2012. május 1., kedd

Andreas Gößling: 333-A démonkapu
A borítója és a címe miatt választottam ezt az olvasmányomat. El sem olvastam a fülszövegét, így nem tudtam mit várhatok. Egy felnőtt, komoly olvasmányt vártam, ijesztő belsővel, de nem így van. Inkább egy ifjúsági könyv, izgalmas, érdekes belsővel. Tetszik a világ, amit az író megálmodott. Ez viszi el a könyv 90 %-át. Van némi hiányossága is, de elenyésző. Túl sok értékelést nem olvastam a könyvről, de így legalább nem befolyásolták a véleményem sem erre, sem arra. A karakterek jók, bár némileg kidolgozatlanok. Hiányolom az érzéseiket, gondolataikat. Kedvencet nem tudok így megnevezni. Főszereplőnk kissé naiv, de szép lassan tudatára ébred és a saját szintjét is megugorja. Némi jellemfejlődés is tapasztalható. Amit én sok könyvben hiányolok. Itt megvan. Van benne némi romantika, de nem a nyálas fajta, pont a megfelelően adagolva. Ifjúsági és felnőtt szinten is. A világ viszont teljesen elvarázsolt. Szerettem az elvarázsolt erdőt, az öregek titkos társaságát, a boszikat. A különös világot, amire valami nagy veszély leselkedik. Szerettem a fura démonokat, a lényeket. A könyv nyelvezete nem túl egyszerű, nem kétszavas mondatokból áll, amik bugyuták, mint a legtöbb ifjúsági könyvben. Tetszik a nyelvezete. A könyv poénjai is tetszenek, némi iróniával fűszerezve. A fordítónak meg külön köszönet a jó fordításért! A könyv végén a csavar mesteri! Továbbá tetszettek benne a nem szokványos nevek. A borítója nekem személy szerint nagyon tetszik. Az idei év második legjobb borítója! A történetről: Démonok, alkimisták, titkos társaságok és mágikus rituálék… Egy ősrégi átok, amely most megfogan. A tizenöt éves Damian igazán nem így akarta eltölteni a szünidejét. Nem tudta, hogy mágusok, alkimisták és szabadkőművesek leszármazottja. Nem gondolta volna, hogy az ősrégi varázslatok és rituálék valóban működtek, sőt, a megfelelő módon használva ma is ugyanakkora az erejük, mint régen. Arra pedig, hogy neki kell megtörnie egy átkot, amely 333 évvel ezelőtt szállt a családjára és kisvártatva megfogan, igazán nem számított. A varázslat ellen viszont csak varázslattal harcolhat. Az ehhez szükséges, rég elfeledett varázslatos formulákat egy mágikus tárgy segítségével első kézből ismerheti meg: a múltban. Az átjárók azonban veszélyesek, néha nem csak az használja őket, akinek szabad lenne… A könyvet köszönöm az Egmont kiadónak! történet::10/9 helyszín:10/9 szereplők,karakterek megformázása,hitelességük:10/8 érzelmek,romantika:10/7 a könyv hangulata:10/8 a történet párbeszédei,tájleírás,metaforák,nyelvezete:10/8 a borító :10/10 misztikum:10/8 humor:10/8 saját, recenzió 496 oldal Fordította:Bottka Sándor Mátyás

0 hozzászólás:

Megjegyzés küldése