2019. március 9., szombat

# interjú # Niki

Ismerkedjetek meg egy kicsit az új tagokkal is: Ágica

Ágica- a kép felhasználása engedélyköteles!
Januárban és februárban is olvashattatok már egy-egy interjút két új tagunkkal, most pedig jövök a harmadikkal. Ismerjétek meg Ágicát! 😊


2018. novembere óta vagy a Könyvfalók csapatának a tagja. Miért jelentkeztél a felhívásunkra? 
Mindig szerettem könyves blogokat olvasni, így remek lehetőségnek tartottam, hogy esetleg a Könyvfalók csapatának részese lehetek. Ezúton is köszönöm a bizalmat! :) 

5 mondatban mit árulnál el magadról? 
1. Általános iskolában rendszeresen részt vettem vers- és prózamondó versenyeken, szerepeltem különböző ünnepségeken. 
2. Magyar szakon végeztem az egyetemen. 
3. Jelenleg szövegírással, tartalomfejlesztéssel foglalkozom. 
4. Csak otthon, nyugodt körülmények között szeretek olvasni – nekem kell hozzá a csönd. 
5. Imádom a kávét és a teát. :) 

Mi volt az első önálló olvasmányod címe, ha emlékszel még rá? 
Szerintem Fésüs Évától a Minibocs lehetett. Általános iskola 1. osztályában kaptam az évzárón. 

Hogy álltál a kötelező olvasmányokkal? Egyáltalán mikor szeretted meg az olvasást? 
Úgy gondolom, hogy a kötelező olvasmányokkal mindenki hadilábon állt. :) Ez nálam sem volt másképp. Persze, elolvastam őket, de van, ami nagyon nehezen ment. Leginkább az a bajom ezekkel a könyvekkel, hogy nem megszerettetik az olvasást a fiatalokkal, hanem mondjuk ki nyíltan, sokkal inkább megutáltatják velük. Szerencsére nekem nem vették el a kedvemet. Már általános iskolás koromtól szeretek olvasni. :) 
A legnagyobb hatást viszont egyértelműen a Harry Potter-sorozat gyakorolta rám. Akkor éreztem azt, hogy egy jó könyv mennyire ki tudja ragadni az embert a szürke hétköznapokból. 

Az első bejegyzés amivel jelentkeztél a blogon, a Nyugalom tengere volt. Elárulom, kevés olyan könyv van, ami rettentően érdekel, de mégis húzom az olvasását folyamatosan, ez a könyv viszont pont ilyen. Ahogy olvastam a bejegyzésedben, te többször is elolvastad már. Szeretsz könyveket újraolvasni? 
Kétszer olvastam, de biztos, hogy még el fogom párszor. Ha korábban nagyon tetszett a könyv, akkor igen, szeretem újraolvasni. Ráadásul van, hogy észreveszek apróságokat, melyeknek jelentőségük volt, csak elsőre mondjuk nem tulajdonítottam nekik különösebb figyelmet. Ezt leginkább Agatha Christie krimijeinél tapasztaltam. 

Van olyan műfaj, ami egy picit közelebb áll a szívedhez, mint a többi? És olyan, amit nem nagyon veszel a kezedbe? 
Szeretem a „borzongatós” könyveket, tehát a thrillerek, krimik állnak hozzám a legközelebb. Utána a romantikus könyvek jönnek. 
A fantasy-kat, sci-fiket nem igazán kedvelem, de ezeknél is ért már pozitív csalódás. Szóval igyekszem nyitott lenni. 

Mit olvasol jelenleg és hogy tetszik? 
Most épp semmit. :) Legutóbb Rácz-Stefán Tibortól az Élni akarok! című könyvet olvastam – írtam is róla a blogon –, de most tartottam pár nap szünetet, és Sienna Cole - Lefelé a folyón kötetével fogom folytatni. Nagyon sok jót hallottam róla. 

2018-ban mennyi könyvet olvastál el kb.? Emlékszel arra, hogy mi volt a leghosszabb és a legrövidebb olvasmányod? 
Sajnos fogalmam sincs, még körülbelül sem tudom meghatározni. Nem a mennyiség, hanem a minőség érdekel. :) Arról nem is beszélve, ritkán, de előfordult már, hogy egy könyvet abbahagytam, annyira nem ragadott meg. 
Leghosszabb: Borsa Brown - Az arab fia, legrövidebb: szintén az írónőtől, A maffia gyermekei novella volt. 

Ha egy szóval kellene jellemezned, akkor milyen olvasó vagy? 
Nyitott. 

Eddigi kedvenc könyved? És amelyik megkapná a legutálatosabb címet? 
Kedvenc könyvem a korábban is említett Nyugalom tengere. Az elejétől a végéig imádtam. 
A legutálatosabb pedig egyértelműen James Joyce - Ulysses című műve. Az egyetemen kötelező olvasmány volt, de akármennyire is küzdöttem vele, kifogott rajtam. 

A környezetedben vannak más könyvmolyok is? 
Sajnos nem igazán. Édesanyám régebben sokat olvasott, de mostanában már kevesebb ideje van rá. Viszont egyértelműen neki köszönhetem, hogy én az lettem. Gyerekkoromban nagyon sok mesét olvasott nekem, később pedig olyan csodálatos könyveket kaptam tőle, mint Janikovszky Éva - Aranyeső, Szabó Magda - Álarcosbál vagy Eric Knight - Légy hű magadhoz

Tudtommal nincs saját blogod. Gondolkodtál azon, hogy mégis belevágsz? 
Megfordult a fejemben, de hamar elvetettem az ötletet. Egy jó könyves blog feltétele szerintem a rendszeres frissülés, ahhoz viszont sokat kell olvasni, ami ugye időt igényel. 

Milyen csapatban blogolni? Egyáltalán milyen manapság kezdő könyvesbloggernek lenni? 
Nekem ez a csapatban blogolás a legideálisabb. Az pedig külön előnye, hogy nyilván mindenkihez kicsit más áll közelebb. Tehát az oldalra látogatók válogathatnak az érdeklődési körüknek leginkább megfelelő bejegyzések közül. Remélem, hogy egyre többen fogják olvasni az én írásaimat is. 

Mi a véleményed a mai könyvesblogger társadalomról? Szerinted jó, hogy vannak ilyen bloggerek? 
A könyvek, az olvasás népszerűsítése csak jó lehet, nagyon sok könyvesblogger van. :) Nyilván lehetetlen az összeset követni, viszont vannak olyanok, akiktől különösen szívesen olvasok véleményt. Bár mindenkinek más az ízlése, ha valami nagyon rosszra van értékelve, annak azért oka van. Bízom benne, hogy az én ajánlóim is hasznosak lehetnek mások számára, és meghozzák a kedvet egy-egy könyvhöz. 

Ha lenne kérdésetek Ágicához, akkor tegyétek fel bátran! 

2 megjegyzés:

Follow Us @soratemplates