2017. július 20., csütörtök

Guillaume Musso: Az ​angyal hív

Eredeti címe: L'appel de l'ange (2011.)
Kiadta: Park (2016.)
Oldalszám: 412
Forrás: könyvtár
Értékelésem: 4

Miről szólt?

New York. Kennedy repülőtér. A zsúfolt csarnokban egymásnak ütközik egy férfi és egy nő. Némi vita után mindketten folytatják útjukat. Madeline és Jonathan korábban soha nem találkozott, és soha nem kellett volna viszontlátniuk egymást. De a holmijukat összeszedve véletlenül elcserélik a mobiljaikat. Mire észreveszik a tévedésüket, már 10 ezer kilométer választja el őket egymástól: a nőnek virágboltja van Párizsban, a férfi egy San Franciscó-i éttermet vezet. Kíváncsiságuknak engedve mindketten átnézik a másik telefonjának tartalmát. Kettős indiszkréció és egy nagy felfedezés: életüket összeköti egy titok, amelyről azt hitték, sikerült örökre eltemetniük.

Hogy tetszett?

Egy időben szinte faltam Musso magyarul megjelent történeteit. Volt bennük valami elgondolkodtató, valami szép, megható. Többször a fiatal Coelho-ként is emlegettem.
Most viszont Az angyal hív után azt kell mondanom, hogy inkább már egy sablonos romantikus, szórakoztató történetecske, mint olyan, ami megfogja, elgondolkodtatja az olvasót.

A női főszereplőnk egy virágboltot vezet Párizsban.
A férfink egy éttermet San Franciscoban.
Aztán véletlenül találkoznak egy reptéren és véletlenül telefont cserélnek. Elég sablonos, nem? Hazamennek, majd egy idő után persze leesik nekik, hogy nem a saját kütyüjük van náluk. Felveszik a másikkal a kapcsolatot, vissza akarják cserélni, de mindeközben a kíváncsiságuk is hajtja őket, hogy milyen ember a másik és elkezdik átnézni a telefonokat.
Így derül ki, hogy a nő valamit titkol.
A férfi múltja se egyszerű. Remek szakács volt, de valamiért most a háttérbe húzódott.
És akkor a főszereplők nyomozni kezdenek, kiderülnek a titkok és mindeközben egyre inkább kezd a történet krimivé átalakulni.

Műfajilag eléggé vegyes a történet. Mert hol sziruposan romantikus, hol pedig egész jó krimi. Mintha Musso nem tudta volna eldönteni, hogy krimit írjon vagy a tőle megszokható könnyed, romantikus sztorit, de ez nem zavart. Egész klassz történet kerekedett ki belőle.

2017. július 19., szerda

Kíváncsi Szerda 236.



El szoktad olvasni az utolsó oldalt előbb, vagy kivárod a könyv végét? 

Niki:Megmondom őszintén van amikor előfordul, hogy előre olvasok. :P

Vhrai: Nem jellemző, eddig talán egyszer, vagy kétszer csináltam ilyet. Jobban szeretem, ha van mért izgulni! :D

2017. július 18., kedd

Verses Kedd 94.


Juhász Gyula: Tiszai csönd

Hálót fon az est, a nagy, barna pók,
Nem mozdulnak a tiszai hajók.


Egyiken távol harmonika szól,
Tücsök felel rá csöndben valahol.


Az égi rónán ballag már a hold:
Ezüstösek a tiszai hajók.


Tüzeket raknak az égi tanyák,
Hallgatják halkan a harmonikát.


Magam a parton egymagam vagyok,
Tiszai hajók, néma társatok!


Ma nem üzennek hívó távolok,
Ma kikötöttünk itthon, álmodók!

2017. július 17., hétfő

Uri Orlev - lengyel író




Uri Orlev író és fordító, 1931-ben született Varsóban.
Az Izraelben élő író első, magyarul is megjelenő műve időnként torokszorító történet egy gyerekről, aki hónapokon keresztül bujkál édesapjára várva a varsói gettóban. 
A könyv úgy mutatja be – gyerekek számára is közérthető formában a zsidóság tragédiáját –, hogy közben senki felett nem mond ítéletet, pedig Alex története személyes élményeken alapul.
Uri Orlev a gyerekkönyv írók Nobel-díjaként számon tartott Andersen díjat 1996-ban kapta meg.

(A bejegyzés megírásában segítségemre volt a http://olvasovanevels.gportal.hu/)

2017. július 16., vasárnap

Szaszkó Gabriella: Maradj velem!

Kiadó: MAXIM KÖNYVKIADÓ KFT.

Oldalak száma: 416

Borító: FÜLES, KARTONÁLT

Súly: 392 gr

Nyelv: MAGYAR

Kiadás éve:2016

Sorozat: DREAM VÁLOGATÁS

David Pennington a saját szabályai szerint él: sikeres író és öntörvényű alak, aki mindenkit távol tart magától, a bátyját, Christ kivéve. David élete azonban teljesen felborul, amikor Chris, a sikeres manhattani ügyvéd öngyilkosságot követ el a saját lakásában. Látszólag semmi sem indokolja a szörnyű tragédiát, hiszen a testvére mindig rendezett életet élt, sikeres volt a munkában és a magánéletben egyaránt.
David úgy dönt, megírja családjuk történetét, és megpróbál válaszokat találni Chris tettére. A nyugodt visszaemlékezést azonban bátyja volt menyasszonya, Amy megjelenése szakítja félbe. Ahogy David egyre mélyebbre merül a múlt sötét bugyraiban, és szembenéz a családjában történt szörnyűségekkel, Amy és ő egyre közelebb kerülnek egymáshoz...
Túl lehet-e lépni a múlt sebein és fájdalmain egy új élet reményében? Fel lehet-e dolgozni egy szeretett testvér halálát? Lehet-e jövője egy olyan kapcsolatnak, mely egy ilyen tragédia árnyékában születik?
 Vajon David képes lesz lezárni a múltat, vagy örökre a szörnyűségek rabjává válik?


◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦

A Maxim Könyvkiadó regényei méltán népszerűek az olvasók körében, az egészen kicsik mesekönyveitől  a fiatal felnőtteknek szóló Dream válogatáson át a komolyabb témákat felölelő Mont Blanc válogatásig. Eddig azonban csak külföldi szerzők könyveinek örülhettünk, magyar szerző nem szerepelt a kínálatban. Mérföldkőnek számít Szaszkó Gabriella: Maradj velem című regényének megjelenése, mely egy komoly családi drámába enged bepillantást. 

Elsőkönyves szerzőkről mindig öröm írni, nagyszerű élmény látni, hogyan bontogatja szárnyait a kezdő író. Még nagyobb élményt jelent az, ha személyes kötődésünk van az adott szerzőhöz, hiszen együtt tudunk örülni vele sikerének. Így van ez Szaszkó Gabriellával is, aki a Corn&Soda csapat oszlopos tagja, így különösen megható érzés volt első regényét olvasni.

Szaszkó Gabriella olyan történetet tár elénk, amiről hallasz a hírekben, ismersz olyat, akivel megtörténhet. Sosem tudhatni, mi történik a zárt ajtók mögött. Kívülről sikeres, irigylésre méltó emberek vetnek véget életüknek egyik pillanatról a másikra. Van, hogy senki nem érti, miért. S van, mikor valaki nagyon is jól tudja, mi volt a mozgatórugó: mert ő maga is átélte ugyanazt.

A Maradj velem! hihetetlenül sokrétű történet, érthetetlen és felfoghatatlan élethelyzetekkel, amik egyre több és több kérdést vonzanak magukkal. Lehengerlő, valóságos és nagyon megérintő.

Az érzelmek, a szereplők közti viszonyok, az aktuális életkori krízisek megjelenítése nagyon érzékletes és valósághű. A téma sajnos nagyon aktuálisnagyon megérintő és elgondolkodtató és elgondolkodtatott, minden szempontból okos, érzékletes és hatásos elbeszélésben kerül elém.

A Maradj velem egy többsíkú, összetett cselekményrendszerű,  égető társadalmi és magánéleti problémákat felvető, mégis izgalmas, lebilincselő olvasmány. Olyan regény, mely nem hagy nyugodni, magába szippant, bekebelez,  mondatai beleégnek tudatunkba kitörölhetetlenül. Azoknak ajánlom, akik szeretik a gondolkodásra késztető, izgalmas, lélektani regényeket, és szívesen töprengenek a szereplők sorsán még a könyv utolsó oldala után is. Szaszkó Gabriella könyve ilyen olvasmány.

 (A könyv elolvasása után, a bejegyzés elolvasása előtt elolvastam a http://szembetuno.blogspot.hu/2016/12/szaszko-gabriella-maradj-velem.html és a http://cornandsoda.com/szaszko-gabriella-maradj-velem-kritika-es-blogturne/ bejegyzéseket.)

2017. július 15., szombat

Gyereksarok 243.

Gianni Rodari: Beleestem a tévébe


Fordította: Karsai Lucia
Illusztrálta: Békés Rozi
Kiadó: Móra Könyvkiadó, 2012
Oldalszám: 80

Egy milánói kisfiú, Gip megrögzött szokásához híven egész délután televíziót nézett, és
„18 óra 39 perckor egyfajta ismeretlen erő vonzásába került. Elrugaszkodott a karosszéktől, néhány pillanatig a levegőben lebegett, akár a kozmoszba induló űrrakéta, átrepült a szobán, és fejest ugrott a televízióba”.
Ettől kezdve Gip a világ legkülönbözőbb pontjain tűnik fel, mindig valamilyen televízió képernyőjén.
Mit keres Gip a svéd fakereskedő gyomrában? Miért tévesztik össze a Rajna menti város könyvtárában a kisfiút egy zsebtolvajjal? Mit csinál Gip a Szaturnuszon? Sikerül-e Gipet kiszabadítani a televíziós hullámok hatósugarából?
Erről szól Gianni Rodari izgalmas-szatirikus mesekönyve, melyet Karsai Lucia kitűnő fordításában Hegedüs István szellemes rajzaival adunk közre.


A Móra Könyvkiadó nem csupán újdonságokkal örvendezteti meg vásárlóit, hanem időről-időre olyan kincseket is elővesz a ládiafiából, melyek évekkel, évtizedekkel korábban voltak népszerűek az olvasók körében. No persze ami annak idején siker volt, az nem biztos, hogy most is az lesz, hiszen vannak időt nem álló művek, melyek minden erényük ellenére kevesebbet mondanak manapság, mint annak idején.

Rodari könyve (amely az életműsorozat második darabjaként jelenik meg) egyértelműen az időtálló kategóriába tartozik, mivel témaválasztása talán még időszerűbb, mint megjelenésekor. A főszereplő ugyanis tévéfüggő, kedvenc sorozata minden mással szemben elsőbbséget élvez. Ezt a foglalatosságot persze minden pedagógus, vagy határozott elképzeléssel rendelkező szülő kapásból helyteleníti, mivel a tapasztaltok szerint ez számos ok miatt káros a kiskorú nézőre, azonban arra a lehetőségre senki nem gondol, ami a milánói Gianpiero Bindával (becenevén Gip) történik, és amit már a kötet címe is megelőlegez. Igen, Gip annak rendje és módja szerint beleesik a tévébe. De nem azon a hátborzongató módon, amit annak idején megcsodálhattunk Wes Craven sokkoló horrorjában, hanem csak úgy matinés módra, korhatárral és vér nélkül. A helyzet ettől még nem lesz vidámabb, elvégre aki a képernyő másik oldalára kerül, az nem csupán az iskolába járást mellőzi, hanem az ebédet, saját kuckójának meghittségét, kedvenc festékkészletét – és úgy általában mindent, ami a való világban (nem a valóságshowra gondolok) történő létezés velejárója.

Természetesen Rodari nem tanmesét írt, illetve talán, de ha mégis, akkor cseppet sem szájbarágósan, nála a gyerekek minden további nélkül ámuldozhatnak Gip hol hajmeresztő, hol mulatságos „jelenésein”. A szülők számára pedig itt a lehetőség, egy értelmes beszélgetésre a könyv kapcsán, ami nem csak a tévénézés ártalmas mivoltáról szólhat, hanem a családról, mértékegységekről, világbékéről, macskákról, rendőrségről, űrutazásról – nem sorolom tovább, több estére való téma van a történetben. No és persze ott van még Gip személye és viselkedése.

Számomra a legérdekesebb az volt, hogy miközben a történet univerzális, vagyis bármelyik tévét néző lurkóval megtörténhetett volna, Rodari olaszos hangulatban meséli el az eseményeket. Itt senki sem ül csendben, magába fordulva, hanem aggódik, beleszól, tanácsokat oszt, vagy éppen mondja a magáét (ez utóbbira remek példa Prosperi ügyvéd, aki, jut eszembe, a felnőtt tévénéző mintapéldánya is egyben, amilyen mondatokat elhint kedvenc műsorairól, azt mutogatni kéne a kommunikációs fősulikon). Egyszóval tele vannak élettel, nagyhangúak – s részben ennek köszönhetően még mindig bűbájos a történet.
 Harminckét évvel az első magyar kiadás után a mostani megjelenésnél csak a formátum és az illusztráció változott, amennyire látom, a fordítás ugyanaz maradt. Ez jelzi, milyen jó munkát végzett annak idején Karsai Lucia. Az eredeti képanyag miatt sopánkodhatunk, de a szerzői sorozat korábban megjelent kötetéhez való igazodás megkövetelte az új grafikákat.



 (A bejegyzés megírásában segítségemre volt a http://olvasovanevels.gportal.hu/)

2017. július 14., péntek

Guy de Maupassant: Egy asszony élete

Guy de Maupassant: Egy asszony élete

 Mi fér bele „egy asszony életébe”? Mi történik azokkal a reményekkel, amelyek egy fiatal leány szívét betöltik, amikor életörömmel telve kilép a zárdából? Csupa bizalom és lángolás, vágy és érzékiség, de nagyon hamar csalódnia kell romantikus álmaiban és reményeiben. Mindarról, amiben hisz, kiderül: illúzió csupán. Illúzió a szerelem, illúzió a házasság, és annak bizonyul az emberi tisztességbe vetett hite is. És amikor úgy érzi, hogy több fájdalmat már nem képes elviselni, csalódik a fiában is. Csalás, mohóság van minden mögött, s e vad erők még az emlékeiből is kifosztják az asszonyt. Jeanne életét fiatal leány korától sivár napjait tengető öregasszony koráig követheti nyomon az olvasó. S e reménytelennek tűnő világban Jeanne számára nem marad más vigasz, mint a kis cselédlány regényt záró búcsúszavai: „Látja, az élet nem olyan jó. De nem is olyan rossz, amilyennek hisszük.”

 Ez a történet méltón tükrözi a 19. századot, annak vidéki életminőségét. Bemutatja egy asszony életét, aki lánykorát zárdában töltötte, hogy apja szavaival élve, tiszta maradjon. Majd onnét kijőve egy mesés életet álmodott magának, amiben feleség, anya, boldog háziasszony. Ebből ugyan kettő teljesült, na de milyen áron.. Az eleinte szerény, kedvesnek tűnő Julien vicomt beférkőzött a család életébe, majd meghódította magának a naiv, tapasztalatlan Jeanne-t. Jeanne ugyan hosszú idő elteltével, de kiismerte a bárót, aki kihasználta, átverte megcsalta őt a saját otthonában. Ennek ellenére asszonyi kötelességének eleget téve együtt volt férjével, amiből egy kisfiú, Paul született. A kis legény anyja szeme fénye lett, óvta még a széltől is. Legszívesebben egész nap dédelgette volna a fiát, főleg, mert a gyermek születése után a báró ismét durva, indulatos stílusra váltott, feleségét megvetette a gyermek miatt, akire annyi figyelmet szentel. Majd mikor Jeanne a második gyermeküket várta, Julien halálának hírére annyira összeomlott, hogy elvesztette a babát. Majd mikor Paul nagyobb lett bentlakásos iskolába küldték. A fiú túlzott babusgatásának meg is lett az eredménye, az iskolába nem tanult, rosszalkodott, majd később utcalányokkal hált, kifosztotta saját anyját. Majd később Paul teherbe ejtett egy utcalányt, aki belehalt betegségébe, így a gyermek nagyanyjához Jeanne-hoz került, Paul pedig eltemette kedvesét, majd csatlakozott anyjához. Jeanne a kis unokája láttán menten elsírta magát, majd a szolgálója megjegyezte: Nem olyan jó az élet, de annyira nem is rossz, mint hisszük. A főszereplő asszony olyan szinten beletörődött a sorsába, hogy eszébe se jutott változtatni rajta.
Összességében nem mondanám pozitív műnek ezt a könyvet, inkább tanmese, egy olyan korból, ahol a legtöbb asszonynak csend volt a neve. Tanmese arról, hogy ne ítéljünk első látásra, hisz lakva ismerjük ki a másikat, és senkiről ne gondoljuk, hogy szent, mert még, akit a legjobban szeretünk annak is lehet szégyenfoltja, amit nem tereget ki a család, barátok előtt.

https://moly.hu/konyvek/guy-de-maupassant-egy-asszony-elete