A történet a 900-as évek végén kezdődik, amikor Rumon lovag Avalont keresi, Arthur király híres szigetét. Rumon francia földről Arlesből származott, de már csak a nagyanyja Edvige királyné élt, aki szomorúan veszi tudomásul, hogy unokája harc helyett az álmodozást választotta. Rumon most éppen Cornwallba érkezik ahol összetalálkozik azzal a lánnyal, aki a lovag egész életében meghatározó szerepet tölt majd be. A kis csitri Merewyn az anyja szerint Arthur király leszármazottja, de valójában egy viking rajtaütés "eredménye" a megszületése. Az anyja haldoklik, és egyetlen reménye a hirtelen felbukkant lovag Rumon, akit arra kér ha már úgyis Angliába megy, vigye el a lányt a nagynénjéhez aki Arthur húga, és egy kolostorban él. Rumon, Merewyn és a vele küldött szolgafiú elindulnak a ködös Albionba. Anglia ez időtájt nem éppen a béke szigete, vikingek, szászok, normannok, és mindenki ki akar magának hasítani egy szeletet. Akihez Rumon igyekszik Edgar király, aki végre elveheti az egyház által eddig elutasított Alfridát, miután az első feleség "sajnálatos módon" elhalálozott. Rumon egy hatalmi harc közepébe csöppen, amiből egy szót sem ért. Edgar fiai a trónért tülekednek, a másodszülött egy gyenge akaratú és értelmileg sem egy észláda, de az anyja Alfrida mindenben mellette áll, és méltó őse lesz a majdani Borgiáknak - mármint a nehezen emészthető mérgek terén. Merewyn szerelmes a lovagba, de ő csak Alfridát látja, a lány ezért bánatában a zárdába megy, ahol már várja Arthur húga Merwinna. Rumon lovag vagy nagyon fiatal, vagy nagyon naív, vagy an bloc mind a kettő, mert elhiszi Alfrida királynő szerelmét, és elutasítja Merewyn érzelmeit. A lányt elrabolják a vikingek akiknek a vezére felismeri benne a lányát - na jó, némi segítség azért kell hozzá - és magukkal viszik Izlandra. Rumon eközben rádöbben hogy mindig is a lányt szerette, és utána indul hogy kiszabadítsa. De a sors vagy a szél vagy mindkettő, de szegény Rumon lovag hajója Izland helyett Új-Fundlandon köt ki. Itt már élnek letelepedett vikingek, mi több egy szerzetes is van velük, aki mindenkit megkeresztel, így az eltájolódott izlandiak is kapnak a keresztvízből. Három év telik el így, amikor végre alkalom nyílik a szökésre, és Rumon elindul hogy szegény Merewynt megmentse a vademberek karmaiból. A megmentéssel van egy kis probléma, mert a vikingfőnök a sajátjának ismerte el a lányt, és hozzá is adta egyik hű emberéhez, akivel Merewyn szépen megszereti egymást, és esze ágába sincs menekülni. A lovag orrot lógatva visszatér Angliába, és egy apátságban telepedik le. Merewyn élete még nem jut nyugvópontra, mert a klán Grönlandra költözik, de az évek alatt nem lett könnyebb itt élni, és egy járvány megtizedeli a kolóniát. Merewyn férje is meghal, de előtte megesketi a fiát, hogy mindig védelmezni fogja az anyját és a húgát. A férje halála után a nő Angliába megy a fiával és a lányával. A várt öröm helyett csodálkozás és némi értetlenség, hogy a világ mennyit változott azóta, hogy a kis Merewyn elhagyta Angliát. A fia Orm harcolni akar, és sok vajúdás után csatlakozik egy viking csapathoz, hogy ők is megvessék a lábukat az Újvilágban. Merewyn lánya gyengeelméjű, és a kolostorban marad. Az asszony életet rendeződik, egy kissé tűlsúlyos de jóindulatú özvegy lovag képében, aki feleségül veszi, így nevet és rangot adva neki. Rumon lovag pedig szerzetesként fejezi be, és utolsó kérése Merewyn felé, hogy fedje fel a származását, és ne hazudja tovább a "sosem volt" Arthur vérvonalat.
Arthur király neve akkor kezd ismertté válni, amikor a rómaiak kivonulnak Britanniából, és feladják a sziget védelmét. Az első leírások 512-ből származnak, az említett brit vezér 520-ban elesik egy angolszászokkal vívott csatában. Hogy a 900-as évek végére, a nagy Arthur leszármazottjai szegényen élnének, és Arthur húga egy angliai zárdában lenne főnökasszony? Ha a történelmi hűséget nézzük, akkor a hölgy jócskán túlkoros, bár a zárda annyiban nem lenne tévút, hogy a történelemben említett király keresztény volt, és ehhez a valláshoz a zárda hozzátartozik.
A vikingek betörései a kontinensre tényleg megtörtént események, hogy kit öltek meg és kit hagytak életben, ebben szerepe lehetett a kedvező rabszolga piacnak, vagy akár "házi" használatra is raboltak embereket. Sajnos nemcsak a harc hevében öltek, hanem kegyetlenségből is, ez némiképp árnyalja a képet róluk. A hitviláguk a sokisten hitre épült, a saját törvényeiket betartották, de a többi népcsoportban csak a leigázandó embereket értették. A vadságuk lehetett olykor túlzó elbeszélés tárgya, de a nagy részük nem igen tért el a valóságtól.
Rumon lovag aki királyok leszármazottja, igen csak elgurult a nagy almafától. A harc helyett Arthur legendás szigetét Avalont keresi, ami szép elképzelés, de időnként olyan érzése van az olvasónak, hogy amennyit a testedzésre fordított, annyit kellett volna "befelé is". Elképesztően naív, először elutasítja Merewynt, majd lohol utána. Feltételezi hogy a lányt cselédként tartják fogva - azok után hogy az apja viking volt? - majd besétál Izlandra, és közli hogy jött menteni ami még menthető. Merewyn férje nagy önuralommal nem kap röhögőgörcsöt, és szegény nő sem tudja hogy mit mondjon.
A vikingek Újvilágba történő utazása, egyre gyanúsabbá válik, mert főleg Új- Fundland környékén olyan faházakat találtak, amik viking házak lehettek. De egyesek szerint a Karib-térségbe is eljuthattak, innen eredhet az aztékok téves elképzelése a messziről jött idegenekről.
A mű eredeti cíne: Avalon
Magyar fordítás. Szentesi Mária
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 408
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése