LIBRI,2017 |
Az áldozatot Rongybabának nevezik el. Ki követhette el ezt a borzalmat? Van-e összefüggés a bizarr eset és a pár évvel korábbi gyilkosságsorozat közt, amely miatt William „Wolf” Fawkes nyomozót kényszer-gyógykezelésre ítélték?
William és társa, Emily Baxter őrmester nyomozását levakarhatatlan sajtóhiénák hada követi – a „Rongybabás gyilkos” eközben bestiális listát küld a vérszagra gyűlő újságíróknak: hat ember neve szerepel rajta, és a meggyilkolásuk tervezett időpontja…
Mi kapcsolja össze a hat áldozatot?
Miközben Wolfék versenyt futnak az idővel, a gyilkos valahol a közelben lapul…
Daniel Cole váratlan fordulatokban bővelkedő thrillerét eddig 30 nyelvre fordították le. Ahogy Jo Nesbø vagy Stieg Larsson regényei, a Rongybaba is kitörölhetetlen nyomot hagy az olvasóban.
Nekem most sikerült megismerkednem ezzel a könyvvel. Jelentkeztem Moly-on egy kihívásra, aminél az volt a feladat, hogy olvassam el a Hóhér c. könyvet. Már majdnem belekezdtem, amikor megláttam, hogy ez a 2. része egy sorozatnak. Gondoltam magamban: ,,Nem hiszem el, már megint egy sorozat. Nah mindegy...Vágjunk bele!" Úgyhogy először elkezdtem olvasni a Rongybabát. (Ezzel kicsit megszívtam, mert addig sikerült húznom az időt, amíg lekéstem a kihívást. :roll: ) Végül nem bántam meg, hogy belekezdtem!
Mondhatnám, hogy durva könyv, de nem az. Legalábbis nekem. :mrgreen: (Úgyhogy, gyenge gyomrú olvasók inkább kerüljék!)
Az egész nyomozás nagyon jól lett kivitelezve. Tetszett, hogy lépésről lépésre követhetjük végig a nyomozást. Itt gondolok arra, hogy nincs az a féle össze-vissza kuszaság, hogy már az első 30 oldalnál azt érzed, hogy elveszítetted a fonalat. Az író végig fenntartja a figyelmed, fejezetenként egyre jobban és jobban kíváncsivá tesz, fokozza az izgalmi állapotod, és nem (ismétlem: nem!) tudjuk már a könyv felénél, hogy ki az elkövető!! Ez fontos. Sőt, olyan szinten meg vagyunk tévesztve, hogy csak a végén jössz rá, hogy TE nem is tudtál semmit ...!? Vagy mégis? 8-O A befejezés pedig arra uszít, hogy mindenképp folytasd a sorozatot! Fantastatic!
Engem az ilyen krimikkel le lehet venni a lábamról. Imádom, amikor nem mindig tudok kapcsolni, és csak a végén áll össze a kép. Úgyhogy, nekem tetszett!
,,[…] nincsenek „jó” emberek. Csak olyanok, akik már eljutottak arra a pontra, és olyanok, akik még nem."
Ha szereted a kicsit durvább, gyomorforgató, brutális krimiket, és még esetleg nem olvastad, ajánlom figyelmedbe! ;-) Ha olvastad, és van kedved, oszd meg velem is a véleményed a könyvről!
Drajkó Beáta |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése