Nemrég lehetőséget kaptam Balogh W. Orsolya könyvének elolvasására, amit ezúton is köszönök mind az írónőnek, mind pedig a Könyvfalók "vezetőségének." Annyit hadd jegyezzek meg, hogy teljesen vakon vágtam neki a könyvnek, mert sem az írónőt, sem a munkásságát nem ismertem korábban. Amit azonban most olvastam, az meggyőzött arról, hogy talán még van remény, ha szétnézek a magyar írók között. A könyv témája az asztrológia, ebben a világban kalandozik egy fiatal lány, és ahogy mi is a saját életünkben, úgy ő is sokszor megtapasztalja, hogy a saját életünket nem mindig mi irányítjuk, hanem egy magasabb erő. Személy szerint nagyon tetszett, ahogy a csillagjegyek alapján hozták össze a főszereplő lányt azokkal a férfiakkal, akik az életében hatalmas szerepet játszottak - így én is vettem egy nagy sóhajt, és elgondolkodtam, hogy vajon az én életemben miért játszanak akkora szerepet a Bika csillagjegyű férfiak, hogy az néha már a bizarr határát súrolja. Talán mindegyikőnknek elrendeltetett valami, éppen csak az életet kell végigélni ahhoz, hogy végül a jó helyre kerüljön a kirakós összes darabja. Mindennek - az anya bődületes prűdségétől kezdve a "kissé" felnőtt unokatestvérén keresztül a férfiakig - nagyon nagy hatása van a főszereplő lányra, és így néha olyan érzése van az embernek, mintha saját magát látná a lapokon. Olvasás közben eszembe jutottak a gyerekkori emlékeim, amikor kislány, és nem nő voltam, szinte láttam magam előtt, ahogy serdülőkorom előtt az anyám azt mondta, többet nem fürödhetek együtt a testvéreimmel bár arról fogalmam sem volt, miért, amikor megkaptam az első melltartómat, és az összes többi dolgot. Minden, amik egyszer érthetetlennek tűnt, de ma már persze világos, mint a nap. Összegezve, az alap nagyon jó - és talán a száraz tények, és röhejes felvilágosító órák helyett inkább valami hasonló formában kellene a kamaszokkal megértetni, mi is következik az életükben, illetve mi a különbség egy kislány, és egy felnőtt nő között. Hogy mennyire fontos a bizalom anyánkkal, még olyan kényes témákban is, mint a szex. Pont ez az, amitől nem kellene félni, csak hát...annyi biztos, hogy az a legrosszabb, amikor egy szülő pofon vágja a gyerekét. A LEHETŐ LEGROSSZABB.
Amit nagyon hiányoltam a könyvből, az a cselekmény. Stílusa van az írónőnek, de...nem is tudom. Valami kis történetet, sztorit a téma köré, meg egy szép befejezést, ami után nem "WTF?" fejem van, hanem igenis azt mondom, "Tyűűűű, ez nagyon jó volt...!" Nem baj, ha kiszámítható, még az se, ha picit sablonos, ezekkel megbarátkozom. Még egy kis erősítés cselekményügyileg, mínusz azok a nagyon durva általánosítások, és rendben leszünk. Annak, aki az erotikusabb vonulatot szereti, apró Szürke Ötven beütéssel, meg asztrológiával, annak ezt mindenképpen ajánlom. Elsőre nekem tetszett. Bár nem térek vissza a magyar könyvekhez, de ez kellemes meglepetés volt.
A bejegyzést írta: Heni (Everglow)
A bejegyzést írta: Heni (Everglow)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése