2015. október 4., vasárnap

Milly Johnson: Őszi románc - Könyvklub

Juliet Miller egy viharos válás után új lakásba költözik, és hirdetésben keres társbérlőt. Túl a harmincon nem nagyon bízik benne, hogy talál megfelelő lakótársat. Már feladná a reményt, amikor megjelenik Floz, a szabadúszó reklámszövegíró, és a két nő azonnal összebarátkozik.
Amikor Juliet ikerbátyja, Guy, a félénk, szelíd óriás megismeri Flozt, rögvest fülig belehabarodik. De hiába igyekszik, hogy vonzalmat ébresszen benne, valahogy mindig minden rosszul sül el…
Guy legjobb barátja, Steve már régóta titokban szerelmes Julietbe. Egy átborozott éjszakán az ágyban kötnek ki – ám Steve érzelmekre vágyik. És bonyolítja a dolgot, hogy Julietre felfigyel álmai férfija, Piers…
Ahogy Floz és Juliet barátsága mélyül, Floz a Miller család tagjává válik. Hogyan tudná a javára fordítani ezt a kedvező helyzetet Guy, hogy a nő ne csak a barátot lássa benne, hanem felfedezze az érte lángoló férfit is?
Bonyodalom bonyodalom hátán…





Természetesen játékon kívül, de én is elolvastam a Könyvklub keretein belül az őszi könyvet. Már két hét is eltelt azóta, hogy befejeztem a regényt, de még mindig igen nehezen szedtem össze a gondolataimat, mert vártam, hogy jöjjenek a könyvvel kapcsolatban az érzelmek, de csak nem akartak jönni, így mindig csak tolódott a bejegyzés megírása. 

Nagyon szeretem az őszt és már előre örültem neki, hogy egy könnyed románccal és ősszel teli történetet olvashatok, de ebből a szempontból csalódnom kellett, mert nem éppen az elvárásaimnak megfelelő könyvet olvastam. Hiányoztak a színek, az őszre oly jellemző hangulatok és érzések. 


A könyv középpontjában harmincas elvált nők és korban hozzájuk passzoló férfiak állnak, akik keresik önmagukat és a társukat. Megismerünk egy ikerpárt, Juliet-et és Guy-t. Az ikrek szépek, de egyikük elvált, másikuk pedig facér, szóval nem éppen egy sikertörténet az életük, amikor feltűnik a színen Floz, mint Juliet lakótársa és egy picit megkavarja az állóvizet, beindul a szerelmi huzavona. Végül, de nem utolsó sorban ott van Steve az ikrek iskolatára és gyerekkori barátja, aki Juliet-tel igencsak fasírtban van. A négy szereplő mindennapjaiba látunk bele az életük egy rövid szakaszára vonatkozóan, így rálátást kapunk a kételyeire és elkeseredett próbálkozásaikra, amik mind arra irányulnak, hogy végre boldog párkapcsolatban élhessenek. A végére kiderül, hogy a négy szereplő sorsa miként alakul, megtalálják-e a párjukat, vagy éppen továbbra is egyedül próbálják keresni a nagy Ő-t. 




Számomra a történet is igen gyengére sikerült, nem igazán történik semmi érdekes. A titokzatos szál pedig számomra eltúlzott és zavaró volt, nem igazán illett bele egy könnyed románcot ígérő regénybe. Szerintem az írónő túlírta a történetet, sokkal többet szeretett volna kihozni ebből az egyszerű történetből, mint amit a végére sikerült neki. Nem mondom, hogy rossz volt, mert alapjában véve nem volt az, de én sokkal többet vártam, mert többször éreztem úgy, hogy lehúz a könyv és még többször éreztem úgy, hogy nem fogom befejezni a történetet, hanem magukra hagyom a szereplőket a néha idegesítő gondolataikkal és cselekedeteikkel együtt. Persze nem tettem meg, hiszen a Könyvklub tagjaként ezt nem éreztem volna tisztességesnek, de nem sok hiányzott hozzá, hogy többet ne nyissam ki a könyvet. 

Ettől függetlenül nem szeretnék senkit eltántorítani az olvasástól, mert lehet, hogy csak én vagyok olyan passzban, hogy nem talált nálam nyitott fülekre sem Milly Johnson, sem pedig Carole Matthews. Pont ezért nagyon kíváncsi vagyok a Ti véleményetekre is kedves olvasók! 




A szereplőkről is tényleg csak röviden. Valahogy egyik szereplő sem került igazán közel hozzám, nem igazán sikerült érett, a harmincas éveikben járó férfiak és nők benyomását kelteniük. Floz karakterét kifejezetten nem szerettem, begubózós, internetes ismeretlentől függő, kicsit labilis és színtelen benyomást keltett. Juliet és Guy központi karakterek lettek volna, de számomra elég sótlanok és kiszámíthatóak voltak, semmi izgalom. Steve karaktere, nos, benne láttam némi fantáziát, de a három másik karakter elnyomta, így ez a karakter sem lett a kedvencem. Egyedüli színfoltot csak a társaság meleg barátja hozott a történetbe, de ő pedig keveset volt jelen. 





Összegezve



Nekem nem lett a kedvencem ez a regény. Szerintem sokkal jobban ki lehetett volna bontani mind a romantikus, mind pedig a titokzatos szálat, nekem így túl elnagyolt volt és nem volt benne annyi romantika, vagy éppen érzelem, mint amit általában elvárok egy romantikus regénytől (nálam az etalon Julia Quinn), drámának meg túl gyenge. Szóval a romantika és a dráma határán imbolyog a történet és folyamatosan azt éreztem, hogy valami hiányzik és nem igazi. Ettől függetlenül biztos vagyok benne, hogy lesz olyan olvasó, aki élvezni fogja a történetet, nekem most ez nem sikerült.

A Könyvklub részletei elérhetőek: itt 
A Könyvklub tagjai között, akik teljesítik a kiírásban szereplő feltételeket sorsoláson vesznek részt, így minden kedves olvasónkat arra biztatok, hogy olvassatok és témázzatok velünk!

0 hozzászólás:

Megjegyzés küldése