Egy tigris és egy ember egy mentőcsónakban - látható a könyv borítóján. Körülbelül ennyit is tudtam Martel regényéről (pedig mint kiderült, állítólag film is készült belőle). Két hajótörött: egy fiú és egy vadállat. Vajon túlélik, és melyikük éli túl, melyikük az erősebb?
De ne szaladjunk ennyire előre.
Pi Patel különös
fiú. Egyesek szerint (közéjük tartoznak a szülei is) bogaras. Tizenhat
évesen elhatározza, hogy nemcsak hindu akar lenni (születésénél fogva
az), hanem keresztény és moszlim is. És keresztül is viszi az akaratát:
nemcsak hogy megkeresztelkedik, de beszerez egy imaszőnyeget is.
Hősünknek már a neve is furcsa: keresztnevét – Piscine Molitor – egy
párizsi uszodáról kapta. Iskolatársai persze Pisisnek csúfolják, mire ő
lerövidíti a nevét, és a gyengébbek kedvéért felírja a táblára: π=3,14.
A könyv első fejezeteiben először is Pi életét ismerhetjük meg.
A fiút, aki mondhatni kívülállónak számított az iskolában (ld. fenti ajánló), akinek a
szülei egy állatkert tulajdonosai, és aki hindu vallása mellé saját
elhatározásból felveszi a keresztény és a muszlim hitet is.
Aztán a családnak el kell adnia az állatkertet, és hajóra szállnak (az állatok egy részével együtt), és elindulnak Kanadába. Majd bekövetkezik a tragédia: a hajó elég gyorsan elsüllyed. Pi az egyetlen túlélő.
No meg egy hiéna, egy zebra, egy majom és Richard Parker, a tigris. Az előbbi három nem sokáig marad életben. Pi és a tigris azonban igen. No de belegondoltatok már abba, hogy a tigris egy ragadozó vadállat, és ha a túlélésért kell küzdenie hajótöröttként, nem fog életben hagyni senkit. Vagy mégis?
Pi - amellett hogy ő is a túlélésért küzd - nagyon ügyesen és okosan próbálja kordában tartani és idomítani a tigrist. Cél, hogy mindketten megmeneküljenek. A könyv részletesen bemutatja a hajótörött viszontagságát, napi küzdelmét, viharral, napsütéssel, sós vízzel, élelemszerzéssel és természetesen az imával együtt. Hosszú időt, több, mint kétszáz(!) napot töltöttek nyílt vízen.
A történet lebilincselő - több hajótöröttes könyvet is olvastam már (legutóbb a Mentőcsónakot), de mondani sem kell, hogy itt a vadállat jelenléte adta a többletet. Pinek ez is erőt adott különben, hogy a tigrisért is túl kell élnie, őt sem hagyhatja pusztulni.
A regény vége azonban kicsit összezavarja az olvasót. Az addigi mesét és illúziót alapjaiban megrengeti. De mindenkinek magának kell eldöntenie, miben hisz. Szerintem. Én a tigrisben, az biztos. Még ha hihetetlennek tűnik is.
A szerzőről:
A Spanyolországban született, Kanadában élő Yann Martel egy csapásra
világhírű lett ezzel a lebilincselően izgalmas és fájdalmasan szép
könyvvel, amellyel elnyerte a Booker-díjat is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése