Olvastam pár Coelhot, köztük a szerintem túldícsért Az alkimistát, a Zahírt és a Tizenegy percet. Ennek ellenére nem vagyok Coelho és spirituális irodalom rajongó. Így amikor megláttam a karácsonyra otthonról érkezett magyar nyelvű ajándékkönyvek között Coelhot, nem húzódott egyből mosolyra a szám. Tévedtem, az eddigi Coelhok közül ez lett a kedvencem. Fontos leckét tanultam meg belőle, szűk két nap alatt végeztem vele.
Számomra a legfontosabb üzenete az volt, hogy a saját félelmeink rabjai vagyunk, nemkívánatos dolgainkon, félelmeinket rágódunk egész nap, így jó eséllyel elő is segítjük azoknak az előmozdulását. A félelem a rossz műve, tenni kell ellene, hogy a mindennapokban ne hatalmasodjanak el kisebb-nagyobb gondjaink, félelmeink.
A regényt témája fájdalmasan izgalmas. Egész egyszerűen, ha le akarom csupaszítani a könyv tartalmát, a következőről van szó: Képesek-e jónak, becsületesnek tartott emberek megszegni a tízparancsolat egyikét, és ölnek-e a gazdagságért? Az emberben lakó jó és rossz harca ez.
Amennyiben pedig kicsit részletesebben akarok szót ejteni a könyv alaptémájáról, akkor annyit mondanék, hogy egy kicsi, eldugott, kiöregedő falu, Viscos, becsületes, zárt közösségét kísérti meg az ördög egy gazdag férfi (az idegen) személyében. Az idegen a fenti kérdésre keresi a választ, mert csalódott az életben és önigazolást keres, úgy érzi az emberek alapvetően rosszak. Felajánl öt aranyrudat, ami felvirágoztathatja a pusztulásra ítélt falut, annak ellenében, ha a falubeliek kiválasztanak valakit maguk közül és megölik. Prym kisasszony, a regény egyik kulcsfigurája, a falu legfiatalabb és egyedüli fiatal lakója. Őt választja ki az idegen, hogy tolmácsolja ajánlatát a falunak.
Szívesen beszélgetnék a könyv végéről azzal aki olvasta, kíváncsi lennék más véleményére, választ kapott-e az idegen a kérdésére. (Miszerint gyilkolnak-e az emberek a gazdagságért, ha az élet megkísérti őket és tálcán kínálja föl nekik?)
Számomra a legfontosabb üzenete az volt, hogy a saját félelmeink rabjai vagyunk, nemkívánatos dolgainkon, félelmeinket rágódunk egész nap, így jó eséllyel elő is segítjük azoknak az előmozdulását. A félelem a rossz műve, tenni kell ellene, hogy a mindennapokban ne hatalmasodjanak el kisebb-nagyobb gondjaink, félelmeink.
A regényt témája fájdalmasan izgalmas. Egész egyszerűen, ha le akarom csupaszítani a könyv tartalmát, a következőről van szó: Képesek-e jónak, becsületesnek tartott emberek megszegni a tízparancsolat egyikét, és ölnek-e a gazdagságért? Az emberben lakó jó és rossz harca ez.
Amennyiben pedig kicsit részletesebben akarok szót ejteni a könyv alaptémájáról, akkor annyit mondanék, hogy egy kicsi, eldugott, kiöregedő falu, Viscos, becsületes, zárt közösségét kísérti meg az ördög egy gazdag férfi (az idegen) személyében. Az idegen a fenti kérdésre keresi a választ, mert csalódott az életben és önigazolást keres, úgy érzi az emberek alapvetően rosszak. Felajánl öt aranyrudat, ami felvirágoztathatja a pusztulásra ítélt falut, annak ellenében, ha a falubeliek kiválasztanak valakit maguk közül és megölik. Prym kisasszony, a regény egyik kulcsfigurája, a falu legfiatalabb és egyedüli fiatal lakója. Őt választja ki az idegen, hogy tolmácsolja ajánlatát a falunak.
Szívesen beszélgetnék a könyv végéről azzal aki olvasta, kíváncsi lennék más véleményére, választ kapott-e az idegen a kérdésére. (Miszerint gyilkolnak-e az emberek a gazdagságért, ha az élet megkísérti őket és tálcán kínálja föl nekik?)
Az egyik kedvencem tőle és jól feladtad a leckét. ;o)
VálaszTörlésSzerintem ez egy nagyon nehéz kérdés és leginkább személyiség függő.
Én pl. a gazdagságért nem ölnék, de ha a gyerekemről, szeretteimről lenne szó. ... Úgyhogy ebből a nézőpontból én is "állat" vagyok.