Még mielőtt bárki belekezd a könyvbe, egy fontos tudnivaló: ez a mű nem egyenlő Nick Hornby azonos című filmjével! Pontosabban Nick Hornby a könyv második fejezetét (amely az egész könyvből csupán 25 oldal!) dolgozta fel és vitte filmre. A könyv sokkal részletesebb, egy egész életutat kísér végig. (Szóval a netes ajánlók + a könyv hátoldalán lévő összegzés kissé megtévesztő.)
A könyv Lynn Barber életrajzi elemekből merített műve. A sikeres újságíró, aki 1944-ben született, az első fejezetben gyermekkorát meséli el. A második fejezet, amelyet már említettem, szintén az „Egy lányról” címet viseli, és ez szól arról, amikor is 16 évesen a nála idősebb férfival, Simonnal megismerkedik. Aki aztán bevezeti őt egy gazdag álomvilágba – persze a végén nagyot kell csalódnia. A szüleit ebben a szituációban különben én sem értettem! Ők tényleg Simon karjaiba taszították a még kiskorú egyetlen gyermeküket! (Engem a szüleim biztos nem engedtek volna el ilyen fiatalon, hogy egy férfival utazgassak a nagyvilágban, na mindegy. Lynn Barbernek nem is volt felhőtlen a kapcsolata a szüleivel.)
A történet a nagy csalódás után is folytatódik, az oxfordi egyetemi évek jönnek sok bulival és sok pasival. Majd férjével, Daviddel való megismerkedését írja le, majd újságírói pályájáról olvashatunk, többek közt a Penthouse-nál.
A karrierjéről elég részletesen ír, ami végül is nem baj, mert érdekes volt bepillantást nyerni a különböző szerkesztőségek életébe (főleg nekem, félig-meddig „szakmabélinek”). Azt viszont kissé hiányoltam, hogy gyermekeiről, családjáról szinte alig esik szó! Megszülettek a lányai, ezt megemlíti, aztán ennyi. Mondjuk az utolsó fejezet egy az egyben a férjéről (és annak betegségéről) szól, de akkor is írhatott volna picit többet a családi életéről.
Érdekes, olvasmányos regény különben.
A befejezése pedig igencsak elgondolkodtató. (Az angol címe ugye „An Education”). Ahogy Lynn Barber „vén fejjel” leszűri a tanulságot:
„...máig mély meggyőződésem, hogy egy embert lehetetlenség tökéletesen kiismerni – a Simontól sok-sok évvel ezelőtt kapott lecke is erre tanított.”
Aki meg magára a filmre kíváncsi, utánanézhet többek közt a port.hu oldalon, ahol az ajánlót is meg lehet tekinteni – klikk ide.
A könyv Lynn Barber életrajzi elemekből merített műve. A sikeres újságíró, aki 1944-ben született, az első fejezetben gyermekkorát meséli el. A második fejezet, amelyet már említettem, szintén az „Egy lányról” címet viseli, és ez szól arról, amikor is 16 évesen a nála idősebb férfival, Simonnal megismerkedik. Aki aztán bevezeti őt egy gazdag álomvilágba – persze a végén nagyot kell csalódnia. A szüleit ebben a szituációban különben én sem értettem! Ők tényleg Simon karjaiba taszították a még kiskorú egyetlen gyermeküket! (Engem a szüleim biztos nem engedtek volna el ilyen fiatalon, hogy egy férfival utazgassak a nagyvilágban, na mindegy. Lynn Barbernek nem is volt felhőtlen a kapcsolata a szüleivel.)
A történet a nagy csalódás után is folytatódik, az oxfordi egyetemi évek jönnek sok bulival és sok pasival. Majd férjével, Daviddel való megismerkedését írja le, majd újságírói pályájáról olvashatunk, többek közt a Penthouse-nál.
A karrierjéről elég részletesen ír, ami végül is nem baj, mert érdekes volt bepillantást nyerni a különböző szerkesztőségek életébe (főleg nekem, félig-meddig „szakmabélinek”). Azt viszont kissé hiányoltam, hogy gyermekeiről, családjáról szinte alig esik szó! Megszülettek a lányai, ezt megemlíti, aztán ennyi. Mondjuk az utolsó fejezet egy az egyben a férjéről (és annak betegségéről) szól, de akkor is írhatott volna picit többet a családi életéről.
Érdekes, olvasmányos regény különben.
A befejezése pedig igencsak elgondolkodtató. (Az angol címe ugye „An Education”). Ahogy Lynn Barber „vén fejjel” leszűri a tanulságot:
„...máig mély meggyőződésem, hogy egy embert lehetetlenség tökéletesen kiismerni – a Simontól sok-sok évvel ezelőtt kapott lecke is erre tanított.”
Aki meg magára a filmre kíváncsi, utánanézhet többek közt a port.hu oldalon, ahol az ajánlót is meg lehet tekinteni – klikk ide.
