Legelőször
körülbelül 10. osztályos diákként hallottam a filmről/ könyvről legelőször. Az akkori pszichológia tanárom ajánlotta az osztálynak.
Azóta folyamatosan halasztgattam a film megnézését, viszont amint
Bookline-on rábukkantam, érdemesnek tartottam a megvásárlásra. A
polcomon nem nyugodhatott sokáig, hiszen bepakoltam a bőröndömbe és
egészen Bulgária napos tengerpartjáig utazott velem.
Fülszöveg
Eredeti cím: Das Parfum Megjelenés éve: 1985 World Fantasy díj a legjobb regényért |
"Megjelenése
után szinte azonnal világsiker lett, negyvenkét nyelvre fordították le a
titokzatos író nem kevésbé titokzatos könyvét.
Jean-Baptiste Grenouille az illatok géniusza volt, aki a 18. századi Franciaország többi szörnyetegével szemben azért merült feledésbe, mert zsenialitása és nagyravágyása olyan területekre korlátozódott, amely nem hagyott nyomot a történelemben. Grenouille számára a világ nem fények, színek, látható-megfogható dolgok összességéből, hanem az illatok sokszínű forgatagából állt. S mert ez a furcsa lény első eszmélésétől kezdve a művészi tökélyre törekedett, megalkotta a világ legtökéletesebb parfümjét. A csodálatos szert, amellyel ha behinti magát, szeretni fogják. Nem tudnak majd ellenállni neki a nők, megkívánják, őt, a szerencsétlent, aki Párizs legbűzösebb pontján, a Halpiacon született. Vágya megvalósítása közben attól sem riad vissza, hogy a parfüm előállításához több tucat ártatlan lány lenyúzott bőrének illateszenciájára van szüksége.
A mindvégig hátborzongató történet olvasása közben szinte lehetetlen eldönteni: a mű a zsenialitásról, a művészi tökéletesség áráról, a magányról, a bűnről írott példabeszéd, vagy pedig dermesztő horror."
Jean-Baptiste Grenouille az illatok géniusza volt, aki a 18. századi Franciaország többi szörnyetegével szemben azért merült feledésbe, mert zsenialitása és nagyravágyása olyan területekre korlátozódott, amely nem hagyott nyomot a történelemben. Grenouille számára a világ nem fények, színek, látható-megfogható dolgok összességéből, hanem az illatok sokszínű forgatagából állt. S mert ez a furcsa lény első eszmélésétől kezdve a művészi tökélyre törekedett, megalkotta a világ legtökéletesebb parfümjét. A csodálatos szert, amellyel ha behinti magát, szeretni fogják. Nem tudnak majd ellenállni neki a nők, megkívánják, őt, a szerencsétlent, aki Párizs legbűzösebb pontján, a Halpiacon született. Vágya megvalósítása közben attól sem riad vissza, hogy a parfüm előállításához több tucat ártatlan lány lenyúzott bőrének illateszenciájára van szüksége.
A mindvégig hátborzongató történet olvasása közben szinte lehetetlen eldönteni: a mű a zsenialitásról, a művészi tökéletesség áráról, a magányról, a bűnről írott példabeszéd, vagy pedig dermesztő horror."
Tehát a történet Jean- Baptiste Grenouille megszületésével kezdődik,
akinek anyját börtönbe zárják és lenyakazzák gyermekgyilkosság vádjával,
így a kis Grenouille hányódtatva és borzalmas körülmények közt éli meg
gyermekéveit. Korán nagyon nehéz munkába kezd, ahol ki is használják
teljes mértékig úgy, hogy egy rossz szava sincs az egész ellen.
Tökéletes hasonlatot talált rá az író, ugyanis ő egy kullancshoz
hasonlítja. Egy kullancshoz, aki egy fán ülve vár egy csepp vérre az
évekkel ezelőtt felszedett táplálék nosztalgiájában. Főhősünk
ugyanilyen. Nem számít neki, hogy milyen megpróbáltatásokon kell
keresztülmennie, ha egyszer egy finom illat megcsapta az orrát (márpedig
megcsapta, mert ő kilométerekről kiszagolja a leghalványabb illatot
is), az illat emlékével évekig elvan, ameddig egy újabbat, egy
finomabbat nem talál. A helyzet iróniája, hogy neki egyáltalán nincs
illata. Ezért észre sem veszik, levegőnek nézik, nem vesznek róla
tudomást, mintha ott sem lenne. Ezért keresi nagyon A parfümöt, amiről a
fülszöveg ír. Viszont nem tudok elmenni amellett, hogy a fülszöveg
valótlanságot állít. Konkrétan nem nyúzza le áldozatainak bőrét. Csupán
zsíros kendőbe csavarja őket, a zsír átveszi a bőr illatát, s miután
kicsomagolja a lányokat a zsíros lepedőből egy késsel óvatosan, anélkül,
hogy kárt tenne bennük lehámozza a rájuk tapadt zsírt. Ez merőben más,
mint a bőr lenyúzása. Nem ez az első alkalom, hogy ilyen hibával
találkozom.
Ennek ellenére egy tipikusan olyan könyvről van szó, amit ha az ember a
kezébe vesz, nem tud letenni. Én alapvetően olyan ember vagyok, aki
szereti, ha sok párbeszéd váltja fel a leírásokat. Ennél a könyvnél nem
így van. Leginkább a leírás dominál, párbeszédet nagyon kevés helyen
találunk, ennek ellenére sem éreztem azt, hogy unalmas lenne. Olyan sok
minden történik olyan jól leírva, hogy semmi gondom, sem
kellemetlenségem nem támadt belőle.
Megjelenés éve: 2006 |
Egy olyan film, amit mindenkinek meg kell néznie egy bizonyos kor felett.
Egyszerre hátborzongató és fantasztikus.
Egyébként utánanéztem és sok érdekességet találtam a film
elkészítéséről. Például több filmrendező és producer is azt mondta, hogy
ez a könyv megfilmesíthetetlen. Az író el sem akarta adni a
megfilmesítés jogát, végül megtette és 10 millió eurót kapott érte, és a
film is az egyik legdrágábban elkészített darabja lett a német
filmgyártásnak. A nagy kiadások után végül megérkezett a nem éppen
csekély összegű bevétel, ugyanis az Amerikai Egyesült Államokban való
bemutatás előtt elérte a film a 100 millió dolláros bevételt. Ez azért
nem semmi.
A könyvet leginkább Viszkok Fruzsi, videóbloggernek ajánlom, aki mindig
bajban van a parfümök illatának leírásával. Ebben a könyvben annyi
ihletet kap arra, hogy hogyan lehet elmondani azt, amit az orrával érez,
hogy az elkövetkezőkben mindenki tudni fogja, hogy milyen az az illat,
amit épp elmondani próbál.
Egy idézet a könyvből:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése