Samantha King: A döntés

General Press, 2017. 400. oldal

Maddie-nek ​mindene megvan, amire vágyott: férj, két gyerek, otthon egy rendes környéken. Az élete tökéletes. Egészen addig, amíg az ikrei tizedik születésnapjának a reggelén be nem csenget hozzá a végzet. Egy símaszkos férfi áll az ajtóban, fegyverrel a kezében, és arra kényszeríti az asszonyt, hogy döntsön, melyik gyermeke haljon meg, és melyik éljen tovább: a fia vagy a lánya. 

A valóra vált rémálom után a nő élete romokban hever: a családja széthullik, ő pedig összeroppan, és a trauma hatására elveszíti az emlékeit. Ezért minden idejét azzal tölti, hogy összerakja kirakós játék darabjait, és rájöjjön, ki és miért tette ezt vele. Amikor azonban tisztulni kezd a kép, rádöbben, hogy az életében sokkal több a titok, mint ahogy korábban sejtette, és egyre világosabbá válik az is, hogy a családja még mindig veszélyben van.

Samantha King regénye az első laptól kezdve magával ragadja, a váratlan fordulatok pedig az utolsó mondatig nem eresztik az olvasót. Kötelező olvasmány a Lány a vonaton és a Zárt ajtók mögött rajongóinak.

Igazából erre a könyvre egyértelműen a borítója hívta fel a figyelmemet, később pedig a fülszöveget olvasva nagyon elkezdte piszkálni a fantáziámat. Mikor egyik ismerősöm megszerezte, rögtön el is kunyeráltam.

Nyilván kölcsönkönyvről révén szó, nem igazán firtatom a kötet minőségét. Az illető nagyon vigyáz a könyveire, így egyértelműen szép állapotban van A borító szerintem nagyon szép lett, ismét csak dicsérni tudom a General Press kiadó ízlésvilágát.

Nálam már a regény műfaja is a "nyerő szériába" tartozott. Sokszor írtam már, hogy egy ideje rákattantam az ilyesfajta pszichológiai thrillerekre. Ez a kötet már a legelején belök minket az események sűrűjébe. A történet felépítése nem túl bonyolult, kezdetben a főszereplő visszaemlékezik, majd jelen időben játszódik. Mindezt még közelebb hozza, hogy a főszereplő, Maddie E/1.-ben meséli  a történetet. Nagyon erős témát boncolgat a regény már a kezdet kezdetén, egy anya választan kényszerül a két gyermeke közül.  Először csak néztem neki, hogy ilyet valaki le mer írni, nagyon kíváncsi voltam, hogy ezt hogy kivitelezte az írónő. Az kell írjam nagyon jól sikerült a főszereplő lelkivilágát megjelenítenie, át lehet érezni a helyzetét. Az olvasó is megdöbben a helyzet abszurditásán.

Másrészt úgy érzem, nincs szerencsém mostanában a General Press-es könyvekkel, pedig nagyon szeretem a kiadót. Ez a könyv is olyan, hogy megpróbál óriási "csavarokkal" élni, de nem igazán jön össze neki. Kezdem azzal, hogy már a felvázolt helyzet is annyira abszurd, főleg amiket csinál a főszereplő, hogy nyilvánvaló már az elején, valami nem stimmel. Egy anya soha nem cselekedne így. Ennélfogva a csavarosnak szánt fordulat se okozott meglepetést. Sőt az sem, hogy "ki a hunyó" a történetben, mert lassacskán minden thrillerben ezt lövik el....

Őszintén megírva nem igazán kedveltem meg a főszereplőt, Maddie-t sem. Soha nem bírtam elviselni a mártír típusú nőket. Most is sok volt a nyavajgás, nekem vontatottá tette az egészet, nyúlt a sztori, mint a rétes. 

Összességében nem volt egy rossz regény, de szerintem rossz eszközökkel próbálta érvényesíteni a gondolatait Samantha King. A főszereplő egyfolytában panaszkodott, meg sem próbált gondolkodni. Viszont az alapötlet nagyon érdekes volt, lehet az érzékenyebb emberek jobban bele tudják magukat élni a történetbe. Adni fogok  még esélyt az írónő könyveinek! :)