Mielőtt megijednétek kedves Könyvfaló barátaim, hogy disznóölésre szeretnélek buzdítani a most bemutatott könyv által, más oka van, hogy ezt a kis könyvecskét szeretném, ha megismernétek . Az ok a könyv szerzője, most látom, hogy nincs is rajta a borítón, csak belül szerepel a neve, de mindegy is hiszen Ő akkor is Szabó Józsefné, gyermekeim dédnagymamája, unokáim üknagymámája. Most pedig egy másik név következik, aki biztosan ismeretlen sok-sok laikus számára: az édesapja Balogh József gyulai hentes mester, aki magyarként először állított elő olyan kolbászt, amely Gyulai Kolbászként aranyérmet nyert az 1910. évi brüsszeli világkiállításon és ezzel megalapozta ennek a terméknek a hírnevét. Későbbiekben a nagyüzemi gyártás már nem az ő nevéhez köthető, de a mai gyulai hentesek nagy tiszteletben tartják őt, mesterüknek tekintik és ápolják emlékét.
A könyv 85 oldalas , a borítólapjához fülszöveg tartozik, a hátlapjához egy másik könyv várható megjelenéséhez ajánlása található. 1959-ben adta ki a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Vállalat 20100 példány ban, az ára 8,50 Ft volt. Én egy antikváriumban szereztem néhány évvel ezelőtt. Addig csak családi történetekben hallottam a létezéséről és sajnos nem ismertem a szerzőjét sem. Talán nem tiszteletlenség tőlem, ha Ilonka néninek nevezem. A disznóölés a könyv írása idején éppen a reneszánszát élte, mert megszűntek a néhány év előtti vágási tilalmak, újra nyíltan fellendülhetett a disznóvágáshoz köthető családi ünnep kultusza. Ilonka néni részletesen felkészíti olvasóit az előkészületektől a vendégek vacsoráztatásáig. Mert ez a fontos családi esemény, ahol a családi húskészlet sorsa eldőlt legalább 3-4 napos kemény munka - és ahogy felhívja a figyelmet - főleg az asszonyoknak. De én tulajdonképpen nem is ezekért a dolgokért írok erről a könyvről, hanem néhány szívhez szóló mondat miatt.
A gyerekekről
"A gyerekeknek is kijut az örömből, akik már előre készülnek erre a nagy eseményre, mert ilyenkor nagy változás van a háznál, sürgés-forgás, ez pedig (őszerintük) nem történhet meg nélkülük. - Persze mindenütt ott vannak mindig, ahol nem kellene, kéz alatt, láb alatt! De erről a nagy eseményről mégsem maradhatnak el!"
A háziasszonyról
"Mivel a disznóölés napján úgyis sok a munka, ne csináljunk disznótoros vacsorát a disznóölés estéjén, hanem csak másnap este. - Így kipihenve az előző nap fáradalmait, a háziasszony örömmel tud foglalkozni a szívesen meghívott vendégekkel, de halálos fáradtan erre képtelen.- Szeretném, ha elfogadnák ezt a tanácsomat, aminek előnyéről saját tapasztalatom alapján győződtem meg!"
A disznóról
"Alig van család , amelynek kisebb-nagyobb tagja ne sajnálná a háziasszony által hosszú hónapokon keresztül gondozott, ápolt, szépen gömbölyödő kedvencüket, amely hálás röfögéssel köszönte meg a sok finom, jó kosztot a kedves simogatást, és gyöngéd vakargatást, amit a család minden tagjától kapott..
A disznóölés napján a felnőttek és gyerekek egyaránt sajnálkozva állják körül kedvencüket, de vannak gyengébb idegzetűek is aki sietve távoznak a tett színhelyéről, mert igen fáj nekik kedves háziállatuk elmúlása."
Ez az a néhány gondolat, amiért szeretem én ezt a könyvet és ismeretlenül Ilonka nénit is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése