2013. április 3., szerda

# Kíváncsi Szerda

Kívácsi Szerda 26

Manapság alig van, olyan sikeres könyv, amit ne filmesítenének meg. Mégis van olyan,hogy  váratlanul toppan elénk egy megfilmesített irodalmi alkotás, vagy éppen fordítva. Kiderül, hogy amit moziba már láttunk, létezik könyv alakban is. Ekkor mérlegre tesszük a könyvet és a filmet. Nekem az első ilyen élményen a Jane Eyre volt, bár régen íródott, tudtam is róla, mégsem olvastam el, csak akkor amikor megismertem a filmet, nagyon szép mindkettő, de nálam a könyv nyert. Másik fordított esetem az Elfújta a szél volt. Elolvastam a könyvet, nagyon tetszett és nagy örömömre rövidesen vetítették is a filmet a tv-ben. Bár beláttam, hogy megérdemelten kapott sok Oscar-díjat a film, ebben az estben is a könyv tetszett jobban.
Az nem kérdés, hogy Veletek is előfordultak ilyen élmények, de hogyan? A film nyert vagy a könyv? Vagy egyformán tetszett mindkettő? Okozott Nektek nagy meglepetést a film a könyv után, vagy könyv a film után után?

Niki: az első olyan könyves élményem, amit filmben is láttam, kisiskolás koromban volt még, a Tüskevár. Azóta is nagyon szeretem az adaptációkat, de elég vegyes tapasztalataim vannak.
Pl. a Gyűrűk Ura könyvben valamilyen szinten szenvedés volt, viszont filmben nagyon tetszett.
A Harry Potter sorozat a filmben is, de könyvben is egyformán tetszett.
Olyan eset most így hirtelen nem jut eszembe, amikor a könyv tetszett, de a film nem, de volt ilyen, csak per pillanat nem ugrik be, hogy mely könyv is volt az. ;o)

Ani: Sokszor megnézem a könyv után a filmet, pusztán kíváncsiságból... Eddig még mindig a könyv nyert, valahogy a saját fantáziámat jobban szeretem, mint a másét :) Egyetlen kivétel van, ugyanaz, ami Nikinél: a Gyűrűk ura. Na az filmben valami fantasztikus (még a hosszabb rendezői változat is tetszett), de a könyv leírhatatlan kín volt! Viszont sok olyan filmmel találkoztam, ami képtelen voltam végignézni a könyv után, pl. Az út, Viharsziget. És közben eszembe jutott még egy megfilmesítés, amiért odavagyok annak ellenére, hogy megelőzte a könyvet, ez pedig Anne Shirley története, gyermek- és felnőttkorom nagy kedvence!

TimiNagyon igyekszem, hogy mindig előbb olvassam a könyvet, és aztán nézzem meg a filmet, erre a gyerekeimnél is nagy hangsúlyt fektetek. De pl. a Hook-ot előbb láttam, mint a Pán Pétert olvastam volna - mert azt a kisfiamnak olvastam fel, én nem találkoztam vele gyerekkoromban. Vagy ott van az Éjszaka a parton, Nicholas Sparks regényéből készült a film, erről nem tudtam, hogy regény az alapja, így később olvastam, mint láttam volna a filmet. A Gyűrűk urát szándékosan a film Magyarországra érkezése előtt kezdtem olvasni, nekem nagyon tetszett, a film is persze, nem tudnám megmondani, hogy melyik volt jobb... de monumentális mű, amit nagyon nagy feladat még háromszor három órában is megfilmesíteni.
Amikor a film nem tetszett, de a könyv igen: imádtam könyvben az 1984-et, ötször is olvastam, mielőtt megnéztem a filmet. Nagy várakozással mentünk moziba... aztán kijöttünk a filmről, pedig ilyet ritkán teszünk. Tipikusan az az eset, amikor az arcodba tolják nagytotálban azt, amit eddig magad elképzeltél, és így már nagyon sok és durva.

Adri könyvmoly:
Nekem rendszerint a könyv győz.
Ez alól  a Twilight és a Hobbit volt kivétel.
Ott a filmek túlszárnyalták jócskán a könyvet. De ez ritka.
Valahogy elsőnek a filmet ézem és utána olvasom csak el.
Így nem ér salódás, ha átírták vagy én máshogy képzeltem el egy szereplőt vagy tájat.

Márti:
Nálam is a könyv a nyerő. Ritkán fordul elő, hogy a filmet lássam hamarabb. Volt viszont már rá példa és a film után alig vártam, hogy a könyvet beszerezzem. Például Sissinél, itt a film vitte a pálmát. Anne Shirley viszont egyaránt tetszett filmben is és könyvben is. Általában viszont elmondhatom, hogy a könyvek után a film csalódás, akár a régi filmekről, akár az újakról legyen szó. Így, ha olvastam már regényként, akkor biztos nem nézem meg filmben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Follow Us @soratemplates