Koe No Katachi

   Most egy animés ajánlóval jöttem. Ezekről a filmekről köztudott hogy van aki rajong értük, van aki utálja a műfajt, és akad olyan aki azt se tudja mi fán teremnek. Sokáig én is az utóbbi két csoportba tartoztam. Az aninémékről sokan azt hiszik hogy mesék, ezt tévesen gondolják. Amit most készülök megismertetni az írásomon keresztül, az sem gyerekeknek való mese lesz.

   Az anime tulajdonképpen a Japán Animációt jelenti. Az angol "animated" kifejezésből vették át a japánok, és nagyjából megfelel a hazai rajzfilm fogalmának. Azonban a kettő teljesen különböző! Azaz az anime nem az itthoni rajzfilmek keleti megfelelője, hanem egy kategória, ami az élőszereplős filmek és rajzfilmek mellett teljesen különálló stílust képvisel. A legtöbben azért értik félre az animéket, mivel nálunk a rajzfilmek általában gyerekeknek készülnek, Japánban pedig önálló műfajként létezik. Azaz különféle stílusra tagolódik, akárcsak az élőszereplős filmek. Vannak gyerekeknek készült animék is, de a legtöbb ilyen alkotás kifejezetten a felnőtt korosztályt célozza meg. Itthon sokan negatívan ítélik meg az ilyen filmeket. Pedig pusztán arról van szó, hogy a Japán életfelfogás gyökeresen különbözik a miénktől, és ez gyakran félreértésekhez vezet. Például a halál, erőszak, szexualitás naturális ábrázolása, ami az anime stílusú filmek gyakori velejárója. Sokszor még a gyerekeknek szánt animékben is szerepelnek ezek a dolgok, amit nekünk kicsit nehéz elfogadnunk, de ott ez mindennaposnak számít. Nem lehet általánosságban beszélnünk az animékről, mert minden anime más. Létezik gyerekeknek és felnőtteknek, fiúknak és lányoknak szóló anime egyaránt, de ezen felül olyan egyéb hagyományosnak számító kategóriák is, mint sci-fi, romantikus, akció, vagy fantázia. 

(https://logout.hu/cikk/mi_az_anime_jap_n_rajzfilmek/teljes.html)

       

          Számomra a Koe Noe Katachi egy elbűvölő anime. Sok minden megtalálható benne, ami még egy kevésbé érzékeny lelket is megríkathat. Gondolok itt az iskolai kiközösítésre, fogyatékosságra, agresszióra, öngyilkossági kísérletre, belső szorongásokra. Bár egy fiú és egy lány szerelméről szól, de ameddig eljutnak egymáshoz rengeteg mindent megtapasztalnak, és megélnek. 

         Ennek a filmnek számos üzenete van. Más kiközösítése soha nem jó móka. Kiközösítőből is lehet kiközösített. Jó dolog ha az embernek vannak barátai, és van ki megfogja a kezét, ha mások elfordulnak tőle. A fogyatékosság, a fogyatékkal élőnek sem könnyű. Az agresszió semmit nem old meg, hanem csak ront a helyzeten. Az öngyilkosság sosem megoldás. Lehet hogy azt hiszed mindennek vége, de legtöbbször mindig van remény helyrehozni azt, amit elrontottunk. Az "ellenség" sokszor nem utál, csak nem mindig ért meg téged. A szerelem pedig szép! :) 

                     

       

     A film angol címe: A Silent Voice. Jelentése: Egy csendes hang. 

    Egy részes mely 130 perces.

    2016 szept. 17.-én adták ki Japánban.

   A két főszereplő:

 Ishida Shouya és Nishimiya  Shouko