Noha Sophiel teljesítette első küldetését, az Égiek újabb feladattal bízzák meg: fel kell kutatnia a Mindenség Térképét, mielőtt avatatlan kezekbe kerülne. A háromdimenziós térkép a titkos átjárókat rejti, amelyek összekötik a Földet a Mennyországgal és a Pokollal. A Sors azonban újra közbeszól és Sophiel angyal létére megbetegszik: teste lassan, de megállíthatatlanul fénnyé kezd válni, és a lány megkezdi a versenyfutást az idővel.
A Föld előtt nem titok többé, hogy ki szabadította ki az Elveszett lelkeket, így hamarosan a Sötét Angyalok is megtudják, ki volt az áruló, aki szabadon engedte a Bardo várában raboskodó angyalokat.
A vezérek Elijah vezetésével hajtóvadászatot indítanak Sophiel ellen, akinek újra menekülnie kell, miközben egy szerencsétlen helyzet folytán megbetegszik: fizikai teste egyre gyengülni kezd, s a szentekhez hasonlóan lassanként fénnyé válik, s hacsak nem sikerül nagyon gyorsan valamilyen gyógyírt találni nem evilági bajára, a Fény hazahívja őt…
A bajban szerencsére nem marad magára, és többen is megkísérlik megmenteni a fokozatosan fénnyé váló lányt, akinek úgy tűnik, ütött az órája idelent, miközben mindenki eszeveszett tempóban próbálja a többiek előtt megtalálni a Mindenség Térképét. Gabriel is Sophiel nyomába ered társaival, azonban érzései már korántsem olyan barátiak, mint amilyenek korábban voltak, és ez még nagyon sok bonyodalomhoz vezet kettejük közt, amire egyikük sem számított…
Három új szereplő is feltűnik a színen: Diril, Rahsan és Lanazir, az ősi boszorkányok, akiket sajátos rokoni szálak fűznek Sophiel ellenségéhez, a Mágushoz, akiről kiderül, hogy nem más, mint a világ legnagyobb hadvezérének tartott perzsa király, Cyrus fattyú fia.
A történet ezúttal három szálon futva követi Sophiel második küldetését, s a kedves Olvasók megismerhetik a Perzsa Birodalom mindennapjait, a Halhatatlanokat, vagyis Cyrus király állandó létszámú, tízezer fős hadseregét, de bepillantást nyerhetnek a normannok varázslatos kultúrájába az első viking városokban zajló események folytán.
A regény tovább boncolgatja az első kötetben felvetett morális kérdéseket: Mi a jó és mi a rossz? Ki dönti el, hogy mi számít bűnnek és erénynek? Miben rejlik a hit ereje és miként győzhető le a kétely? Barátságból lehet-e szerelem, és szerelmesekből lehetnek-e ellenségek? Létezik-e kegyes halál, és vajon mit szól a Jóisten, amikor a jók kényszerülnek vérontásra?
●●●
Végre egy könyv, ami emlékeztet arra, mi történet az előző részben! Úgy alakult, hogy az Elveszett lelkeket 2 hónappal ezelőtt olvastam, a Hívogat a fényt pedig most, így egy kicsit meg kellett erőltetnem az emlékezetemet, hogy rájöjjek, mi is történt pontosan az első könyv végén. Mivel nem volt kéznél az első könyv, ezért bajban voltam, ám ahogy kinyitottam a Hívogat a fényt, egyből találtam egy kis emlékeztetőt. Az egyik leghasznosabb dolog a világon. :)
A cselekményre csak annyit tudok mondani, hogy egyszerűen valami hihetetlenül fantasztikusan varázslatos..Nem gondoltam volna, hogy ennyire izgalmas folytatása jöhet az előző résznek, ami már magában is tele volt izgalmakkal, így alig várom már, hogy mit tartogat a sorozat következő része, Az Életfa, amelynek borítóján egyébként Elijah található... *-*
Tetszett, hogy habár új szereplőket kaptunk (például a Mágus 3 húga), mégis vissza-visszatértek a régi szereplők, köztük a kedvenceim, az Erdőlakók.
Sok mindent megmagyaráz ez a kötet, de nekem legfőképpen az tetszett, amikor bepillantást nyerhettünk Sahranfer múltjába, ezzel megismerve, hogy miért tartotta fogva a lelkeket és miért akar világuralomra törni.
A regény különlegessége, hogy az írónő úgy játszik a szavakkal, úgy ír, mint egy földre szállt angyal, teljesen hitelesen érzékelteti a szereplők és tájak leírását. Érdekes, mert például Elijah és Gabriel leírásánál annyira hihetetlenül vonzóvá tette őket, attól függetlenül, hogy igazából nem látjuk őket, csak elképzeljük.
Már az Elveszett lelkekről szóló bejegyzésemben is meséltem a különleges, átlátszó papírról, amely ebben a könyvben is visszatért, itt is szintén a cselekmény legfeszültebb, legtorokszorítóbb pillanatában, ami bizony nekem is könnyeket csalt a szemembe. :(
Nem gondoltam volna, hogy a számomra már kultikussá vált Éhezők viadala- és Párválasztó-trilógia után még egy sorozat el fog érni hozzám ilyen intenzitással, ennyire fogom várni, hogy mi történik a következő könyvben, ennyire fogom szeretni a szereplőket. De megtörtént. Úgyhogy ajánlom mindenkinek. :)
«««««««««« (10/10)
Az Összetört Glóriák sorozat 3. része, Az Életfa 2013-ban került a boltok polcaira, és nemsokára én is írni fogok róla, úgyhogy látogassatok vissza! :)
Fülszöveg: Az Összetört glóriák harmadik kötetében – az Életfában – a Szent Kőris titkos átjáróján át a
Pokolba visz az út, ahol Sophielt, Arielt és Urielt erőszakkal tartják fogva a boszorkányok, hogy testüket megszállva feljussanak az élők világába. Arshamon, Nastrod ura ugyanis mindent elsöprő háborúra készül, és bár az angyalok erőnek erejével küzdenek ellene, végül mégis csak sikerül a legerősebbek egyikét megszállnia, aki úgy ismeri a Mennyországot, akárcsak a tenyerét. A fenti, békés világok alkonya közeledni látszik…
A történetet vastagon átszövi a skandináv mitológia, így felbukkannak az Urd forrása alatt élő nornák, akik a földi életeket irányító, fényesen ragyogó sors-fonalakat hol összefonják, hol pedig kényszeresen kettévágják, szerelmet, halált, barátságot vagy háborút szítva ezzel… Nem messze tőlük található Niflheim, ahol a félig csontváz-félig emberi testben vezeklő Hél uralkodik. De vajon segít-e az országába tévedt harcosoknak, vagy magához hasonlóan örök kárhozatra ítéli őket? Mi ér többet egy halott uralkodónőnek: a boszorkányokkal kötött egyezség, vagy a jéggé fagyott szívében feltámadott vonzódás Elijah iránt? Dirillék életveszélyes útja Muspelheimbe, a Tűz Birodalmába vezet, ahol Sutr, a tűzóriás tör foglyaik életére, miközben Gabrielnek a Sötétség Birodalmával és Moroval, a démonnal kell megküzdenie. Halottak hada és démonok garmada kísérti a közéjük tévedt halhatatlanokat, és lesz, aki minden igyekezete ellenére odavész majd… Elijah, Bardo, Ramodiel és Lamachael Arshamon városába ér, feltett szándékuk ugyanis, hogy Égi Testvéreik mindegyikét kiszabadítsák. Mr. Lewinnél, a halott fogadósnál szállnak meg, akitől megtudják, milyen fizetőeszköz létezik a Pokolban, és tőle hallanak először Nidhoggról, az ádáz sárkánykígyóról, aki Nastrod vértavában fürdik, és halottak tetemén lakomázik.
Sophiel szívéért már nem csupán ketten küzdenek, ugyanis Arshamon is magának akarja a lányt. De Gabrielre és Elijahra is szemet vetnek a mágikus erővel bíró nők odalent. Meddig lehet ellenállni az ördögien buja, érzéki csábításnak? Életben maradhat-e az igaz szerelem ennyi kísértés között Elveszíthetik-e a hitüket az angyalok? Hogyan lehet elpusztítani mindazokat, akik már amúgy is halottak? Meghökkentő fordulatok, könnyes drámák, felemelő pillanatok és megannyi csoda vár ránk odalent, a Pokolban… De ne félj, kedves Olvasó, hiszen tudnod kell: az angyalok mindig velünk vannak!
.jpg)
