Poli Róbert: Hosszú volt a tél
hosszú volt a tél
szürke és nehéz
lábakon járt
mindenfelé
most margaréta
tündököl kinn
a fák alatt
édes rózsa nyitja
az arany sugarakat
kitárom összes
ablakom
sarkig
hogy az
új tavasz járjon át
tetőtől talpig
tisztára mosom
most lelkem
minden zugát
ünneplőbe öltözve
várom
az új varázst
száradni aggatom
rongyos szívemet
hogy
a Nap melege
újítsa meg
és
itassa fel
a
könnyeket
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése