2016. szeptember 25., vasárnap

Ruta Sepetys: Kalitkába zárt álmok

részlet az olasz megjelenésű borítóból
Teljesen odáig voltam az Árnyalatnyi reményért amikor olvastam, de akkor valamiért nem jutott eszembe, hogy olvasható egy másik könyve is az írónőnek már magyarul. Aztán sétálgattam a könyvtár polcai között és hirtelen megpillantottam a szerző nevét. Akkor és ott tudatosodott bennem, hogy a Kalitkába zárt álmokat is ő írta. Nagyon nem gondolkodtam, hogy a kosaramban landoljon-e avagy sem a könyv. ;o)

1950-es évek Amerikája, francia negyed, prosti édesanya? És mindez egy olyan fiatal lány szemén keresztül, aki könyvesboltban lakik és tovább szeretne tanulni?
Először nagyon távolinak tűnt a történet számomra, de mégis nagyon hamar rá tudtam hangolódni. Rettentően megkedveltem a főszereplő lányt, aki mázsás súlyként cipeli a hátán édesanyja múltját és jelenlegi életét, ami megbélyegzi a városban, ahol él. Egy kalitkába zárt madár, aki messzire szeretne repülni, de a kalitka nem engedi. Így maradnak az álmok, a tervezgetés.

"Az anyám prostituált. Nem az a mocskos, utcákat rovó fajta. Nagyon is csinos, finom beszédű és szép ruhákat hord. De pénzért vagy ajándékokért fekszik le férfiakkal, és az értelmező szótár szerint ez prostituálttá teszi."

Josie 17 éves, gyermekkora óta az anyja prostituáltként dolgozik a város bordélyházában, ő pedig egy könyvesbolt fölötti kis szobában lakik. Reggel a bordélyban takarít, utána a könyvesboltban dolgozik. Mindenki ismeri őt az édesanyjának "köszönhetően" és sokan tisztelik, amiért egyáltalán nem hasonlít rá.
Josie kedves, barátságos, segítőkész, tanult, nagyon olvasott és semmi áron se szeretne az anyja nyomdokaiba lépni. Gyermekkori barátság köti össze a könyvesbolt tulajdonosának a fiával (imádtam ahogy különböző történetek főszereplőivel "játszottak", ahogy licitáltak egymásra, ahogy tippeltek arra, mely vásárlójuk milyen könyvvel fog távozni), majd egy nehéz titok tudója is lesz ennek a kapcsolatnak köszönhetően. 

 "– Darcy vagy Gatsby – vetette fel Patrick.
– Ugyan már, ennél jobbat nem tudsz? – gúnyolódtam. – Nyilvánvaló, hogy Darcy."

Egy napon elegáns, gazdag fiatal lány toppan be a boltba, aki semmit nem tud Josie múltjáról. Meglátja benne a tudást, a tanulni akarást és próbálja rávenni, hogy jelentkezzen arra a főiskolára, ahol ő is tanul. Messze onnan, ahonnan él. Csakhogy Josie-nak nincs pénze és lehetősége sem útra kelni. Ráadásul az anyja nagy bajba keveri, az élete is veszélybe kerül. ...

Josie karaktere példaértékű. Tiszta, ártatlan, de ahogy lenni szokott ilyen esetben is, megjelenik a "kígyó" és meglebegteti az orra előtt a "tiltott gyümölcsöt". A kérdés csak az, hogy Josie mit tesz meg az álmaiért, mikre képes? 

Eredeti címe: Out of the Easy (2013.)
Kiadta: Maxim (2013.)
Oldalszám: 332
Forrás: könyvtár
Értékelésem:
Tetszett, hogy betekintést nyerhet az olvasó ennek a történetnek köszönhetően egy 50-es évekbeli bordélyba. Kedveltem Williet is, olvastam volna részletesebben is az életéről, szerettem volna jobban megismerni ezt a híres és elismert madame-ot.

És a két fiú főszereplő, akik fontos szerepet kapnak Josie életében? Az egyik a könyvesboltos fia, a másik pedig egy hasonló módon szerencsétlen sorssal megáldott szépfiú. Vajon melyik fogja elnyerni a lány szívét? Igen-igen, egyfajta szerelmi háromszög található a Kalitkába zárt álmokban, aztán a történet vége felé az írónő "érdekes" módon oldja meg ezt a problémát, nem számítottam a fordulatra egyáltalán.

A vége pedig? Szomorú, ugyanakkor mégis annyira szép és megható.

Teljesen más ez a történet, mint az Árnyalatnyi remény, hiba lenne a kettőt összehasonlítani. Ez könnyedebb, de ugyanolyan valóságos, felkavaró, de mégis könnyedebb, megemészthetőbb, lendületesebb. Gyors folyású történet, nem olyan, ami fölött az olvasó gondolkodni kezd inkább olyan, aminek köszönhetően hagyja magát elsodorni. 
Olvassátok el!



2016. szeptember 24., szombat

Gyereksarok 201.

Könyvajánló


Sziasztok! Hanka vagyok, és néha kicsit akaratos és morcos. Anyu szerint néha igazi kis duli-fuli. Aztán persze rájövök, hogy felesleges pukkancskodni, minden alakulhat nagyon jól, és lehet szuper a napom. Tudjátok mit nem szabad elfelejteni? Azt, hogy minden napban van valami jó!
Ez a családi beszélgetőkönyv segítséget kíván nyújtani abban, hogy a közös olvasás és Pásztohy Panka gyönyörű illusztrációinak nézegetése közben könnyebben induljon el dialógus szülő és gyermeke között arról, hogy miért is jó kipróbálni új dolgokat, miért nem kell félni mondjuk a fogorvostól, és miért fontos szót fogadni.
Kívánjuk, hogy legyen ez egy kis mentőöv az óvodás évek és a dackorszak végtelennek tűnő napjaiban.

2016. szeptember 23., péntek

Bruck Edith: Hány csillag az égen?

Forrás
Teljesen másra számítottam a könyv elolvasása előtt, mint amit végül kaptam. Emlékekre, fájdalomra, szenvedésre, de mégis valahogy minden más lett.

Anita 15 éves, árva. Megjárta a poklot és most a koncentrációs tábor elhagyása után arra kényszerül, hogy a nagynénjéhez utazzon Csehszlovákiába. 
A nagynéni megúszta a táborokat, sőt, hallani sem akar az ott átélt dolgokról. A férjével, fiával és a sógorával él együtt.
A sógor kel útra, hogy papírok nélkül hazavigye Anitát, akinek amolyan házirabszolga szerep jut majd. A férfi fiatal, jóképű, kikezd a lánnyal. Anita tapasztalatlan, először megrémíti a férfi közeledése majd azon kapja magát, hogy beleszeretett a sógorba és várja annak a közeledéseit. A baj pedig meg is történik.

Kiadta: Európa (2015.)
Oldalszám: 276
Forrás: könyvtár
Értékelésem:
Molesztálásra, erőszakra számítottam olvasva a fülszöveget. Már előre sajnáltam szegény fiatal lányt, aki megjárta a poklot, de az folytatódik számára a kinti világban is. Elképzeltem, hogy a sógor egy agg, undorító bácsika, aki tapizza, fogdossa majd szerencsétlen, ne adja ég, meg is erőszakolja. Így érthető, hogy nem kicsit megdöbbentem amikor kiderült, hogy ez a szerep nem épp egy ilyen férfinak jutott a történetben.
Aztán az is megdöbbentett, hogy Anita reagálni kezdett a tapizásokra, de ugyanakkor valahol meg is értettem, hisz tetszik nem a férfi, de ami a legfontosabb: szerelmes lesz belé. Ő tényleg hisz abban, hogy ő is szereti őt, hogy együtt öregednek majd meg, hogy egy párt alkotnak majd. Aztán persze minden másképp alakul majd.

Maga a történet igazából a remény, az élet, a vágy. Anita nem omlik össze, beszélni szeretne a táborban átélt dolgokról, csak nem hagyják. A nagynénje homokba dugja a fejét, hallani se akar semmiről, ő csak a mának akar élni és a jövőnek. Az olvasónak ez nagyon unszimpatikus lehet, mégis úgy éreztem, hogy a nagynéni is szenved, csak másképp. Boldogtalan, menekül, máshogy fejezi ki a fájdalmát és az őt ért veszteségeket.

A történet vége? Fura. Nem vagyok megelégedve vele. Túl gyorsan került lezárásra, túl összecsapott, túl semmilyen. Olvastam volna még tovább és emiatt is járt az értékelésemkor a levonás.

2016. szeptember 22., csütörtök

Mary E. Pearson: Az árulás csókja

A Fennmaradottak Krónikái #1


Történt, hogy erről a könyvről megírtam már a bejegyzésemet (szerintem jól is sikerült, de csak halkan és szerényen mondom persze). Piszkozatban hevert napok óta, majd úgy döntöttem, hogy időzítem. Itt történt a hiba. :oS Ugyanis valahogy sikerült a teljes bejegyzést törölnöm és visszavarázsolnom se sikerült. Persze naná, hogy szidtam magamat ezerrel, szidtam a gépet, szidtam mindent, de kedvem se volt azonnal nekiállni a pótlásának, sőt, most elég elveszettnek érzem magamat. :o( Nem mostanság olvastam a könyvet, megkoptak már az emlékeim, így nem lesz már számomra az igazi.

"Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy hercegnő, éppen akkora, mint te. Az egész világ az övé volt. A parancsának még a fény is engedelmeskedett. A nap, a hold és a csillagok is elébe térdepeltek, csak intenie kellett. Egyszer volt…"

Nehezen tudnám megmondani, hogy időben mikor játszódik a történet, de úgy gondolom, hogy valamikor a mi világunk után. 
Lia egy olyan generáció hercegnője, melynek a tagjainak az első szülött lányaik valamilyen képességgel rendelkeznek. Nos, úgy tűnik, hogy a lány a kivétel, mert ő semmit nem tapasztal magában. A királyság épp az esküvőjére készül a szomszéd királysággal. Természetesen nem romantikus szerelmi történetről van szó, Lia még csak nem is láttam a jövendőbeli férjét, mint ahogy az sem őt. Egyszerűen csak a két királyság szövetségre akar lépni a gyermekeik frigyének köszönhetően.
Igen ám, de aztán Lia gondol egy merészet és megszökik az esküvője elől az egyik szobalányával. (Na nem úgy!)

"Ezt az életet, ezt az álmot magam kovácsolom, és csak a képzeletem szabhat határt neki. Ebben az életben egyedül én parancsolok."

Egy kis faluban lelnek menedékre, ahol felszolgálóként kezdenek el dolgozni.
A történet persze nem csak ennyiről szól. A szökés hírére ugyanis Lia jövendőbelije lóra pattan és a lány nyomába ered. De egy orgyilkos is keresi a lányt.
Eredet címe: The Kiss of Deception (2014.)
Kiadta: GABO (2015.)
Oldalszám: 408
Forrás: saját
Értékelésem:
A fogadóba aztán megérkezik a herceg és az orgyilkos is. Nem lehet tudni kezdetben, hogy melyik melyik, ráadásul Lia mind a kettőhöz vonzódni kezd. Aztán persze kiderül, hogy ki kicsoda, mert a lányt elrabolják.

Nem mondom, hogy nem zavart az elején, hogy nem tudtam eldönteni ki a herceg és ki az orgyilkos, de a végére teljesen rendben valónak találtam a titokzatosságot, sőt, tetszett is. Igaz, így volt, hogy hol a hercegnek, hol az orgyilkosnak szorítottam, pedig szívem mélyén elejétől kezdve arra vágytam, hogy a herceg mellett állapodjon majd meg Lia. Hisz milyen romantikus is lenne már: a lány megszökik a vőlegénye elől, aki a nyomába ered álruhába, majd mit se sejtve szerelembe esnek és élnek boldogan, míg meg nem halnak. Milyen aranyos, cukormázas lenne már egy ilyen sztori, nem?
Nos, Az árulás csókja nem csak ennyiből áll. Fordulatos, izgalmas történet, melyben ott vannak a titkok, a titokzatosság. Nagyon szerettem olvasni, kellemes olvasmány volt és kíváncsian várom a folytatást is. ;o) Ajánlom a figyelmetekbe!

2016. szeptember 21., szerda

Kíváncsi Szerda 204.


Gondoltál már arra, hogy saját könyvet írj?

Niki: Szerintem a legtöbb könyvmoly eljátszott már a gondolattal, milyen lenne, ha ő is híres, népszerű író/írónő lenne. Gyerekkoromban én is szerettem kitalált történeteket leírni, több ilyen "kisregényt" is összehoztam, nagyon termékeny "szerző" voltam ám. ;o) Aztán ahogy idősödtem, valahogy alábbhagyott a láng, majd végül teljesen megszűnt. Ma már egyszerűen nem tudnám papírra vetni a kitalált történeteimet -már ha lennének-. Rájöttem, hogy én olvasó vagyok, nem "író". :o)

Adri könyvmoly:
A világnak jobb, ha megmaradok olvasó és maximum blog író embernek..)

2016. szeptember 20., kedd

Verses Kedd 51.


Weöres Sándor: Galagonya


Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
Zúg a tüske
szél szalad ide-oda,
reszket a galagonya
magába.
Hogyha a Hold rá
fátylat ereszt:
lánnyá válik,
sírni kezd.
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.

2016. szeptember 19., hétfő

105 éve született Sir William Gerald Golding irodalmi Nobel-díjas brit regényíró, költő

Sir William Gerald Golding (St Columb Minor, Egyesült Királyság, 1911. szeptember 19. – Perranarworthal, Egyesült Királyság,1993. június 19.) irodalmi Nobel-díjas brit regényíró, költő. Legismertebb műve A Legyek Ura. Man Booker-díjjal tüntették ki 1980-ban Beavatás (Rites of Passage) című regényéért, amely A Föld határáig (To the Ends of the Earth) trilógia első kötete.

Élete
William Golding 1911 szeptemberében született a délnyugat-angliai Cornwall grófság egy kis településén.Kevin McCarron, ‘Golding, Sir William Gerald (1911–1993)’, Oxford Dictionary of National Biography Sept 2004; online kiadás, 2006 május, elérés: 2007. november 13.> Apja tanár volt, tankönyvek szerkesztésével foglalatoskodott. Fia számára a mindentudás megtestesülését jelentette. Alec Golding szocialista eszméket vallott, és a tudományos racionalizmus volt rá jellemző. Édesanyja, Mildred, a háztartásról gondoskodott, és egyetértett a női egyenjogúság mérsékelt harcosaival. Apja kívánságának megfelelően 1930-ban Golding beiratkozott az Oxfordi Egyetemre, ahol a Brasenose College diákjaként természettudományt hallgatott, azonban két év elteltével az angol irodalom tanszékre váltott. Első kötetét, melyben verseket jelentetett meg, 1934-ben adta ki a Macmillan kiadó. Ebben oxfordi barátja, Adam Bittleston spiritiszta filozófus segítette. Golding nagy állatvédő aktivista volt.

Házassága és család
Pedagógia diplomájának megszerzése után, 1939. szeptember 30-án kötött házasságot Ann Brookfielddel, akitől két gyermeke született: Judy és David.Golding Lailsburyben kezdett tanítani. A haditengerészetnél töltött éveit leszámítva egészen 1961-ig tanított ebben az iskolában.

Katonai szolgálata
Golding meghatározó élménye a második világháború volt. A Brit Királyi Haditengerészet tagjaként részt vett Németország leghatalmasabb csatahajójának, a Bismarcknak az elsüllyesztésében. A normandiai partraszállásban egy, a partot tűz alá vonó hajó kapitányaként vett részt, valamint egy tengeri akcióban Walcherennél, ahol 24 támadó járműből 23-at süllyesztettek el.A háború végén visszatért a tanításhoz és az íráshoz. A háború évei alatt jól megtanult ógörögül.

Halála
1963-tól 1993-ban bekövetkezett haláláig egészen az írásnak szentelte magát. 1985-ben feleségével a cornwalli Perranarworthalba költöztek. Az író itt hunyt el nyolc évvel később, szívelégtelenség következtében. Dél-Wiltshire-ben temették el, Bowerchalke faluban. Egy, az ókori Delphiben játszódó regény vázlatát hagyta hátra, aminek a Dupla nyelv(The Double Tongue) címet adta, ezt posztumusz adták ki.

Írói sikere
1953 szeptemberében Golding elküldte egy könyv kéziratát a Faber & Faber kiadónak Londonba. Bár elsőre elutasították, a cég egyik új szerkesztője, Charles Monteith nagyon lelkesen fogadta az írást. Néhány részt kihúzatott belőle, de 1954 szeptemberében A Legyek Ura címmel kiadta. Ezt hamarosan további regények követték, többek között Az örökösök, Ripacs Martin, és a Szabadesés.
Az angol tanárembert 1954-ben A Legyek Ura (Lord of the Flies) egy csapásra híressé tette. Ez lehetővé tette Golding számára, hogy 1961-ben kilépjen tanítói állásából, és a következő tanévet rezidens íróként az Egyesült Államokban töltötte a Hollins Főiskolán, a virginiai Roanoke mellett. Miután 1958-ban Salisburyből a közeli Bowerchalke-ba költözött, találkozott földijével és sétatársával, James Lovelock-kal. Együtt vitatták meg Lovelock Gaia-elméletét, miszerint a Föld bolygó élő anyaga egyetlen szervezetkéntműködik. Az elmélet elnevezését Golding javasolta Gaia, a görög mitológia Földistennőjének nevéről.
1970-ben Golding indult a Kenti Egyetem rektori választásán, de veszített Jo Grimonddal szemben, aki a Liberális Párt vezetője volt. Az író 1979-ben elnyerte a James Tait Black Emlékdíjat, 1980-ban a Booker-díjat, és 1983-ban az irodalmi Nobel-díjat. 1988-ban II. Erzsébet brit királynő lovaggá ütötte.

