Könyvfalók

I. hét (júl. 4-10.)

Az első könyvélmény(ek) Ki adott először könyvet a kezébe?

Kinek a hatására kezdett el olvasni?
Könyvek, amiket utált, de mindenki más szerette
Könyvadoptáció: vegyünk védelmünkbe egy kevésbé olvasott könyvet!

II. hét (júl. 11-17.)

Könyvtár vagy könyvvásárlás?
E-book vagy könyv?
Sorozatok: olvas-e, gyűjt-e sorozatokat?
Milyen rendszer alapján rendezi a könyveit? (ábécérend, műfaj, sorozat, szín, szerző szerint, stb.)

III. hét (júl. 18 – júl. 24.)

Mi alapján értékel egy könyvet?
Mi alapján választja ki a következő olvasmányát?
Filmadaptációk: kedvencek, a legpocsékabb adaptáció
Miért vezet/olvas Ön könyves blogot? Van-e hatása egy-egy könyves blognak az olvasásra? (pl.: a következő olvasmányát egy blogbejegyzés hatására választotta ki) Van-e/Vannak-e kedvenc blogjai/bloggerei?

IV. hét (júl. 25 – 31.)

Védőbeszéd a szépirodalom mellett
Védőbeszéd a szórakoztató irodalom mellett
Ha a kedvenc írójával/íróival készíthetne interjú, ki lenne/kik lennének a kiválasztott(ak)?
A Moly.hu könyves közösségi oldal népszerűsítése

V. hét (aug. 1 – 7.)

Kedvenc műfajok „Az vagy, amit olvasol”, azaz lehet-e valakinek a személyiségére következtetni az olvasmányai alapján?
Könyvek, amik megváltoztattak, amik hatottak rám
Milyen könyvet írna legszívesebben?

VI. hét (aug. 8 – 14.)

Klasszikusok kontra kortárs irodalom
Magyar kontra külföldi irodalom, avagy miért félünk egy-egy magyar/külföldi író művétől?
Regények kontra novellák: Ön melyiket preferálja? Miért? Olvas-e novellákat?
Az iskolai irodalomórák bátorítanak vagy tántorítanak? Miért olvasnak egyre kevesebbet a fiatalok? Ön mit olvastatna az ifjúsággal?

VII. hét (aug. 15 – 21.)

Olvasási szokások változása
Évszakok és könyvek, avagy milyen könyvet olvas tavasszal, nyáron, ősszel, télen?
Olvasási szokások: hol, mikor olvas szívesen? (otthon, tömegközlekedésen, parkban, erkélyen, reggel, délben, este, stb.)

"Jonathan Hunt, a New York Times riportere a családi hagyatékban megtalálja az Egri csillagok egyik első kiadását, s a kötetben két furcsa levelet, melyben egy bizonyos Ábray professzor indulatosan magyaráz az időutazás lehetőségéről s arról, hogy bizonyítékai is vannak... Jonathan Hunt a levelek nyomán Magyarországra, Egerbe indul, ahol egyre rejtélyesebb dolgok történnek vele. Mivel úgy tűnik, nem mindenki örül a felbukkanásának, elhatározza, mindenképpen a végére jár, hogy valóban létezett-e a gyűrű, amely Gárdonyi regényének is egyik kulcsmotívuma... Miközben a múltból hátrahagyott titkos üzeneteket próbálja megfejteni, a gyűrű évszázados legendája őt is megbabonázza... A Jumurdzsák gyűrűje egy fantasztikus regény. Témáját tekintve ugyan azt hihetnénk, hogy elsősorban a fiatalokhoz szól, azonban az Egri csillagok, amely köré a mű épül, mindannyiunk meghatározó olvasmányélménye. A részletesen kidolgozott karakterek, az izgalmasan feszessé tett jelenetek és párbeszédek élvezhetők az ifjúság és a felnőtt olvasók számára egyaránt. A regény továbbra is hordozza mindazokat az értékeket, amelyet az interaktív filmtől megörökölt: részletesen bemutatja az egyik legszebb hazai városunkat, feldolgoz Gárdonyi Géza titokzatos személyével kapcsolatos adatokat, hiteles történelmi eseményeket, miközben a valós elemeket fiktív szállal köti össze. Ismeretterjesztő és kalandregény is egyben, amely feltétlenül tetszést válthat ki a misztikum, a történelmi nyomozások (pl. Da Vinci-kód) szerelmesei között, de a kifejezetten hazai témájú regények rajongóinál is. "

"Egy mesegyűjtő kislány tündérek és manók nyomába szegődik. A várost járva Julijulit és Mackót olyan felnőttekkel hozza össze a véletlen, akikről előbb-utóbb kiderül, hogy különlegesek: remekül beszélik a mackónyelvet, és egy-egy csodálatos történettel gazdagítják a kislány mesekollekcióját. A tündéri Julijulit és a kedves, zsémbes Mackót Agócs Írisz ecsete kelti életre.
„Adva van Tasnádi Emese, mint anyuka, és adva van Julijuli, aki magát nevezi el ilyen kétszerkétszermondósan; aki tündér lesz, ha felnő, aki Mackójával társalog. És Emese felemeli magasra Julijulit, »hogy nagy, hogy óriás legyen«. Beemeli a mesék terébe, hogy azt tegye, ami neki a Nagykönyvben meg van írva.” – Lackfi János
Öt éves kortól ajánljuk."

"Filc, a hétéves zoknimuki családjával, a szöszt és kacatot végtelen mennyiségben fogyasztó apukájával, folyton idegeskedő anyukájával és vidám kistestvérkéivel a mukizugban, vagyis Félix, a tízéves kisfiú szobájának falában élnek. A muki-törvények ugyan szigorúan tiltják az ilyesmit, de Félix, az embergyerek és Filc, a zoknimuki mégis barátságot kötnek egymással. Mókás és nem egyszer veszélyes kalandjaikról a Filc, a zoknimuki című meseregényben már olvashattunk. A Filc és az Öreg Kút titka című kötetben a jó barátok egy bájos mukilány, Biberke megmentésére sietnek. Az árva mukilányt a zoknimuki-család fogadta be otthonába, ám alig telik el egy hét, Biberke az éj leple alatt útnak indul, hogy visszatérhessen titkokkal övezett távoli otthonába. Az út veszélyes és kalandos, és bár a mukilány igen bátor és vakmerő, a kissé mohó és esetlen mukifiú varázserejére és bizonytalannak tűnő, de annál önfeláldozóbb tervére is szükség van ahhoz, hogy a mukilány végre hazatérhessen."

"Itt a nyár, és Claude már megint unatkozik... Egy reggel azonban zseniális ötlete támad: irány a strand! Bepakolja kedvenc bőröndjét, és legjobb barátja, Bolyhos Zokni uraság társaságában elindul a tengerpartra. A kiskutya a városban sem unatkozott, de a fövenyen (és a vízben) még fergetegesebb kalandok várnak rá. Cápák és kalózok rettegjetek, itt jön Claude, a kincsvadász kiskutya!"

"Őseinek, az első magyar márványműgyárat létrehozó és évtizedeken át működtető Gerenday családnak állít emléket történetírói, szociográfusi és regényírói eszközökkel az ismert újságíró, Lukácsy András. A szerző – az egykori Magyar Hírlap kiváló újságírója – anyai ágon egy reformkori, 1847-es alapítású vállalat létrehozóinak leszármazottja. A család 250 évre visszamenőleg megőrizte a személyes okmányokat, a családi levelezés majdnem egészét, a cégtörténetre vonatkozó iratokat, számos helytörténeti dokumentumot. A szerző életre kelti a magyar polgárosodás hőskorának emlékezetes alakjait, a nemcsak üzleti haszonra, hanem személyes tisztességre törekvő, a becsületre, a szakmai hírnévre sokat adó személyiségeit a megélt, megtapasztalt családi légkör alapján. A regényszerűen izgalmas, irodalmi értékű családkrónikát sok száz eredeti dokumentum és fénykép illusztrálja."

"Magyar és külföldi szerzők világviszonylatban is egyedülálló tanulmánygyűjteménye különféle korok, országok, földrészek diktatúráinak és a diktatúrák béklyójában működő színházak viszonyáról. Egyedülálló mű a színházi irodalomban, amely adatok és tények impozáns tömegével vizsgálja a diktatúra és a színház birkózását, szűkebben a színház életben maradásért folytatott harcát."

"Sándor gróf – ennek a rendkívüli érzékenységből, szeretetéhségből és Istent kísértő fájdalomból szőtt regénynek a főhőse. Sándorként éli az életét, lányokkal, nőkkel folytatott perzselő szerelmekben, és tragédiája, hogy a világ kegyetlen tükrében kénytelen újra és újra megpillantani valódi énjét: Saroltát, akinek őt a természet szánta – és talán csak a monogramja az, amelyben ez az őrjítő ellentét összebékíthető. A történet jelene az 1889 és 1901 közti időszak. V. S. „lelepleződése” után keletkező börtönnaplója, versei, feleségéhez írt kétségbeesett levelei, életének históriája és az őt vizsgáló orvos jelentései letehetetlen regénnyé fűződve mesélik el egy XIX. századi romantikus lélek hányattatott sorsát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, majd a kiegyezés utáni vágyak, csalódások és mitikussá álmodott emlékek és remények, az eltűnő-félben lévő nemesi és a fénykorát élő színházi világ, valamint a pezsgő kulturális élet a történet háttere. A világban a tudomány és a technika, a filozófia és a teológia forradalma zajlik, az emberben a hús és a lélek kémiája és biológiája csap össze a társadalmi megítéléssel. Érezhet-e, élhet-e férfiként az, aki nőnek született? Szerethet-e nőket úgy, hogy teljessé váljanak a szerelemben? Rakovszky Zsuzsa érzékeny időutazásra hív és a szerelem nyelvén kalauzolja olvasóját Vay Sarolta/Sándor történelmünkre örökített sorsának kényes kérdéseihez."

"Nehéz műfaj a novella: egy-két oldalon teljes világot ábrázolni, a bonyolult emberi viszonyokat tömören leírni, az olvasó érzelmeire erősen hatni, s ehhez egyszerűen, képszerűen és drámaian fogalmazni. Nincs két egyforma novella, mindegyiknek saját szabályai vannak akkor is, ha a szerző történetesen azonos; minden egyes novellát addig kell kalapálni, amíg korábban nem sejtett törvényei napvilágra jönnek. A novella legyen igaz is, legyen mese is: essen egybe az olvasó tapasztalataival, de legyen csábítóan különös a formája, a cselekménye pedig – bármennyire rövid is – fordulatos. Legyen megjegyezhető a történet, mint egy-egy pontos verssor, és toluljon fel az olvasó emlékeiből, ha kilátástalan helyzetbe kerül. Nehéz műfaj, ezért is próbálkozik vele az ember újra meg újra. Nagy írók sokszor segítettek rajtam: magányomat és tanácstalanságomat enyhítette, amikor váratlanul felmerült bennem egy-egy rég olvasott, egykor talán csak félig értett novella látomása, és a szerzővel lelki közösségbe kerülvén beláttam, hogy más is megélte már ugyanezt."

"Napjaink egyik legolvasottabb írónőjének új könyvében az egymásra épülő fejezetek önálló pixelkockákként működnek: önmagukban is egész, egyedi színű, izgalmas fejezetek, de ha észrevesszük közöttük a kapcsolatok összetett rendszerét, valami új és lenyűgöző, nagy történetté állnak össze. Állandó közelítés és távolítás, kicsinyítés és nagyítás váltakozása rajzolja meg szemünk előtt ezt a sajátos és nagyon is élő szövegtestet."

"Michelangelo Merisinek vagy Amerighinek – akit Caravaggio néven ismert meg a világ – kalandos élettörténetét meséli el Passuth ebben a késői regényében. Legfőképp a 16–17. század fordulóján élt festő személyisége, természetének kettőssége érdekelte az írót, aki a korabeli Itálián és Máltán kalauzolja végig olvasóját, megismerteti az ispotályos lovagrend belső életével, és megkísérli megválaszolni a kérdést, hogy kortársai miért tekintettek oly gyanakvón a mára vitathatatlanul elismert festőóriásra."

"Légiforgalmi irányítók: ők azok a férfiak és nők, akik minden idegszálukat megfeszítve, hatalmas nyomásnak és stressznek kitéve vezérlik a földről a több száz tonnás repülőgépeket. Munkájuk sikerén nap mint nap, ezrek élete múlik. A kötetben a magyar légiforgalmi irányítók egyik nagy öregje, Törőcsik József mesél nem kevés humorral a szakma kulisszatitkairól, a kiképzés hol fárasztó, hol összekovácsoló mindennapjairól, a sikerekről és azokról a pillanatnyi malőrökről is, amelyek akár végzetes katasztrófához is vezethettek volna. Megtudjuk, hogy a szocialista katonai vezetés olykor hajmeresztő helyzetekbe sodorta a magyar légiforgalmi irányítókat, és fény derül arra is, amit repülős körökben már régóta rebesgetnek: hogy mi okozhatta a Malév 1975-ös ferihegyi katasztrófáját…"

"A nyugalmazott kisvárosi építészmérnök, Tornyai István 72 éves, jó egészségnek örvendő özvegyember éppen házasodni készül. Ám hirtelen agyvérzést kap, és egy kórházi ágyon találja magát, bénán, némán, magatehetetlenül. Lassan felgyógyul, és elhagyja a kórházat, hogy Anna lányáékhoz költözzön. Hamarosan kiderül, hogy Ármin, a legszeretettebb unoka drogozik, sőt nemcsak fogyasztja, de árulja is a kábítószert, és előzetes letartóztatásba helyezik.
Úgy tűnik, egyedül a beteg nagypapának nyílik meg a fiú, aki végül gyermekei ellenkezését félresöpörve megteszi azt, amire a család nem képes: nagyvonalú és hősies gesztussal unokája megmentésére siet. De miképp tudná a kamasz fiú meghálálni a nagypapa önfeláldozását, és vajon az idős ember nélkül hogyan tudja életét folytatni a család?"

Június 4-én dedikál:
11:00- Steven Saylor
16:00- Izing Róbert
18:00- Baráth Katalin

"1946 emlékezetesen forró nyarán véres merényletet követnek el a Teréz körúton, a rendőrség a Vörös Hadsereg segítségével, nagy erőkkel nyomozni kezd. Gordon Zsigmond közelről igyekszik követni az eseményeket, ez azonban nehezebb, mint gondolta volna. Mintha valaki mindig előtte járna egy lépéssel: halottak bukkannak fel körülötte, élők tűnnek el, miközben a rendőrség egyre-másra tartóztatja le Budapest legismertebb bűnözőit, akik ahányfélék, annyiféle bűnért felelnek, mégis van egy közös vonásuk: bűnös módon szerzett pénzük szőrén-szálán eltűnt. Gordon az eltűnt pénzek nyomába indul, nyomozásában pedig egy fiatal amerikai katona szegődik társául."

"A fekete zongora hatalmas sikere után nagy örömünkre szolgál bejelenteni, hogy Baráth Katalin elkészült a folytatással. A türkizkék hegedűben David Veron a Nő című feminista lap munkatársaként egy eltűnt kisfiú után nyomoz hű segítőivel. A gyanú egy ördögi alakra terelődik, aki vallásos lózungokkal - és persze sármos külsejével - vonzza magához a gyermek után áhítozó nőket. Balatonfüreden keresztül egészen Abbáziáig követik őt szereplőink, ott viszont olyan titkos üzelmekre bukkannak, amelyek az egész Osztrák-Magyar Monarchia jövőjére katasztrofális és végzetes következményekkel járhatnak. A regény ismét egy felejthetetlen kirándulás a Monarchia korába a szerzőtől megszokott élvezetes stílusban, fergeteges humorral és felejthetetlen szereplőkkel."

"Steven Saylor az új regényével óriási feladatot tűzött ki maga elé: túlszárnyalni a kirobbanó sikert aratott Rómát. A szerző maradéktalanul teljesítette a célt, és olyat alkotott, amely minden olvasónak egyszeri és feledhetetlen élményt fog nyújtani. A Birodalomban öt generáción keresztül követhetjük az arisztokrata Pinarius család sorsát, Augustus uralkodásától a Római Birodalom fénykoráig. A família tagjai tanúi lesznek Tiberius fondorlatainak, Caligula őrületének, Nero hanyatlásának, valamint annak, amint Domitianus gyilkos üldözési mániája előkészíti a terepet a Traianus- és Hadrianus-féle aranykor számára. Átélhetjük a Kr. u. 64-es év nagy tűzvészét, Nero keresztényüldözését és a Colosseum megnyitását kísérő döbbenetes bemutatókat."

Megjelenések: