2015. november 17., kedd

# chick-lit # romantikus

Milly Johnson: Őszi románc

Eredeti címe: An Autumn Crush (2011.)
Kiadta: Ulpius (2014.)
Oldalszám: 510
Forrás: saját
Értékelésem: ***
Gondoltunk egy merészet és könyvklubot alapítottunk itt a blogon, mely során évszakonként egy-egy könyvet igyekszünk közösen elolvasni és írni róla az oldalon. Az őszi választottunk pedig az Őszi románc volt. És hogy jó választás volt-e az én szemszögemből? Lássuk.

Az írónő belopta magát a szívembe a Yorkshire puding Klubbal, így nagyon örültem annak, hogy ősszel el kell olvasnom ezt a történetét, nem húzhatom tovább. Persze eddig nem azért nem került a kezeim közé, mert ne lettem volna rá eléggé kíváncsi, egyszerűen csak mindig jöttek újabb könyvek, melyek jobban érdekeltek vagy jobban rájuk hangolódtam, így szegény Őszi románc hátra húzódott a sarokba, ahonnan most előkaptam. ;o) És sajnos egy kicsit csalódott vagyok.


A történetről röviden:

Lényegében 4 főszereplőnk van: Juliet és az ikerbátyja Guy, valamint Guy barátja, Steve és Juliet lakótársa, Floz. Igen, jól látjátok 2 nő és 2 férfi, kihagyhatatlan lesz, hogy a szálaik összekuszálódjanak. Floz és Guy kapcsolata még evidens is, de Juliet nagyon nem kedveli Stevet. Mi lesz velük? És vajon a történet végén ott lesz a happy end?

A véleményem:

Úgy érzem, hogy ebben a történetben hatalmas lehetőség lehetett volna, de az írónő nem élt kellőképpen vele. Az én szememben a fő páros Juliet és Steve volt, bár nagyon furának tartottam, hogy a nő harmincakárhány évig utálja a pasit, majd hirtelen jön a fordulat és jön a szerelem? Ez kicsit olyan elképzelhetetlen, nem?
A karaktereket se tartom megfelelően kidolgozottnak, egyszerűen nem maradtak meg bennem, nem lettek szimpatikusak, közömbös maradtam velük szemben. 
A cselekmény? Nem mondanám, hogy izgalmas és fordulatos lenne, inkább tipikusan olyan történet, ami kellemes olvasmány tud lenni az őszi estéken, ha valaki romantikusabb, könnyedebb történetre vágyik és épp nem olyan házsártos, mint én voltam, amikor olvastam a könyvet. ;o) Bevallom, hogy tán nem jó időszakban olvastam, nem épp a toppon voltam hangulatilag és tudom, hogy ilyenkor a fába is bele tudok kötni, hogy rossz helyen eresztett gyökeret, hát még egy történetbe. Szóval lehet, hogy csak rossz pillanatban kapott el, de ez a Johnson könyv valahogy nem jött be. :o(
Kedveltem a humorát, voltak benne olyan események, amikor kellemesen kuncogtam, de ezek kevesek voltak ahhoz, hogy szeretni tudjam.
Lehetett volna fordulatosabb, izgalmasabb, jobban kidolgozottabb. Hiába több, mint 500 oldal, nekem akkor is hiányérzetem maradt. Igazából nagyon lassan haladtam az olvasásával, többször félre is tettem, kicsit nyögve-nyelős olvasmány volt a számomra.

Mindezektől függetlenül, hogy ez a könyv nem nyerte el annyira a tetszésemet, mint az első olvasott könyvem az írónőtől, mindenképp próbát fogok tenni más regényeivel is. Miket ajánlanátok? ;o)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Follow Us @soratemplates