2017. május 24., szerda

Móra Ferenc: A didergő király




Illusztrálta: Békés Rozi
Kiadó: Scolar, 2014
Oldalszám: 24
5-8 éveseknek


Móra Ferenc klasszikus verses meséje az örökké didergő királyról és a szeretet erejéről generációk megunhatatlan kedvence. Az őszinte kislány szavai rádöbbentik a királyt arra, hogy a testet és a lelket csakis a jóság és a szeretet képes felmelegíteni. 

A didergő király legújabb kiadásához a több rangos hazai es nemzetközi szakmai díjjal elismert illusztrátor, Békés Rozi készített vadonatúj színes rajzokat. Rajzainak, akvarelljeinek finom, érzékeny jellege kiválóan illik a mesékhez, és még vonzóbbá, érdekesebbé teszi a kis olvasók szemében.




(A bejegyzés megírásában segítségemre volt: http://olvasovanevels.gportal.hu)

2017. május 23., kedd

Verses kedd 86.






Lesznai Anna: Elviharzott május



Be jó, hogy már lehervadt
A gesztenye virága,
Kopár kocsány mered
A sűrű lomb között.

Viszi már az idő,
A fürge díszletes,
Virágos szőnyegét...
Május elköltözött.

Május, be jó, hogy elmulsz!
Gyötrelmes ünneped
Öröklétszomjazó,
Száguldó pillanat.

Most tisztább lesz a menny,
Sötétebb lesz a lomb
Lassúbb a szívverés,
Az árnyas fák alatt.

Dús sátor a fasor már
Nem bűvösen lefoszló
Fátyol, melyen körösztül
Vakítón néz az ég.

Csalogánydal-átszőtte
Vergődő éjjeleknek,
Nem kell többé viselnem
Csalánszőr köntösét.

Melegség dől a napból
A magbavált világra,
Nem szitálnak szívemre
Szúró fénygyöngyszemek.

Gyors feslésű virágok
Nyomán nem kell sietnem
Kábult processzióban...
Békén pihenhetek.

Oly nehéz a tavasz,
Virággal és halállal -
Jöjj már foszlós egeddel,
Reszkető nyári dél.

Mikor megáll a nap,
S egy nagy szent pillanatban
Örök életre eszmél
Fűszál és falevél.

A légben mozdulatlan
Csügg pehelyszárnyú lepke,
Lelkem üvegharangján
Alélva csügg a lét.

Minden termékenyült már,
A vergődő világra
Reá teszi az Élet
Nyugtató nagy kezét.

Mintha szava eredne:
"Íme, minden megérett,
Íme, minden betellett,
S le még semmi se hullt.

A kéj most megfogamzott,
A dal most el nem hangzó,
S egymás mellett fakadnak
A jövő és a múlt."

2017. május 22., hétfő

A Z generáció olvasási szokásai

„Hogy egy könyvet a kezébe nem venne!” A netgeneráció tagjai jellemzően az okostelefonok, a tabletek, a laptopok és a PC-k világának megszállottjai. Ilyen és hasonló sztereotípiákkal tekintenek sokan a mai tizenévesekre. A valóság azonban mindig árnyaltabb mint a sémáink, mi több, közel sem mutat olyan riasztó képet. 

Az mára mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a Z generáció, azaz a digitális bennszülöttek életében az információ megszerzése és annak az elérhetősége, linkje vagy website-ja a klasszikus értelemben vett tudást helyére lépett. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a digitális technológiát mára már szinte mesterfokon elsajátító fiatalok semmibe veszik a nyomtatott könyvek világát, és csodálkoznak azon, ha egy bekötött papírhalmazt látnak maguk előtt, melyet őseik „könyvnek” neveznek. Az élményszerző olvasás nem tűnt el teljesen, s habár nem tartozik a netgeneráció legkedveltebb elfoglaltságai közé, azért a nekik szánt offline könyvek piaca még nem áldozott le végleg. Egyelőre legalábbis semmiképp. Nem állítom, hogy az általam nagyra tartott Jane Austen vagy épp Charles Dickens maximálisan a mai digitális generáció olvasmánya, hiszen annak idején én is többször lapoztam tüzetesebb tartalmi megértés nélkül a fent említett szerzők könyveiben, amikor épp egy tájleíráshoz vagy hosszabb „unalmasnak” aposztrofált részhez értem. Saját tapasztalatom alapján azonban úgy látom, igenis vannak olyan szerzők és könyvek, akik a mai magyar fiatalokat le tudják kötni és akik könyveit „cool” dolog olvasni a tizenéves tanítványaimnak is. Egyáltalán, az olvasás, mint olyan (még) nem ment ki a divatból.

Kicsit komolyabb vizekre evezve, egy, 2012 őszétől 2013 tavaszáig tartó olvasásszociológiai felmérés is alátámasztotta benyomásaimat.  Dr. Gombos Péter, Hevérné Kanyó Andrea és Kiss Gábor 9.-12. osztályos tanulók körében folytatott kutatása (link is external) a mai magyar tizenévesek olvasási attitűdjeit vizsgálta több mint 500 kitöltött kérdőív alapján. A megkérdezett diákok közel tíz százaléka szakiskolába, közel 30 százaléka szakközépiskolába és a maradék körülbelül 60 százaléka gimnáziumba járt. A válaszadók a nemek arányának tekintetében mintaként szolgálhatnak az országos átlagot tekintve (52,55 % lány és 47,45 % fiú), míg az országon belüli területi megoszlás nem tekinthető reprezentatívnak, lévén, hogy a válaszadó tanulók közel fele falusi, míg a többi jellemzően kisvárosi. A 9-12. évfolyamon belül sem egyenlő az eloszlás, a tízedikes tanulók felülreprezentáltak a kutatásban, mindezek ellenére az eredmények véleményem szerint magukért beszélnek.

A kutatás első részében feltett kérdések a fiatalok időtöltésével kapcsolatosak voltak. A válaszokból az derül ki, hogy az együttlét a barátokkal, a zenehallgatás, a számítógépezés és a sportolás tartozik a legkedveltebb szabadidős tevékenységeik közé. A sort a plázázás zárja, ám ezt megelőzi az ismeretközlő irodalom olvasása és a szépirodalom olvasása is. A könyvek tehát még mindig vonzóbbak a tizenévesek számára, mint a plázák világa. A kérdőívben a „Naponta hány órát töltesz a számítógép előtt?” kérdésre adott válaszoknál a fiatalok nagy része 1-2 órát jelölt meg, ami csalóka képet adhat a valós online tevékenységükről, hiszen a kutatás óta jelentősen megnőtt Magyarországon az okostelefonok száma. Mindenesetre a válaszokból az is kiderül, hogy a számítógépen a leginkább gyakori tevékenységek az e-mailezés, a játék és szótárhasználat, azonban kiemelkedően vezet a csetelés és a közösségi oldalak látogatása. Úgy gondolom, nem meglepő senki számára, hogy az online tevékenységek közé nem a szépirodalom olvasása vagy az élményszerű olvasás tartozik.

Az olvasás terén a kutatási eredmények a következőket mutatják: hazánkban a fiatalok körében majdnem 86% az olvasók aránya, amennyiben olvasónak tekinthető az, aki évente legalább egy könyvet elolvas. A kérdőívet kitöltők közül mindössze 14%-nyian állították azt, hogy évi egy könyvet sem olvasnak el. A válaszokból az is kiderül, hogy a korábban rétegirodalomnak számított fantasztikus regények térnyerése egyértelmű (43,8%), melyet a mesék vagy meseregények (39,6%) és a szerelmes, romantikus regények követnek (39,6%). A történelmi regények népszerűsége 33% körül mozog, a vámpíros könyveké 28% körül, a versek 21% feletti értéket mutatnak, míg az ismeretterjesztő könyvek a lista végén 19%-kal állnak. Nemenkénti bontásban azt láthatjuk, hogy a lányok a szerelmes, romantikus regények és a mese, meseregények rajongói, míg a fantasztikus regényeket inkább a fiúk olvassák, ugyanúgy, mint a történelmi regényeket. A vámpíros könyveket mind a fiatal fiúk, mind pedig a lányok kedvelik. A korábbi adatokhoz képest meglepően nagy a meseregények térnyerése a lányok körében, illetve jelentősen csökkent a különbség fantasztikus regények terén a lányok és a fiúk olvasási szokásainak tekintetében.
Sikerkönyvek ma is léteznek, a tizenévesek a közelmúlt legnépszerűbb regényeiből választhattak, melyiket olvasták és nem meglepő módon, a Harry Potter és az Alkonyat vált igazi generációs könyv-idollá. Külön kérdésként megfogalmazva a válaszokból az is kiderült, hogy a netgeneráció tagjai azt várják egy jó regénytől, hogy az szórakoztassa őket és kikapcsolódást nyújtson számukra. Ehhez képest a „Szerintem az irodalmi szövegek” mondat befejezésének opciói közül a diákok válaszaiból (általában nehezen érthetőek; fontos dolgokról szólnak; általában tanulságosak; általában régiek) az derül ki, hogy a középiskolások irodalomképe a tantárgyhoz kötődik leginkább és művészeti élmény helyett iskolai feladattá vált ezek olvasása. Jó hír az, hogy az olvasás presztízse még látható, a „Szerintem az olvasás kezdetű mondatot a kérdőívet kitöltők nagy része pozitívan fejezte be: a „Szerintem az olvasás rendkívül fontos dolog” kijelentéssel több mint 40% értett egyet, míg a második legtöbb válasz egy picivel 30% felett a „Szerintem az olvasás jó, de nem mindenki születik olvasónak”. Alig több mint a válaszadó fiatalok 1%-a jelölte az olvasást „ciki”-nek.

Nem vagyok irodalomtanár, éppen ezért nem tisztem és nem is kívánom kritikai megjegyzésekkel illetni az általános- vagy épp a középiskolás kötelező olvasmányok listáját, megteszik azt helyettem sokan a szakmában. Ahogyan azonban a tankönyvszerző, Pethőné Nagy Csilla fogalmaz, ahhoz, hogy az irodalomórákra élményként tekintsen egy mai Z generációs fiatal, a gyerekek saját kortárs kultúráját is be kell vinni a tanórákra. És amint az a tanulmányból és a szerzők által megfogalmazott konklúzióból is látszik, a fiatalok irodalomhoz való viszonyulása nem csupán abból adódik, hogy ez a generáció idegenkedne az olvasástól vagy a könyvektől, mert nem ezt teszi. Az általuk adott válaszokból egyértelműen kiderül, hogy ők szórakozást és kikapcsolódást várnak a könyvektől, és míg hiszem, hogy a régi klasszikus olvasmányok közül sokat nem szabad „kidobni az ablakon”, addig azt is hiszem, hogy ha olyan könyveket adunk a kezükbe melyek valós olvasmányélményt nyújtanak számukra, és nem csak a „kötelező rossz” érzését, akkor online világ ide vagy oda, igenis olvasni fognak. Nem csak blogokat, közösségi oldalak bejegyzéseit vagy sms-eket, hanem valódi, kézzel fogható, papíralapú könyveket is.

(Forrás:  http://barankovics.hu/cikk/jovoido-ifjusagkutatasi-muhely/a-z-generacio-olvasasi-szokasai)

2017. május 21., vasárnap

B. A. Paris: Zárt ajtók mögött

Kiadó: MŰVELT NÉP KÖNYVKIADÓ

Oldalak száma: 319

Borító: PUHATÁBLÁS, RAGASZTÓKÖTÖTT

Súly: 254 gr

ISBN: 9786155617645

Nyelv: MAGYAR

Kiadás éve: 2016

Fordító: Gálvölgyi Judit

A tökéletes házasság? Vagy a tökéletes hazugság?
A pszichológiai thriller, amiért mindenki megőrül.

Mindenki ismer olyan párokat, mint Jack és Grace. Jack jóképű és gazdag, Grace bájos és elegáns. Kedveljük őket, még ha nem is áll szándékunkban.
És szeretnénk Grace-t jobban is megismerni.
Csakhogy ez nem is olyan egyszerű, ugyanis Jack és Grace elválaszthatatlanok.
Van, aki ezt igaz szerelemnek nevezné. Mások talán feltennék a kérdést, hogy Grace miért nem veszi fel soha a telefont. Vagy miért nem lehet vele beülni valahova egy kávéra, jóllehet nem dolgozik. És hogy marad olyan sovány, noha rafinált fogások sorát főzi? És vajon miért van rács az egyik hálószoba ablakon?

"Briliáns, dermesztő, félelmetes és letehetetlen."
Lesley Pearse


◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦

A thriller elsősorban filmes műfaj, neve az angol „thrill” szóból jön, ami borzongást jelent. Ennek megfelelően az ismeretlentől való félelmet, ezt az archetipikus élményt idézi fel, mely az ősidőktől kezdve hat az emberre. Többnyire igaz a műfaj szereplőire, hogy megéreznek egy bizonyos bajt, ami fenyegeti őket, de sokáig nem szembesülnek azzal – ahogy a néző sem –, ezzel jön létre a kívánt feszültség, izgalom a nézőben.
A műfaj jeles képviselője, egyben formálója, megalkotójais volt Alfred Hitchcock.

A thriller elsősorban filmes műfaj, de azért találkozhatunk olyan könyvekkel is, amelyek hasonló "vonásokkal" rendelkeznek. Legtöbbször, a műfaj szereplőire igaz, hogy megéreznek egy bizonyos bajt, amitől fenyegetettséget éreznek. Ez kelti a feszültséget az olvasóban is.
A pszichothriller elemei a thriller elemeire hasonlítanak. A cselekmény középpontjában legtöbbször egy pszichopata áll.

A pszichothriller műfajban ez volt ez első könyv, amit olvastam. Egy figyelemfelkeltő, magával ragadó regényhez volt szerencsém. Amíg nem fejeztem be a könyvet, folyamatosan foglalkoztatott a könyv témája. Sajnáltam, hogy olyan hirtelen vége lett, mert érdekeltek volna a következmények.
Igaz, hogy hátborzongató volt néha a történet, de izgalmas volt végig. A szereplők karaktere nagyon jó volt kidolgozva.

A könyv központi témája a lelki terror, a családon belüli erőszak.
A családon belüli erőszak fogalma alatt azokat az eseteket értjük, amikor az egyik családtag, házastárs-élettárs vagy ex-partner kísérletet tesz vagy meg is valósít olyan magatartásokat, amelyekkel a másik fél (családtag, élettárs stb.) fölött hatalmat – testi, lelki, anyagi vagy jogi dominanciát – tud gyakorolni. A családon belüli erőszak kifejezés mellett használatos a párkapcsolati erőszak és gyermekbántalmazás elnevezések is. A családon belüli erőszak körébe sorolható az is, ha harmadik személy követi el család egy tagja ellen, - csupán a családban betöltött szerepe mellett.
Az erőszakot a gyakorlatban tágan kell értelmezni: beletartozhat a lelki terroron túl szidalmazás, verekedés, súlyos testi sértés, életveszélyes fenyegetés stb. A családon belüli erőszak fogalomkörébe tartozik a partner-partner közti, illetve az idősebb családtag bántalmazása és a gyermekbántalmazás is, a családforma lehet egyszülős család is. A családon belüli erőszak elkövetőit és a bántalmazás elszenvedőit a statisztikák főként a nemi és korcsoport szerinti megoszlás alapján vizsgálják.
A lelki erőszak jellemzői közé tartozik az  alapvető érzelmi igények és szükségletek megtagadása, barátoktól, munkától, családtól, kedvenc foglalatosságoktól való elszigetelés vagy eltiltás, féltékenység, nő önbizalmának módszeres lerombolása, elzárkózás a problémák közös megbeszélésétől, nő állandó hibáztatása, értéktárgyainak összetörése, tárgyak összetörése/dobálása/csapkodása, fegyverrel való fenyegetőzés, félelmet keltő viselkedés (dühödt nézés, üvöltés), támadó faggatózás, életveszélyes/ijesztő autóvezetés, telefon és egyéb kommunikációs csatornák lezárása, telefonon való állandó ellenőrzés, nő zsebeinek/táskájának átkutatása.

Ez nagyon jól megfigyelhető a könyvben is.

Ajánlom ezt a kötetet azoknak, akik szeretnek mai társadalmi problémákról olvasni és szeretik az izgalmas történetet!

2017. május 20., szombat

Gyereksarok 235.



KÖNYVAJÁNLÓ 
Annie M. G. Schmidt: Janó és Janka téli meséi

Fiep Westendorp illusztrációival
Pozsonyi Pagony Kft, 2014
48 oldal, 155x208 mm, Kemény borító  

Janó és Janka meséi a holland gyerekirodalom klasszikusai, melyeken több generáció nőtt fel. Történeteik egyszerűek, mégis tele vannak játékkal és és életörömmel, és olyan apróságok válnak fontossá bennük, mint egy új kesztyű vagy a hóvirágok kikelése. Előtérben a gyerekek mindennapjai állnak, de mögöttük ott vannak az őket figyelő, és szükség esetén támogató szülők is. A téli mesékben Janó és Janka megtudják, hogy a süni téli álmot alszik, képeslapot írnak egymásnak karácsonyra, ajándékot bontogatnak és havaznak, de ha túl nagy a latyak és a hideg, akkor felfedezik a padlást és a konyhát is! Tarts velük te is!
Ezt a könyvet 3-6 éves gyerekek számára ajánljuk.


A szerzőről:
Az írónő 1911-ben született, egy református lelkész gyerekeként a dél hollandiai szigeten, Zuid-Beveland-on .14 évesen írta első verseit, majd könyvtáros lett. A II. világháború után az amszterdami Het Parool nevű hírlapnak dolgozott, ekkor találkozott először Fiep Westendorp illusztrátorral. A hírlap számára együtt készítettek egy naponta megjelenő gyereksorozatot, és azóta egész életükön át együtt dolgoztak. Szutykosári az egyik legsikeresebb közös művük.
Schmidt mérhetetlen népszerű volt Hollandiában és külföldön, műveit több nyelvre fordították le. Úgy neveztek, hogy Hollandia igazi királynője.