A könyvet egyik barátnőmtől kaptam születésnapomra. Nem porosodott sokáig a polcomon olvasatlanul, hiszen bepakoltam a bőröndömbe és elutazott velem a tengerpartra, ahol nyugodtan elolvashattam.
Fülszöveg
 |
"Gond van a paradicsomban…
Jemma, amióta csak az eszét tudja, a tökéletes nászutat tervezi. Kéthetes menedék egy ötcsillagos üdülőhelyen a Maldív-szigeteken, luxus villákkal, személyi inassal és teljes visszavonultságban.
Paradicsominak kellene lennie, de rémálommá válik.
A férfi ugyanis, akihez egy héttel ezelőtt feleségül ment, nyomtalanul eltűnt a szigetről, és a tökéletes új élet épp ilyen gyorsan tűnik el Jemma szeme elől.
Ez hogy történhet meg mindazok után, amin együtt keresztülmentek? Létezik valaki a szigeten, akiben a fiatal nő megbízhat? És mindenekelőtt – hová ment a férje?"
Vegyes érzéseim vannak a könyvvel kapcsolatban. Nem tudom eldönteni, hogy annyira rossz, hogy az már jó vagy annyira jó, hogy az már rossz.
Alapjában véve egy jól összerakott regényről van szó, tele helyszín- és idősíkváltásokkal. Egyszerre látunk bele a jelenbe és a múltba is, majd több szereplő nézőpontját is megismerhetjük. Ez tetszett. Ami még emellett érdekes volt számomra a fejezetek hosszúsága (ez esetben rövidsége) valamint az, hogy váltakoztak a pörgős és kevésbe pörgős fejezetek egymással. Ha volt egy unalmas rész, amiben úgy éreztem, semmi nem történik (és tulajdonképpen nem is történt), ki lehetett bírni mert 2-3 oldalnál nem volt hosszabb. Ezután pedig következett egy olyan fejezet, amivel előre haladtak az események.
A történet tele van váratlan fordulatokkal. Többször is tátott szájjal bámultam magam elé, hogy "Most mégis mi történik?"
Vigyázat!! Cselekményleírás!!
Tehát a regény elején
megismerkedünk Jemmával és barátnőjével, valamint Dan-nel, Jemma új pasijával.
A történetük elmesélésénél körvonalazódott bennem, hogy a kedves főszereplő
lányunk (Jemma) nem teljesen százas. Leginkább a nagy klasszikusok szeszélyes
nőalakjaihoz tudnám hasonlítani. Például az Üvöltő szelek Catherine
Earnsaw-jához. Csak az legyen, amit ő akar, s ha valami nem tetszik neki, kitör
a hiszti. És még csodálkozik, hogy Dan családja nem viselkedik vele éppen
szívélyesen, amikor összejön párja testvérével, Jamie-vel? Aki ráadásul elveszi
feleségül. Itt jön képbe a könyv címe: A nászút, ahol egy veszekedés után csak
úgy, huss, eltűnik a férj, akivel ráadásul olyan hűvösen viselkedtek egymással,
hogy elment az ember kedve, ha csak rájuk nézett. És miért? Mert Jemma rájött,
hogy le kellett volna tegye a fenekét, és nem kellett volna Dan-t megcsalnia a
saját fivérével. Vagy legalábbis nem kellett volna hozzámennie.
Ami pedig végleg kiverte nálam a
biztosítékot a regény vége, amire mindenki kíváncsi volt: mégis mi lett
Jamie-vel? Hová tűnt? Őszintén, egy 18. századi regényben egészen elképzelhető,
hogy feldarabolnak valakit és megesznek vagy éppen egy fantasy Trónok harcában,
amikor nagy a hideg, a sereg vesztegelni kényszerül és nagy a hideg. NA DE
2017-BEN? Körülbelül 0 indíttatásból? Nem darabolok fel senkit és nem etetem
meg a saját feleségével a nászútján csak azért, mert szegény újdonsült feleség
olyan szomorú és valamilyen megmagyarázhatatlan vonzalmat érzek iránt!! Hacsak
nem vagyok olyan labilis, mint maga Jemma. Amiről ugye egyetlen szó sem esett.
Szegény Chati (a kis szakács, aki megtörte a monotonitást Jemma várakozással
teli napjaiban azzal, hogy finomra sütve titokban felszolgálta neki a friss
férjet -oké, rossz vicc ez a friss férj, ha értitek mire gondolok) teljesen
normális emberként volt feltüntetve, holmi kis mellékszereplő. Olyan ez a
befejezés, mintha az író kitalált volna egy jól felépített sztorit, egy eltűnt
férjről, csak épp azt nem tudta, hogy mi legyen a vége. Ezért leült megírni a
könyvet, a nagy bejelentés előtt még húzta kicsit az időt (Jemma hazament,
otthon unalomban teltek a napjai), s amikor már nem húzhatta tovább, mert
meglett az áhított oldalszám az első ötletét papírra vetette. Nem túl
meggyőzően ráadásul.
Cselekményleírás vége!
Összességében egy teljesen olvasható könyvről van szó és ajánlom mindenkinek, aki szereti a pszichológiai thrillereket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése