2017. január 21., szombat

Gyereksarok 218.

A mese és szövegértés kapcsolata (4)


Az olvasás ellen ható tényezők

Ha a szülő mindent szeretne megtenni annak érdekében, hogy gyermekét felkészítse az olvasás megszerettetésére, számolnia kell azokkal a tényezőkkel is, amelyek az olvasás ellenében hatnak. Ezek lehetnek külső és belső akadályok egyaránt.
A külső akadályok között első helyen szerepelnek azok a technikai eszközök, amelyek képkészítésre alkalmasak. De önmagában sem a televízió, sem a számítógép, sem az internet nem ellensége az olvasásnak. 

 
A baj akkor kezdődik, amikor a kész képek kezdik kiszorítani a belső képeket, és akkor éri el tetőpontját, amikor a gyerek „képtelenné” lesz, azaz nem képes többé belső képek készítésére. Belső képek nélkül ugyanis nem lehet olvasni. Ha az olvasott szöveg nem jelenik meg képként a tudatban, nem értelmezhető az agy számára a szövegbe kódolt üzenet.
A televízió kész képei például kényelmessé teszik, ellustítják a természeténél fogva teremtésre, mozgásra, aktivitásra kész elmét, blokkolják a fantázia és a képzelőerő működését. A számítógépes játékok nem a belső képeket teszik tönkre elsősorban, hanem a valósághoz való viszonyt formálják át. Szélsőséges formában súlyos valóságvesztéshez vezethetnek, mert a belső biztonság és a külső kapaszkodók hiányában könnyű eltévedni a virtuális térben. Érdekes módon, míg a mesék a realitásérzéket növelik – mivel a valósághoz kapcsolódnak –, addig a számítógépes játékok épp ez ellenében hatnak.[7]
Az internet valóban tud csillapítani bizonyos fajta információéhséget, de a gyors információszerzés nem teszi lehetővé, hogy a megszerzett tudás belsővé váljon. Igaz, hogy másodpercek alatt több százezer adat jelenik meg mindarról, amit beütünk a keresőprogramokba, de saját magunkról szinte semmit nem tudunk meg. Ráadásul a közösségi portálokon zajló azonnali és folyamatos élménymegosztás megfosztja attól is az internethasználók többségét, hogy számukra fontos eseményeket is belsővé érleljenek. A digitális nemzedék tagjai
„többé már nem a tudás tartalmi részének elsajátításában jeleskednek, inkább annak ismeretében, hogyan lelhetnek rá a kívánt információkra. Ezek a változások azonban nemcsak képességvesztéssel járnak, hanem más kvalitások megszerzésével is. A változó információk gyors feldolgozása, a térben való gondolkodás, a képekben, szimbólumokban való látás, a gyors döntéshozatal mind-mind olyan tulajdonságok, amikre érdemes építeni, ha ezzel a nemzedékkel van dolgunk” – mondta Gyarmathy Éva pszichológus a Digitális Nemzedék Konferencián.[8]
Mélyen egyetértek vele abban, hogy nekünk, felnőtteknek nagy nyitottsággal kell alkalmazkodnunk ezekhez az új képességekhez, sőt meg kell tanulnunk építeni rájuk, de az is felelősséget ró ránk, hogy ne engedjük elveszni a szóbeliségben rejlő lehetőségeket. Mert a mese és a történet épp abban segít eligazodni, amiben sem a televízió, sem a számítógép, sem az internet nem tud: önmagunk rejtelmeiben.
Az olvasást gátló belső akadályok is többfélék lehetnek. Előfordulhat, hogy a gyerek azért nem szeret olvasni, mert a technikai tudása nem megfelelő, vagy azért, mert nincs türelme megküzdeni a szöveggel (a megfelelő szint elsajátításáig sok szenvedésen kell átmenni!), de az is lehet, hogy nem találkozott még olyan szöveggel, amely személyes valóságához kapcsolódna. Épp ezért annak is döntő jelentősége van, hogy miként tanul meg olvasni, és milyen olvasásra szánt szövegekkel találkozik életében először, az általános iskola alsó tagozatában, a tankönyvekben. Az olvasáshoz vezető út harmadik állomása ugyanis már az iskolapadokban van.



[7] Erről bővebben ld. Boldizsár Ildikó: A bit-agyú gyerekek és a mese. In: Mesepoétika. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2004. p. 147-151.
[8] A konferencia 2012. február 11-én zajlott Budapesten. [online] <http://meseutca.hu/2012/02/17/konferencia-a-net-generaciorol/>

(A bejegyzés megírásában segítségemre volt a http://olvasovanevels.gportal.hu/)

2017. január 18., szerda

Kíváncsi Szerda 221.



Mik tudnak rávenni arra, hogy elolvass egy adott könyvet?

koalány: Például ha olvasok róla egy jó ajánlót egy ismerős blogjában, vagy ha belelapozok, és az eleje leköt, érdekes és pörgős, akkor nem nehéz rávennem magam az olvasásra.

2017. január 17., kedd

Verses Kedd 68.

Kép forrása: mme.hu

Kányádi Sándor: Feketerigó

Ablakomban nagy a hó, halihó! –
ott sétálgat egy feketerigó.
Jár a szeme: oda néz, ide néz:
sétálgat, mint egy igazi zenész.

De most nekünk nagy a hó, halihó! –
nem fuvoláz a feketerigó.
Egyet-kettőt csitteget, csetteget,
kifizeti ennyivel a telet.


2017. január 16., hétfő

192 éve született Finály Henrik magyar klasszika-filológus tanár, nyelvész



Kendi Finály Henrik (Óbuda, 1825. január 16.Kolozsvár, 1898. február 13.) magyar klasszika-filológus tanár. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja és az Erdélyi Múzeum-Egyesület titkára. Ő írta a métert ismertető első magyar nyelvű könyvet.

Életpályája
Itáliai eredetű, nagyon tehetős óbudai zsidó iparoscsalád gyermekeként született. A gimnáziumot a pesti piaristáknál, illetve az ágostai evangélikusoknál végezte. 1841-től Bécsben mérnöki tanulmányokat folytatott, emellett az egyetemen felsőbb matematikát és csillagászatot is hallgatott. Az ókori irodalom volt az egyik kedvenc tárgya.
1848 húsvétján hazatért Budapestre, és tanári állásért folyamodott, de báró Eötvös József azt mondta neki, hogy most nem professzorokra, hanem katonákra van szüksége a hazának. Erre beállt honvédtüzérnek, és a schwechati csatában mint irányzó vett részt. A világosi fegyverletétel után Soborsinnál főhadnagyi rangban esett fogságba; elvitték Aradra, besorozták és Olaszországba küldték, ahol a 34. gyalogezredbe került közlegénynek. 1850-ben leszerelték és hazament Pestre, de mint rendőri felügyelet alatt álló egyén nem kapott állást.
Először magánórák adásával foglalkozott, majd 1851 januárjában nevelőnek állt gróf Bethlen János fiai mellé. A grófnak ugyanebben az évben bekövetkezett halála után növendékeivel Erdélybe ment, és miután az özvegy grófné elhatározta, hogy Kolozsvárott marad, az ő kérésére Finály is ott maradt. Itt már 1852-ben elvállalta az alsóbb kereskedelmi iskola vezetését. 1853-ban lemondott nevelői állásáról, és készült visszatérni Pestre, amikor dr. Haynald Lajos püspök kinevezte tanárnak a kolozsvári római katolikus gimnáziumhoz, és ezzel Kolozsvárott marasztotta. 1856-ban az erdélyi gazdasági egylet titkárává választották; 1857-ben az erdélyi múzeum-egylet szervezésére és alapítására alakított bizottság jegyzője lett. 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává vált, bár kikeresztelkedett, de Ballagi Mór után ő volt a második zsidó származású, aki bekerült a magyar akadémikusok közé.[1] 1859-ben az Erdélyi Múzeum-Egyesület titkára lett, 1860-ban lemondott a tanári állásáról, és az erdélyi királyi főkormányszéknél gróf Mikó Imre erdélyi kormányzó mellett elnöki fogalmazó lett. E hivataláról 1863-ban lemondott, amikor a múzeum-egylet megválasztotta a régiség- és éremtár őrévé. 1868-ban átvette a római katolikus líceum nyomdájának vezetését, és ekkor a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara megválasztotta elnökének. A nyomdát 1871-ben átadta.
1872-ben az új kolozsvári egyetem nyilvános rendes tanárává nevezték ki. 1874–1875-ben az egyetem rektora volt, az 1876–77-es és 1887–88-as években pedig a bölcsészettudományi kar dékánja.
A római Instituto di Correspondenza Archaeologica levelező tagja, illetve az erdélyi országos gazdasági egylet és a román népművelő egylet tiszteletbeli tagja volt.
A Házsongárdi temetőbe temették, de sírja már nincs meg, csupán a megmentett sírköve látható a lutheránus temetőrész elején.

Művei
  • A polgár és kereskedő számvetése. Kolozsvár, 1853. (Első magyar könyv, amely a méterrendszert ismertette.)
  • A váltórendtartás az uj váltótörvény értelmében. Kolozsvár, 1855.
  • Latin-magyar iskolai szótár. Kolozsvár, 1858. (Régeni Istvánnal írta, ennek halála után egyedül szerkesztette.)
  • A magyar ige időformáiról. Pest, 1860. (Székfoglaló. M. Akad. Ért. I. oszt. Nyelv-tud.)
  • A régi magyar súlymérték. Adalék a hazai pénzverés történetéhez. Kolozsvár, 1868. (Különnyomat az Erdélyi Muzeum-Egylet Kiadványaiból IV.)
  • Az erdélyi muzeum-egylet évi tudósítása 1866—67. Kolozsvár. 1868.
  • Adalékok a magyar rokonértelmű szók értelmezéséhez. Budapest, 1870. (Értekezések a nyelv-tud. kör. II. 4.)
  • Emlékbeszéd dr. Szabó József felett. Kolozsvár, 1873. (Különnyomat az Erd. Muz-Egyl. Évkönyvéből VIII. és Kiadványaiból VI.)
  • Emlékbeszéd Engel József felett. Bpest, 1873. (Értek. a nyelv- és széptud. kör. III. 5.)
  • Mi minden telhetik egy lelkes néptanítóból. Kolozsvár, 1877. (Különny. a Család és Iskolából.)
  • Der altrömische Kalender. Eine Studie. Budapest, 1882. (Különnyomat az Ung. Revue-ből.)
  • Az ókori súlyokról és mértékekről. Budapest, 1883.
  • A latin nyelv szótára. A kútfőkből, a legjobb és legújabb szótárirodalomra támaszkodva. Budapest, 1884.
    (Ezt a művét 1991-ben reprint kiadásban újra kiadta az Editio Musica)
  • Hogy is mondják ezt magyarul? Előadások a magyar nyelv köréből. Budapest, 1888. (Ism. M. Nyelvőr 1891.)
  • A besztercei szószedet. Budapest, 1892. (Értek. a nyelv- és széptud. kör. XVI. 1. Ism. Századok.)
Műfordításai
  • Mionette, regény Müller Jenőtől, franciából. Kolozsvár, 1859.
  • Diótörő és egérkirály, rege. Hoffmann E. T. A. eredetije után a magyar ifjuságnak magyarul regéli. Budapest, 1873.
 (Forrás: wikipedia.hu)

2017. január 14., szombat

Gyereksarok 217.



A mese és szövegértés kapcsolata (3)
 
Maga a mesemondás is ősi, egyetemes, s minden kultúrában mágikus, rituális jelenség volt. A homo narrans, a mesélő ember ott él az archaikus tudatban, és életkortól függetlenül, az élet végéig történetekre áhítozik. Ha ezt nem elégítjük ki gyermekkorban, az agy „elfelejti”, hogyan kell történetekhez kapcsolódni, a történeteket „használni”, s ezért a későbbiekben sem tud mit kezdeni egy történettel.

Edzettség nélkül az agy bizonyos képességei elsorvadnak, s ahogy használat híján elfelejtünk korábban megtanult nyelveket, ismereteket, úgy elfelejtünk történeteket is érteni, dekódolni. Ennek egyenes következménye, hogy az írott szövegek (könyvek) érdektelenné válnak számunkra, mert sem technikailag nem tudunk hozzájuk kapcsolódni (nehezen megy az olvasás), sem azt nem tudjuk, hogy mit kezdhetnénk az adott szöveggel.


Az agy fejlődése függ attól, hogy mire használják. Az agy nem biológiailag előre meghatározott idővonalat követve fejlődik, hanem a születés utáni élmények hatására. Csibra Gergely és Gergely György, a CEU Megismeréstudományi Laboratóriumának vezetői nemrégiben rangos nemzetközi díjat kaptak azért a felfedezésükért, mely szerint már a csecsemők is egyértelműen megtanulható tudást várnak el tőlünk, s ez az elvárásuk velük születik.

A kisbaba már néhány hónaposan felismeri az interaktív helyzetek tanító jellegét és elméjét tanulásra kész „üzemmódba” kapcsolja – állítják a kutatók, akik e felismerés mentén dolgozták ki a „természetes pedagógia” elméletét, amely szerintük az emberré válás fontos elemeként a kulturális és szociális ismeretátadási folyamatok fontos alapmechanizmusa. A baba veleszületett érzékenységgel reagál azokra a kommunikációs jegyekre, melyek a másik közlésre irányuló szándékát jelzik (pl. szemkontaktus, megszólítás, tekintetváltás), és e jelzéseket új ismeretek átadására vonatkozó tanítói szándékként értelmezi.[6] Ez a felismerés óriási felelősséget ró mindenkire, aki gyerekek közelében van, hiszen ha a csecsemő agya egyértelműen tanulásra van beprogramozva, nem mindegy, milyen információk, tanítások kerülnek átadásra.

A tapasztalatok sajnos azt mutatják, hogy a csecsemők veleszületett információéhségével nem tudunk mit kezdeni. Kihasználatlanul marad egy olyan időszak, amely többek között arra is alkalmas lenne, hogy a későbbi tanulási/olvasási sikereiket megalapozzuk. Nemcsak a mondókák, ölbéli játékok által közvetített tudáselemek maradnak ki az életükből, hanem lassan a mesék és – olvasás híján – a történetek tanításai is. A történethallgatás helyére lépő hiány, űr pedig különösen veszélyes a gyermekek számára: bármi és bármilyen módon beözönölhet a történetek helyére, hiszen a gyermek védtelenné válik, nincsenek olyan „cölöpök”, amelyek megtartanák őt, segítenék eligazodni az információrengetegben.

Valóban veszélyes spirál ez. Ha a gyermek életéből kimarad a szóbeliséghez kötött információátadás és információszerzés, kevés esély van arra, hogy a későbbiekben felismerje és használja az írásbeliséghez kötött információátadás és információszerzés számára hasznos módjait. Ha nem lép fel az agyban hiányérzet (történetéhség), semmi nem indokolja azt, hogy kereső akció induljon a történetekbe rejtett információk után. Ha megszűnik az egészséges kapcsolat a szóbeli és írásbeli információátadás között (ami azt jelenti, hogy egy adott pillanatban az írásbeli információátadás nem váltja fel a szóbelit), megszűnik annak lehetősége is, hogy a gyermekből olvasó felnőtt váljon. Folyamatosan információk után kutat ugyan (főleg az interneten), de igazán maga sem tudja, mit keres, s ezért nem is találja meg sosem.

A gyermekkor első szakaszában a gyerek rászorul a világgal és önmagával kapcsolatos szóbeli információkra, később azonban önállóan, olvasással is hozzájuk tud jutni ezekhez, ha az igény folyamatosan jelen van benne. A mesehallgatás és az olvasás azon a két ponton kapcsolódik egymáshoz, hogy mindkettőnek ez a fajta információéhség az alapja, és mindkettő az emberi mintázatok megértéséhez visz közelebb. A kettő közötti kapcsolat pedig úgy írható le a legegyszerűbben, hogy a mese a szóbeli információátadással előkészíti az írott szövegen keresztül történő önálló információszerzést, azaz az olvasást.



[6] A csecsemő tanulni akar. [online] <http://www.hirextra.hu/2008/09/29/a-csecsemo-tanulni-akar/>


(A bejegyzés megírásában segítségemre volt a http://olvasovanevels.gportal.hu/)

2017. január 12., csütörtök

Mira Sabo: Dr. Farkas bárányai



Kiadó: MŰVELT NÉP KÖNYVKIADÓ
Oldalak száma: 451
Borító: PUHATÁBLÁS, RAGASZTÓKÖTÖTT
Súly: 362 gr
ISBN: 9786155617614
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2016
Sorozat: BUDAPESTI RAGADOZÓK

Baszódj meg!
Azon már túl vagyunk, Farkas, csak gondolom, te nem emlékszel rá.
Dr. Farkas Tamás a sztárügyvéd éppolyan összetett személyiség, mint bármelyikünk. Olykor a szenvedélyes, lobbanékony, mindig támadásra és küzdésre kész, szexéhes Farkas, máskor meg az eminens, érzelemgazdag jófiú, Tamás, aki természetéből adódóan mindig háttérbe szorul, amíg a vadállat kiéli vágyait.
Elérkezik a pillanat, amikor a sok egyéjszakás kaland után felbukkan A Nő, akitől még Farkasnak is tátva marad a szája, de most Tamás szerelemre gyullad. Megbabonázza a fiatal lány tisztasága, és felerősödik benne a stabilitás utáni vágy. Ám a lecke sem marad el, és visszaköszön a sötét titkokkal teli múlt, hogy Farkas megértsen, túléljen, átértékeljen.
Vajon sikerül megszelídíteni a Farkast? Összhangba tud kerülni a személyiség két fele, hogy dr. Farkas Tamás egy életre elköteleződjön egy nő mellett? Vagy alulmarad Tamás, és végleges győzelmet arat a benne szunnyadó vadállat?
Mira Sabo, az Amíg kinyílik a szemünk című bestseller szerzője legújabb regényében tovább követi a budapesti elit erotikával, droggal és pénzzel felpumpált luxuséletét, a rá jellemző szókimondó, és lebilincselő stílusban.
Botrányos, letaglóz, nem a megszokott erotikus regény.

Ajánlom azoknak, akik valami másra, nem a megszokottra vágynak. (Mariann_Patakiné a moly.hu/blog-on az Amíg kinyílik a szemünkről)

◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦

Miben látja annak az okát, hogy az enyhén pikáns romantikus művek, most ekkora népszerűségnek örvendenek?

A nők tagadhatatlanul imádják a romantikát, az erotikát, amit nem mindig kapnak meg. Okolhatjuk a férfiakat is ezért, (más a genetikájuk, más kódot hordoznak - olvassuk számos magazin oldalán) de a női igény is valahol elvész a mindennapi rutinban, fáradtságban, megszokásban. Másik oldalon, pedig a tehetem - e, ezt vagy azt a szexben, mit tehetek, ami nem tabu, vagy éppen, hogy az… Hogyan számolok el magammal, a lelkiismeretemmel, mit kezdek a gátjaimmal, stb. belső kérdéskörrel húzzák vissza vágyaikat a nők. Az erotika, a merész, a mindennapi rutintól elszakadó érzékiség, a saját test megismerésének lehetősége sejlik az ilyen típusú könyvekben, ez az oka az egyre terjedő sikerüknek. 

Nagy izgalommal vártam, hogy elolvashassam ezt a könyvet. Azért vártam, mert volt alkalmam nekem is elolvasni A szürke ötven árnyalatát és elég sok mindenkinek ebben a témában ez a nagy favorit és érdekelt, hogy más hogyan ragad meg hasonló témát.

Az említett E. L. James regényhez 2012-ben volt „szerencsém”. Azért tettem idézőjelbe, mert borzalmas könyvnek tartom. Olyannyira borzalmasnak, hogy végig se olvastam, hanem a 160. oldal környékén abbahagytam. Emiatt kicsit féltem is, hogy milyen lesz ez a könyv, kicsit pesszimistán is álltam hozzá. A rossz tapasztalataim ellenére egy nagyon jó könyvhöz volt szerencsém. 
Izgalommal és erotikával teli regényhez volt szerencsém. A történet tele volt meglepő és váratlan fordulatokkal, a karakterek remekül ki voltak dolgozva. A mű olvasása alatt egyszer sem unatkoztam, szívesen olvasnék folytatást…. J
Olyanoknak ajánlanám ezt a könyvet, akiket érdekelnek az erotikus regények.

A könyvet köszönöm a Művelt Nép Könyvkiadónak!