Művei
Regényei embertani kísérletek terepei. Golding gyakran allegorikus fikciója széles körben merít a klasszikus irodalomból, mitológiából, és a keresztény szimbolizmusból. Regényeit nem köti össze egyetlen, jól kivehető szál, és változatos témákat és technikákat használ. Írásai gyakran játszódnak zárt közösségekben: szigeteken, falvakban, monostorokban, vadászcsapatokban, tengeri hajókon vagy egy fáraó udvarában. Első regénye, A Legyek Ura, amelyet többször meg is filmesítettek, illetve színpadra vittek, szimbóluma a barbarizmus és a háború ellen vívott sikertelen küzdelemnek – egy csoport elvadult fiú történetét keresztül mutatja be a civilizáció kettősségét és törékenységét. Egyesek szerint a regény a második világháború allegóriája is.
Az örökösök (1955) a történelem előtti időkbe nyúlik vissza: a mai emberiség evolúciós elődei, "az új emberek" (akiket általában a homo sapiens tudományos néven emlegetnek), győzedelmeskednek egy valamivel előrehaladottabb faj (a neandervölgyiek) fölött, amihez nemcsak természetadta felsőbbrendűségük, hanem erőszak és csalás is hozzásegíti őket.
A torony (The Spire, 1964) egy olyan torony építését (és kis híján ledőlését) dramatizálja, amelyet egy középkori katedrálisra akartak fölépíteni. A történetbeli templom valószínűleg a salisburyi székesegyházra utal. A katedrális és a torony az esperes legnagyobb spirituális törekvéseinek és világi hívságának hatalmas jelképei.
A Ripacs Martin (Pincher Martin, 1954) egy matróz utolsó perceit tárja elénk, akit a hajóját ért támadás az Atlanti-óceánba vet. A regény felépítéséből Yann Martel kanadai regényíró is merített, amint azt Martel későbbi Booker-díjat nyert művén, a Pi élete (The Life of Pi) címűn is megfigyelhetjük.
A piramis (The Pyramid, 1967) három különálló történetet kapcsol össze ugyanazzal az elbeszélővel, és mindháromban az 1920-as évekbeli angol kisváros környezetét használja fel mint a történetek helyszínét. A Skorpióisten (The Scorpion God, 1971) három kisregényt tartalmaz, melyek közül az első egy történelem előtti afrikai vadász-gyűjtögető hordában játszódik, a második az ókori egyiptomi udvarban, a harmadik pedig egy római uralkodónál; az utóbbi az 1958-ban íródott A rézpillangó (The Brass Butterfly) című dráma átdolgozása.

A Legyek Ura
A regény egy csapat fiúról szól, akik felnőtt nélkül maradnak egy lakatlan szigeten. A könyv címe az ördög jelentésű héber Belzebub szó szerinti fordítása. A Legyek Ura részben válaszként íródott R. M. Ballantyne 'A korallsziget' (The Coral Island) című művére, amelyben három brit fiú hajótörést szenved a szigeten. Jack, Ralph és Peterkin neve Golding írásában is megjelenik, utóbbi Simon formában. Ballantyne művében a fiúk minden gondon felülkerekedve hősként viselkednek, ahogy az a 'Birodalom' gyermekeitől elvárt. Golding regényében a szerző egy másik lehetséges valóságot ábrázol; azt próbálja elénk tárni, hogyan viselkednének valójában egy lakatlan szigeten partot érő fiúk.
Golding Ralph és Jack karakterei két, egymástól nagyon különböző politikai gondolat megjelenítői; míg Ralph a demokráciát képviseli, addig Jack a diktatúrát vagy az anarchiát.
A fiúkat a végén egy brit tengerésztiszt menti meg, akinek fogalma nincs, miféle barbár, veszélyes játékot szakított meg a parton való megjelenésével. Azt hiszi, hogy a fiúk háborúsdit játszanak, és ártatlanul megkérdezi: "Ki itt a főnök?" Ralph gyorsabb a válasszal, mint Jack, és ezt mondja: "Én." Válaszában benne van a remény, hogy a civilizáció még tartja a helyét a barbarizmussal szemben. Ironikus módon a hajó, amivel a tiszt érkezik, felfogható a mentés szimbólumának, de ugyanakkor a háborús gyilkolásnak is: része annak a hadiflottának, amely éppen az ellenséget vette célba.
Életfilozófiája, stílusa
A modern világ torzulásának okait keresi: legtöbb művében az ember természetében, az eredendő gonoszságban véli megtalálni az okot. Vallásossága pesszimista; nem merül fel a megváltás optimista lehetősége, mégis megható őszinteséggel, mély humanizmussal ábrázolja a hihető külső világot, a szereplők lelki motivációit. Regényeinek szimbolikája, mesterien szerkesztett belső monológjai magával ragadják az olvasót.

Főbb művei
Versek (1934)
A Legyek Ura (Lord of the Flies, 1954)
Az utódok (The Inheritors, 1955)
Ripacs Martin (Pincher Martin, 1956)
A rézpillangó (The Brass Butterfly, 1958)
A vétkes visszanéz (Free Fall, 1959)
A torony (The Spire, 1964)
The Hot Gates (1965)
A piramis (The Pyramid, 1967)
The Scorpion God (1971)
Látható sötétség (Darkness Visible, 1979)
A Moving Target (1982)
Papíremberek (The Paper Men, 1984)
An Egyptian Journal (1985)
To the Ends of the Earth Tengeri trilógia:
Beavatás (Rites of Passage, 1980)
Szélcsend (Close Quarters, 1987)
Zsarátnok (Fire Down Below, 1989)
Kígyónyelv (The Double Tongue, 2008)

Díjak
Irodalmi Nobel-díj (1983)

William Golding Magyarországon
Jeles magyar írók és műfordítók tették közzé magyar nyelven Golding műveit, köztük A legyek ura című világhíres regényt Déry Tibor fordította. Golding számos művét ültette át magyarra Göncz Árpád, például: Az utódok; A torony; A piramis; Beavatás; A vétkes visszanéz Báti László fordítása.

(Forrás: wikipedia.hu)

2016. szeptember 18., vasárnap

Durica Katarina: Szlovákul szeretni




Hol ​​az otthon? Ahol a legjobb. Ahol a mobiltöltőd tartod. Ahol automatikusan csatlakozik a wifihez a net. Ahol a szomszéd visszaköszön. Ahová kora tavasszal elteszed a télikabátod. Ahol a januári árleszállításkor vásárolt karácsonyi díszeket tárolod a következő karácsonyig. Ahol jó az illat. Ahol a postaládán ott a neved. Ahol, ha eltéved valaki, útba tudod igazítani
Durica Katarina regénye fordulatos időutazás, amelyből megtudhatjuk, milyen volt szlovákiai magyarnak lenni a 80-as években, majd felnőtt fejjel szembesülni a gyermekkor elhallgatott titkaival. Milyen előítéletek működnek ma is, és van-e feloldozás a múlt bűneire? Életképes lehet-e egy képzeletbeli és valós határokon átívelő szerelem?
Petra egy bécsi galéria megbízásából Tanzániába utazik, hogy potom pénzért kézműves dísztárgyakat vásároljon. A déli kontinensen egy európai kalandorok által lakott hostel fogadja, ahol új barátokra tesz szert, de az önfeledt pillanatokra súlyos bűntény árnyéka vetül
Sali a ruandai mészárlások elől menekülve jut el Belgiumba, majd az USA-ba, de lelki sebeire sehol sem talál gyógyírt. Petra az a nő, aki mellett végre igazán önmaga tud lenni, de vajon a szerelmük kibírja-e a megpróbáltatásokat?
Paul feladja jól jövedelmező irodai állását, mert kiölte belőle a szenvedélyt. Szabadon szeretne élni, kötöttségek nélkül. Dar es Salaamba utazik, hogy körbebiciklizze a Kilimandzsárót. Itt találkozik Petrával és Salival, akik szintén a boldogságot keresik
Mindeközben Károly, a csallóközi magyar emigráns akiből a hetvenes években Karol lett Pozsonyban, majd Charles Ausztráliában utolsó óráiban eléri, hogy újra együtt legyen a család.
A történet elején Petra, a szlovák lány Tanzániába utazik műkincseket vásárolni egy galéria számára, azonban ez csak egy nagy utazás kezdete és a történetet alapozza meg, ennél sokkal több rejlik benne, mely igazán olvasás közben fog kiteljesedni.


Nagyon szerettem ezt a titokzatos Afrikai életmódot és tájat, úgy ahogy az írónő leírta. Számomra Afrika maga a csoda, rejtély és valami megfoghatatlan lazaság, melyre a könyvből áradó afrikai életérzés csak rásegítette.


Petra szemével maga Afrika a nagybetűs Kaland, melyre egy lány, aki nem függ senkitől és semmitől önszántából vállalkozik. Mit vállalkozik? Egyenesen beröppen a fekete kontinens legmélyére és megállja a helyét, a félelmeit legyőzve igyekszik a saját maga számára kijelölt úton haladni. A szereli szál, ami Petra és Sali között bontakozik ki Afrikában csak hab a tortán. Igazán érzelmes és szerelmes pillanatoknak lehetünk tanúi.


Úgy éreztem, hogy Petra akár valós személy is lehetne, igazi 21. századi független nő, aki nem feltétlen az anyaságot és az irodához köthető munkát tekinti az élete értelmének, hanem nem fél belevágni élete kalandjába és ezáltal megvalósítva az álmait. Ez számomra nagyon pozitívan hatott, végre egy karakter, aki nem félt kiteljesedni és ezt nem is szégyelli, emellett érezni lehetett, hogy jól érzi magát a bőrében.



Nagyon szerettem a kultúrák találkozását és a művészetet becsempészve igazán érdekes volt megismerni egy műkincsek beszerzésére szakosodott iparág szereplőit. Ezen a vonalon sikerült egy bűnügyi szálat is beleírni a történetbe, ami szerintem pont jókor érkezett, mert feldobta a történetet és valahogy csatlakoztatta az Európa és Afrika között futó szálakat, melynek továbbra is Petra maradt a főszereplője.


Nagyon sok etnikai kérdést is felvetődik feszegetve a rasszizmus témakörét is a jelenben és a múltban egyaránt. Mindezt olyan formában tárja az olvasó elé, hogy engem is elgondolkodtatott és megérintett a téma.


Itt rá is térnék a múltbeli szálra, mivel Petra emlékein át megismerjük a Csehszlovák régió küzdelmét az 1980-as években, amely annak ellenére, hogy magyarként Magyarországon éltem az 1980-as években, mégis oly közeli volt és sok emlék visszatért olvasás közben, amit gyerekkoromban megéltem és átéltem itthon. Emellett számos olyan plusz információval gazdagodtam, amely számomra sem volt evidens, de valóban megtörtént a szlovákiai magyarokkal.







Szerintem ez egy olyan regény, amelyet érdemes elolvasni akkor is ha egzotikus tájakra vágyunk és akkor is, ha a történelem egy szeletéből szeretnénk egy kis harapást. Akik megélték az 1980-as éveket azok számára emlékeket és érzéseket fog előcsalogatni a könyv, talán olyanokat is, melyeket már rég a tudatunk elzárt részén tárolunk. A fiatalabb generációnak pedig számos olyan történelmi érdekességet tartogat majd, amit érdemes megismerni, hiszen itt élünk a szomszédaink mellett, akikről mi magunk sem tudunk sok olyan tényt, amit ez a regény feltár.


A fekete kontinens egy kis sötét történelmi darabkáját is megismerjük, melyről talán eddig csak elvétve, vagy éppen egyáltalán nem is hallottunk. Az Afrikáról becsempészett történelmi adalékot is nagyon érdekesnek és szívbemarkolónak találtam, elszorult néha a torkom is.


A történelmi részektől pedig nem szabad megijedni, hiszen igazán olvasmányos formában tárul fel, belengi a könyvet, mint egy finom pókháló.


Akik félnek attól, hogy az írónő pusztán történelmi keretek között mozog, azokat megnyugtatom, hogy nem fognak ők sem csalódni, sőt rengeteg kellemes élmény vár rájuk is. A romantikus szál nem mindennapi és a végkifejlet is igazán formabontóra sikeredett, emellett pedig lesz még izgalom, mind Afrikában, mind pedig Európánba, hiszen Petra egy percet sem unatkozik és ezáltal mi olvasók is szárnyalunk a kontinensek között időben és térben egyaránt.

Az írónő oldala

2016. szeptember 17., szombat

Gyereksarok 200.


A mai nappal eljött az a pillanat, amikor a 200. bejegyzését ünnepelhetjük az egyik legnépszerűbb és legrégebb óta működő rendszeres rovatunknak, a Gyereksaroknak. :o)
E jeles nap alkalmából a megszokottaktól eltérően, most nem  könyvajánlóval jövünk, hanem ebben a bejegyzésben egymást faggattuk a gyermekirodalom műfajával kapcsolatban.

Törpilla kérdése: Saját értelmezésed szerint hogyan írnád le pár szóval a gyermekirodalmat mint műfajt?
Molyolda válasza: Olyan műveket sorolok ide, mely a gyermekek, azaz a legkisebbek számára is közérthetően, informatívan és szórakoztatóan közvetíti az irodalmat.

Molyolda kérdése: Aktuálisnak tartod még a Kincskereső kisködmönt és a Pál utcai fiúkat, mint kötelező olvasmányt, vagy a mai kor gyermekének mást ajánlanál a műfajon belül?
Niki válasza: Véleményem szerint frissíteni kellene a kötelező olvasmányok listáját és figyelembe kellene venni azt is, hogy az adott korosztály ténylegesen olyan kötelező olvasmányt kapjon, mely neki való. Szerintem a jelenlegi kötelező olvasmányok között van jó pár olyan, ami nem az adott általános iskolai osztálynak való, nem értik meg, nem tudják átérezni és pont emiatt kelt bennük negatív véleményt. Ezzel pedig az olvasást se szerettetik meg a nebulókkal.

Niki kérdése: A mai gyermekirodalmat író szerzők közül ki a kedvenced?
Koalány válasza: Nehéz csupán egy kedvencet kiemelni, lévén elég sok mai gyermek- és ifjúsági könyv van a piacon. Így most egy magyar és egy külföldi írót neveznék meg. Magyarok közül Berg Juditot és a Rumini könyveket, külföldiek közül pedig Mary Pope Osborne-t és a Csodakunyhó sorozatot.

Koalány kérdése: Melyik az a gyermek- vagy ifjúsági könyv, amelyet szerinted minden gyereknek el kellene olvasnia? Miért?
Adri válasza: Ifjúságiban mindenképpen Harry Pottert mondanám kötelezőnek. Gyermek könyvből lányos könyv jut eszembe rögtön a Elisabetta Gnone: Fairy Oak .

Adri kérdése: Melyik gyermekkönyv volt az, ami megalapozta az olvasás szeretetét nálad?
Törpilla válasza: Erich Kästner: A két Lotti  című általam örök klasszikusnak mondott könyv alapozta meg nálam a könyvek szeretetét.
Az író 1949-ben írta ezt az ifjúsági regényt. A két Lotti eleinte botrányosnak tűnt, mivel abban az időben aligha lehetett beszédtéma házastársak elválása. Magyarországon is az egyik legsikeresebb szerző, műveit ismerik és szeretik a gyerekek. A szerző számos díjban részesült, 1951-ben A két Lotti forgatókönyvével elnyerte a legjobb forgatókönyv díját. (Forrás: http://sulihalo.hu/)
A könyv azóta több sikeres filmnek lett az alapja, pl. az 1998-as Apád-anyád idejöjjön! c. filmnek.

2016. szeptember 16., péntek

Danielle Steel: Egy tökéletes élet

Kiadó: MAECENAS KÖNYVKIADÓ KFT.
Oldalak száma:336
Borító: KARTONÁLT
Súly:232 gr
ISBN:9789632032733
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve:2015
Fordító: F. Nagy Piroska

Az okos, energikus és egzotikus szépségű Blaise McCarthy a tévés hírműsorok világszerte ismert, ikonikus alakja. Szakmájának szerelmese, a közönség szemében ő a tökéletes tévésztár, akinek az élete is maga a tökély.
Pedig ez koránt sincs így. Blaise tizenéves lánya, Salima, cukorbetegsége miatt kisgyerekként megvakult, és azóta egy bentlakásos iskolában él, ahol megkap minden segítséget. Ám az iskolát egy tragikus haláleset miatt átmenetileg be kell zárni, ezért Blaise kénytelen hazavinni a lányát New York-i otthonukba.
Velük tart az intézmény kiváló tanára, Simon Ward is, hogy Blaise távollétében felügyelje Salimát. A határozott nevelési elveket valló Simon önállóságra tanítja a lányt, és ablakot nyit számára a világra. A kezdetben kényszerű együttélés során mindhármójuk élete gyökeresen megváltozik: Salima hirtelen felnő, anya és lánya közelebb kerülnek egymáshoz, mint azt valaha is remélték, Simon és Blaise pedig egymásba szeret.
Ám amikor a tévécsatorna egy szexis és ambiciózus huszonéves lányt szerződtet azzal a nem titkolt szándékkal, hogy Blaise utódja legyen, Simont pedig hazahívja régi szerelme, Blaise tökéletesnek hitt élete egyszeriben összeomlik.

◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦◦

Férfiak, nők, idősek, fiatalok egyaránt olvassák 47 országban 28 nyelven.
Sokak szerint az írónő rég kiírta magát, az utóbbi 3-4 évben megjelent regényeiben már nem tud semmi újat mondani.
Közel 30 regénye van már meg nekem, és akadt 1-2 kötet, ami nagy hatással volt rám.

E könyvön már érződik az írónő kicsit modernebb, újszerűbb stílusa, de a régiekre jellemző hangulat itt is érződött.
 A könyv története hétköznapi, bármikor megeshet bárkivel. Személy szerint én szeretek olyan könyveket olvasni, amiben olyan dologról írnak, ami a mai világban gyakran megtörténik.
A könyv témája az, hogy a külsőleg tökéletesnek vélt élet milyen hétköznapi dolgokkal jár. Danielle Steel ebben a regényében arról olvashatunk, hogy amikor egy közismert nő egyedül neveli a vak gyermekét és feltűnik egy kiváló, fiatal tanára, akivel az anyuka közelebb kerül.
A könyv megával ragadó, mély mondanivalóval és érzelmekkel.
A tökéletes élet relatív. Mindenkinek más jelent. Senki sem egyforma, mindenkinek saját, egyéni céljai vannak.  Ha te jól érzed magad a bőrödben úgy, ahogy vagy, akkor ez egy sikeres élet. Szerintem mindenkinek az a természetes és jó, amit ő úgy gondol, hogy az jó neki. Nem lehet meghatározni a tökéletes életet. Nem egyformák az igényeink.

Az, hogy a könyvben szereplők élete hogyan alakul tovább a fiatal férfi felbukkanása után, a könyv végére kiderül! :-)

Kellemes hétvégi olvasmány Danielle Steel kedvelőknek!