Christine Biernath: Gólyaregény

"- Van fogalmad róla, milyen az, amikor az ember tizenhat éves és terhes? Mennyire kilóg a sorból mindenütt?"

Valószínűleg, mert már édesanya vagyok, az ilyen történetek, mint a Gólyaregény is, nagyon megfognak, elgondolkodtatnak.

Nadine 16 éves. Szerelmes lesz egy nála idősebb fiúba (a kora nem derül ki, csak annyi, hogy 20 biztos elmúlt). A kapcsolatuk komolyra fordul, ezért a lány fogamzásgátlót kezd szedni.
Szedi rendesen, de azt elfelejti, hogy vannak olyan szituációk, amikor a tabletta hatása csökken. És így bizony terhes lesz.
Úgy érzi, hogy az álmai a tanulásról, a jövőjéről romba dőlnek, és a kapcsolata is kezd romlani Rick-kel. Sehol se találja a helyét, nem tudja, hogy mit tegyen. ...

Sajnáltam a lányt, sőt, sajnálok mindenkit, aki nem teljes szívvel várja a gyermekét, vagy akár nem is akarja, hogy megszülessen.
Nem fogok senki felett pálcát törni, mindannyian mások vagyunk, más az életünk, más-más szituációba kerülünk.
Amire ez a könyv felhívja a figyelmet, hogy bár Nadine szedte a fogamzásgátlót, teherbe esett.

Van, hogy a nőgyógyászok csak felírják a bogyót, de nem tájékoztatnak megfelelően; van, hogy a fiatal lány nem tud kellő bizalommal fordulni az édesanyjához, vagy máshoz, hogy a benne felmerülő kérdéseket tapasztaltabb nővel át tudja beszélni; van, hogy el sem olvassuk a használati útmutatást, vagy ha el is olvassuk, el is felejtjük.

Azt azért tudni kell a fogamzásgátlóról, hogy az az 1% mindig ott van.
Ha épp valamilyen betegségből kifolyólag hánytál, hasmenésed volt, vagy egy buli alatt alkoholt ittál, vagy beteg vagy és más gyógyszert szedsz, a fogamzásgátló hatása csökken. Ilyenkor védekezni kell máshogy.

Tetszett a történet, hogy erre így felhívja a figyelmet.
Sajnáltam, mert addig élte a 16 éves fiatalok életét, aztán egyik percről a másikra "sehová" se tartozó lett. A korosztálya furcsán nézz rá, hisz míg ők élik a bulizós életüket, ő kisbabát vár. Ugyanakkor miről tudna beszélgetni, a 20-on 30-valahány éves kismamákkal, anyukákkal? Igazán közéjük se tartozik.
Sajnáltam őt, mert a pocakosság egy csodálatos dolog, aminek minden percét élvezni kell, ami aztán elmúlik, de nem tudod visszacsinálni.
Akik olvasták a kismama blogomat, tudják, hogy számomra csodálatos volt az a 9 hónap. Míg sok anyuka alig várja a végét, én húztam volna, annyira jó volt így 2 az 1-ben.
És épp ezért sajnálom, hogy vannak akik nem így éreznek.

"A hórihorgas, csupa szeplő Nadine sosem hitte volna, hogy egy igazi szépfiú képes belé szeretni. Ráadásul Rick nem csupán jóképű, hanem okos és laza is, egyszóval az a típus, akiről minden tizenhat éves lány álmodozik. Nadine azonban nem csak álmodozni akar, ő át szeretné élni a szerelem minden szépségét. Mivel el akarja kerülni anyukája és nagymamája sorsát, akik tini lányként szültek gyermeket, ezért fogamzásgátló tablettát szed. Csak azzal nem számol, hogy egy gyomorrontás közömbösítheti a pirulák hatását… A fordulatokban gazdag, komoly témát feszegető regény bemutatja egy nehéz döntés minden kínját, felelősségét."

Én ajánlott olvasmánnyá tenném 8-9. körül.
És ami szerintem még nagyon fontos, és a szülő felelőssége, az nem csak a felvilágosítás, hanem egy olyan szülő-gyermek kapcsolat, amiben a gyermek minden bajával mehet a szüleivel, nem menekül el otthonról 16 évesen.
Igen, le kell vele ülni, "Itt van fiam, ez a gumi, így kell használni, hogy ... és használd is!". El kell vinni dokihoz a lányunkat, mert ha mi még 14-15 évesen nem is gondoltunk a szexre, ők bizony többnyire már igen.
Mi az ő szülei vagyunk. De egy napon ő is valakinek a szülője lesz. És nem mindegy, hogy mikor, lélekben mennyire felkészülten. Egy gyermek hatalmas ajándék. De nem mindig nevetés az élet mellette. Van, hogy nehéz, van, hogy fáradt vagy, és fenekestül felfordul minden az érkezésével. :o)

Itt bele tudsz olvasni a könyvbe.