá. Megtudjuk, hogy van munkája, egy mentora, Yanna és már saját mentoráltja is Corinna személyében. Sőt, egy kutyát is magához vett, akiért szintén felelősséggel tartozik. Látszólag tehát jól alakulnak Niki dolgai, de még csak nem is sejti, hogy ez bizony nem más, mint az a bizonyos vihar előtti csend… 

 

Az első izgalmas momentum a történetben, amikor Alexios Hallas pszichológust valaki felkeresi, és megkéri, hogy figyelje Nikit. A férfi azonban folyamatosan viaskodik, mennyire helyes ez, főleg, hogy egy idő után felismeri, talán már érzelmeket is táplál a lány iránt. Vajon ki a titokzatos megbízó, és mi a valódi célja? Tényleg aggódik Niki miatt, vagy egészen más okból szeretné megfigyelés alatt tartani a lányt? 

 

A történet akkor válik különösen ijesztővé, amikor Niki elkezd borosüvegeket találni a lakásban, az erkélyen, az ajtaja előtt. Még a legjobb barátnője, Yanna sem hiszi el, hogy nem iszik újra. Niki a csalódottság miatt ahogy távolodik az egykor szintén alkoholproblémákkal küzdő lánytól, úgy kezd egyre jobb viszonyt ápolni mentoráltjával, Corinnával. De ki állhat a borosüvegek mögött, és miért akarja tönkretenni Nikit? Meddig bírja ezt a lány, és mikor szakad el az a bizonyos cérna? „Mi az erősebb: a függőség vagy az akarat?” 

 

Összegzés:

Ludányi Bettina könyve folyamatosan fenntartja az olvasó figyelmét: ahogy haladunk, úgy válik egyre pörgősebbé, hátborzongatóbbá. Azt éreztem, mint Agatha Christie könyveinél, hogy valójában már mindenki gyanús. Meglepetésekben nincs hiány, és amikor azt hiszed, talán már tudod a végét, még egyet csavar rajta az írónő. Nekem ez a könyv 2020 utolsó olvasmánya volt, és egyben méltó lezárása, mert rendkívül tetszett. Be kell szereznem a folytatását!

 

„Érdekes, hogy az emberek úgy dédelgetik a rossz emlékeket, mintha valamiféle kincsek lennének. Néha előveszik, leporolják őket, fájdalmat okoznak maguknak velük, aztán visszarakják képzeletük polcára, hogy legközelebb újra le tudják porolni azokat.” 

 

 „A vonásain gond nélkül uralkodik, ám a szemén látom, hogy menyire megviselik az érzések, amelyekkel nap mint nap szembe kell néznie. Például a csalódással, hogy sosem lesz elég jó, hogy sosem lesz fontos, és nem fog kelleni senkinek. A függőség olyan, mint a büntetett előélet. Sosem mosod le magadról.”

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Follow Us @soratemplates