Először talán 10 évesen találkoztam Harry Potter történetével, de csak a mozivásznon, hiszen akkoriban még nem nagyon érdekelt az olvasás, mint sok korombeli gyereket, de 2010 nyarán a kezembe akadt a Harry Potter és a Bölcsek Köve c. regény, és gondoltam, beleolvasok. Pár oldal után le is tettem, ugyanis nem tetszett, hogy miután láttam a filmet, a könyvben Dudley Dursley szőke fiúként jelenik meg, és további olyan dolgokat olvasok, amiket nem láttam a moziban. El is tettem a könyvet, ám ezen a nyáron újra elővettem, és mondanom sem kell, le sem tettem, míg el nem olvastam. Úgy érzem, azért most jött el az ideje ennek, mert tudat alatt megvártam, míg képes leszek átérezni és beleélni magam, belebújni Harry bőrébe. Habár eddig is tagjaként éreztem magam a Harry Potter generációnak, akik vele együtt nőttek fel, mégis csak most, a regények elolvasása után, miután együtt nevettem és sírtam (nagyon, nagyon sokat sírtam :) ) a szereplőkkel, merem ezt teljes bizonyossággal állítani.
Megmondom őszintén, nagyon nehéz elfogulatlanul írni a Harry Potter könyvekről, hiszen a Világ egyik, ha nem a leghíresebb könyvsorozatáról van szó. Ahogy az író a könyvben fogalmaz: "A mi világunkban minden gyerek ismerni fogja a nevét.", és ez szerintem a valóságban is igaz. Szinte minden ember ismeri Harry Potter nevét, ha másként nem, akkor a filmvásznon találkoztak vele, ezért a történet nem követel magának részletes leírást, bár ezt nem is tudnám belesűríteni egy bejegyzésbe.
A könyvsorozat alapvetően egy fiúról, Harryről szól, aki kisbaba korában akaratán kívül legyőzte a mindenki által rettegett Voldemortot, ám szüleivel végzett a sötét varázsló, így Harryt az egyetlen élő rokonánál, a nagynénjénél és annak családjánál helyezik el. A fiú 10 évet tölt elszigeteltségben, nem szeretett gyermekként a mugli családban, amikor megtudja, hogy varázsló. Itt kezdődik a történet...
Elég nehéz lenne úgy írni a könyv cselekményéről, hogy ne áruljak el részleteket az olyanok számára, akik még nem olvasták ezt a szinte alapműnek számító kalandos történetet, szóval aki nem szeretne spoilereket olvasni, az itt álljon meg. :)
****SPOILER KEZDETE****
Harry számára fenekestül felfordul a világ, amikor baglyok százai bombázzák levelekkel és egy Hagrid nevű, torzonborz varázsló állít be az éjszaka közepén, és felvilágosítja a fiút, hogy ő egy varázsló, és felvételt nyert a varázsvilág egyik legjobb iskolájába, a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába. A fiú első éve izgalmakkal és csodás felfedezésekkel teli, ám úgy tűnik, a sors ismétli önmagát, hiszen már ebben az évben szembe kellett szállnia Voldemort nagyúrral, aki a Bölcsek Kövének ellopásához egy roxforti tanár testébe bújt. Harry vitézül legyőzte a nagyurat, ám a második évben ismét szembe kell néznie vele, ugyanis az egy naplóba rejtette lelkét és emlékét, és megszállta Harry legjobb barátjának, Ronnak a húgát, akivel kinyittatta a Titkok Kamráját. A nagyúr ismét nem járt sikerrel, hiszen Harry diadalmaskodott felette (és anélkül, hogy tudott volna róla, legyőzött egy Horcruxot). A harmadik év "Voldemort-mentesnek" bizonyult, ám Harryt üldözőbe vette egy szökött tömeggyilkos, Sirius Black, akinek a szóbeszéd szerint a lelkén száradt Lily és James Potter halála, ám Sirius tisztázta magát, és fény derült arra is, hogy nem csak Petunia és Vernon Dursley Harry egyetlen rokonai... Ahogy az évek teltek, Harry egyre többet tudott meg elárvulásának körülményeiről, és az életére törő Sötét Varázsló kilétéről, ám eljött a negyedik év, és ezzel együtt a rettegett esemény: Harry részt vett a Trimágus Tusán, ám a verseny végén egy sötét temetőben találta magát körülvéve Voldemort csatlósaival, a Halálfalókkal. Az addig bujkáló, harmatgyenge Voldemort rájött, hogyan születhetne újjá a teste, ehhez felhasználta az apja hamvait, csatlósa húsát és Harry vérét. Ám arról nem tudott a Nagyúr, hogy Harry vére átitattatott az édesanyja védelmével, így nem győzhet a fiú felett. Harrynek sikerült megmenekülnie, és a Nagyúr visszatérését hirdetve tért vissza a Roxfort kapui közé, hogy elkezdje az ötödik tanévét. A minisztérium ebben az évben megreformálta az iskolát, és konokul tagadta Voldemort visszatértét, mígnem Harry és Voldemort a Mágiaügyi Miniszterériumban párbajoztak. Harry sereget szervezett Tudjukki ellen a diákok közt (Dumbledore-serege), ám ígysem sikerült megfékezniük Voldemortot és csatlósait, akik a két ősellenségről szóló jóslatot voltak hivatottak megszerezni. A tervük dugába dőlt, de megölték Harry keresztapját, Sirius Blacket, így Harry gyászolva kezdte meg a hatodik, utolsó előtti évét. Ez az év volt a fordulópont, hiszen a regény legfontosabb eleme az oltalmazó iskolaigazgató, Albus Dumbledore halála, és az út, amin elindultak Harryvel. Harry az utolsó évére nem tért vissza az iskolába, bujkálnia kellett, és Horcruxokat keresett. Hét horcruxról tudott, ám kiderült, hogy mikor Voldemort megtámadta Harryt kisbaba korában, az átok visszapattant rá, és a lelke egy darabja Harrybe vándorolt. Harry, tudván, hogy ő a hetedik horcrux, önként adta fel magát Tudjukki előtt, miután a Roxfort ostromában elesett rengeteg barátja. Önfeláldozása miatt nem halt meg, de a Horcrux kiveszett belőle, s miután megölte Voldemortot, az soha többé nem tért vissza.
****SPOILER VÉGE****
Számomra a Harry Potter-könyvek mindig is a kedvencek között lesznek, és ez nem csak a szerethető főhősöknek és az izgalmas történetnek köszönhető, hanem annak a hihetetlen részletességnek is, amivel leírja a történet minden szereplőjét, minden tárgyat, minden helyszínt. Igazából egy rossz szót sem tudnék szólni ezekről a könyvekről (illetve igen: véget ért) és én elhiszem, amit az írónő mondott:
"Azok a történetek, amelyeket a legjobban szeretünk, örökké bennünk élnek – így mikor majd a lapokon vagy a képernyőn keresztül visszatérsz, Roxfort mindig ott lesz, hogy az otthonodként üdvözölhesd."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése