A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tudni jó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tudni jó. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. január 5., hétfő

83 éve született Umberto Eco olasz író, a modern európai kultúra nagy irodalmára és tréfamestere

9:24 0 Hozzászólás

Umberto Eco (Alessandria, 1932. január 5. –) olasz író, a modern európai kultúra nagy irodalmára és tréfamestere.

Alessandriában, egy észak-olaszországi kisvárosban született, melynek megalapításáról szeretetteljesen mesél Baudolino (ford. Barna Imre, Európa Könyvkiadó, 2003) c. regényében. Itt töltött gyermekéveit meséli el alteregója, a naiv-cinikus kiadói szerkesztő Jacopo Belbo írásain és emlékezésein keresztül A Foucault-inga (ford. Barna Imre, Európa Könyvkiadó, 1992) c. regényében. 1962-ben megnősült, felesége osztrák grafikus, egy fiuk és egy lányuk született.

Tudományos pályán
Tudományos pályafutását középkor-kutatóként kezdte, 1954-ben Aquinói Szent Tamásról írt filozófiai doktori disszertációt a torinóiegyetemen. Később vizuális kommunikációt és esztétikát kezdett tanítani a különböző észak-olasz egyetemeken: Torinóban,Milánóban és Bolognában, közben szerkesztőként dolgozott a RAI-nál és a Bompiani kiadónál (1959-1975).
A tudományos életben a világhírt irodalomelméleti írásaival szerezte meg, közülük a legismertebb talán A nyitott mű poétikája (ford. Zentai Éva, in Nyitott mű: válogatott tanulmányok. Gondolat, Bp. 1976). A szemiotika nagy tekintélyű tudósa lett, elnöke és tagja több olasz és nemzetközi társaságnak.

Az irodalomban
Az igazi világhírt végül az irodalmi munkássága, közelebbről A rózsa neve (ford. Barna Imre, Árkádia Kiadó, 1988) c. regényével nyerte el. Az Iron Maiden nevű brit heavy metal együttes is írt egy 11 perces eposzt e mű alapján, címe Sign of the Cross, és az X-Factor (illetve a Rock in Rio) albumon található. A filmipar is felfigyelt rá, és megbízták a francia Jean-Jacques Annaud-t, hogy Sean Conneryvel és Christian Slaterrel a főszerepben filmre vigye a történetet. „Meg akartam ölni egy szerzetest" – nyilatkozta szerényen Eco, amikor motivációiról kérdezték.
A hírnév megnyitotta a befogadás kapuit a következő regény, a fentebb már említett Foucault-inga előtt.
A tegnap szigete (ford Barna Imre, Európa Kiadó, 1998) már igazi nehéz, barokk műveltség-regény, Eco részéről pedig igen izgalmas, brilliánsan véghezvitt stílusgyakorlat, ami egy hajótörött montferratói ifjú elmélkedéseit írja le a 17. századból.
A Baudolino egy kedves-ravasz pikareszk regény egy nagyotmondó fraschetai fiúról, akit Barbarossa Frigyes magához vesz, kitaníttat, majd javakorabeli emberként elmeséli kalandos és csodás eseményekkel kísért élettörténetét egy bizánci krónikásnak. Rafinált narratíva és elbeszélői egyszerűség jellemzi a regényt. Amilyen nehezen olvasható A tegnap szigete vagy A Foucault-inga, olyan olvasmányos és szórakoztató a Baudolino.

Egyéb művei
Egyéb művei között meg kell említeni a Hogyan írjunk szakdolgozatot? (ford. Klukon Beatrix, Gondolat, 1992) c. könyvecskét, amely szellemes iránymutató főiskolások, egyetemisták, doktoranduszok és egyebek számára, ha véletlenül dolgozatírásra szánják el magukat.
Mindemellett jelentős publicisztikai tevékenységet fejt ki a mai napig, napi- és hetilapokban rendszeresen jelennek meg gunyoros és humoros írásai a lehető legkülönbözőbb profán témákban. Ezek egy része megjelent magyarul is, többek között a Bábeli beszélgetések (Európa Kiadó, 1997) c. kötetben.

A szövegben nem említett művek
1. Az új középkor (ford. Barna Imre, Schéry András, Szénási Ferenc, Európa Kiadó, 1992)
2. A tökéletes nyelv keresése (ford. Gál Judit, Kelemen János, Atlantisz Könyvkiadó, 1998 ISBN 9637978860)
3. Kant és a kacsacsőrű emlős (ford. Gál Judit, Európa Kiadó, 1999)
4. Miben hisz, aki nem hisz? Vita Carlo Maria Martini bíborossal (ford. Dorogi Katalin és Gál Judit, Európa Kiadó 2000)
5. Gyufalevelek (vál. és ford. Barna Imre, Európa Kiadó, 2001)
6. Művészet és szépség a középkori esztétikában (ford Sz. Marton Ibolya, Európa Kiadó, 2002)
7. Hat séta a fikció erdejében (ford. Schéry András, Gy. Horváth László, Európa Kiadó)
8. La Mancha és Bábel között: irodalomról (ford. Barna Imre és Gecser Ottó, Európa Kiadó, 2004)
9. Loana királynő titokzatos tüze (ford. Barna Imre, Európa Kiadó, 2007)
10. A Szépség története (ford. Sajó Tamás, Európa Kiadó, 2010 ISBN 978 963 07 8968 4)
11. A prágai temető (ford. Barna Imre, Európa Kiadó, 2012)
12. Az értelmezés határai (ford. Nádor Zsófia, Európa Kiadó, 2013, ISBN 978 963 07 9506 7)
13. A legendás földek és helyek története (ford. Sajó András, Európa Kiadó, 2013, ISBN 978 963 07 9660 6)


(Forrás: wikipedia.hu)

2013. december 16., hétfő

Ma született Jane Austen!

7:00 0 Hozzászólás


Ezen a napon született Jane Austen, korunk egyik legkedveltebb írónője (Steventon, Hampshire, 1775. december 16. – Winchester, Hampshire 1817. július 18.).


Édesapja, George Austen, a steventoni parókián dolgozott tiszteletesként, édesanyja Cassandra Austen nyolc gyermeket szült, melyek közül Jane Austen volt a hetedik (öt bátyja, egy öccse és egy nővére volt).
Kellemes és nagyon ösztönző családban nevelkedett, kiterjedt családi és baráti kapcsolatokat ápoltak, így Jane Austen korán megismerkedett a parókián kívüli világgal. Utazásai, vendégeskedései nagy hatással voltak későbbi műveire. Többek között élt és tanult Oxfordban, Southamptonban, az Abbey kollégiumban és 1800 végén Bathban. Bathban történt meg Jane Austen különleges és titokzatos szerelmi kalandja is. A történetről annyit lehet tudni, amennyit Jane elmondott testvérének, Cassandrának, aki ezt megosztotta unokahúgaival. Egy helyes fiatalember beleszeretett a fiatal Jane-be, de mielőtt a szerelem elkezdődhetett volna, a fiatalember meghalt. 
1805-ben meghalt az édesapjuk, így a család nagyon elszegényedett. Jane bátyját, Edwardot adoptálta egy dúsgazdag nagybátyja, aki az egész családot befogadta házába, Chawtonba. 
Jane Austen soha nem ment férjhez, ám egyszer eljegyezték, egy bizonyos Harris Bigg-Wither nevű úr. 
Kevesen tudják, hogy Jane Austen felnőtt korában visszavonultan élt, mivel egy súlyos betegségben szenvedett, Addison-kórral küzdött (ez a mellékvese betegsége), emiatt teste elfeketedett. Ezekben az években nővérével tartotta a kapcsolatot - kizárólag levélben. 
Az Addison-kór ekkor gyógyíthatatlan betegségnek számított, ez okozta az írónő eléggé korai halálát is.
 2007-ben film is készült az életében Jane Austen magánélete címmel jelent meg hazánkban.

A Könyvfalókon az alábbi könyveiről írtunk már:



2013. május 21., kedd

Ma született Fehér Klára írónő

11:26 1 Hozzászólás

Fehér Klára férjével, Nemes Lászlóval. Forrás.
1922-ben ezen a napon született Fehér Klára (meghalt 1996-ban). Pályája hajnalán újságíróként dolgozott, mellette ifjúsági regényeket írt. 1979-től dolgozott szabadfoglalkozású íróként. Férjével, Nemes Lászlóval számtalan útirajzot írtak közösen. Halála után a férje megalapította a Fehér Klára díjat mindazon fiatal írók támogatására, akik Fehér Klára szemléletével, azaz humanista szellemben dolgoznak.

Megjelent művei:
  • Idézés bűnügyben (1949)
  • Vas-brigád (1950)
  • Az első hét története (1950)
  • Becsület (1950)
  • Takács viadala (1951)
  • Az érem másik oldala (1951)
  • Nyitott könyv (1951)
  • Sem kővel, sem naranccsal (1951)
  • Őrségen (1952)
  • Ez az ország a mi országunk (1952)
  • Hívek leszünk a béke szent ügyében (1952)
  • A békeküldött (1953)
  • Ethel és Julius (1953)
  • Tenger (1956)
  • Nyári vakáció (1956)
  • A jó házasság ábécéje (1958)
  • Idegen víztükör (1959)
  • Nem vagyunk angyalok (1959)
  • A teremtés koronája (1959)
  • Szerencsés történetek (1960)
  • Kevés a férfi (1960)
  • Majdnem a Lomnici csúcsig (1960)
  • Egyszer – és soha többé! (1963)
  • Furcsa éjszaka (1965)
  • Ma éjjel ne aludj! (1967)
  • Nem vagyunk ördögök (1968)
  • Narkózis (1969)
  • Csak egy telefon (1969)
  • Egyetlen mondat törökül (1970)
  • Miből csinálják az elefántot? (1973)
  • Oxygénia (1974)
  • Négy nap a paradicsomban (1976)
  • Vakáció Magyarországon (1976)
  • Szexmozi (1980)
  • Búcsú a tengertől (1983)
  • Pálmasor Opatijában (1985)
  • Gyilkosság a Cápa-öbölben (1988)
  • Hová álljanak a belgák? (1988)
  • Az írnok rubingyűrűje (1990)
  • A titokzatos tizenhetedik (1990)
  • Ne láss, ne hallj, ne szólj! (1993)


Ifjúsági és gyermekkönyvei:
  • Az Előre őrs pályát választ (1949)
  • Tevekönyv (1950)
  • Juli óvodába jár (1953)
  • A földrengések szigete (fantasztikus ifjúsági regény) (1957)
  • Négyen, meg a béka (ifjúsági regény)
  • Mi szemüvegesek (1986)
  • Bezzeg az én időmben (1966)
  • Gilly, a halacska (mese)
  • Hetedhét tengeren túl (1989), (1996)(mesék)
  • Én sose kapok levelet (1967)
  • Lesz nekem egy szigetem (1972)
  • Az indián kertje (1973)
  • Gilly, a halacska (1975)
  • De igazán tud repülni a karosszék! (1977)
  • Fele királyságom (1980)
Forrás

 A Könyvfalók közül Niki írt korábban a Bezzeg az én időmben című könyvéről.

2013. január 24., csütörtök

DISZNÓÖLÉS - feldolgozás

13:30 0 Hozzászólás
Mielőtt megijednétek kedves Könyvfaló barátaim, hogy disznóölésre szeretnélek buzdítani a most bemutatott könyv által, más oka van, hogy ezt a kis könyvecskét szeretném, ha megismernétek . Az ok a könyv szerzője, most látom, hogy nincs is rajta a borítón,  csak belül szerepel a neve, de mindegy is hiszen Ő akkor is Szabó Józsefné, gyermekeim dédnagymamája, unokáim üknagymámája. Most pedig egy másik név következik, aki biztosan ismeretlen sok-sok laikus számára: az édesapja Balogh József gyulai hentes mester, aki magyarként először állított elő olyan kolbászt, amely  Gyulai Kolbászként aranyérmet nyert az 1910. évi  brüsszeli világkiállításon és ezzel megalapozta ennek a terméknek a hírnevét. Későbbiekben a nagyüzemi gyártás már nem az ő nevéhez köthető, de a mai gyulai hentesek nagy tiszteletben tartják őt, mesterüknek tekintik és ápolják emlékét.
A könyv 85 oldalas , a borítólapjához fülszöveg tartozik, a hátlapjához egy másik könyv várható megjelenéséhez ajánlása található. 1959-ben adta ki a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Vállalat 20100 példány ban, az ára 8,50 Ft volt. Én egy antikváriumban szereztem néhány évvel ezelőtt. Addig csak családi történetekben hallottam a létezéséről és sajnos nem ismertem a szerzőjét sem. Talán nem tiszteletlenség tőlem, ha Ilonka néninek nevezem. A disznóölés  a könyv írása idején éppen a reneszánszát élte, mert megszűntek a néhány év előtti vágási tilalmak, újra nyíltan fellendülhetett a disznóvágáshoz köthető családi ünnep kultusza. Ilonka néni részletesen felkészíti olvasóit az előkészületektől a vendégek vacsoráztatásáig. Mert ez a fontos családi esemény, ahol a családi húskészlet sorsa eldőlt legalább 3-4 napos kemény munka - és ahogy felhívja a figyelmet - főleg az asszonyoknak. De én tulajdonképpen nem is ezekért a dolgokért írok erről a könyvről, hanem néhány szívhez szóló  mondat miatt.
A gyerekekről
"A gyerekeknek is kijut az örömből, akik már előre készülnek erre a nagy eseményre, mert ilyenkor nagy változás van a háznál, sürgés-forgás, ez pedig (őszerintük) nem történhet meg nélkülük. - Persze mindenütt ott vannak mindig, ahol nem kellene, kéz alatt, láb alatt! De erről a nagy eseményről mégsem maradhatnak el!"
A háziasszonyról
"Mivel a disznóölés napján úgyis sok a munka, ne csináljunk disznótoros vacsorát a disznóölés estéjén, hanem csak másnap este. - Így kipihenve az előző nap fáradalmait, a háziasszony örömmel tud foglalkozni a szívesen meghívott vendégekkel, de halálos fáradtan erre képtelen.- Szeretném, ha elfogadnák ezt a tanácsomat, aminek előnyéről saját tapasztalatom alapján győződtem meg!"
 A disznóról
"Alig van család , amelynek kisebb-nagyobb tagja ne sajnálná a háziasszony által hosszú  hónapokon keresztül gondozott, ápolt, szépen gömbölyödő kedvencüket, amely hálás röfögéssel köszönte meg a sok finom, jó kosztot a kedves simogatást,  és gyöngéd vakargatást, amit a család minden tagjától kapott..
A disznóölés napján a felnőttek és gyerekek egyaránt sajnálkozva állják körül kedvencüket, de vannak gyengébb idegzetűek is aki sietve távoznak a tett színhelyéről, mert igen fáj nekik kedves háziállatuk elmúlása."

Ez az a néhány gondolat, amiért  szeretem én ezt a könyvet és ismeretlenül Ilonka nénit is!

2012. május 3., csütörtök

Könyvvásárlás akció

16:10 1 Hozzászólás
Csábító hírlevelet kaptam a minap az egyik online antikváriumtól: az Antikvarium.hu a május 8-9-én megrendelt könyvekre ingyen kiszállítást vállal, házhoz és PickPack pontra egyaránt. Nosza, itt a remek alkalom a régen vágyott könyvek megvásárlására. Az akció nincs rendelési értékhez vagy darabszámhoz kötve, úgyhogy szabad a vásár! :)

ITT lehet válogatni.

2012. február 7., kedd

Interjút készítettem Mason Murray-vel

10:02 0 Hozzászólás

Sziasztok én vagyok a legújabb Könyvfaló az oldalon,Adri könyvmoly.

Elsőnek fogadjatok sok szeretettel egy interjút tőlem egy íróval,aki kicsit több reklámot kaphatna







Vendégem a blogon Mason Murray,azaz Zibriczki Zoltán.
Már nem első könyves író,de valamiért nem kapnak elég népszerűséget a könyvei.
Ezért gondoltam hogy interjút készítek vele,hátha felkelti az érdeklődéseteket a könyve.

Akkor jöjjenek a kérdések.

-Először is mesélj kicsit magadról.Amit lényegesnek tartasz mint magánember magadról?

Zibriczki Zoltán vagyok,Miskolcon élek,1969. februárjában láttam meg a napvilágot.
A polgári foglalkozásom szerint veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó vagyok a Rail Cargo Hungária Zrt-nél és persze író.

-Mesélj milyen könyveid jelentek meg eddig?És milyen életutat jártál be,mielőtt ténylegesen kiadták a könyveid?

Túl sok szót nem pazarlok az első évekre, merthogy egyik regénybe kezdtem bele a másik után, hogy igazából egyiket se fejezzem be, mígnem 1990-ben az hajdanvolt Népszava Lap- és Könyvkiadó pályázatára végre elkészítettem az első komplett regényemet Akár a pokol címmel.
Bekerültem a legjobb öt közé, amit oklevéllel díjaztak.
Majd A Vénusz Magazin felhívására elkészítettem egy erotikus-ufós novellát.
Következő megmérettetésem az Interpress Magazin (IPM) novellapályázata volt, ahol a legjobb tizenkettő közé kerülve egy minikrimivel elnyertem a megjelenés lehetőségét, ami akkoriban nagy szó volt, tekintettel az magazin komoly presztízsére.
Az elátkozottak városa 1994-ben jelent meg az Új Vénusz Lap- és Könyvkiadó gondozásában, és mivel fél év alatt elkapkodták, régóta csak antikvár üzletekben rendelhető és kapható.
Sóvárogva gondolok az akkori példányszámra, ami akkor kicsinek számított. Bárcsak az új könyv is elfogyna ilyen mennyiségben!...
Az Új Hírnök című hetilapba egy véletlen által kerültem, mint interjúalany, aztán kezdetét vette egy hosszú sikeres időszak 1996-tól, hiszen 264 héten keresztül hetente jelent meg egy-egy rövid novellám Mason Murray Meghökkentő meséi sorozatcím alatt.
Hihetetlenül jó iskola volt, hiszen minden héten elő kellett rukkolni valami érdekes, frappáns történettel, méghozzá a szűken mért karakterszám korlátai között.
Majd útjaink szétváltak.
Ez után ismét egy nagy lehetőséget kaptam a Hihetetlen! Magazinban, 2002-től öt éven keresztül, hogy havonta publikáljam Mason Murray egy-egy meghökkentő meséjét.
Végül az új könyvem tavaly szeptember végén jelent meg Lélekcsapda címmel és az Ad Librum Kiadó jelentette meg.
A Líra Könyváruházakban és a Fókusz Könyvesboltokban kapható, illetve nagyon sok internetes könyvkereskedésnél rendelhető.
Hát ez az én érdekes,folyton változó,mindig valamit hozó életutam eddig.


-Milyen tulajdonságaid vannak,amik segítenek a könyvek,novellák megírásában?

A válaszaim nyilván sok mindent elárulnak majd rólam. De nem könnyű éppen nekem megítélni az én legjellemzőbb tulajdonságaimat. Azonban az még számomra is nyilvánvaló, hogy az átlagtól jóval optimistább vagyok. Mindenen képes vagyok nevetni, még a nehéz helyzeteken is. Ironikus és kiemelkedően önironikus vagyok, de soha senkit bántanék meg szándékosan. Életelvem, hogy azt kapjuk, amit adunk. Így hát ennek szem előtt tartásával élem az életem…

-Ki indított el az írás rögös útjain?Mióta foglalkozol az írással?

Már egész fiatalon kezdtem.
Az első írás-kezdeményeket 10 éves korom környékén követtem el.
Persze a komolyabban vehető írások már középiskolás koromban születtek.
Sokat köszönhetek a családomnak,páromnak és Szűcs Róbertnek a Vénusz Magazin főszerkesztőjének,továbbá a kiadómnak.

-Honnan jött az ötlet hogy írj?
Egyszerűen minden írótól meg kell hogy kérdezzem ezt a kérdést,hiszen senki sem ébred úgy egyik napról a másikra hogy,"na most akkor író leszek"(bár nekem volt egy ilyen időszakom 10 évesen)

Néztem a filmeket a tévében, olvastam a könyveket és ott motoszkált bennem a gondolat, hogy ilyet én is tudok.
Sőt, én másképpen írnám meg!
Mindkét vélemény igazolódott, hiszen írni valóban megtanítottam magam, tehát én is tudok írni, és persze kialakult az egyéni stílus is, vagyis, hogy másképpen írom meg.
A „megtanítottam magam” kifejezés alatt azt értem, hogy az évek során egyre tudatosabban írtam.
Próbáltam tanulni a „hibáimból”, fogásokat lestem el más íróktól és egyre jobban odafigyeltem egy-egy írás minden porcikájára, hogy az egész minél jobb legyen.

-Miért pont ez a műfaj lett az ,amit írsz?

Nem véletlenül, hiszen mindig is érdekeltek a „határtudományok”, hittel vallom, hogy a világ sokszor sokrétűbb, mint amilyennek érzékszerveinkkel tapasztaljuk. Valódi képességeinkkel egyébként nem is igazán vagyunk tisztában, rendkívüli helyzetekben megnyílhatnak számunkra a fedett csatornák.
Hihetetlenül izgalmas terep, létünk számos alapvető kérdésére választ kapunk, ha a ma még homályban lévő zugokat kutatjuk.
Az egyik kedvenc sorozatom, az X-akták szlogenje fejezi ki leginkább hűen a helyzetünket. „Az igazság odaát van.”
Én meg azt teszem hozzá: gyerünk, keressük meg!
Az olvasók pedig velem tarthatnak, vállalva a nyitott gondolkodás nem mindennapi kalandját.
Egy kaland pedig akkor az igazi, ha közben izgulhatunk szimpatikus szereplőinkért, ha a feszültség magával ragad, magába szippant a történet, szembesít bennünket ősi félelmeinkkel és rejtett vágyainkkal, hogy a végén furcsa bizsergéssel csukjuk be a könyvet. Aztán még napokig, hetekig ne tudjunk szabadulni a felfedezett gondolatainktól…
Azért írok misztikus thrillert, mert ezt az élményt nyújtja nekem és az olvasónak egyaránt…

-Mi ad ihletet?

Általánosságban elmondható, hogy az ihlet mindig váratlanul jön, mégpedig a legtöbbször onnan, ahonnan nem számítok rá. Egy jelenet az utcán, egy különleges tájkép, egy fülembe fészkelt zene, egy arc,a ködös ősz zizegő lámpája, egy ütős címnek is jó kifejezés, egy hangulat mind-mind megindíthat bennem egy gondolatsort.

-Van múzsád?Kiről mintázod a szereplőidet?

Jó kérdés. Fiatalabb koromban voltak múzsáim, természetesen a szívemhez közel álló lányok köréből.
Az évek múltán ez valahogy megváltozott. Az inspiráció nem köthető egyetlen személyhez, de még többhöz sem.
Ez persze nem jelenti azt, hogy nem lehetek végtelenül hálás a történeteket szülő érzésekért és remek gondolatokért az általam nagyon tisztelt női nemnek, kiemeltem megemlítve közöttük a páromat, aki hosszú évek óta szerető és támogató társam.
Bárkiről, akiben meglátom a lehetőséget, hogy megmintázhassam. Kollégák, tévészereplők, filmkarakterek, emberek az utcáról vagy a boltból. A választék a végtelenségig bővíthető.
Viszont sohasem egy az egyben teremtem meg a karaktert, csupán egy-két számomra jellemző tulajdonsága kel életre a szereplőmben.

Akkor nem ismerhet senki sem magára egyik könyvedben sem.
-Van aki segít,lektorál,átolvassa a történeteid?

Nincs. Rendkívül kritikus vagyok magammal szemben és vallom, hogy mindig lehet fejlődni, jobbá tenni, amit csinálunk.
Így aztán tulajdonképpen saját szigorú lektorom vagyok.
Ennek többek között az a nagy előnye, hogy én pontosan tudom, hogy mit akarok kihozni a történetből, ezért a szükségszerű önkorrekció mindig ezt célozza. Rendkívül büszke vagyok arra, hogy eddig gyakorlatilag az összes megjelent munkám (2 regény, 300-nál is több novella) 100 %-ban az enyém.
Soha senki nem akarta átíratni velem egyetlen részét sem. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem fogadom szívesen a véleményeket és az építő jellegű kritikát az elkészült írásaimmal kapcsolatban. Minden olvasót arra buzdítok, hogy akár a blogomon, akár a honlapomon, vagy éppen a Molyon mondja meg a véleményét, még akkor is, ha az nem pozitív. Ezek segítenek a legtöbbet a későbbi írások jobbá tételében. Kis érdekességként még megemlítem, hogy az eddigi egyetlen átírási kérés az első országosan megjelent novellámmal kapcsolatban fogalmazódott meg az magazin főszerkesztőjétől, aki szerette volna, hogy a sztori boldogtalan végéből valamelyest boldogabbat faragjak.
Egy szavába került…
Igaz, akkor még 1990-et írtunk és madarat lehetett volna fogatni velem, hogy 21 évesen országos lapban jelenek meg.
Bármire átalakítottam volna a végét. Ma azért ez már másképpen van…

-Mi teszel,ha elér az írói válság?Vagy nálad olyan nincs?

Benyomásokat gyűjtök. Lehetőleg minél több emberrel találkozok, még több könyvet olvasok és még több filmet nézek.
A legtöbbet mégis az segíti, ha tudom, hogy olvasóim (minél többen) már alig várják új írásomat…
Amikor annak idején (1996-2002) csaknem hat éven át minden hétre le kellett szállítanom egy-egy három gépelt oldalnyi novellát (Mason Murray meghökkentő meséi), akkor megtanultam, hogyan keressem meg rejtett tartalékaimat. Közel 300 héten át minden áldott vasárnap estig ki kellett találnom valamit és meg is kellett azt írnom. Azóta kedvenc mondásom, hogy a lapzárta a legjobb múzsa…

-Az írói név honnan jött?Eszedbe jutott már hogy változtass nevet hátha hamarabb felfigyelnek a könyveidre?

Ez talán a leggyakoribb kérdés, amit feltesznek nekem az írással kapcsolatban. Nincs különösebb története, igazság szerint semmilyen története nincs.
Még 1992-ben (tehát immár 20 éve), amikor az első megjelent regényemet írtam, határoztam el, hogy írói álnevet fogok használni.
Keresgéltem, ízlelgettem jól hangzó angol neveket, aztán egyszer csak ez jutott eszembe és megtetszett. Aztán az évek során olyan sok írás született, majd jelent meg ezen a néven, hogy összenőttünk. Most már Mason Murray maradok…

-Hogyan tudod a munkáddal össze egyeztetni?

Nehezen. Szerencsére sok a munkám, így azonban sajnos kevés a szabadidőm, amelybe nem csak az írást kell beleszorítani, hanem a családot és a barátokat is. Nem beszélve az egyéb szenvedélyekről, az olvasásról, meg arról, hogy olyan focirajongó is vagyok, aki a meccsnézés mellett ritka rendszerességgel maga is kergeti a labdát.

Akkor a hobby-s kérdést is kiveséztük rögtön.:)
-Mit szólt a családod hozzá hogy a munka mellett írsz is?

A kezdetektől fogva támogattak. Felmenőim között egyetlen „művészfélét” sem találni, így a mesélési hajlamot valami nagyon titkos helyről csenhettem el.
A párom, a barátaim és a munkatársak mind mellettem állnak ebben a dologban és persze lelkes olvasóim is egyben.

-És persze amit egy írótól feltétlenül meg kell kérdeznem.
Milyen stílusú könyveket olvasol legszívesebben?
Kedvenc íród és könyved?

A thrillerek a kedvenceim, illetve a mai modern krimik.
Nehéz, sőt lehetetlen egyet kiemelni.
De azt el kell mondanom, hogy a legnagyobb hatással talán Dean R. Koontz – A rossz hely című könyve volt rám.
Az író azóta is kedvencem és műfaji orientálódásom nagyban köszönhető neki, az ő munkásságának.

Ha hiszed ha nem,nekem is megvan az a könyv és nagy kedvencem,egyszerűen zseniálisan van megírva.
-Ebből következik a következő kérdésem.
Legnagyobb csalódásod olvasás terén?
Van ami nagyon nem a te műfajod?

Nem tudok ilyet mondani. Amelyik könyvtől sokat vártam, attól nem kaptam keveset, amelyik meg végül kevésnek bizonyult, attól nem is vártam túl sokat.
Rózsaszínű romantikus könyvet egészen bizonyosan nem fogok venni…:)

-Eléggé változatos az életed.Unatkozni nincs időd,azt látom.
Nem adják ingyen a sikert.A könyvkiadás rögös útjairól is mesélhetnél pár szót.

Nem csak pár szót, hanem több kötetes sorozatot megérne a sztori.
A honlapom bemutatkozó oldalán kicsit hosszabban mesélek erről, de talán nem mindennapi, hogy fiatalon elsőkönyves legyen valaki, majd pedig 17 év teljen el újabb megjelent könyv nélkül.
Sajnos a kilencvenes évek közepén nem tudtam úgy betörni a köztudatba, hogy ott is maradjak a könyvkiadás általános válsága közepette is.
Az akkori sikertelen házalás elvette a kedvemet attól, hogy kipróbáljam ugyanezt a kétezres évek elején is.
Rengeteg könyvkiadó működik jelenleg, de az általuk biztosnak vélt könyvekre alapoznak. Hazai befutott szerzők és külföldiek minden mennyiségben, ez utóbbiak valamiért akkor is nagyobb bizalmat kapnak a kiadóktól, ha egyébként még csak külhonban bizonyítottak.
Pedig legalább ilyen tehetséges hazai szerzők várnak a nyilvánosságra, méghozzá szép számmal. Itt kell feltétlenül megemlítenem a Könyvmolyképző Kiadót, amely rendkívül pozitív módon karolja fel a pályakezdő magyar írókat, és talán nem véletlen, hogy a leggyorsabban fejlődő kiadók között van. Ha a kiadóból olvassa valaki ezeket a sorokat, akkor ezúton is szeretném jelezni, hogy szívesen csatlakoznék a csapathoz!...
Szerencsére van alternatív megoldás arra, hogy az ember könyv formájában tudhassa regényét. Ha nagyon sok pénzed van, vagy csak kevés példányt szeretnél kiadni, akkor több vállalkozás is segédkezik abban, hogy magánkiadásban megjelenjen a könyved. Én egyik utat sem választottam, helyette kipróbáltam a költség-hozzájárulásos kiadást, amelyre szintén több kiadó vállalkozik mostanában. Ha befizetsz egy bizonyos (nem túl kicsi) összeget és az írásod színvonala megüt egy szintet, akkor megjelentetheted a könyved. A Lélekcsapda így született, és én ezzel visszatérhettem, mint regényíró, és most már nem is akarom elhagyni ezt a terepet, hiszen nekem írnom kell, rengeteg mondanivalóm van még…

-Ha már Lélekcsapda,mesélj az új könyvedről.

Nagyon nehéz kérdés.
Rengeteget tudnék mondani róla, de ez meghaladja egy ilyen interjú kereteit. Azon kívül remélem, a könyv önmagáért beszél.
De azért iránytűként a következő kérdések mindenképpen használhatók:
Milyen az, ha elveszik tőled a saját életed?

Vajon tényleg csak sérülékeny porhüvelyek vagyunk korlátozott életciklussal?

Játszhatunk Istent, vagy az Univerzum játékszabályai megakadályozzák ezt?

Szorult helyzetben is emberek tudunk-e maradni?

Izgalmasnak hangzik.
Az én könyvtáram gyarapodott már a könyveddel.hamarosan el is olvasom,amint az időm és a kisbabám engedi.
Nagyon szépen köszönöm az interjút és remélem eléred az álmaid,sikerül minél több jó könyvet írnod és kiadnod és remélem megtalálod a könyvedhez a lelkes olvasókat is.

Az író elérhetőségei:

http://masonmurray.freewb.hu/magamrol
http://masonmurray.blogspot.com/

A könyvről:
Ez az a könyv,amit nem tudom melyik műfajba is kéne besorolni?Ritka,de így van.
Van benne akció,misztikus is és krimi is egyben.
Nyomozunk,romantika is megtalálható,de érzelmi és morális kérdések is felvetődnek.
Van lélektani hatása is bőven.
Egyszóval szerintem mindegyik műfajban megállná a helyét külön-külön is.

Hogy hogyan találtam rá erre a mellőzött,de nagyon jó könyvre?
Persze a molyon.Az írója írt nekem egy rövid bemutatkozást és kíváncsi lettem a szavak mögött rejlő emberre is.
Így készítettem vele egy interjút és el is kezdtem olvasni a könyvét hamarosan.
Az interjút itt találjátok vele:
http://adrikonyvmoly.blogspot.com/2012/01/vendegem-blogon-mason-murray.html

Megfogott az író nagyszerű stílusa,a megfogalmazása és az életfilozófiája.
A könyv vissza adja ezt színes a személyiségét.

Egy krimi,de több annál.
Nagyon szép a fogalmazás,sok jó hasonlatot,idézetet tudnék kiírni nektek a könyvből.
Mindezek mellett az akciót és lövöldözést kedvelők is megtalálják benne a maguk részét.
És persze a romantika is helyet kap,bár nem csöpögősen és nem is igazán happy end-el,de megfelelő mértékben.

Egyszerűen nem értem miért nem lett siker a könyv?Minden adott benne.
Néha olyan könyvek kerülnek fel a sikerlistákra hogy csak nézek,hiszen egyszerű megfogalmazás,történet nulla és mégis viszik mint a cukrot.
Ez a könyv miért nem?
Talán a nem megfelelő reklám?
Nem tudom.De remélem kedvet kaptok a könyv olvasásához!

A könyv némi iróniát,humort is megcsillant.
Ráadásul filozofálhatunk benne a lélek rejtelmeiről,a lélek és test összefonódásáról.
Egy elképzelhető jövőről ahol a testünket cserélhetjük és a tudatunk,a lelkünk megmarad.

Borzasztó lenne ha a tudósok tényleg rátalálnának erre a lehetőségre?
Ki ne cserélné le testét egy fiatalabbra,tetszetősebbre?
Bármi áron megtennéd vajon?

Az író nem vesztegeti az időnket,rögtön a sűrűjébe dob .
Nem vacakol a felfedezésével ennek a lehetőségnek,nem kapunk száraz adatokat és érthetetlen ,tudományos halandzsát sem.
Egyszerűen csak megtörténik, és főszereplőnk egy idegen testben ébred.
Ki ne bolondulna meg,mikor felébred és egy idegen házban van,ráadásul nem a saját testében,hanem egy 30 évvel idősebb testbe zárva?
De főszereplőnk stramm és bírja.Tudja mit tegyen.És kezdetét veszi a veszélyes nyomozás,ahol meg kell vívni az idővel és egyéb,nem tervezett dolgokkal ,számos veszéllyel is.

Érdekes,érdekfeszítő történet.

Gyorsan haladós könyv,pörögnek az események.

Hogy némi negatívumot is mondjak néha kizökkentem az olvasásból,mert egy nagy akció jelenetet hirtelen némi érzelgősség vagy lelkizés váltja fel.

A borító nagyon figyelemfelkeltő,de ijesztő is egyben.
Kíváncsi lennék ki készítette a szobrokat.

Kedvenc szereplőm Savannah volt a titokzatosságával és nagy tudásával.Kár hogy keveset olvashatunk róla.

SPOILER!

Kicsit hihetetlen volt számomra a "Szent Jánossal"való beszélgetős rész.
De szerintem mást nem zavarna csak engem.
Túl racionális vagyok ehhez.

történet,a helyszín:10/9
szereplők,karakterek megformázása,hitelességük:10/8
érzelmek,romantika:10/7
a könyv hangulata:10/18
a történet párbeszédei,tájleírás,metaforák,nyelvezete:10/9
a borító :10/7
misztikum:10/7

A könyvet köszönöm az Írónak és az Ad Librum kiadónak!

Ad Librum kiadó
saját könyv,írói recenzió
299 oldal

2011. július 3., vasárnap

128 éve született Franz Kafka

6:42 0 Hozzászólás
Franz Kafka (Prága, 1883. július 3. – Kierling, 1924. június 3.) a 20. század egyik legkiemelkedőbb írója.

„Én intenzíven magamba szívtam annak a kornak minden negatív elemét, amelyben éltem."

Élete
Kafka középosztálybeli német zsidó családban született Csehországban, ami akkor az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. Apja Hermann Kafka kereskedő (1852–1931), anyja Julie Kafka, sz. Löwy (1856–1934) Bár anyanyelve német volt, Kafka gyermekkorában megtanult csehül és egész életében folyékonyan beszélte. Valamennyire értett franciául is, kedvenc szerzője Flaubert volt. Nagy tisztelője volt Napóleonnak. Testvérei közül a két fiú: Georg és Heinrich még kiskorában meghalt, három leánytestvére Elli, Valli és Ottla.

1889 és 1893 között Kafka a prágai Deutsche Knabenschuléba járt (német fiúiskola). 1901-ben érettségizett, 1906-ra pedig elvégezte a jogi egyetemet, és egy biztosítótársaságnál kezdett dolgozni. Ebben az időben kezdett írni. 1917-től tuberkulózisban szenvedett, családja ápolta, főként Ottla nevű testvére, akivel sok közös vonása volt.

Az aszketizmust és önmegvetést, mely összekapcsolódott Kafka nevével, jól mutatják az ő, valamint családtagjai és barátai levelei, ezt azonban saját környezetükben kell vizsgálnunk. Krónikus – elképzelhető, hogy pszichoszomatikus – betegségben szenvedett, a tuberkulózison kívül migrénes rohamok, álmatlanság és emésztési zavarok is gyötörték. Rengeteg természetes gyógymódot kipróbált, a vegetáriánus étkezéstől a pasztörizálatlan tej nagymértékű fogyasztásáig (lehetséges, hogy ez utóbbi idézte elő tuberkulózisát). Feltehetőleg krónikus depresszióban szenvedett. Ez nagy mértékben fokozta önkritikára való hajlamát.

Még iskolaévei alatt aktív szerepet vállalt irodalmi és társas események megszervezésében. Sokat tett a jiddis színház előadásainak szervezéséért is. Bár félt attól, hogy mások fizikailag és szellemileg is taszítónak találják, elbűvölt másokat vonzó, fiús külsejével, csendes viselkedésével, intelligenciájával és fanyar humorérzékével.

Kafka kapcsolata zsarnokoskodásra hajlamos apjával írásainak egyik fontos elemét szolgáltatta. Az 1920-as évek elején viszonya volt Milena Jesenská cseh újságírónő-, írónővel. 1923-ban rövid időre Berlinbe költözött, hogy kiszakítsa magát családja befolyása alól és az írásra koncentrálhasson. Mikor betegsége rosszabbodott, visszatért Prágába, majd egy Bécs melletti szanatóriumba ment, ahol 1924-ben elhunyt. Halálát feltehetőleg éhezés okozta, mert állapota miatt az evés rendkívüli fájdalommal járt, és az intravénás táplálást akkor még nem fejlesztették ki. Testét visszavitték Prágába, és a prága-zizkovi zsidó temetőben helyezték örök nyugalomra 1924. június 11-én.

Életében csak néhány novellája jelent meg, és csak kevés figyelem irányult rá. Halála előtt utasította barátját és irodalmi ügynökét, Max Brodot, hogy írásait semmisítse meg. Szerelme, Dora Dymant eleget tett kérésének, és a nála lévő műveket megsemmisítette, Brod azonban nem engedelmeskedett, és gondoskodott róla, hogy kiadják a műveket, melyek hamarosan magukra vonták az irodalomkedvelők és a kritikusok figyelmét. Kafka minden kiadott művét németül írta.

Munkássága
Kafka írásai híresek a pszichológiai és fizikai részletességről, a paradoxonok és abszurditások előfordulásáról, és a rémálmokba illően kínos helyzetek leírásairól. Leghíresebb novellái közé tartoznak Az átváltozás, Az éhezőművész, A fegyencgyarmaton, híres regényei pedig A per, Amerika (az eredetihez közelebb álló új fordítás címe Az elkallódott fiú) és A kastély.

Kafka műveiben a szereplők gyakran találják szembe magukat lehetetlenül összetett helyzetekkel, és bár mindent elkövetnek, hogy úrrá legyenek a helyzeten, a rideg, személytelen világ, melyben élnek, ellehetetleníti kísérleteiket. A kastély című regényben például K.-t hivatalnokok és szabályok sora gátolja meg abban, hogy bejusson a kastélyba.

Az, hogy keveri a részletes, valóságszerű leírásokat a bizarr, szürreális eseményekkel, Kafka stílusának egyik meghatározó eleme. A furcsa jelenségeket gyakran személytelen, tényszerű hangon közli, mely erősíti a történetekben jelenlévő érzelmi konfliktus hatását, mert a traumatikus eseményeket hétköznapivá minősíti, csak újabb láncszemmé a kegyetlen, logikátlan események sorában. Kafka írásai hatással voltak az argentin Jorge Luis Borgesre és a kolumbiai Gabriel García Márquezre, akiknek több műve tükrözi ezt a „hétköznapi lehetetlen” stílust.

Néhány visszatérő motívum Kafka műveiben: abszurditás, átalakulás (fizikai és szellemi értelemben is), böjt és éhezés, bűntudat (gyakran bármilyen tényleges vagy logikusan elképzelhető ok nélkül), elidegenedés/elszigeteltség, értelmetlenség, formalitás (írói stílusban és a szereplők viselkedésében is), hiábavalóság, jelentéktelenség, labirintusok (a figyelemelterelő összetettség érzése), megérkezés hiánya (a szereplők gyakran indulnak útnak, de sosem érnek célba), művészi/konzumerista dinamika, kegyetlenség, kétség, sötét humor, szorongás, természet és technológia ellentéte, transzcendencia (nem feltétlenül spirituális értelemben, hanem mint menekülés a társadalom és a szellem korlátai közül), úr/szolga vagy domináns/alávetett dinamika, végtelenség.

Kritikai értelmezés
Kafka műveit sokan a modernizmus vagy a mágikus realizmus jellemzőihez kapcsoltan próbálják értelmezni. A műveit átható reménytelenséget és abszurditást az egzisztencializmus jellegzetességének tartják. Mások a marxizmus jeleit kutatták abban, ahogy kifigurázza a bürokráciát olyan műveiben, mint például A fegyencgyarmaton, A per és A kastély. Mások a judaizmus lencséjén át próbálták magyarázni munkáit (mivel Kafka zsidó volt és érdekelte a zsidó kultúra, bár életében csak viszonylag későn fordult felé); Borges tett néhány jó megfigyelést ebben a tekintetben. Megint mások freudi módon próbálták értelmezni írásait (a családjához fűződő viszonya miatt), vagy allegóriaként az Isten-kutatásra (többek között Thomas Mann is ezt az elméletet pártfogolta.) Az elidegenedés, üldöztetés motívumainak előtérbe helyezését – főként Marthe Robert munkáiban – Gilles Deleuze és Felix Guattari kritikája ihlette, ők ugyanis úgy tartották, Kafka sokkal több, mint a dühből író, magányos alak sztereotípiája, és írásai sokkal szándékosabbak, bomlasztóbbak és „örömtelibbek”, mint amilyennek tűnnek.

Kafka filmen
  • Orson Welles 1962-ben írta és rendezte A per filmváltozatát, Anthony Perkins főszereplésével. Welles ezt tartotta legjobb filmjének.
  • 1991-ben készült el egy film, melyben Jeremy Irons alakítja Kafkát. A Steven Soderbergh által rendezett filmben keverednek a Kafka életéből vett elemek az írásaiból származókkal, többé-kevésbé életrajzi filmben bemutatva életét és munkásságát. A történet szerint Kafka nyomoz egy kollégája eltűnésének ügyében. A cselekmény végigviszi a nézőt Kafka több művén is, főként A kastélyon és A peren.
  • Franz Kafka's 'It's a Wonderful Life' (Franz Kafka: Csodálatos élet, 1993.): egy rövidfilm, melyet Peter Capaldi írt és rendezett. Richard E. Grant alakítja Kafkát. A filmben Az átváltozás keveredik Frank Capra Csodálatos élet című művével, rendkívül érdekes eredménnyel.
  • Metamorphosis (1987)
  • Die Verwandlung (1975)
  • Förvandlingen (1976) 
  • The Metamorphosis of Franz Kafka, r: Carlos Atanes (1993)
  • Prevrashcheniye (2002) 
  • Menschenkörper (2004) 
  • A Country Doctor (2007) japán anime az Egy falusi orvos alapján 
(Forrás: wikipedia.hu)

2011. június 26., vasárnap

Megszületett Garfield, a macska

1:00 0 Hozzászólás
1978. június 19-én „megszületett” Garfield, a macska.

A Garfield pár képből álló képregények címe. A történetek címszereplője Garfield, egy lusta, kövér macska és gazdája, Jon, majd Jon kutyája, Ubul (angolul Odie).

Jim Davis 1978 körül alkotta meg Garfieldet. Nem több mint egy hónappal 33. születésnapja előtt a United Media Features ügynökség elfogadta, s a június 19-én kötött szerződés értelmében a képregény 41 amerikai lapban jelent meg.

A macskát Davis saját nagyapjáról, James A. Garfield Davis-ről nevezte el, aki jellemében, sőt testi felépítésében is hasonlított a képregényhősre.

A képregényt 1978 júliusában az ügynökség levette az újságokból, de az olvasóközönség tiltakozásának nyomására hamar visszahelyezték. Akkora sikert aratott, hogy 1982-re az egyik legnépszerűbb képregényfiguraként tartották már számon, s vagy ezer újságban olvasható volt. Ebben az évben készült az első Garfield-rajzfilm, melyeket maga a szerző készített. 1984-től a Garfield új kiadója az általa még ebben az évben alapított Paws cég és azóta is itt dolgozik.

Magyarországon 1990-től havonta jelentkező Garfield-magazin olvasható, a SEMIC Interprint Nyomdai és Kiadó Kft. kiadásában.

A Garfield pár képből álló képregények címe, mely 1978. június 19-én látta meg a napvilágot Jim Davis tollából. A történetek címszereplője Garfield, egy lusta, kövér macska és gazdája, Jon. Később Jon kap egy kutyát, Ubult (angol neve Odie).

A Garfield ma is a világ egyik legnépszerűbb képregénye.

Főszereplők

Garfield

A történetek központi szereplője. Garfield cinikus, lusta, narancssárga színű macska, aki folyton az evésre gondol. Egy olasz étteremben született, innen az ételek, különösen az olasz ételek iránti szeretete. Kedvenc étele a lasagna. Reggelenként az ő szemében a kávé egy igazi kincs. Utálja a hétfőket, a februári hónapot, a postásokat, a kutyákat, a pókokat, a vekkerét és a mazsolát. Kedvenc időtöltése az evésen kívül az alvás és a tévénézés. A hétfőket legszívesebben átalussza. Általában gazdája, Jon fogyókúrára fogja, ilyenkor gyakori az éhséglátomás Garfieldnál és ez néha bonyodalmat okoz, pl. nyalogatja a szomszéd szobrát, amiről azt hiszi, hogy fagyi. A mindenféle étel mellett Jon páfrányát is meg szokta enni. Garfield és Ubul közt nem éppen felhőtlen a kapcsolat, Garfield butusnak találja Ubult, mindig lelöki és kigúnyolja hosszú nyelve és mindenhova odanyáladzása miatt. Születésnapja előtt ünnepi képsorok tűnnek fel az újságban. Gazdája Jon Arbuckle.

Jon Arbuckle

Garfield és Ubul gazdája, egy 30-as éveit taposó férfi, akinek általában nincs szerencséje a nőknél. Telefonon hívja fel nőismerőseit, hogy randira hívja őket, véletlen számokat tárcsáz, és minden elképzelhető dolgot megtesz annak érdekében, hogy randizhasson… Sikertelenül. Ha mégis sikerül randit kérnie, a nő vagy nem jön el, vagy nem normális. Sokszor Jon fura viselkedése és öltözete riasztó a nők számára. Legnagyobb női prédája Liz, aki egyben Garfield állatorvosa. Jon öltözködése sem a legjobb, általában ha randira megy, csúnya nyakkendőt, rikító nadrágot vagy inget vesz fel. Ezen kívül olyan, Garfield számára idegesítő kedvtelései vannak, mint a polka.

Születésnapja július 28-án van. Gyakran megérti Garfieldot, de sokszor fogyókúrára fogja, olyan esetekben, mikor már nem fér be az ajtón. Garfield persze ahogy lehet, kijátssza Jon fogyózási próbálkozásait. Már az első képsoron is szerepelt (1978. június 19.)

Jon egy farmon nőtt fel, majd felnőtt korában költözött a városba. Foglalkozása képregényrajzoló. Telefonon tartja a kapcsolatot szüleivel és egyéb rokonaival. Néha meglátogatja őket.

Ubul

Jon kutyája, az angol nyelvű változatban Odie-ként szerepel. Először 1978. augusztus 8-án szerepelt képsorban.

Bár a filmben Liz ajándékozta Jonnak, a képregénysorozatban Jon ismerőse Lyman (aki Jon volt osztálytársa) "hagyta" Jonnál. Ubul egy elég buta kutya, éppen ezért Garfield legfőbb célpontja. Főleg nagy és csepegő nyelve zavarja a macskát. Mindig lerúgja vagy löki az asztalról az állandóan vidám és lihegő kutyust, de ha Garfield bajban van, számíthat Ubul segítségére.

Mellékszereplők

• Mici (angolul: Pooky) – Garfield plüssmacija. Kiakad, ha elveszti, vagy kigúnyolják kedvenc maciját. Először 1978. október 23-án jelent meg. Jon zoknis fiókjában találta, és így lett az övé.

• Nermal – Garfield szemében édes, mézes és iszonyúan idegesítő kiscica. Először 1979. szeptember 3-án láthattuk.Garfield akárhányszor meglátja és Nermal idegesíti vagy kivágja az ajtón - amiért Jon dühös mert folyton cserélheti ki az ajtót - vagy elküldi postán Abu-Dhabiba.

• Heléna (angolul: Arlene) – egy rózsaszín lánymacska, akinek Garfield udvarol, de néha menekül is tőle. Először az 1980. december 17-i képregényben tűnt fel.

• Jon szülei, akik vidéken élnek. Jon gyakran látogatja őket, amit Garfield erősen ellenez, mivel őt is mindig magával viszi.

• Jon nagymamája, aki idős kora ellenére is nagyon aktív, edz és extrém sportokat is űz. Garfield őt kedveli leginkább Jon rokonságából. (A távoli rokonokról Jon történetei alapján viszont rémálmai vannak.)

• Irma – büfés-nő. Jon és Garfield gyakran nála esznek. Irma egymaga vezeti non-stop éttermét, és elég furcsa ételeket készít.

• Doki bátyó – Jon testvére, vidéken él és gyakran veszekedik Jonnal.

• Liz – állatorvos, aki Jon barátnője hosszú és reménytelennek tűnő udvarlás után. Először 1979. június 26-án jelent meg.

• Postás – Garfield megtámadja és megszaggatja a nadrágját.

• Pókok – amiket Garfield utál, és sokszor egy újságpapírral gonosz módon kilapítja őket.

• Egerek – akikkel Garfield időnként különféle egyezségeket köt, és soha nem bántja őket.

• Kutyák – Garfield szereti piszkálni a megkötött kutyákat, de baj van, ha nincsenek megkötve.

• Madarak – Garfield kedvenc csemegéi. Rengetegszer állít nekik csapdát, több-kevesebb sikerrel.

• Beszélő mérleg – gyakran kerül konfliktusba Garfielddal, amikor nyilatkoznia kell a súlyáról.

• Jon szomszédai – Hubert és Reba, sokszor nézik elmebetegnek Jont, pedig a kedvencei szokták kikészíteni. Jonnak van még egy szomszédja, Mrs. Feeny. Garfield vagy a margarétáit trancsírozza szét, vagy valami kárt tesz a csivavájában. Jon ilyenkor nagyon mérges macskájára.

• Aranyhalak – Garfield előszeretettel fogyasztja őket. Legszívesebben tartármártással. Jon - ha Garfield megeszik egy halat - nagyon mérges lesz.

• Fák, virágok, és más, akár élettelen dolgok is megszemélyesítődnek néha egy-egy rövid történet erejéig, mind csak Garfield számára.

• Floyd egy egér, Garfield barátja, sokszor panaszkodik hogy a rajzfilmben nincsen szerepe.

Egyszer megjelent szereplők

• Szerencsebot, amit Garfield talált és nagyon örült neki, mert az hitte, szerencsét hoz. Amikor fejbe vágott vele egy kutyát, a szerencsebot széttört.

• Sztreccs, a gumicsirke amit Garfield 1984. június 19-én kapott 6. szülinapjára. Ubul nagyon vadászott Sztreccsre, de Garfield Sztreccsel Ubult mindig fejbe vágta.

• Zokni

• Bubba

• Darla Jon barátnője volt.

• Helen Jon barátnője volt, de csak egyszer jött el randira, akkor is azért, mert amnéziás volt és nem tudta kicsoda Jon.

Garfield életútja

Jim Davis 1978 körül alkotta meg Garfieldot. Nem több mint egy hónappal 33. születésnapja előtt a United Media Features ügynökség elfogadta, s a június 19-én kötött szerződés értelmében a képregény 41 amerikai lapban jelent meg. „Azért választottam macskát főhősül, mert sikeres kutyahősök már szép számban léteztek akkoriban a képregény műfajban és én nem szeretek versenyezni.” – nyilatkozta Davis.

A Garfield főhősei nem pusztán csak kitalált alakok, hanem valós személyekről mintázottak. Garfield gazdájának szülei szintén vidéki farmerek. Magát Garfieldot Davis saját nagyapjáról, James A. Garfield Davis-ről nevezte el, aki jellemében, sőt testi felépítésében is egyezett Garfielddal. Amellett a rajzoló saját személyisége is jelen van részben, mint a természet iránti kötődése és szeretete, ugyanakkor Jonnak – akárcsak neki – kedvenc sportja a golf.

A képregényt 1978 júliusában az ügynökség levette az újságokból, de az olvasóközönség tiltakozásának nyomására hamar visszahelyezték. Garfield akkora sikert aratott, hogy 1982-re az egyik legnépszerűbb képregényfiguraként tartották már számon, s vagy ezer újságban olvasható volt. Ebben az évben készült az első Garfield-rajzfilm, melyeket maga a szerző készített. 1984-től a Garfield új kiadója az általa még ebben az évben alapított Paws cég és azóta is itt dolgozik.

1987-től már kétezerre bővült a Garfieldot közlő lapok száma szerte a világon, 2000-re ez 2600-ra nőtt és most már több mint negyed milliárdos olvasói tábora van. Kétségkívül a képregények eddigi történetének legnépszerűbb és legsikeresebb figurája Garfield. Maga Davis sem tudja megválaszolni konkrétan alkotása sikerének titkát. Elmondása szerint törekszik a közérthető, általános viccekre, s arra, hogy mindenkinek mondjanak valamit. Két témára nagyon koncentrál, ami valóban minden embert érint, az evés és az alvás, mely jelen esetben Garfield kedvenc „hobbija”. Ez a nemzetközi jellegű humor szerinte megköveteli a szleng és a szóviccek kerülését.

Magyarországon 1990-től havonta jelentkező Garfield-magazin olvasható, a SEMIC Interprint Nyomdai és Kiadó Kft. kiadásában.

Könyvek

• Garfield Kisokos (120 oldal)
• Garfield 25 éve – Jöhet a torta! (144 oldal)
• Garfield Nagy Dobása (társasjátékos könyv)
• Zseb-Garfield könyvsorozat
• Garfield és a Zűr Kommandó sorozat:
1. Baljós kezdet
2. Patkány Jack visszavág!
3. K-9 a brutál blöki
4. A kegyetlen kombinátor
• Garfield, a kémapó (96 oldal)
• Garfield és a mérges mágus
• Garfield és a suli fantomja
• Garfield és a pincerém
• Garfield és a titokzatos múmia
• Garfield karácsonya
• A teljes, cenzúrázatlan, utolérhetetlen Garfield (Nagy mancs sorozat 1.)
• Az igazat és csakis az igazat a macskákról (Nagy mancs sorozat 2.)

Filmek, rajzfilmek

Jim Davis 1982-től 1991-ig készítette az általa alapított Paws cégnél a képregény alapján a rajzfilmeket. Ezek közül a legtöbb mára már klasszikusnak számít. Később aztán 2006-ban felmerült az ötlet, hogy Garfieldot 3D-ben is közre kéne adni. Így született a Garfield Gets Real, majd a Garfield and the Fun Fest. Később a Boomerang tévécsatornán megjelent a The Garfield Show 3D-s Garfield-sorozat. 2009-ben pedig a Garfield: Pet Force jött létre.

Rajzfilmek

•Itt jön Garfield (Here Comes Garfield 1982)
• Garfield a városban (Garfield on the Town 1983)
• Garfield a természet lágy ölén (Garfield in the Rough 1984)
• Garfield rémes-krémes éjszakája (Garfield's Halloween Adventure 1985)
• Garfield a Paradicsomban (Garfield in Paradise 1986)
• Garfield karácsonya (A Garfield Christmas 1987)
• Garfield Hollywoodba megy (Garfield Goes Hollywood 1987)
• Garfield 9 élete (Garfield: His 9 Lives 1988)
• Garfield a nyomozók gyöngye (Garfield's Babes and Bullets 1989)
• Garfield és a hálaadás (Garfield's Thanksgiving 1989)
• Garfield a képzelet szárnyán (Garfield's Feline Fantasies 1990)
• Garfield az életművész (Garfield Gets a Life 1991)
• Garfield és a valós világ (Garfield Gets Real 2007)
• Garfield és a mókás fesztivál (Garfield and the Fun Fest 2007)
• A Garfield műsor (The Garfield Show 2008)
• Garfield és a zűrkommandó (Garfield's Pet Force 2009)
• Nézőpont kérdése (Angoa What? 2010)

Garfield elmaradhatatlan hangja volt ezekben a rajzfilmekben Lorenzo Music, akinek 2001-ben bekövetkezett halála óta Bill Murray vette át a helyét, ő volt a hangja Garfieldnak a róla készült mozifilmekben. A rajzfilmeket gyakran kísérték jazzes, blues-os betét- és főcímdalok, melyeket a fekete jazz és blues énekes Lou Rawls énekelt. Mellette énekelt és szerezte a zenét vagy volt hang Desirée Goyette. Magyarországon ezek közül jó párat be is mutattak, de elsőként a Garfield és barátai (Garfield and Friends) jutott el ide. Garfieldnak ekkoriban szinkronhangja Kerekes József volt, míg Jon magyar hangja Pusztaszeri Kornél. A magyar szöveget Bálint Ágnes készítette. Később a Garfield filmekben Till Attila vette át Garfield hangját.

Filmek

• Garfield (2004)
• Garfield 2 (2006)

2011. június 19., vasárnap

Apák Napja

1:00 0 Hozzászólás

Az apák napja egy világi ünnepnap, Magyarországon június harmadik vasárnapján ünneplik.
(Vannak, akik - viccesen - május 19-ét, Ivók napját tartják apák napjának.)

A 20. század elején kezdték el megtartani az anyák napja párjaként. Az apaságot és a szülői szerepet ünneplik. Ilyenkor emlékeznek az apákra, nagyapákra és a többi férfi elődre. Az apák napját világszerte számos különböző időpontban ünneplik. Ezen a napon általában ajándékot adnak az apáknak, és a család általában együtt van.






2011. június 12., vasárnap

Pünkösd

1:00 0 Hozzászólás
A pünkösd újszövetségi egyházi ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradásának emlékét ünnepli meg. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek (görögül pneuma, latinul Spiritus Sanctus) ezen a napon áradt ki az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára:

És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok. (Apostolok cselekedetei 2. fejezet, Károli Biblia)

A pünkösd a sínai szövetség ünnepe volt a zsidóknál Krisztus korában. Akkor a jelei a szélzúgás és tűz volt, Isten jelenlétének, kegyelem kiáradásának jelei. Az Új szövetség előjeleit a próféták mondták ki az Ószövetségben, Krisztus születése előtt: "Új szövetséget kötök veletek...akkor majd...új szívet adok nektek és új lelket oltok belétek...Az én Lelkemet oltom belétek..."(Ez. 36,25-27; 11,19; Jer. 31,31k). Keresztelő Szent János is jövendölt. (Jézus) majd "Szentlélekkel és tűzzel fog benneteket megkeresztelni" Jézus Keresztelő Szent Jánosnál keresztelkedett meg, és rögtön utána galamb szállt Jézusra. Ezért a Szentlélek jele a katolikus ikonográfiában a galamb.

Eredete

Eredete az ószövetségi zsidó ünnep, héber nevén Sávuot, a törvényadás (tóra adásának) emléknapja és az új kenyér ünnepe.

Az Ószövetségben olvassuk, hogy az Úr három főünnepet rendelt a zsidóknak. "Háromszor szentelj nekem ünnepet évenként! Tartsd meg a kovásztalan kenyerek ünnepét! Hét napig egyél kovásztalan kenyeret, ahogyan megparancsoltam neked, az Ábib hónap megszabott idején, mert akkor jöttél ki Egyiptomból. Üres kézzel senki se jelenjék meg előttem! Azután az aratás ünnepét, amikor meződ vetésének első termését takarítod be. És a betakarítás ünnepét az esztendő végén, amikor a termést betakarítod a mezőről. Évenként háromszor jelenjék meg minden férfi az Úristen színe előtt (Jeruzsálemben)!" (2Mózes 23:14-17)

Tehát a középső a pünkösd ünnepe, ez az 50. nap. "Számoljatok a szombatra következő naptól, tehát attól a naptól, amelyen elviszitek a felmutatásra szánt kévét, hét teljes hetet. Ötven napot számoljatok a hetedik szombat utáni napig, és akkor mutassatok be új ételáldozatot az Úrnak!" (3Mózes 23:15-16) "Amikor pedig eljött pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szent Szellemmel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy ahogy a Szellem adta nekik, hogy szóljanak. Sok kegyes zsidó férfi tartózkodott akkor Jeruzsálemben azok közül, akik a Föld minden nemzete között éltek. Amikor a zúgás támadt, összefutott ez a sokaság, és nagy zavar keletkezett, mert mindenki a maga nyelvén hallotta őket beszélni." (ApCsel 2:1-6)

Péter apostol megmagyarázta az ott levőknek, hogy most teljesedett be, amit Jóel így prófétált: "Az utolsó napokban, így szól az Isten, kitöltök Szellememből minden halandóra, és prófétálnak fiaitok és leányaitok, és ifjaitok látomásokat látnak, véneitek pedig álmokat álmodnak; még szolgáimra és szolgálóleányaimra is kitöltök azokban a napokban Szellememből, és ők is prófétálnak." (ApCsel 2:17-18) Jézus is megígérte a Pártfogót, akit Ő küld el az Atyától, "az Igazság Szellemét, aki az Atyától származik, az tesz majd bizonyságot énrólam." (János 15:26b). "Én azonban az igazságot mondom nektek: jobb nektek, ha én elmegyek; mert ha nem megyek el, a Pártfogó nem jön el hozzátok, ha pedig elmegyek, elküldöm Őt hozzátok. És amikor eljön, leleplezi a világ előtt, hogy mi a bűn, mi az igazság és mi az ítélet. A bűn az, hogy nem hisznek énbennem; az igazság az, hogy én az Atyához megyek, és többé nem láttok engem; az ítélet pedig az, hogy e világ fejedelme megítéltetett." (János 16:7-11) Tehát Jézus kitöltötte Szent Szellemét.

Szentírásból ismert Húsvét után az ötvenedik napon tartják. Így pünkösdvasárnap (a nyugati kereszténységben) legkorábbi lehetséges dátuma: május 10., a legkésőbbi pedig június 13.

Görög nevének (πεντηκοστή, pentékoszté) a jelentése is 50, a magyar pünkösd szó ebből származik. Hasonlóan a húsvéthoz, egész héten át tart, de csak két nap nyilvános ünnep. Tertullianus régi ünnepnek nevezi, tehát az apostolok idejéből való. A katolikus egyházban van vigíliája böjttel, amelyen keresztvizet szentelnek. A bérmálás szentségét pünkösd ünnepétől kezdve szokás kiszolgáltatni a római katolikus egyházban. Az ünnepről május hónapot pünkösd havának is nevezik.

Népszokások

A magyar kultúrában több szokás kötődik a pünkösdhöz. Több elemük a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. Visszavezethető a római floráliákra: a floráliák olyan tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flora istennőt, a növényvilág és a virágok (tágabb értelemben a termékenység) istennőjét köszöntötték. Az istennő görög nevén Khlóris, azaz Zöldellő, Viruló.

Májusfa

A magyar nyelvterület nagy részén hagyományosan a május elsejére virradó éjszaka állítottak májusfát. Másik jeles alkalma pünkösd volt. A május elsején állított fákat sokfelé pünkösdkor bontották le. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is.
A májusfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Általában az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes területeken a legények a rokon lányoknak is állítottak fát. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte.

Pünkösdi király

A középkor óta ismert szokás, ekkor ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikába dobás) kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezethette, továbbá a pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak, kocsmázhattak.

Tavaszköszöntés

Már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítés-lécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám. Néhol a lányos házakra tettek ki zöld ágakat.

Pünkösdi királynéjárás

Eredetileg 4 nagyobb lány (később több) körbevisz a faluban egy ötödiket. Ő a legkisebb, a legszebb. Énekelnek, és jókívánságokat ismételgetnek. Megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítettek ki, vagy letakarták őt fátyollal. Énekeltek, közben körbejárták a királynét, a végén pedig felemelték, s termékenységvarázsló mondókákat mondtak. Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak. A Dunántúlon jellemző termékenységvarázslással összekötött szokás később adománygyűjtéssel párosult.

Pünkösdölés

Ekkor pünkösdi király és királyné párost a kíséretével jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. Ez a szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. A gyerekek, vagy fiatalok csapata énekelve, táncolva végigjárta a falut, s adományt gyűjtött.

Törökbasázás, borzakirály, rabjárás

Nyugat-Magyarország egyes vidékein voltak jellemzőek pünkösdkor. Egy kisfiút szalmával kitömött nadrágba öltöztettek társai, török basát utánozva. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe.

A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mennek a lányokhoz körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy „Segéljék ezeket a szegény katonarabokat.” Persze, ők is ajándékokkal térnek haza.

A borzajárás során körbekísérnek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny van. Házról házra járnak.

Csíksomlyói búcsú

Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található. A csíksomlyói búcsú hagyománya a 15. századból maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról. A katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.



Pünkösd vasárnap időpontja
• 2000. június 11.
• 2001. június 3.
• 2002. május 19.
• 2003. június 8.
• 2004. május 30.
• 2005. május 15.
• 2006. június 4.
• 2007. május 27.
• 2008. május 11.
• 2009. május 31.
• 2010. május 23.
• 2011. június 12.
• 2012. május 27.
• 2013. május 19.
• 2014. június 8.
• 2015. május 24.
• 2016. május 15.
• 2017. június 4.
• 2018. május 20.
• 2019. június 9.
• 2020. május 31.
• 2021. május 16.
• 2022. június 5.


(Forrás: wikipedia.hu)

2011. június 5., vasárnap

Ken Follett 62 éves

1:00 0 Hozzászólás
Ken Follett (Cardiff, Wales, 1949. június 5.), brit író, aki történelmi kalandregényeket és napjainkban játszódó krimiket ír. Világszerte több, mint 100 millió példányban adták el köteteit. A New York Times magazin best-seller listájának első helyét négy könyve érte el: Könyörtelenül (1979), Kulcs a Manderley-házhoz (1980), Kaland Afganisztánban (1986) és Az idők végezetéig (2007). Számos regényét megfilmesítették, köztük az 1978-as első sikerkönyvét, a Tű a szénakazalbant is, Donald Sutherland főszereplésével. Legismertebb regényét, A katedrálist, 2009-ben kezdték megfilmesíteni egy nyolcrészes tévésorozat formájában, és részben Magyarországon forgatták.

Élete

Martin Follett, adóellenőr és Lavinia Veenie Follett első gyermeke, három testvére van. Keresztény szülei eltiltották a filmektől és a televíziózástól, ezért az olvasás iránt kezdett érdeklődni. Tíz éves korában családjával Londonba költöztek, ahol a Harrow Weald Grammar School and Poole Technical College-ba járt. 1967-ben a University College Londonba felvételizett, ahol később filozófiát tanult. 1968-ban megnősült, és még ugyanabban az évben megszületett első fia, Emanuele. 1971-től a cardiffi South Wales Echo napilapnál volt újságírógyakornok három éven át, majd Londonba való visszatérése után az Evening News riportere lett. Follett az 1970-es évek végén lett a brit Munkáspárt aktivistája, ahol megismerkedett későbbi második feleségével, Barbarával, aki 1997-től képviselő a brit parlamentben, és 2008 októberétől egy éven át kulturális miniszter Gordon Brown kabinetjében.

Pályafutása

Ken Follett 1974-től írja műveit, még napjainkban is, jellemzően krimi és kalandregény műfajokban. Első műve a Titkok (The Big Needle), amit 1974-ben írt. Fontosabb művei: Tű a szénakazalban (Eye of the Needle) 1978, A katedrális (The Pillars of Earth) 1989.

Művei

Néhány Ken Follett regény különböző címeken is kiadásra került, mind magyarul, mind az eredeti angol nyelven.

Kiadás éve/ Magyar cím/ Eredeti cím 


1974 Titkok The Big Needle
1974   –           The Big Black
1975  –            The Big Hit
1975  –            The Shakeout
1976  -             The Bear Raid
1976  –            Amok: King of Legend
1976  Rejtekhely, A függöny lehull The Mystery Hideout, The Secret of Kellerman's Studio
1976  A Modigliani-botrány The Modigliani Scandal
1977  Papírpénz Paper Money
1978   –             Capricorn One
1978 Az évszázad bankrablása, Csatornatöltelékek The Heist of the Century, The Gentleman of 16 July, Under the Streets of Nice
1978 Tű a szénakazalban Eye of the Needle, Storm Island
1979 Könyörtelenül, Hárman            Triple
1980  Kulcs a Manderley-házhoz Key to Rebecca
1983 Teherán, Sasok szárnyán   On Wings of Eagles
1985 Egy férfi Szentpétervárról The Man from St. Petersburg
1986 Kaland Afganisztánban Lie Down with Lions
1989 A katedrális The Pillars of the Earth
1991 Alattunk az óceán Night Over Water
1993 Veszélyes gazdagság A Dangerous Fortune
1995 Az ígéret földje A Place Called Freedom
1996  A harmadik iker The Third Twin
1998 Az Éden kalapácsa The Hammer of Eden
2000  Zérókód Code to Zero
2001 Vadmacskák Jackdaws
2002 Hat nap múlva telihold Hornet Flight
2004 Az ördög műve Whiteout
2007 Az idők végezetéig  World Without End
2010 A titánok bukása - Évszázad-trilógia 1. Fall of Giants

(Forrás: wikipedia.hu)




2011. május 29., vasárnap

Gyereknap

1:00 0 Hozzászólás

A világ több országában megtartott ünnep.

1950. óta május utolsó vasárnapján ünnepeljük a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1949. novemberi határozata alapján. A cél ekkor az elmaradott, háború sújtotta országok gyermekeinek megsegítését szolgáló akciók szervezése volt.

Ezen a napon minden nagyobb településen játékos programokat, versenyeket, báb- és színielőadásokat rendeznek a gyermekek számára.

Hasonló rendezvény már a II. világháború előtt is létezett: gyermekhét, amely először 1931. májusában került megrendezésre, elsősorban jótékonysági céllal.

Gyermeknap Magyarországon május utolsó vasárnapja, más országokban június elseje. Ezen a napon számtalan családi program, játék és új élmény várja a kicsiket és nagyokat.

A Gyermeknap a világ sok országában ünnepnap. A Nemzetközi Gyermeknap (általában június 1.) megünneplése Törökországból ered és különösen volt kommunista országokban vált népszerűvé. Ehhez hasonló az ENSZ által létesített Egyetemes Gyermeknap (Universal Children's Day) intézménye.

Magyarországon 1931-től ünneplik (akkor még Gyermek Hétnek hívták), 1950 óta már csak egy napig tart és május utolsó vasárnapján tartja. A Nemzetközi Gyermeknapot a világ számos országában megünneplik, általában (de nem mindenhol) június 1-jén. Az ünnepet először Törökországban tartották meg 1920-ban (1920. április 23.), majd később a genfi Gyermekjóléti Konferencián 1925-ben. Nem világos, miért pont június 1-jét választották ki.

Az ENSZ közgyűlése 1954-ben javasolta (836(IX). határozat), hogy minden országban tartsák meg az Egyetemes Gyermeknapot. Az ünnep célja, hogy megemlékezzenek a világ gyermekeinek testvériségéről és egymás közti megértésről, valamint a gyermekek jóléte érdekében kifejtett küzdelemről. Javasolták a kormányoknak, hogy mindenhol olyan napot jelöljenek ki erre a célra, amit megfelelőnek gondolnak.


(Forrás: wikipwdi.hu)

Follow Us @soratemplates