Könyvfalók

2011. március 30., szerda

Csehov: Három nővér

Csehov: Három nővér című művét sokan unalmasnak találják, hiszen sok cselekmény, valljuk be, nincs benne, és a szereplőket is elsősorban a búskomorság, az elvágyódás, jobb élet utána vágy (Moszkva) és az unatkozós-szenvedés jellemzi. A keserűség mellett azért van benne egy kis fanyar humor is, legalábbis a legújabb színi feldolgozásban.

A darab jelenleg a Nemzeti Színházban tekinthető meg Andrej Serbant rendezésében, Udvaros Dorottya (Olga) és Schell Judit (Mása) főszerepében - Irina szerepét Péterfy Bori helyett (aki jelenleg babát vár) Ónodi Eszter játssza. Kiemelném még a Natasát alakító Mészáros Piroskát, az ő jelleme viszi a legtöbb humort a műbe.

A darab hosszú, három és fél óra és csupán egyetlen szünet van benne.

A rendezés modernsége sem zavaró, az utolsó szín mondjuk elég szürke, ami jól ábrázolja a történet kicsengését.

A darabot a Művész Színház mutatta be először 1901. január 31-én Moszkvában, majd február 28-án a fővárosban, Szentpéterváron. Ugyancsak februárban a Russzkaja Miszl című folyóirat közölte először nyomtatásban, és még az író életében olasz, német és cseh nyelvre lefordították. Magyarországi ősbemutatóját 1922. október 15-én tartották a budapesti Vígszínházban. (Forrás: Wikipedia)

A Nemzeti Színház áprilisban három alkalommal, 5-én, 14-én és 17-én játssza a darabot.

Részletek: a színház honlapján.

Folytatás...

2011. március 28., hétfő

Patricia Briggs: Megszólít a hold

Nixyke 9:00 0 Hozzászólás

"Mercedes Thompson autószerelő Tri-Citiesben, műhelyében lepukkant verdák helyrepofozásával keresi kenyerét, és kedvtelésből Volkswagen Bogarakat ment meg az enyészettől. Időnként kisétál a sivatagba, ruháit egy bokor alá rejti, és átváltozik prérifarkassá, hogy nyulakat meg pockokat kergessen. Mercy ugyanis „járó” – az Észak-Amerikai kontinens ősi természetfeletti népeinek leszármazottja, akit vérfarkasok neveltek fel. Amikor Mercy egy fiatal vérfarkas tetemébe botlik házának ajtaja előtt, valamint a szomszédjában lakó alfahímet is kis híján megölik, lányát pedig elrabolják, nevelőapjához, valamint fiatalkori szerelméhez fordul segítségért. Vérfarkasok, vámpírok, boszorkányok és egyéb mágikus lények között vezet Mercy útja ebben a fantasztikus regényben, amely nem mentes sem haláltól, sem szerelemtől."

Több, különböző véleményt olvastam erről a kötetről.

Nem volt rossz a történet, de valahogy némely karakter jellemét kiforratlannak találtam. Olyan érzésem volt, mintha nem is ismerném őket, pedig "zajlik az élet" náluk is. Ennek ellenére kedvelhetőek a szereplők. Mostanában egyre több fantasy könyvet olvasok, de ebben a könyvben volt csak a nőnek természetfeletti, átváltozós képessége. Sok, mostanában felkapott fantasy könyvekben a vámpírok a főszereplők. Ennek a könyvnek adok egy jó pontot, mert itt a főszereplők a vérfarkasok és a vámpíroknak csak mellékszerep jutott. A történet gördülékeny, könnyen lehet olvasni.

Ezután a könyv után szeretném majd elolvasni a sorozata többi részét is. A sorozat jelenleg 5 részes, a 6. rész angolul most márciusban fog megjelenni.

Patricia Briggs: Megszólít a hold

A magyar fordítás az alábbi angol kiadás alapján készült: Patricia Briggs: Moon Callad (2006)

Fordította: Farkas Veronika

ISBN: 9 786155 049057

Magyarul kiadta: Agave Könyvek Kiadó, 2011-ben

Ár: 2880 Ft

Oldalszám: 265

Folytatás...

# fantasy

2011. március 27., vasárnap

Skandináv irodalom

Nixyke 9:00 0 Hozzászólás

Skandinávia irodalma alatt a Skandináv országok nyelvein írt irodalmakat értjük. Skandináv országnak számít Dánia, Finnország, Izland, Norvégia (beleértve Salbardot is), Svédország (Åland-al együtt), Feröer és a Dániához tartozó Grönland. Ezen országok és területek többsége az északi germán nyelveket beszéli. Annak ellenére, hogy Finnország nyelve finnugor nyelv, tehát nem tartozik a germán nyelvek csoportjába, a finn történelem és irodalom szorosan összekapcsolódik a svédekkel és a norvégokkal. Meg kell említeni a legészakibb területeken élő számikat is, akik szintén nem germán nyelvűnek számítanak.

Ezek a népek összesen rendkívül jelentős irodalommal szolgálnak. Henrik Ibsen, norvég drámaíró segített talán leginkább öregbíteni a skandináv irodalom hírnevét, főleg a modern realista drámán belül, Európa országaiban. Irodalmi Nobel-díjat kapott Selma Lagerlöf, Verner von Heidenstam, Karl Adolph Gjellerup, Henrik Pontoppidan, Knut Hamsun, Sigrid Undset, Erik Axel Karlfeldt, Frans Eemil Sillanpää, Johannes Vilhelm Jensen, Pär Lagerkvist, Halldór Laxness, Nelly Sachs, Eyvind Johnson és Harry Martinson.

Középkori skandináv irodalom

A középkori Skandinávia először egységes óészaki majd ó-norvég nyelvű volt. A térség legrégebbi írásos emlékei a rúnaírások, melyeket többnyire hatalmas állókövekbe véstek. Ezek közül néhány tesz említést a norvég mitológiára és találhatunk közöttük apróbb alliteratív verseket is. A legismertebb példa a Rök runakő (800 körül), mely a nagy népvándorlások időszakából való. Az Edda-énekek közül a legrégebbiekről úgy tartják, hogy valamikor a 9. század környékén keletkezhettek. Ezeket azonban csak a 13. században jegyezték le először. Az énekek Skandinávia mítikus és hősies legendáiról szólnak. A skandináv költészet leginkább későbbi korokból maradt. Skandinávia a 10. században, a kereszténység terjedésekor lépett kapcsolatba Európai írásossággal.

Dán irodalom

A legkorábbi fennmaradt írásos emlékek Dániában a Skandináviában elterjedt rúnaírással készült feliratok mindenféle hatalmas állókövekbe vésve. Ezek közül néhány rövid, alliterációs verseket tartalmaz. A 10. század környékén elterjedő kereszténység hozta el Dániába az európai írásosságot, beleértve a latin ábécét és a latin nyelvet. Számottevő irodalmi műre egészen a 12. századig kellett várni, Saxo Grammaticus Gesta Danorum című ambiciózus történelmi művéig. A 16. századi reformáció jelentette a dán irodalom számára a megújulást. A 17. században felélénkült a skandináv hagyományok iránti érdeklődés.

Feröer irodalma

A 13. századi Feröeriek sagája (Færeyinga saga), melyet izlandi nyelven írtak, a feröeri emberek keresztény hitre való áttérését meséli el. Ez a szigetek korai történetének bemutatása, azonban kétséges, hogy történelmileg ezek hitelesek lennének. Feröer irodalma hagyományos értelemben csak az elmúlt 100-200 évben alakult ki. Ez főleg az ország elszigeteltségéből fakad, valamint abból, hogy a feröeri nyelv írásos formája nem létezett 1890-ig, illetve nem lett egységesítve ez előtt.

Finn irodalom

A Finn irodalom magában hordozza Finnország viszontagságos történelmének egyértelmű jeleit. Magyarországhoz hasonlóan, itt is hosszú ideig a kormány és az ország irányítóinak nyelve nem egyezett meg az ország lakosságának többségével, azaz a finnel. A legjelentősebb művek többsége a finn öntudat megszerzése és megtartása köré fonódott. Mivel az írott finn nyelv viszonylag új keletű, ezért számottevő irodalommal nem rendelkezik a középkorból vagy annál korábbról. A középkor óta a finn nyelv népköltészetben rendkívül gazdaggá vált. Kétség kívül a leghíresebb népköltészeti gyűjtemény a Kalevala, melyet a finnek nemzeti eposzaként emlegetnek. A Finn nyelv hivatalossá válása után is a jelentős maradt Finnországban a svéd nyelv használata, így a svéd nyelvű irodalom is.

Izlandi irodalom

Az izlandi saga (Izlandi nyelven: Íslendingasögur), melyek közül sokat családi sagaként ismernek, prózai formában szájhagyományosan őrzött, a 12. századtól kezdve pergamenre írt elbeszélés, amelyet helyenként verses betétek szakítanak meg. A saga műfaja az izlandi irodalomban volt elterjedt a 9-14. században. A saga skandináv szó, jelentése "történet" (az izlandi nyelvben "történelem" is). A késő középkorban a rimur epikus mű vált a legnépszerűbb költői kifejező formává. A reformáció utáni jelentősebb izlandi szerzők közé számít Hallgrímur Pétursson, Jónas Hallgrímsson, Gunnar Gunnarsson és Halldór Laxness.

Norvég irodalom

A 14-19. századig tartó időszak sötét kornak számít a norvég irodalomban, annak ellenére, hogy olyan norvég születésű szerzők munkálkodtak, mint Peder Claussøn Friis vagy Ludvig Holberg. A nacionalizmus és a nemzeti függetlenségért vívott harc eredményeképpen a 19. század elején új korszak köszöntött be a norvégok nemzeti irodalmába. Henrik Wergeland drámaíró volt a kor egyik legjelentősebb szerzője, míg később Henrik Ibsen művei már a nyugati irodalmakra is hatalmas befolyással bírt. A 20. században meg kell említeni két Irodalmi Nobel-díjas írójukat, Knut Hamsunt és Sigrid Undset-et.

Svéd irodalom

A Svéd irodalom mindig élénk és aktív. Az országok Irodalmi Nobel-díjasokat felvonultató listáján, persze nem nagy meglepetésre, Svédország a harmadik. A híres svéd írók közé tartozik Astrid Lindgren, Selma Lagerlöf, Liza Marklund, August Strindberg stb. Lindgren műveiből 21 játékfilm készült. A „Harisnyás Pippiből” csak Svédországban 7 millió példány kelt el, róla elnevezett díj is létezik és iskolák tucatjai viselik a nevét.Lagerlöf világszerte nemzedékről nemzedékre a legnépszerűbb szerzők egyike. Feledhetetlen nőalakját, Gösta Berlinget filmen Greta Garbo alakította. Meseregényét, a "Nils Holgerson csodálatos utazásá"-t csak magyarul húsznál több kiadásban olvasták és olvassák a gyerekek, felnőttek és öregek. Strindberg Kilenckötetnyi önéletrajza, az “Egy lélek fejlodése", szinte gyűjteménye a világnézeteknek, a stílusoknak, az egymásnak ellentmondó véleményeknek.

Elismerések

Nemzetközi díjak

Irodalmi Nobel-díj Irodalmi Nobel-díjat számos skandináv szerző kapott.

Regionális díjak

Az Északi Tanács Irodalmi Díja Az Északi Tanács Irodalmi Díja egy irodalmi díj, melyet az északi népek irodalmi döntőbizottsága ítél oda egy olyan műnek (regény, dráma, verses kötet, novella vagy esszé), melyet a skandináv országok valamelyik nyelvén írtak. A tíz főből álló bizottságot az Északi Tanács jelöli ki: • két dán, • két finn (1 finn nyelvű és 1 svéd nyelvű) • két izlandi, • két norvég és • két svéd szakembert.

Irodalmi díjak

Finnország • Finlandia-díj

Norvégia • Norvég Kritikusok Irodalmi díja • Halldis Moren Vesaas-díj • NBU-díj • A Norvég Akadémia Díja Thorleif Dahl emlékére

Svédország • Selma Lagerlöf Irodalmi Díj • Svenska Dagbladet Irodalmi Díj • August-díj • Sveriges rádióhallgatók irodalmi díja • Samfundet De Nio díj (A bejegyzés megírásában segítségemre volt a Wikipédia.)

Folytatás...

# Tudni jó

2011. március 25., péntek

Skandináv krimik

Niki 8:11 0 Hozzászólás

Az utóbbi időben nagy népszerűségnek örvendenek az olvasók körében a skandináv krimik.
Igazán nehéz megfogalmazni, hogy miben is rejlik a különlegességük. Körülveszi a történetet egyfajta skandináv hidegség és a lélektani ábrázolás is nagyobb szerepet kap tán, mint más hasonló témájú könyvekben.
Koalánytól olvashattátok a régebbi bejegyzések között a Millenium trilógia véleményezését (itt, itt és itt), továbbá Szerdán az új mozifilmre is felhívta a figyelmeteket. Igaz, a trilógia nem a skandináv krimik kategóriájába tartozik, de nagy sikere lett, ezért nem lehet kihagyni az említését. Én Hétfőn számoltam be nektek Karin Alvtegen Árulás c. regényéről, ami kimondottan inkább lélektani dráma, mint krimi és régebben írtam Camilla Lackberg Jéghercegnőjéről is.
De akkor nézzük, hogy milyen skandináv krimiket olvashattok az Animus Kiadó gondozásában. Íme:

Karin Alvtegen: Árulás

Eva régóta sejti, hogy férje megcsalja. Egy nap egy ártatlan megjegyzésből rájön, hogy a csábító nem más, mint fiuk óvónője. Fájdalmában és dühében kegyetlen bosszút forral a nő ellen, és egy elhamarkodott kalandba is belebonyolódik, ami azonban végzetes veszélyeket rejt. A hétköznapi szerelmi háromszögnek induló történet, pokoli eseményekbe torkollik. A regény főszereplői a boldogságot hajszolják, ám életük lidércnyomássá válik. Minden, de minden más irányba fordul, mint ahogy tervezték. Ki kit árult el? Ki az áldozat? Lélektani dráma és krimi egy regényben a legtekintélyesebb skandináv krimi díj, az Üvegkulcs nyertesétől.

Matti Rönkä: A határjáró

Ez a sajátos világú krimi napjaink Helsinkijében játszódik, ahol az alvilágot a szovjet utódállamokból érkező bűnözők uralják. Nem piti alakok, legális fedőtevékenység mögé bújva folytatják üzelmeiket. Az egyik keresztapa egy Oroszországból áttelepült finn származású férfi, Viktor Kärppä kisebb-nagyobb szolgálatait is igénybe veszi. Ártalmatlannak tűnő ügyek ezek, de a rendőrség figyelmét nem kerülik el. Kärppä, aki magándetektívként dolgozik, nem csak kényelmetlen üzletfeleitől, de a múltjától is szeretne elszakadni, amire igencsak jó oka van. Ebbeli fáradozását egyáltalán nem segíti elő, amikor egy férfi eltűnt feleségének felkutatásával bízza meg.

Jo Nesbo: Vörösbegy
Harry Hole nyomozó egy ritka ügyletről szerez tudomást: valaki egy különleges, nagy hatóerejű, Märklin márkájú puskát rendelt. Mind kiderül, a megrendelő egy nyolcvanhoz közeledő férfi, aki a második világháború idején a németek mellett harcolt a keleti fronton. Gyilkosság, bosszú, árulás… Aggastyán korú nemzetiszocialisták és fiatal neonácik… A második világháború keleti frontja és a modern Oslo… Egykori frontharcos átvágott torokkal…Több, időben és térben egymástól messze eső történés vezeti el a sokszor önmaga gyengeségeivel is megküzdeni kénytelen nyomozót egy vakmerő merényletet tervezőjének leleplezéséhez. Csak Norvégiában több, mint 100.000 példányban kelt el!

Jo Nesbø: Nemeszisz
A biztonsági kamera rögzíti a bankba belépő alakot, aki a pénztároshoz siet, s azonnal pisztolyt szegez rá. A nő huszonöt másodpercet kap, hogy átadja a pénzt. Időben át is adja, ám támadója hidegvérrel lelövi. A Vörösbegy című regényből már ismert Harry Hole nyomozó kapja meg az ügyet, amelyhez azonban váratlanul egy másik is társul. Miközben barátnője Moszkvában tartózkodik, Harry összejön egy régi szerelmével. Nála vacsorázik, ám reggel már a saját lakásában ébred, s az eltelt húsz órából semmire nem emlékszik. Ez pedig több, mint kellemetlen, mivel a nőt ugyanazon a reggelen agyonlőve találják az ágyában. A kíméletlen erőszakkal végrehajtott bankrablások folytatódnak, Harry pedig fenyegető e-maileket kap. Valaki gyilkost akar kreálni belőle… Minden benne van, ami egy krimitől elvárható: hamis nyomok, váratlan fordulatok, összetett cselekmény. Mindannyiszor, amikor már úgy hiszed nyomon vagy, Nesbø, a norvég krimikirály gondoskodik valami váratlanról. - Amazon.co.uk

Jo Nesbo: Boszorkányszög
Oslo hőségtől szenved, s a városi rendőrségnél, aki csak teheti, szabadságon van. Amikor egy fiatal nőt meggyilkolnak a lakásán, Tom Waaler, a mintarendőr, az osztályvezetői poszt várományosa mellé a testület fenegyerekét, a különc Harry Holét rendelik ki. A régi ellenségek számára egy egyszerű ügyben sem volna zökkenőmentes az együttműködés, ám mint kiderül, ez az eset bonyolultabb, mint gondolták. A holttest egyik ujját levágták, s szemhéja alatt egy vörös gyémántot találnak. Az újabb gyilkosságok nem hagynak kétséget afelől, hogy sorozatgyilkost keresnek. De hogy mi lehet az indíték, arra hiába keresik a választ.

Jo Nesbo: A megváltó
Egy héttel karácsony előtt, Oslo legforgalmasabb bevásárlóutcáján agyonlövik a norvég Üdvhadsereg egyik munkatársát. Az eset előtt mindenki értetlenül áll. A nyomozást vezető Harry Holénak és csapatának szinte semmi kiindulópontja nincs: sem használható bűnjel, sem indíték, de még egy valamirevaló személyleírás sem. Mindössze annyit tudnak meg, hogy a tettes piros kendőt viselt a nyakán. Megindul hát a hajsza az ismeretlen, hidegvérű gyilkos után, aki közben tovább vadászik a norvég főváros fagyos utcáin, mert még nem végzett a feladatával…

Camilla Läckberg: Jéghercegnő
A fiatal nő a kádban feküdt. Körülötte a vízen jéghártya csillogott. Csuklói felvágva, a kövezeten vérfoltok. Így találnak rá a holtan is gyönyörű Alexre, akiről csakhamar kiderül, hogy nem magával végzett, hanem gyilkosság áldozata lett. Vajon kinek lehetett útjában ez a kiskorától fogva különösen viselkedő, visszahúzódó nő, akit férfiak és nők egyaránt csodálattal vettek körül? Arra lehet számítani, hogy hamar meglesz a tettes, hiszen a színhely egy tengerparti kisváros, ahol mindenki mindenkit ismer. Vagy csak úgy tűnik… Patriknak, a rendőrtisztnek és Ericának, az írónőnek azzal kell szembesülnie, hogy fogalmuk sem volt, kikkel élnek együtt, milyen titkokat rejtegetnek a takaros házak, s hogy ki volt valójában az áldozat, akit pedig gyerekkoruktól ismerni véltek.

Camilla Läckberg: A Prédikátor
A skandináv krimi királynőjének, Camilla Läckbergnek második magyarul megjelenő kötete. A helyszín ezúttal is Fjällbacka, ez a szép fekvésű, csendes városka, ahol húsz évvel ezelőtt nyomtalanul eltűnt két fiatal lány. Véletlen-e csupán, hogy csontjaik most épp azon a helyen kerülnek elő, ahol egy játszadozó kisfiú egy nő ruhátlan holttestére bukkan? Az eset mélyen megrázza a városka lakóit. Patrik Hedström nyomozó figyelmének középpontjába egy különös család kerül. A Hultok között összeférhetetlen alakok, vallási fanatikusok de bűnözők is akadnak. A gyanúsítottak listája hosszú, ám az idő kevés. Vajon melyik sötét családi titok vezet el a tetteshez…?

Liza Marklund: Studio 69
Annika telefonügyeletes egy stockholmi bulvárlapnál. Egy napon valaki véletlenül bejelenti, hogy egy ruhátlan halott lány fekszik egy parkban meghúzódó, régi zsidó temetőben. Annikát is kiküldik a helyszínre. Tudósításával kivívja főnöke elismerését, egyben felébreszti idősebb kollégái féltékenységét. Az első gyanúsított az áldozat barátja, ám idővel képbe kerül egy miniszter is, aki a park közelében tart fenn titkos lakást. S ahogy Annika is nyomozni kezd, kiderül, hogy a kormány e magas rangú tagja egy dologban biztosan sáros; egy, az egész pártjára nézve rendkívül kínos, korábban eltűntnek hitt archívum nyilvánosságra kerülését akarja megakadályozni. Annika mint vérbeli bulvárújságíró az áldozat egykori munkahelyére, egy sztriptízbárba is beépül a nyomozás kedvéért, miközben a szerkesztőségben folytonosan küzdenie kell az őt gáncsolni próbáló kollégákkal, és barátjával, Svennel való kapcsolata is egyre félelmetesebb irányt vesz…

Hakan Nesser: A gonosz arcai
A vonzó tanárnőt férje holtan találja a fürdőkádban. A férj az éjszakát tök részegen végigaludta, nem emlékszik semmire. Alibije nincs, minden bizonyíték ellene szól, elítélik. Nem sokkal később mégiscsak feldereng félálmában egy emlék arról az éjszakáról. Másnap levelet ír, telefonál – további sorsa forog kockán. Ám még azon az éjszakán valaki megfojtja. Van Veeteren rendőrfelügyelő kezdettől fogva gyanította, hogy nem ez a szerencsétlen alak a gyilkos, s ő híres arról, hogy megérzései szinte mindig nyomra vezetnek… A Svéd Krimiíró Szövetség díjnyertese

Hakan Nesser: A Borkmann-elv
Álmos, tengerparti városka, valahol Nyugat-Európában. Itt leli halálát baltacsapásoktól egy gazdag ingatlanvállalkozó és egy sokat megélt drog dealer. Van Veeteren főfelügyelő, aki a közelben pergeti nyaralása unalmas napjait, a helyi hatóságok segítségére siet, ennek ellenére nem jutnak egyről a kettőre. Hamarosan újabb holttestre bukkannak, de a korábbi gyilkosságok felé egyetlen szál sem vezet. A nyugdíjazás előtt álló helyi rendőrfőnök azonban eltökéli: nem hagyja lezáratlanul ezt az ügyet. Végül egy különleges képességű detektívnő feltűnése mozdítja ki a holtpontról a nyomozást. Úgy fest, neki sikerül megközelítenie az úgynevezett Borkmann-pontot, amikor több adatra, bizonyítékra már nincs szükség, csupán némi logikára… A Svéd Krimiíró Akadémia díjnyertese

Yrsa Sigurđardóttir: Az utolsó rítus
Harald igazi megszállottja a boszorkányüldözések történetének. Németországból Izlandra megy tanulni, hogy ismereteit elmélyítse. Ám egy reggelen a diákot megcsonkítva, testén különös jelekkel, holtan találják az egyetem egyik szobájában. A rendőrség zűrös barátai között keresi a tettest, ők ugyanis tagjai egy boszorkánytársaságnak. Közülük egyet le is tartóztatnak. Harald családja azonban úgy érzi, hogy nem az igazi bűnöst fogták el, ezért megbíznak egy ügyvédnőt, hogy nézze át újra a rendelkezésre álló dokumentumokat. Thóra a rendőrség számára is meglepő, új szempontokkal áll elő… Az izlandi krimiirodalom kirobbanó tehetsége 30 nyelven jelent meg!

Arnaldur Indriđason: Hidegzóna
Egy Reykjavík melletti tó földrengés következtében apadni kezd. A jelenséget vizsgáló tudós egy csontvázra bukkan a mederben, amelynek lábához egy orosz gyártmányú rádiókészüléket erősítettek. Az ügyet Erlendur nyomozó és csapata kapja, s ahogy megbolygatják a múltat, emberi tragédiák egész szövevénye bontakozik ki előttük. A szerelemről, barátságról, ifjúkori eszmékről és árulásról szóló sötét, fél évszázados történet mögött pedig ott lapul a hírhedt keletnémet titkosszolgálat, a Stasi…

Arnaldur Indriđason: Távoli hangok
Reykjavík egyik legjobb nevű szállodájának alagsorában összeszurkált holttestre bukkannak. Az áldozat ugyan a szállodában dolgozott, látszólag mégsem ismeri senki. Legalábbis annyira nem, hogy oka lett volna meggyilkolni… Erlendur felügyelőnek az az ötlete támad, hogy a nyomozás idejére beköltözik a szállodába. Mialatt fokozatosan felderíti a meggyilkolt férfi elképesztő múltját és segít igazságot szolgáltatni egy brutálisan bántalmazott kisfiú édesapjának, bepillantást nyer a hotelszakma kulisszái mögé is, ahol bizony akad rejtegetnivaló. Mindeközben pedig azon igyekszik, hogy rendbe tegye saját életét, és lányával való kapcsolatát is…

Arnaldur Indriđason: Vérvonal
Reykjavíki lakásán gyilkosság áldozata lesz egy idős férfi. Erlendur, a nyomozó különös üzenetet talál a holttesten, s egy fiók mélyéről előkerülő, elmosódott fotó is gyanús a számára. Erlendurnak nem sokat kell kutakodnia a halott férfi múltjában, hogy kiderüljön: negyven évvel ezelőtt valaki feljelentette nemi erőszakért. De van-e valami köze ennek a régi, nem bizonyított ügynek ahhoz, hogy betörték a koponyáját? Hiszen egy, az idős ember által esetleg tetten ért besurranó tolvaj is lehetett a gyilkos. Erlendurnek régi, fájó sebeket kell feltépnie a válaszért, miközben magánéletében is épp elég az elrendeznivaló. A legjobb skandináv krimi – 2002

Arnaldur Indriđason: Kihantolt bűnök
Egy külvárosi építkezésen rejtélyes csontvázat találnak. Erlendur, a nyomozó először arra gondol, hogy csupán az Izlandon szokásosnak mondható történet áll a haláleset hátterében: valaki eltűnik egy hóviharban, s évek, évtizedek múltán rátalálnak. Ám a körülményekben van valami nyugtalanító. Ott van először is a csontváz különös testtartása. Aztán nem messze tőle, az a négy, szabályosan ültetett ribiszkebokor, a semmi közepén. Mintha egyszer már laktak volna itt. Erlendur nem is sejti, milyen mélyre kell ásnia a múltban, hogy fény derüljön a rég elhantolt igazságra. Ez a mesterien megírt krimi olyan, mint egy kirakósjáték. Darabkái pedig a múlt félelemmel és erőszakkal terhes történései, az áldozat, a gyilkos és az üldözők sorsa, az izlandi világ komor színei, s a remény felcsillanó zöldje. Arnaldur Indriđason ezzel a regényével elnyerte a brit krimi írók szövetségének (Crime Writers' Association) Gold Dagger (Arany Tőr) nevű díját. A több évtizedes múltra visszatekintő, tekintélyes elismerés történetében ő az első, nem angolszász szerző.

Folytatás...

# könyves hírek-megjelenések

2011. március 23., szerda

A kártyavár összedől - filmbemutató

koalány 9:00 0 Hozzászólás

Március 24-én kezdik el játszani a hazai mozik a Millenium trilógia harmadik, befejező részét, amely a Kártyavár összedől címet viseli. Stieg Larsson svéd író nagy sikert ért el Magyarországon is három kötetes krimijével (A tetovált lány, A lány, aki a tűzzel játszik, ill. A kártyavár összedől), így várható volt, hogy mindhárom rész megfilmesítésre kerül majd.

A könyvekről, ill az első rész megfilmesítéséről már korábban írtam ebben a blogban (fent a címekre kattintva elolvashatjátok őket).

Az új film részleteit pedig lent olvashatjátok.

(Forrás: port.hu, ahol az előzetest és a fotógalériát is meg tudjátok tekinteni.)

A javíthatatlanul öntörvényű Lisbeth Salander életveszélyes sérülésekkel kerül a kórházba, ám a hajtóvadászat, amit ellene indítottak, még nem ért véget. Egy svéd titkosszolgálati kör befolyásos emberei vadásznak rá, akik tisztában vannak vele, hogy a lány bizonyítékokkal rendelkezik egy múltban elkövetett súlyos tettükről, ami ha napvilágot lát, az az egész politikai életre kihatással lehet. Rendőrök, titkos ügynökök, újságírók, közhivatalnokok válnak szövetségessé vagy halálos ellenséggé a küzdelemben, ahol könnyen elmosódhat a határ a igazság és a hazugság között.

színes, feliratos, svéd-dán-német thriller, 147 perc, 2009

rendező: Daniel Alfredson
forgatókönyvíró: Jonas Frykbergm Ulf Ryberg

zeneszerző: Jacob Groth
operatőr: Peter Mokrosinski

szereplők:
Mikael Nyquist (Mikael Blomkvist)
Noomi Rapace (Lisbeth Salander)
Lena Endre (Erika Berger)
Annika Hallin (Annika Gianniti)
Jacob Ericksson (Christer Malm)
Sofia Ledarp (Malin Eriksson)

Folytatás...

# adaptáció # filmek

2011. március 21., hétfő

Karin Alvtegen: Árulás

Niki 8:22 0 Hozzászólás

Eva házassága romokban hever, majd kiderül, hogy a férje csalja is. Méghozzá nem mással, mint a 6 éves kisfiúk óvónőjével.
A nő bosszút esküszik, semmitől se riad vissza, hogy visszaszerezze a férjét. Közben egy "egyéjszakás" kapcsolatba is fejest ugrik, maga se tudva, hogy ezzel mit indított el. ...

Mostanában nagyon népszerűvé váltak az olvasók körében a skandináv krimik. Nálam eddig az első ilyen olvasott könyvem Camilla Lackberg: Jéghercegnő c. regénye volt, szintén az Animus Kiadó gondozásában. Míg annak a könyvnek a borítóján a fehér és a jeges szín uralkodott, ennek a szürke és a rozsdavörös. Mintha egy régi fekete-fehér fényképet néznénk.

Van egyfajta egyedisége a skandináv krimiknek, amit igazán nem is tudok megfogalmazni, de éreztem mind a két könyvnél a másságot.
Az Árulás igazán nem is krimi. Nincs vérengzés, holttestek, nyomozás. Inkább egy lélektani dráma, ami a felszín alatt súlyos kérdéseket taglal.
Hogy tudják a szülők tönkretenni a gyermekük életét?
Mivé tud fajulni egy megromlott házasság?
Mire képes az ember, ha veszélyben érzi magát?
Egyáltalán van-e olyan, hogy mindig biztonságban vagyunk?
És előfordulhat, hogy néha pont az üldöző válik üldözötté?

A történet elején nem értettem, hogy fog Jonas szerepe kapcsolódni Eva-éhoz, de azt már az elején érezni lehetett, hogy a fiatal férfival nincs minden rendben.
Igazán a történet 2 párhuzamos szálon fut. Jonas szálán olvashatjuk, hogy a szülei tettei mihez vezettek, mennyire voltak hatással az életére.
Eva szálán pedig a megcsalt feleség reakcióiról tudhatunk meg többet, majd ez a két szál összekapcsolódik. Faltam a sorokat, tudni akartam, hogy mindez hová fog vezetni. Nem hittem volna, hogy az lesz a vége, ami.

Nem krimi. Ne számítsatok vérengzésre, inkább egy nagyon jó lélektani ábrázolásra.
Lebilincselő volt. Jonas karakteréről sokat nem tudok írni, egyszerűen beteg ember. Eva pedig. ... Nehéz eset. Nem tudom mire lennék képes egy hasonló szituációban, de úgy érzem, hogy nagyon elítélendő a tette. A vége pedig döbbenetes. Mint egy örök körforgás, amikor a rémálomnak sose lesz vége.
Izgalmas, fordulatos, lebilincselő volt.

Megjelenés: Svek (2003.)/ Árulás (2010. Animus Kiadó)
Oldalszám: 197
Ára: 2390 Ft
Az írón oldala ITT.

Folytatás...

# krimi-thriller

2011. március 20., vasárnap

Arany János 194 éve született

Nixyke 9:00 0 Hozzászólás

Egyik nagy magyar költőnk, Arany János 194 éve, azaz 1817. március 2-án született Nagyszalontán (Budapesten, 1882. október 22.-én halt meg.), aki a Kisfaludy-társaság elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatója és főtitikára volt.

Irodalmi pályafutása az 1845-ben született Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal kezdődött, de igazán ismertté az 1846-ban készült Toldi tette.

Élete

Származása

Az Arany család ősi fészke Köléresen található, innen költöztek előbb Szilágynagyfaluba, majd Szalontára; első földjüket és nemességüket Bocskai Istvántól kapták, címerüket I. Rákóczi György adományozta 1634-ben, de ezt elvesztették, amikor Mária Terézia 1745-ben herceg Esterházy Antalnak adományozta a hajdúvárosokat. A nemeslevél birtokában a família 1778 óta külön pereskedett jussáért, de nemességüket jogi úton sem sikerült visszaszerezniük.

Gyermekkora
Vagyontalan nemesi családban született 1817. március 2-án. Tizedik gyermek volt, de kilenc testvére közül csak a legidősebb, Sára maradt életben. Szülei, Arany György (*1757 - † Nagyszalonta, 1844. január 2.) és Megyeri Sára (* 1772. november 2. - † Nagyszalonta, 1836. augusztus 20.) földművelők voltak.
Szüleinek késői és egyetlen fiúgyermeke volt; amikor született, nővére már rég férjhez ment és gyermeke volt. Szülei hívő reformátusok voltak, és így János fiatal korától békés, csendes környezetben nőtt fel, idős szüleivel. Tanulékonysága korán feltűnt: mire hatévesen Szalontán iskolába került, már nemcsak tökéletesen olvasott, de már ismert bibliai történeteket, énekeket és a könnyű irodalom termékeit. Már iskolai évei alatt közismert kis poétája volt Szalontának.

Iskolaévei
Szalontai iskolaéveinek (1823–1833) végén, hogy szülei anyagi helyzetén könnyítsen, a tanulás mellett tanított is, és az iskolában lakott. 1833-ban a költészeti osztályba lépett; azon év novemberében Debrecenbe utazott, hogy ott tanuljon. Mivel reményei nem váltak valóra és pénze kevés volt, ezért 1834 márciusában Kisújszállásra ment egy évre ideiglenes tanítónak, hogy egy kis pénzt szerezzen tanulmányai folytatására. Kisújszálláson Török Pál, a későbbi református püspök volt a rektor. Jeles könyvtára megnyílt Arany előtt, ki éjjel-nappal olvasott; a német és francia nyelvben is gyakorolta magát és latinból, németből fordítgatott, sőt a költészetben is tett kísérletet. Egy év múlva visszament Debrecenbe, és Erdélyi József lányait tanítván mellékesen, tanárai is különösebben figyeltek reá. A kisújszállási ajánlóleveleivel és szorgalmával hamarosan az osztály élére került, és a tanítás folytán anyagi helyzete is tűrhetővé vált. Ő mégis megunván az iskolai egyhangúságot, nem tanító, hanem festő vagy szobrász akart lenni, s a kollégiumot 1836 februárban önként elhagyta.

Színészként
Tanárait meglepve Debrecenben Fáncsy és László igazgatása alatt működő színésztársaságba állott; ez azonban már április 1-én föloszolván, a Hubay által toborzott vándorszínész csapathoz csatlakozott, és Nagykároly, majd Szatmár, végre Mármarossziget lett vándorlásuk célja. A néhány havi sanyarú vándorlás és hányattatás során megtapasztalta az egyre érezhetőbb nyomort. Ekkor egy éjszaka, álmában halottnak látta édesanyját, ezért hazaindult, gyalog. Amikor hazaért, megtudta, hogy apja megvakult, és két héttel később anyja kolerában meghalt – ennek hatására egy ideig elhallgatott benne a költő. Egyháza s a város részvéttel tekintvén a fiú sorsát, megválasztották őt conrectornak. A grammatikai osztályokat tanította 1839 tavaszáig; ekkor egy évig irnok volt a városnál, azután rendes aljegyző lett Nagyszalontán. 1836-tól 1840-ig nem szűnt meg folytatni olvasmányait, Shakespeare német fordításait akkor forgatta először. Homéroszt is elővette. A franciában Telemaque és Florian után Moliérebe kapott. 1840 novemberében feleségül vette Ercsey Juliannát, egy ügyvédnek árva, vagyontalan leányát, akitől 1841-ben született Juliska lánya és 1844-ben László fia. László később bankárrá, népköltészeti gyűjtővé, kitűnő költővé, és irodalomtudóssá fejlődött. Ezekre Arany nagyon büszke volt.

Elismert költővé válása; az Elveszett alkotmány és a Toldi
1842 tavaszán Szilágyi István egykori tanulótársa jött mint rektor Szalontára és Aranyt a további irodalmi munkásságra buzdította s különösen a görög tragikusok fordítására unszolta; majd az angol nyelvben jártasságot szerezvén, Shakespeare-t kezdte tanulmányozni s fordítgatni.
Arany János 1845 nyarán írta az Elveszett Alkotmány c. szatirikus eposzt, amit beküldött a Kisfaludy Társaság vígeposz-pályázatára. A mű meg is jelent a Kisfaludy-társaság Évlapjai VII. kötetében és vele a 25 arannyal járó pályadíjat el is nyerte, bár Vörösmarty bírálta hexametereit. A bíráló szavak további munkára késztették Aranyt.
1846-ban az Életképekben (I. 13. sz.) jelent meg tőle egy falusi beszély: Egyszerű beszélyke, Úti tárczámból és egy másik Hermina címmel (II. 9. sz.).
1846-ban a Kisfaludy Társaság újabb pályázatot írt ki. Ezt a pályázatot Erdélyi János készítette elő, s az ő utasítására vették fel a követelmények közé a népies formát. A pályázat szövege: „Készítessék költői beszély, versben, melynek hőse valamelyt, a nép ajakain élő történeti személy, például: Mátyás király, Toldi Miklós, Kádár vitéz stb. Forma és szellem népies legyen. Beküldés határnapja: nov. 26. 1846. Jutalma 15 db arany.” A Toldi már egyöntetű győzelmet aratatott, s nem csak a pályadíjat nyerte meg (1847. február 6-án, amikor a társaság a kitűzött 15 aranyat kivételesen húszra emelte), hanem bírálói ámulatát is. Egyszerre ünnepelt költő lett, jeles írók figyelme fordult feléje, és Petőfi volt az első, aki üdvözlésére sietett. Egy évre rá a Kisfaludy Társaság is tagjai közé választotta.
Ez időtől kezdve folyamatosan írogatott az Életképekbe és a Pesti Divatlapba kisebb költeményeket. 1847-ben készítette el a Toldi estéjét és mellette a Murány ostromát. 1847. június 1-10-én Petőfi meglátogatván őt, szoros barátság szövődött köztük és sűrűn leveleztek. Levelezésük jelentős kor- és irodalomtörténeti dokumentum.
1848-ban a Kisfaludy-társaság tagjai sorába vette őt fel. 1848-49-ben néhány verset és kisebb elbeszélést írt a folyóiratokba, néhány közéleti helyzetdalt írt (Nemzetőr dal), de nem hozott létre jelentékeny esztétikai értéket, mivel a közösségi hangnem távol állt szubjektív líraiságától. A kormány által megindított Nép Barátja c. lap szerkesztését nem vállalta el, csak nevét kölcsönözte oda, a valódi szerkesztő Vas Gereben volt. Arany eleinte több költeményt és népszerű politikai cikket irt bele, de 1849. március 10-től már neve se fordul elő a lapon. Mint nemzetőr részt vett a szalontai századdal az aradi várostrom körüli szolgálatban, mintegy 8-10 hétig. A szabadságharc alatt is folyvást jegyző maradt 1849 tavaszáig. Ekkor a magyar belügyminiszteriumnál fogalmazói hivatalt vállalt és lakását Debrecenbe, majd Pestre tette át. Családja Szalontán maradt, hol Petőfi családja 1849 január végétől májusig náluk lakott.

A szabadságharc után
A világosi fegyverletétel után egy ideig bujdosni kényszerült, mint magánegyén lakott Szalontán 1851 őszéig. Időközben Tisza Lajos hívta meg Gesztre, hogy fiát, Domokost a költészetre oktassa. Szemléletének ellentmondásaira jellemző, hogy a bukott forradalmat kétféleképpen értékelte: elégikusan és ironikusan.
Az 1851. év második felében a nagykőrösi református gimnáziumban a magyar és latin nyelv és irodalom tanárává választatott, hova azon év őszén egész családjával át is költözött. A hely parlagiasságával feloldhatatlan ellentmondásba került tehetsége. 10 évig mégis lelkiismeretes, pontos tanár volt. Az 1850. évtől fogva újra dolgozgatott folyóiratokba s albumokba, leginkább lírai költeményeket írt. Ezen időszakból valók nagyobb művei is. Mint nagykőrösi tanár rendszeresebben kezdte tanulmányozni a magyar nyelvet és irodalmat. A világirodalom nagyobb eposzait is újra olvasgatta. Egy pár értekezést írt az Uj Magyar Museumba. (1854., 1857.)

Az MTA tagjaként
A Magyar Tudományos Akadémia tíz évi szünet után 1858. december 15-én nagygyűlést tartván, előbb levelező, majd ugyanaz nap rendes taggá választotta s székét 1859. október 31-én Zrínyi és Tasso c. értekezésével foglalta el.
Mentora, Szilágyi István biztatására, teljesen egyedül tanult meg angolul. Beszélni nem tudott, csak az írásképet ismerte. Közben betegeskedik, gyomorbántalmai vannak. 1860. július 15-én a Kisfaludy Társaság igazgatójának választotta s ő elfoglalván ez állást, Pestre költözött, egyszersmind 1860 novemberében megindította a Szépirodalmi Figyelőt, melyet 1862 október végeig szerkesztett, mire 1863-ban a Koszorút indította meg, mely 1865. június végén szűnt meg. Arany mindkét lapban számos cikket, úgy mint írói arcképeket, értekezést a magyar verselésről és bírálatokat írt. Belső feszültsége versek írására ösztönözte. Lírája ebben az évtizedben bontakozott ki legsokoldalúbban. Mélyen átélte a polgárosodó világ elidegenedését.
1865-ben leánya, Juliska, méhgyulladást kapott - szervezete legyöngült, majd a tüdőbaj végképp legyőzte, fél évvel azután meg is halt, hogy Szél Kálmántól megszületett kislánya, Szél Piroska (a költő unokája). Szeretett leányának váratlan halála mélyen megrendítette Arany Jánost, olyannyira, hogy amikor verset kezdett írni lánya emlékére, a negyedik sor után megakadt, s ezt írta füzetébe a folytatás helyett: "Nagyon fáj! nem megy!" A családi életében bekövetkezett tragédia hatására több mint egy évtizedre a költő is elhallgatott benne. 1868-tól Aranyék nevelték Juliska kislányát, aki 21 éves korában ugyancsak a tüdőbaj áldozata lett.
Szalay László elhunytával a Magyar Tudományos Akadémia titkára lett 1865. január 26-ával; az új alapszabályok kihirdetése után pedig 1870. január 17-én az elegyes ülés főtitkárnak nyilvánította. A király őt koronázása alkalmával 1867-ben a Szent István rend keresztjével díszítette föl.
1865-től 1876-ig eredeti művein alig dolgozott valamit. 1877-ben lemondott főtitkári hivataláról, de ezt az akadémia nem fogadta el; Arany azonban 1879-ben harmadízben kérte fölmentését a titkári hivataltól; az akadémia ekkor elfogadta lemondását. Miután titkári fizetését 1877 óta nem vette fel, legalább az akadémia palotájában elfoglalt lakásnak további megtartására kérték föl, egyszersmind a tiszteletbeli főtitkári címet ruházták reá 1879. május 22-én. Ugyanezen a gyűlésen igazgató taggá is választatott. Hivatalától való visszavonulása után számos lírai költeményt s balladát irt.

Toldi szerelme
1879-ben készült el a Toldi szerelme című elbeszélés tizenkét énekben, amelynek első kiadása két hónap alatt elfogyott. A Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság is jutalmával tüntette ki. Élete végén Arany nagyobb vállalkozásai közül csak a Toldi szerelmét fejezte be.

Toldi estéje
Aranyt a bukott forradalmi korszak írójának szokás tartani. Igaz, a forradalom alatt lapot is szerkesztett (Nép Barátja), a szabadságharc ügye mellett végig kitartott, s mélyen átélte a bukás tragikumát, rezignációja világlátásából is szervesen következett. Ezt tükrözik a Toldi estéje és A rab gólya is.

Betegsége és halála
Ettől fogva egész haláláig keveset dolgozott, mert egészsége meggyöngült: 1868-ban veszélyes máj- és bélgyulladást állapítottak meg nála, s emiatt évenként a karlsbadi fürdőt látogatta. 1870-ben megoperálták, és több epekövét távolították el. Hallása és szeme is gyöngülni kezdett, de neje gondoskodásának és adekvát étrendjének köszönhetően még hivatalos állását is betölthette.
Az 1870-es évek során befejezte a Hamlet és a János király fordítását, lefordította Arisztophanész összes műveit, elkészült a Bolond Istókkal, valamint megírta az Őszikék című ciklusát, s bevégezte a Toldi-trilógia középső részét, a Toldi szerelmét.
Régi betegsége, a heveny hörglob, 1878 aprilisében lépett fel ismét, súlyosabb alakban, míg végül 1882. október 10-iki Petőfi-szobor avatásán megfázott, s tüdőgyulladást kapott. Ettől kezdve állapota fokozatosan romlott. 1882. október 22-én déli 12 órakor hunyt el Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia palotájában, élete 66-ik, házasságának 42-ik évében.

(A bejegyzés megrírásában segítségemre volt a Wikipédia.)

Folytatás...

# életrajz # Tudni jó

2011. március 18., péntek

Cormac McCarthy: Vad lovak- részlet

Niki 8:36 0 Hozzászólás

Márciusban megjelent Cormac McCarthy új regénye, a Határvidék-trilógia első része, a Magvető Kiadó gondozásában.

"Cormac McCarthy – a Véres délkörök, a Nem vénnek való vidék és Az út szerzője – Vad lovak című regényében a tizenhat éves texasi rancher, John Grady Cole felnőtté válásnak szívszaggató, véres és olykor hátborzongató történetét meséli el. Barátjával, a nála egy évvel idősebb Rawlinsszal titokban szöknek át Mexikóba, hogy munkát vállaljanak a számukra ismeretlen, ám izgalmas kalandokat ígérő országban. De mire felocsúdnak, egy gyönyörű és kegyetlen világban találják magukat, ahol az embernek gyakran a vérével kell fizetnie az álmaiért. A kritikusok a McCarthy-életmű egyik csúcspontjaként tartják számon a Vad lovakat, a Határvidék-trilógia első részét. E modernkori westernben a szerző újraalkotja a cowboyok mítoszát. Sodró, kegyetlenül pontos mondatai által az olvasó is beavatást nyerhet a vadnyugat varázslatos, könyörtelen világba. A regény, több más rangos elismerés mellett, megkapta a Nemzeti Könyv-díjat, és immár a XX. századi amerikai próza faulkneri és hemingwayi hagyományait továbbörökítő klasszikusként tartják számon."

Részlet a regényből, a Magvető Kiadó Hírlevele alapján. A Hírlevélre ITT tudtok feliratkozni.

"I
Oldalra libbent majd visszaállt a gyertyaláng s tükörbeli képe mikor a szobába lépett
aztán ahogy becsukta az ajtót megint. Levette a kalapját és lassan közelebb ment. Súlya alatt
megreccsentek a padlódeszkák. Fekete öltönyében megállt a sötét üveglappal szemben amely előtt sápadtan hajoltak ki elkeskenyedő ólomkristály vázájukból a liliomok. Mögötte a hűvös-homályos folyosón alig ismert elődök bekeretezett arcképei függtek a faburkolatú falon. Lepillantott a megcsurgott gyertyacsonkra s hüvelykujját a tölgyfa lapon apró tócsába gyűlt meleg viaszba nyomta. Fölnézett a gyászruhás figurára a beesett megviselt arcra a megsárgult bajuszra és a papírvékony szemhéjakra. Ez nem álom. Nem álom.
Odakint sötét volt és hideg és szélcsend. Borjú bődült valahol ő meg csak állt kalapjával
kezében. Soha életedben nem fésülted így a hajad – mondta.
Csönd ülte a házat csak az elülső szoba kandallópárkányán álló óra ketyegése
hallatszott. Kiment a házból és becsukta maga mögött az ajtót.
Sötétség és hideg és szélcsend s a világ keleti karimáján kibontakozóban egy szürke
szirt. Kisétált a prérire s úgy állt ott levett kalappal mint aki a mindent beborító sötétséghez
készül esdekelni úgy állt ott sokáig.
Épp fordult volna mikor meghallotta a vonatot. Maradt és várta. Érezte a talpa alatt. Már
messziről hallatszott üvöltése-bömbölése úgy tört elő kelet felől mint holmi otromba előfutára
a fölkelő napnak fényszórója hosszú pászmája végigszántott a nyílegyenes pályatest mentén a
mesquitecserjék kusza ágain s végtelenbe nyúló sövényt metszett ki az éjszakából hogy
azután visszataszítsa a drót- s póznamérföldek mérte sötétbe ahol a mozdonyfüst lassan
szertefoszlik a halványan derengő új horizonton ahová a hang már csak késve érkezik és ő
csak állt levett kalappal a reszkető földön s nézett a vonat után míg az el nem tűnt. Akkor
megfordult és visszament a házba.
Amikor belépett a lány a tűzhelynél állt és fölnézett s tetőtől-talpig végigmérte az
öltönyös fiút.
Buenos días, guapo1 – köszönt a lány.
Kalapját az ajtó melletti fogasra akasztotta az esőköpenyek csíkos pokróckabátok és
más ruhadarabok mellé aztán odament a tűzhelyhez elvette és az asztalhoz vitte a kávéját. A
lány kinyitotta a sütőt kivette a kész piskótatekercset egy tálra tette s odavitte egy
vajazókéssel együtt letette elé majd végigsimított a nyakszirtjén s visszament a tűzhelyhez.
Köszönöm hogy gyertyát gyújtottál– mondta.
Cómo?
La candela. La vela.
No fui yo – felelte a lány.
La señora?
Claro.
Ya se levantó?
Antes que yo.2
Megitta a kávét. Odakint épp csak szürkült s Arturo közeledett a ház felé.

A temetésen látta az apját: egyedül állt a kerítésnél a keskeny kavicsos ösvény túlsó
szélén. Közben kiment egyszer az utcán álló kocsijához de hamar visszajött. Délelőtt északi
szél kerekedett porral vegyes apró szemű hó kavargott a levegőben s a nők a kalapjukat fogva
ültek. A sírgödör fölé védőtetőt emeltek de az idő az alá is betört. Verdesett csattogott a
vászon a tiszteletes szavait elsodorta a szél. Mikor vége lett a gyászolók felálltak
vászonszékeikről s botladozva sietősen távoztak a sírkövek között.
Este fölnyergelte a hátasát és kilovagolt. A szél már csaknem teljesen elült farkasordító
hideg volt szemben vérvörös felhők sziklazátonyán ült a nap vérvörös ellipszise. Arra lovagolt
amerre mindig: oda ahol a kajovák földje felől jövő régi komancs út nyugati elágazása elérte a
birtokot s halványan odaderengett ahogy délnek fordul a Concho-folyó északi és középső ága
között elterülő préri csenevész füvében. Mindig ezt az órát választotta mikor már megnyúltak
az árnyak s az öreg út úgy bontakozott ki előtte a rézsútos rózsaszín fényben mint egy
múltbeli álom ide érkeztek le annak idején északról az elveszett nép festett pónijai és fehérre
mázolt arcú hosszú varkocsú lovasai felfegyverkezve a háborúra ami az életük volt s jöttek az
asszonyok a gyermekek s a csecsemőt szoptató anyák: véresküt tett és csak véren megváltható
mindahány. Ha északi szél fújt hallani lehetett őket s lovaikat a lovaik prüszkölését a
nyersbőrbe bugyolált paták dobogását a lándzsák zörgését s a homokon vonszolt
teherszánrudak neszét mely egy tovacsúszó hatalmas kígyó hangjára emlékeztetett és hallani
lehetett a szilaj lovaikat hetykén megülő mezítelen fiúkat ahogy maguk előtt terelték a
betöretlen lovakat meg a mellettük lógó nyelvvel szaladó kutyák csaholását és a súlyos
terheket cipelő félmeztelen rabszolgák nyögését s mindenekfölött az indiánok halk úti énekét
melyet a lovasok kántáltak menet közben s a nemzetség és a nemzetség árnya haladt át finom
korálként a köves síkon a sötétség felé hogy aztán mint evilági múlandó és erőszakos életük
summázata murvaként szem elől vesszenek a történelem s az emlékezet számára.
Szembelovagolt az arcát rezesre festő nappal és a vörös nyugati széllel. A régi hadi
ösvényen délnek fordult fölnyargalt egy enyhe emelkedő tetejére leszállt a lóról s odavetette a
kantárszárat aztán előrement néhány lépésnyit s megállt mint aki valaminek a végére ért.
Egy bokor tövén régi lókoponya hevert s ő leguggolt kezébe vette ide-oda forgatta.
Törékeny volt és vékonyra morzsolódott. Papírfehérre fakult. A koponyával kezében
leguggolt a ferdén eső fényben s nézte az állkapocsban lötyögő nagy kapafogakat. A
csontlemezek cikcakkos varratait. A homok halkan pergett a koponyaüregben ahogy a
koponyát forgatta.
A lovakban is azt szerette amit az emberekben: a testüket átjáró vért és annak
melegségét. Minden tisztelete minden rajongása minden vonzalma a lángoló szívű
teremtményeké volt s tudta hogy mindig is azoké marad hogy ez sose lesz másként.
Visszalovagolt a sötétbe. Hátasa felgyorsította lépteit. Mögötte a síkon legyezőszerűen
terültek szét a nap utolsó sugarai s a lehűlő kék árnyéktól a portól a hidegtől és a sötét
drótszerű bokrokban mind ritkábban felhangzó madárszótól kísérve ló s lovasa ismét visszalehúzódott a világ peremére."

Folytatás...

2011. március 16., szerda

Bogármese

koalány 13:33 0 Hozzászólás

Hetente jelentkező programajánló rovatunkban könyvekhez kapcsolódó eseményeket, könyvek alapján készült adaptációkat mutatunk be (film, színdarab stb.)

Elsőként egy gyerekeknek szóló zenés-táncos darabot szeretnék a figyelmetekbe ajánlani, amely Lázár Ervin és Lázár Zsófia: Bogármese című mesekönyve alapján készült. Az előadást már több éve nagy sikerrel játssza a Művészetek Palotája a KFKI Kamarabalett és a Madách Musical Táncstúdió közreműködésében.

A történet szerint Csillagszemű bogárkának meg kell találnia a varázsvirág széthullott szirmait, hogy barátja, Szivárványos bogárka meggyógyulhasson. Kalandos útja során különböző csapatokkal találkozik, pl. hangyákkal, "szeméthasznosító" bogarakkal. Persze nem hiányozhatnak az ellenségek, a gonosz grafitbogarak sem.

A zenés-táncos darab nagyon látványos és szórakoztató, három éves kortól egészen felnőtt korig ajánlom mindenkinek!

A darab legközelebb április 16-án tekinthető meg a Művészetek Palotájában, ám siessetek, már eléggé fogyank rá a jegyek! További előadások május 26-án és június 9-én lesznek.

Részletek: ITT.

Folytatás...

# adaptáció # filmek

2011. március 14., hétfő

Spiró György: Tavaszi Tárlat

koalány 9:00 0 Hozzászólás

Nem árt, ha a forradalom kitörése előtt néhány nappal kórházba vonul az ember, a forradalom leveréséig ott is marad, a megtorlás alatt pedig békésen lábadozik otthon. A sors így megóvja attól, hogy a kritikus napokban rosszul döntsön, sőt döntsön egyáltalán, és róla sem dönthetnek rosszul sem a forradalom idején, sem a leverése után azok, akik mások életéről döntenek.

A könyvet egy szóban tudnám összegezni: döbbenetes! 56-os történetről van szó, amikor bárkit bűnösnek nyilváníthatnak, bárkit halálra ítélhetnek, még akkor is, ha az illetőnek semmi köze sem lehetett bármilyen összeesküvéshez, ugyanis a forradalom ideje alatt végig kórházban feküdt. Hősünk, Fátray Gyula (eredeti nevén Klein Gyula) egyszerű kispolgár, aki éli a mindennapjait, bejár dolgozni a gyárba, van egy iskolás korú fia, illetve egy felesége, akinek minden idejét és gondolatát a képzőművészeti Tavaszi Tárlat köti le, így észre sem veszi, férje mekkora bajba kerül. A baj forrása egy tévesen (vagy inkább direkt) megjelent újságcikk, amely után mindenki furcsán kezd el viselkedni Fátrayval. A menzán nem szolgálják ki, összesúgnak a háta mögött, a kollégái elárulják, kitiltják a gyárból, a barátok is eltávolodnak tőle, és a végén már arra sem akar emlékezni senki, még az orvos barátja sem, aki műtötte, hogy ő egyáltalán kórházban feküdt! Kissé kafkai, ahogyan a különböző intézményeket próbálja elérni, tehetetlenül, eredménytelenül, és persze senki sem tud semmit, a saját bőré mentve mindenki behúzza fülét-farkát, miközben Hősünk órái meg vannak számlálva. Ahogyan az ügyvéd ismerőse felvilágosítja: "Mindegy, hogy mit csináltál és mit nem csináltál, nem fogja őket érdekelni."Mint írtam, döbbenetes és gyomorszorító volt olvasni a könyvet, hogy ilyen valóban létezett, és hány hasonló eset létezett akkoriban! Hogy a végén Hősünk fellélegezhet-e, nem árulom el, mindenesetre a regény tökéletesen ábrázolja a kisember kiszolgáltatottságát, a félelmet, a kétszínűséget, a diktatúrát, mindazt, ami ezt a korszakot meghatározta.

Folytatás...

# szépirodalom

2011. március 13., vasárnap

Petőfi Sándor: Nemzeti dal

Nixyke 9:00 1 Hozzászólás

Nemzeti dal (részlet)

Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! -
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

(Pest, 1848. március 13.)

163 éve ezen a napon írta Petőfi Sándor a Nemzeti dalt, ami az egyik legismertebb verse, amely – Illyés Gyula szerint – magának a költőnek is egyik legkedveltebb költeménye volt.

„Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!” (1.vszk.)

A versnek nagy jelentősége van. Petőfi politikai költészetében egy határt jelöl: a küszöböt, melyen át a költői vágy és akarat a cselekvés terére lép ki. A szabadság-rajongás az ő legszemélyesebb lírai tulajdona volt; a cselekvés, melyet belőle következtetni kíván, az egészre vár.

1848. március 13-án, két nappal a forradalom kitörése előtt írta a költő, eredetileg arra a népgyűlésre, melyet március 19-ére tervezett a pesti ifjúság. A bécsi forradalom hírére azonban felgyorsultak az események. 15-én először Pesten, a Pilvax kávéházban olvasta fel.

A Nemzeti dal a 12 ponttal együtt az első volt, amit a szabad sajtó kinyomtattatott az elfoglalt Landerer-nyomdában (Petőfi egyébként ide elfelejtette magával vinni és emlékezetből diktálta le). Több ezret szétosztottak a nép között belőle.

A hagyomány szerint Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőjén állva elszavalta az egybegyűlt tömegnek, azonban a költő a visszaemlékezéseiben nem említi a múzeumot azon helyek közt, ahol elszavalta.

Műfaját tekintve induló, kardal. A szöveg dialógusként jeleníti meg a költőt és a mondataira felelő tömeget az újra és újra visszatérő refrénnel. A párbeszéd jellege annyiban módosul, hogy a megszólító és megszólított nevében egyaránt többes szám első személyű igealakokat használ.

Hangneme, mozgósító felhívása alapján a kiáltványversek sorát is gazdagítja. Alkalmi vers, egy meghatározott eseményre, alkalomra íródott.

A mű tematikailag alapvető ellentéteken épül. A költő a dicső, fényes múltat, a szabadságot állítja szembe a jelen szégyenteljes rabságának ábrázolásával. Majd ezt követően utal a jövőre, a feladatra, amely nem más, mint e rablánc lerázása.

A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot! (5.vszk.)

A vers hatása a későbbi költészetre:
-Karinthy Frigyes: Így írtok ti című stílusparódiájából.

Talpra barna kislányt
Tenyeremen vittem,
Rabok legyünk vagy szabadok.
Ez a kérdés itten.

(részlet az 1921-es bővített kiadásból)

-Tolcsvay László feldolgozta a verset. A megzenésített változatot Koncz Zsuzsa, az Illés és a Fonográf együttessel közösen, a Budapest Sportcsarnokban 1981-ben rendezett koncerten nagy sikerrel adták elő.

(A bejegyzés megírásában segítségemre volt a Wikipédia.)

Folytatás...

# szépirodalom # Tudni jó

2011. március 12., szombat

Új időszámítás

Niki 12:11 1 Hozzászólás

Többen kezdtük el vezetni ezt a blogot, de hosszú hónapok óta már csak 3-an mentettük ide is a könyves bejegyzéseinket. Egy ideje érlelődött bennünk a gondolat, hogy mivel mind a hármunknak van saját könyves blogja, nem sok értelme van ide-oda pakolászni a bejegyzéseinket. Ezért úgy döntöttünk, hogy a Könyvfalók átalakul. :o)

Hárman vezetjük: koalány, Nixy és én (Niki).
A felépítést tekintve 4 rovat veszi kezdetét. Előre megbeszélt bejegyzések jelennek meg, és a könyveseink közül is válogatni fogunk.
Hétfőnként 1 könyves vélemény
Szerdán egy programajánló (ami kapcsolódik természetesen az irodalomhoz)
Pénteken könyves hírek (megjelenések, várható könyvek, részletek, hírek, stb.)
Hétvégén pedig amolyan jó tudni írás (életrajz, stb.) fog megjelenni.
Könyves bejegyzéseket mind a hármunktól várhattok. A programajánlóért koalány, a könyves hírekért én (Niki), a jó tudni írásokért Nixy felel.

Az "új" Könyvfalók holnap indul, Nixy első jó tudni bejegyzésével.
Reméljük, hogy tetszeni fog nektek a változtatás és továbbra is velünk tartotok! :o)

koalány, Nixy, Niki

Folytatás...