2010. szeptember 14., kedd

# szépirodalom

Joanne Harris: Csokoládé

Hm... Azért kezdtem el olvasni ezt a könyvet, mert már többektől hallottam, hogy a film nagyon jó (szégyen, én nem láttam). A könyv borítója alapján egy könnyed, romantikus regényre számítottam, sok-sok csokoládéval - ám a sok-sok csokoládét leszámítva teljesen mást kaptam. Hogy ezt most pozitívan vagy negatívan írom, mindjárt kiderül.
Az biztos, hogy a regénynek különös hangulata van.

Ismeretlen, titokzatos fiatal nő, Vianne Rocher érkezik a kis faluba, Lansquenet-be, és megnyitja "csokoládézóját" - a tenyérnyi kávézóval kombinált csokoládéboltot. Végre van egy hely, ahol elsuttoghatók a titkok, megszellőztethetők a sérelmek, kipróbálhatók az álmok. Amikor Vianne húsvétra csokoládéfesztivált szervez, a falu egész közösségét megosztja...

Az alaptörténet tehát ez lenne. A regény nagyszerű képet ad arról, milyen az, amikor egy zárt, prűd(?) közösségbe érkezik egy olyasvalaki, aki újítani akar, és emiatt más, mint a többiek. Hát persze, hogy a legtöbben elítélik, boszorkánynak nevezik, ezáltal két táborra osztja a kisváros lakóit. Mondjuk szerintem Vianne tényleg rosszkor érkezett: a történet húshagyó kedden kezdődik, és mindenki tudja, hogy ez bizony  böjt kezdete. Valamint, hogy a Húsvét is Krisztus feltámadását jelenti, nem a csokinyuszikat. Szóval nem csoda, hogy a szigorúan vallásos népség nem zárja szívébe az új asszonyt. Főleg, mikor Roux és a vízi cigányok is megjelennek. Mert hát azért barátai, bizalmasai  is akadnak Vianne-nak. Nem hiába, a csokoládé illatának nehéz ellenállni. Miközben a csokoládé-készítés rejtelmeibe is bepillantást nyerhetünk, családokat, életutakat, kapcsolatokat ismerhetünk meg. Az pedig nagyon jó volt, ahogyan a pap küzd önmagával, ahogyan - akármit is prédikál - végül ő sem tud ellenállni a csokoládé kísértésének.

Mint írtam, a könyvnek sajátos hangulata van. Talán az volt a baj, hogy én nem igazán voltam ráhangolódva. Tetszett, tetszett, de valahogy mégsem volt az igazi. Talán meg kéne néznem a filmet. Vagy újra kéne olvasnom, majd, egy kevésbé zaklatott időszakomban...

Arra viszont mindenki készüljön, aki kezébe veszi a könyvet, hogy olvasása közben el fog fogyni egy kis csokoládé. ☺

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Follow Us @soratemplates