Foglalkozásom egyik nagyon fontos szakterülete a drog-prevenció. Amikor először hallottam Karizs Tamás, Zacher Gábor könyvről szinte biztosra vettem, hogy sok újat úgy nem olvasnék benne. Kellemesen csalódtam, így utólag nem is értem miért gondoltam, hogy ez egy átlagos "ne használj drogot" könyv lesz. Újfent megint egy olyan könyvvel találkoztam, ami megerősítette a pedagógusi-szülői elképzeléseimet.
Könyv társzerzőjéről:
"Dr. Karizs Tamás, jogász, újságíró, szerkesztő, fotós
Zacher Gáborral a gimnáziumban elválaszthatatlan jó barátok lettek, s ez a harminchét éve tartó barátság adta az ötletet, hogy közösen gondolják végig, s írják meg ezt a kötetet. Valószínűleg ő az egyetlen, aki iránt a közismert toxikológus teljes bizalommal volt, és akivel őszintén oszthatta meg gondolatait."
Zacher Gáborral a gimnáziumban elválaszthatatlan jó barátok lettek, s ez a harminchét éve tartó barátság adta az ötletet, hogy közösen gondolják végig, s írják meg ezt a kötetet. Valószínűleg ő az egyetlen, aki iránt a közismert toxikológus teljes bizalommal volt, és akivel őszintén oszthatta meg gondolatait."
Zacher Gábort talán be se kell mutatnom, Ő az, aki rendszeresen nyilatkozik, ha valami kábítószeres ügy kerül a médiába. Persze ennél sokkal többet tett le az asztalra. A dialógusokból adódóan némi önéletrajz jellege is van a kötetnek, vagyis olvashatunk szemelvényeket az életéből, de ez abszolút érthető hiszen a munkája az élete, saját bevallása szerint is munkaalkoholista.
Az első fejezetek a toxikológia talán kevésbé ismert eseteiről szólnak, maró anyagokról, állatmérgeséről, stb. Majd kitér a gyógyszerfüggőkre, hajléktalanokra, alkoholistákra. Végül pedig a véleményem szerint is "túllihegett" drog problémára - mennyire nehéz meghatározni mi is a drog, hogy szinte követhetetlenek a típusai, illetve arra, hogyan élnek a függők.
Természetesen beszél arról is hogyan óvhatjuk meg a gyerekeinket attól, hogy szerhasználók legyenek. Ezzel kapcsolatban kiemelek ide egy kis részletet:
"Most gondolj bele abba, ha mondjuk a gyerek előjön vasárnap délután fél kettőkor. Akkor ébred, miután hajnalban jött haza a buliból. Leül a tévé elé, ahol apa ül és nézi a Forma 1-et. És jönne a remek beszélgetés.
- Hol voltatok tegnap? - kérdezi az apa.
- Voltunk Zöld Pardonban, Rióban, buliban, Józsiéknál, stb.
- És mi volt?
- Ittunk egy kis sört, meg elszívtam egy spanglit.
Mi lenne ennek a folytatás? Apuka szerintem azzal a lendülettel pofán ütné a gyereket ahelyett, hogy megkérdezné Tőle.
- Mondd mit adott Neked a szer, mit kaptál tőle, mit éreztél?
Ha a gyerek azt mondj erre, hogy
" Furi volt, röhögtünk, meg olyan furcsa volt, színek, hangok, fények" - akkor nincs baj, baromira nincs baj. De ha azt mondja a gyerek, ha az a mondat elhangzik a szájából, hogy
"Figyelj, apa, végre jól éreztem magam, olyan felszabadult voltam, mint például itthon soha", akkor viszont nagy baj van."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése