2014. augusztus 31., vasárnap

Sarah Maclean: A csábítás kilenc szabálya

0:00 0 Hozzászólás

Sarah MacLean: A csábítás kilenc szabálya

Időről időre, mikor már sok rossz könyv kerül a kezembe, vágyom valami egyszerű, frissítő olvasmányra, amiben el lehet veszni kicsit. Ilyenkor tör fel bennem a javíthatatlanul romantikus nő, és a ponyvák felé veszem az irányt. Azonban a ponyvák között akadnak olyan regények, melyek igenis megérdemlik a dicséretet. Ilyen volt a Csábítás kilenc szabálya is.
Már az első oldal után tudtam, hogy ez egy nekem való könyv lesz. A főszereplő nő, Lady Calpurnia (aki egyébként Ceasar-on keresztül császánő volt) olyan karakter, akivel nem lehet nem együtt érezni. A 28 éves, bálokon petrezselymet áruló Callie számára a szerelem magától értetődő... legalábbis a környezete életében. Az ő Jane Austen féle javíthatatlan romantikus elképzeléseit mi sem nehezíti jobban, mint hogy tudja magáról, hogy nem egy bálkirálynő típus hogy soha nem lesz elbűvölő vagy csodálatos. 
De mi van akkor, ha egy kalandokra vágyó hősnő egy listát készít, aminek a megvalósításához a nagy Ő segítsége szükséges? 
Szerelem. 
Igazán időtálló és kedves olvasmány azoknak, akik odavannak a romantikáért, akik néhány sornál pityeregni szeretnének, vagy nevetni.
És ami még hátra van az érdeklődés teljes felkeltéséből: íme a fülszöveg:


Egy igazi lady nem szivarozik, a lovat nem férfimódra üli meg, nem foglalkozik vívással és nem is párbajozik. Ezenkívül nem lő pisztollyal és nem kártyázik
férfiklubban.
Lady Calpurnia Hartwell mindig betartotta ezeket a szabályokat, de végül is mi értelme volt ennek? Még mindig nincs férjnél és enyhén szólva elégedetlen a helyzetével.
De most megfogadta, hogy megszeg minden szabályt és végre élvezni fogja az életet!
De ahhoz például, hogy végigtáncoljon egy bált vagy szenvedélyesen csókolózzon, kell egy megfelelő partner is. Egy olyan férfi, aki mindent tud a szabályszegésről.
Például az elbűvölően vonzó Gabriel St. John, Ralston márki, akinek épp olyan rossz a híre, mint amilyen bűnös a mosolya.
Ha Lady Calpurnia nem vigyáz, akkor éppen a legfontosabb szabályt fogja megszegni: akik az élvezeteket keresik, azoknak soha nem szabad reménytelen szerelemre lobbanniuk.
Folytatás...
# romantika # romantikus
írta dátum: Nincsenek megjegyzések:
Kategóriák: ,

2014. augusztus 29., péntek

Yann Martel: Pi élete

10:08 0 Hozzászólás
Egy tigris és egy ember egy mentőcsónakban - látható a könyv borítóján. Körülbelül ennyit is tudtam Martel regényéről (pedig mint kiderült, állítólag film is készült belőle). Két hajótörött: egy fiú és egy vadállat. Vajon túlélik, és melyikük éli túl, melyikük az erősebb?
De ne szaladjunk ennyire előre.

Pi Patel különös fiú. Egyesek szerint (közéjük tartoznak a szülei is) bogaras. Tizenhat évesen elhatározza, hogy nemcsak hindu akar lenni (születésénél fogva az), hanem keresztény és moszlim is. És keresztül is viszi az akaratát: nemcsak hogy megkeresztelkedik, de beszerez egy imaszőnyeget is. Hősünknek már a neve is furcsa: keresztnevét – Piscine Molitor – egy párizsi uszodáról kapta. Iskolatársai persze Pisisnek csúfolják, mire ő lerövidíti a nevét, és a gyengébbek kedvéért felírja a táblára: π=3,14.  

A könyv első fejezeteiben először is Pi életét ismerhetjük meg.
A fiút, aki mondhatni kívülállónak számított az iskolában (ld. fenti ajánló), akinek a szülei egy állatkert tulajdonosai, és aki hindu vallása mellé saját elhatározásból felveszi a keresztény és a muszlim hitet is.
Aztán a családnak el kell adnia az állatkertet, és hajóra szállnak (az állatok egy részével együtt), és elindulnak Kanadába. Majd bekövetkezik a tragédia: a hajó elég gyorsan elsüllyed. Pi az egyetlen túlélő.
No meg egy hiéna, egy zebra, egy majom és Richard  Parker, a tigris. Az előbbi három nem sokáig marad életben. Pi és a tigris azonban igen. No de belegondoltatok már abba, hogy a tigris egy ragadozó vadállat, és ha a túlélésért kell küzdenie hajótöröttként, nem fog életben hagyni senkit. Vagy mégis?

Pi - amellett hogy ő is a túlélésért küzd - nagyon ügyesen és okosan próbálja kordában tartani és idomítani a tigrist. Cél, hogy mindketten megmeneküljenek. A könyv részletesen bemutatja a hajótörött viszontagságát, napi küzdelmét, viharral, napsütéssel, sós vízzel, élelemszerzéssel és természetesen az imával együtt. Hosszú időt, több, mint kétszáz(!) napot töltöttek nyílt vízen.
A történet lebilincselő - több hajótöröttes könyvet is olvastam már (legutóbb a Mentőcsónakot), de mondani sem kell, hogy itt a vadállat jelenléte adta a többletet. Pinek ez is erőt adott különben, hogy a tigrisért is túl kell élnie, őt sem hagyhatja pusztulni.

A regény vége azonban kicsit összezavarja az olvasót. Az addigi mesét és illúziót alapjaiban megrengeti. De mindenkinek magának kell eldöntenie, miben hisz. Szerintem. Én a tigrisben, az biztos. Még ha hihetetlennek tűnik is.

A szerzőről:
A Spanyolországban született, Kanadában élő Yann Martel egy csapásra világhírű lett ezzel a lebilincselően izgalmas és fájdalmasan szép könyvvel, amellyel elnyerte a Booker-díjat is.
Folytatás...
# dráma # szépirodalom
írta dátum: Nincsenek megjegyzések:
Kategóriák: ,

2014. augusztus 28., csütörtök

Shannon Hale: Austenland- Vakáció Mr. Darcyval

5:00 0 Hozzászólás

Austenland #1

Szerintem nincs olyan romantikus lelkületű női olvasó, aki ne lenne oda a Büszkeség és balítéletért, illetve ne csorgatta volna a nyálát a BBC-s minisorozatot látva. Ugye, hogy ugye? ;o) Én nem csinálok belőle nagy titkot (nem rejtem sem a könyvet, sem a DVD-t a virágcserépbe- érti, akinek értenie kell majd), hogy úgy a könyvet, mint a BBC-s verziót nagyon szeretem. Persze jöhetne a kérdés, hogy miért is? Közel sem tartom Mr. Darcyt a tökéletes férfinak, számomra elég unalmas pasi lenne a valóságban, és halálra unnám magamat mellette, de mégis van valami elbűvölően romantikus abban, ahogy a két főszereplő egymásra talált. Olyan habos-babos, csöpögősen romantikus, amire visszaemlékezni annyira léleksimogató. Egy olyan kor, ahol a nemek nem cserélődtek még fel, ahol a nő nő volt, a férfi férfi, ahol nem ment mindenki azonnal szobára, ahol érték volt az őszinte érzelem, a tisztelet és a becsület. Tán leginkább ennek a kornak a hangulata adja a Büszkeség és balítélet igazi varázsát.

"Jane fiatal New York-i nő, aki mintha képtelen volna rátalálni az igazira. Talán azért, mert titokban megszállottan rajong Mr Darcyért, ahogyan Colin Firth játszotta a Büszkeség és balítélet BBC adaptációjában.
Ám amikor egy jómódú rokona örökül hagy rá egy Austen-mániás nők számára kitalált vakációt egy angliai üdülőhelyen, Jane ábrándjai arról, hogy megismerkedjen a tökéletes, régensség-korabeli úriemberrel, hirtelen valóságosabbá válnak, mint azt valaha is képzelte volna.
Vajon ez az alámerülés a hamis austeni világban elég lesz-e ahhoz, hogy Jane mindörökre lerázza magáról ezt a megszállottságáot? Vagy álmai esetleg valóra válnak, és megleli a maga Mr Darcy-ját?
Ez a történet magával ragadó, elbűvölő és csupa empátia. Autentikus könyvével Shannon Hale mindnyájunkból kihozza a benne szunnyadó Jane Austen rajongót."

Mire számítottam amikor nekikezdtem az Austenland olvasásának? Egy csajos, tingli-tangli történetre, amiben igazán semmi extra sincs, csak bájos, aranyos és kikapcsol arra a pár napra, amíg végzem vele. Így történt-e? Igen, maximálisan. Az kicsit más tészta, hogy néha nem csak kikapcsolt, de majdnem álomba is ringatott.

Jane tipikusan egy álmodozó harmincas nő, aki nagyon szerencsétlen a szerelemben. Vagy tán jobban mondva nem az, egyszerűen csak a sors mindig rossz pasikat irányított az útjába, és nem épp azt, akit igazán kellett volna. Na de egyszer minden zsák megtalálja a maga foltját, így vele is így lesz. És vajon hol találhatna rá a nagy szerelemre egy Büszkeség és balítélet imádó, ha nem egy olyan helyen, ami erre a történetre épül?
A fiatal nő egy örökség révén felkerekedik, hogy három hétre egy másik korban élhessen. Nem mondom, hogy nem volt néhol fura nekem, hogy vannak akik képesek azért fizetni, hogy három hétig színészek vegyék körül, akik eljátsszák, hogy a XIX. század elején élnek, hogy udvarolnak nekik, hogy az ötven éves nő is csak húsz ebben a "mesében", na de ez van. Végülis néha tán jó lenne így kiszakadni a mókuskerékből, és ha még csak színészekkel is, de részt venni egy ilyen kalandban, bár számomra ez már nagyon sok lenne. 
De akkor térjünk ki a történet kulcsfontosságú elemére, a romantikus szálra. Ez az, amivel nagyon nem voltam elégedett, pedig hát pont ezzel kellett volna.

"A vénlány csak egy régies kifejezés a karrierista nőre." 

 Ahogy előre számítani lehet rá, feltűnik a színen Jane Mr. Darcyja. Az egy dolog, hogy a pasi olyan szinten nem mozgatta meg az olvasói fantáziámat, mint egy rakás ebihal, de erre a főszereplő nőnk elkezd valaki máshoz vonzódni. Ez még tetszett is, de aztán a végére az írónő itt csavart, ott csavart, az olvasó már azt se tudja ki kivel van, meg mi a valódi és mi nem, és persze jön a boldog vég. Hogy kivel? Megmondom őszintén, nagyon nem azzal, akivel én kevertem volna a szálakat az írónő helyében. És miért nem? Egyszerűen azért, mert túl kiszámítható lett a történet, ettől pedig elég uncsi.

 Milyen is összességében az Austenland? Nos, kellemesnek kellemes csajos regény, de kellett volna bele valami változatosság, mert elég kiszámítható. A szerelmi szál meg semmilyen, az érzelmek annyira se jöttek át, mint a XIX. századi történetekben, pedig ott aztán visszafogják magukat elég rendesen Austen szereplői. Valahogy a főszereplők közti "viták" se voltak tele tűzzel, élettel, szenvedéllyel, mint Austennél. Egyszerűen nem más az Austenland, mint a Büszkeség és balítélet felfrissített verziója, de korántsem akkora hatást ért el nálam, mint Austen. Mindezek ellenére úgy gondolom, hogy a Büszkeség és balítélet rajongói ne hagyják ki, és azok is bátran tegyenek vele próbát, akik egy kis könnyed, habos-babos sztorira vágynak. Egyszer olvasós, de kellemes.
__________________
Eredeti címe: Austenland (2007.)
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó (2014.)
Ára: 2499
Sorozat: Austenland #1
Forrás: kiadó
Értékelésem: 
****
Folytatás...
# Niki # romantika
írta dátum: Nincsenek megjegyzések:
Kategóriák: ,

2014. augusztus 27., szerda

Kíváncsi szerda 97.

8:00 0 Hozzászólás

Szoktál könyvet ajándékozni jótékony célra? Gondolok itt olyan intézményekre,  mint például könyvtárak, idősek otthona, óvodák és iskolák.


Engem nagyon sokáig csak foglalkoztatott a téma, de nagyon nehezen tudtam rászánni magamat, hogy könyvet ajándékozzak egy adott intézménynek, de idővel bevett szokásommá vált. 

donated booksRendszeresen szoktam könyveket ajándékozni, van olyan könyv amit tudom, hogy egyszer elolvastam és soha többé nem fogom, olyankor legtöbbször elviszem a könyvtárba, mert mások lehet, hogy szívesen olvasnák nálam pedig csak a helyet foglalná. A helyi könyvtár nagyon szokott örülni a bevitt könyveknek és tudom, hogy jó helye lesz, sokan fogják kikölcsönözni, mert gyakran elég új könyvekről beszélünk.
A gyerek könyvek közül is van egy-kettő, amitől meg szoktunk válni (ritkábban, mint felnőtt könyvektől), legtöbbször iskolai tombola keretében. Szerintem igenis jó dolog könyvet ajándékozni.

Eszter: Én még nem ajándékoztam ilyen célra könyvet, mert ami esetleg nem tetszik, megpróbálom elcserélni, így más is jól jár, mert kap egy könyvet, én pedig kapok helyette egy másik könyvet, ami esetleg még jó is lehet. Igazából önző dolog, hogy nem szoktam adományozni, de ha megnézzük, hogy mennyibe kerülnek manapság a könyvek, szerintem ez érthető.

Törpilla: Eddig még nem ajándékoztam könyvet intézményeknek. Igaz, van a városban könyvtár, de nem nagyon hirdetett eddig olyan lehetőségeket, amikor az olvasóktól várnának esetleg felajánlásokat, a leselejtezett könyveket is nagyon ritkán adják el.  Iskolai célra sem vittem még be olyan könyvet, ami a saját állományomból való. Mert ha bevinném mondjuk egy iskolai rendezvény tombolájára (farsang, alapítványi bál, stb.), akkor nem biztos, hogy olyanhoz jutna, aki értékelné az adott könyvet és ezért sajnálom is bevinni.....

Adri könyvmoly:
Nehezen válok meg bármilyen könyvtől a polcomról. Viszont már tarthatatlan a helyhiány, így a könyvtár szokta megkapni azokat a példányokat, amikkel nem kerültem jó viszonyba.
Folytatás...
# Kíváncsi Szerda
írta dátum: Nincsenek megjegyzések:
Kategóriák:

2014. augusztus 26., kedd

Robert Galbraith - Kakukkszó (Cormoran Strike #1)

6:00 0 Hozzászólás

Amikor egy zűrös életű modell lezuhan londoni lakása erkélyéről és meghal, mindenki azt gondolja, öngyilkos lett. A bátyjának azonban kétségei támadnak, és felfogadja Cormoran Strike magánnyomozót, hogy nézzen rá az ügyre.

Strike háborús veterán, aki megsérült Afganisztánban, ráadásul az élete is romokban van. Az ügy pénzügyi mentőövet dob neki, de ennek megvan az ára – minél mélyebben ássa bele magát a fiatal modell életébe, annál sötétebbnek tűnnek a dolgok, és ő maga is annál szörnyűbb veszélynek teszi ki magát…

A Kakukkszó J.K. Rowling Robert Galbraith írói álnéven írt nagy sikerű első bűnügyi regénye.
~

Nem is tudom...először is kezdjünk azzal, hogy a borító valami gyönyörűséges - teljesen hűen visszaadja a regény hangulatát, nagyon illik hozzá. És ezen még dob egyet, hogy keménykötésű... tudni kell, hogy a kemény kötés a mindenem. :))

Egy kicsit féltem ettől a könyvtől, mert hát mi is él mindenki fejében Rowlingról? Varázslók, boszorkányok, és egy varázslatos gyermekkor, ami nélküle nem jöhetett volna létre. És amikor lezárul ez a varázslatos periódus, és jönnek a további művek... az már valahogy nem olyan. Ezért írta meg álnéven a Kakukkszót, és hát mivel kiderült, hogy igazából kinek a nevéhez is fűződik, végül is mindegy. Ha valaki el tud vonatkoztatni attól a ténytől, hogy ez már egy másik műfaj, Rowling második "felnőtt" regénye és nem arra koncentrál, hogy "hát ez egyáltalán nem olyan, mint a Harry Potter" akkor egy nagyon ütős és izgalmas regénnyel találkozhat. :)

A regény főszereplője, Cormoran Strike nagy kedvencem lett. Egy ex-katona, zűrös családi háttérrel és egy se veled-se nélküled kapcsolattal a háta mögött. Nagyon megörültem, amikor kiderült, hogy lesz a könyvnek folytatása is, mégpedig Silkworm (Selyemhernyó) címmel, mivel Cormoran meleg szíve és szarkasztikus humora, éles szeme és gyors észjárása nagyon a szívemhez nőtt. Szót kell még ejteni Strike titkárnőjéről, Robinról is. Imádja az új munkáját és nagyon hasznossá is teszi magát - segíti a nyomozást és az anyagi szűkösség és a vőlegénye rosszallása ellenére is kitart Strike mellett. Végre egy olyan férfi-női főszereplős krimi, ahol a felek nem bonyolódnak viszonyba, kizárólag baráti- és munkakapcsolat van köztük.

A szereplők nagyon jól ki lettek dolgozva (amit már megszokhattunk Rowlingtól), a cselekmény pedig rengeteg nem várt fordulatot tartalmazott - ezzel is garantálva, hogy az olvasó nem igen fog szabadulni a könyvtől, míg gyorsan el nem olvassa. Egyszerűen letehetetlen!

"Az ágyban bekapcsoltam a híradót, és ott állt benne egy pasas, szörnyű báránybőr sapkában, a hóban, Kakukk utcájában, és azt mondta, hogy meghalt. (…) Majd belehaltam, bassza meg! Azt hittem, még mindig álmodom, vagy hogy kibaszottul a rossz dimenzióban ébredtem, vagy valami… hívogatni kezdtem a többieket… Ciarát, Bryonyt… mindenki foglalt volt. És közben meg néztem a tévét, gondoltam, hátha megjelenik valami, hogy tévedek, nem is ő az."

FanCast:

Robin és Cormoran Strike, ahogy egy rajongó elképzelte


A tökéletes Lula Landry, vagyis Mohammed Arabey

Tetszik, hogy Rowling levetkőzte a skatulyát, amibe beszorították, és bebizonyította, hogy tud még újat mutatni, hogy több rejtőzik benne, mint egyetlen történet. Néhány embernek kicsit meglepő lehet a káromkodás a könyvben, ami elég gyakran fordul elő, de szerintem ez abszolút illett azokhoz a szereplőkhöz, akiknek ez volt a szokása. 



A másik dolog, ami miatt minden sorát faltam, az az volt, hogy mindig is érdekelt a híres emberek privát élete - hogy milyen helyen laknak, milyen emberekkel barátkoznak, hogy fogadják a folyamatos sajtóérdeklődést - és ez a könyv tulajdonképpen erről szólt: a hírnév árnyoldalairól.

Bátran ajánlom mindenkinek, aki szereti Rowling lendületes és izgalmas történetszövését, kidolgozott karaktereit vagy akár a nagy krimirajongóknak is. Mindenkinek. :)
Folytatás...
# álnév # krimi
írta dátum: Nincsenek megjegyzések:
Kategóriák: , , , ,

2014. augusztus 22., péntek

Gordon Dahlquist- Álomfalók

6:00 0 Hozzászólás

Gordon Dahlquist első regénye az Álomfalók, ami olyan, mint a hurrikán, magával ragad, tombol, majd végül lecsillapodik.
Először a borítón akadt meg a szemem, annyira érdekesnek tartom a mai napig, hogy már csak a borító miatt is kíváncsi lettem a könyvre. Ebben az esetben igaz volt, hogy a borító alapján vásároltam meg egy könyvet, a tartalmát akkor még éppen csak átfutottam. 
Otthon derült ki, hogy a regény a XIX. század elejére repít minket, Angliába. Halkan jegyzem meg, hogy nagyon szeretem ezt a kort, így első látásra nagyon telitalálatnak tűnt a regény.

Sokat elmond, hogy az olvasás végére 25 kis szamárfül volt a lapokon, ez azt jelenti ennyiszer szakítottam meg az olvasást- nem is gondoltam, hogy ilyen sokszor megálltam, ez számomra is meglepetés volt-, tipikusan egy olyan könyv, aminél olyan érzésem volt végig, hogy most azonnal le kell tennem, de amint letettem már tudtam, hogy nem fogom kibírni sokáig és fel fogom csapni újra a lapokat. Kicsit siettem is az olvasással legfőképpen azért, hogy ne veszítsem el a cselekmény szálait (nem lehetetlen gyorsan elveszni a cselekmények között), és ugye egyszer a végére is szerettem volna érni.


A regényben Miss Temple az egyik legérdekesebb figura, akivel azonosulni is tud az olvasó. A jellemének ábrázolása igazán kiváló, hol szende, már-már unalmas, de akkor hirtelen átváltozik hidegvérű gyilkossá, majd ismét több jellemfejlődésen, változáson megy át, egy igazi csemege végigkövetni a regény folyamán.
A történet alapja, hogy Miss Temple nyomozni kezd jegyese után, aki kurtán, furcsán otthagyta, itt indulnak a bonyodalmak és kerül bele Miss Temple, majd Chang kardinális és Svenson doktor egy alkimista összeesküvés kusza hálójába, melynek középpontjában az indigolit és egy titokzatos "Eljárás" áll, ahol kísérletek folynak az emberi természet megváltoztatására az által, hogy kiszipolyozzák az emberek, emlékeit, álmait.


A könyvben megjelenik az erőszak, az erotika, az intrika.  Mindenből kapunk egy –egy adagot, de egyikről sem tudnám azt mondani, hogy elegendő ahhoz, hogy a regény kizárólag krimivé, sci-fi-vé, erotikus, vagy éppen romantikus regénnyé váljon, valahol a határvonalakon egyensúlyoz.

Vajon itt is minden jó, ha jó a vége, vagy tartogat számunkra valamilyen izgalmat a befejezés? 

608 oldalon keresztül folynak az események, azért valljuk be nem egy rövid kis történet, inkább olyan, mint azok a filmek melyek 90 percben lehetnének igazi remekművek, viszont 120 percben már kín és szenvedés végigülni. Szóval a kevesebb néha több, legalábbis ennél a könyvnél ezt nagyon éreztem.

Összegzésül azt mondanám, hogy mindenképpen érdemes a regényt kézbe venni és elolvasni, úgy összességében ahhoz képest, hogy a szerzőnek tényleg az első regénye egészen jól sikerült. 
Folytatás...
írta dátum: Nincsenek megjegyzések:

2014. augusztus 21., csütörtök

Jamie McGuire: Gyönyörű esküvő

5:30 0 Hozzászólás
Nagyon örültem a hírnek, amikor megtudhattuk a Kiadó FB oldalán, hogy várható ennek a novellának a hazai megjelenése is. Igaz, nem törtem magamat azért, hogy olvashassam, meg nem kapartam a falat érte, ennek ellenére kellemes borzongás futott végig rajtam, amikor végre kézbe vehettem.

"Tudjátok, hogy Abby Abernathy váratlanul Mrs. Maddox lett. De mi húzódik meg a nagy esemény hátterében?

Miért kérte meg Abby Travis kezét?
Milyen titkokat osztott meg egymással Abby és Travis a szertartás előtt?
Hol töltötték a nászéjszakájukat?
Ki tudott még az eseményről és ő miért nem árulta el senkinek?

Abby és Travis szökése körül mindent a legnagyobb titok övezett egészen mostanáig. A Gyönyörű sorscsapás és a Veszedelmes sorscsapás rajongói minden kérdésükre választ kapnak az esküvő viharos történetében, és mint a nagyszerű történetekre, erre is érdemes volt várni!"

Már eleve a címe, meg hogy a lagziról fog szólni, már ezeknek örültem. És mit érzek így a végeztével? Nos, egyértelműen így kerek a történet, vagyis valamilyen szinten szükség volt a megírására, de azért egyáltalán nem vagyok elájulva. Jó volt, egyszer elolvashatós -bár jobban belegondolva, az előző két rész se kimondottan többször olvasós nekem-, de számomra néhol unalmas volt már. Húzta, húzta az írónő, de többször éreztem azt, bárcsak gyorsabban lezavarta volna az egészet, vagy belevett volna valami izgisességet az esküvő okán kívül, csak valami történne már. Vagy csak egyszerűen nem így képzeltem el a nagy napjukat, ki tudja.

"Az igazi házasság jóval az esküvő előtt kezdődik."

A lényeg a lényeg, ne hagyják ki azok, akik olvasták a Gyönyörű sorscsapást és a Veszedelmes sorcsapást is, mert így kerek Abby és Travis története.
_____________________
Eredeti címe: A Beautiful Wedding (2013.)
Kiadta: Maxim Könyvkiadó (2014.)
Oldalszám: 156
Ára: 2499
Forrás: kölcsön kapott
Értékelésem:
****
Folytatás...
# new adult # Niki
írta dátum: Nincsenek megjegyzések:
Kategóriák: , ,

2014. augusztus 19., kedd

Katee Robert: Róssz ágy, jó pasi

0:00 0 Hozzászólás

Katee Robert: Rossz ágy, jó pasi

No, megint akadt egy kis problémám az erotikus kategóriával. Alapvetően az a problémám, hogy a könyvek az elmúlt ét évben olyan tömeg gyártmányok lettek ebben a kategóriában, hogy már a hajam tudnám tépni. Akkor most joggal lehetne tőlem megkérdezni, hogy miért olvasom el egyiket a másik után, és nem tanulok a hibámból?
Mert bizony, a remény hal meg utoljára.
De néha még az is elvész a lapok között.
Jelen olvasmányom hol untatott, hol zavart. Leginkább a nyelvezettel gyűlt meg a bajom. Az írónő mintha nem tudta volna eldönteni, hogy szépirodalmi, vagy szleng/trágár/hibás nyelvet használjon. Alapvetően vesszőpálcám az ilyesmi, de mikor azt egy kiadott, drága könyvben látom meg, az még jobban ,,fáj" a szememnek, mint egyébként.
Vannak ugyanis olyan szófordulatok a könyvben, ami felett nem lehet elsiklani zavart mosolygás, vagy szemöldökráncolás nélkül.
Az alap sztori kimondottan tetszik. A prűd, maradi, anyucikedvence nő belopózik a főnöke ágyába, átél egy orgazmust, majd hirtelen rádöbben, hogy nem is az a pasi fekszik alatta, akit ő kiszemelt... hanem a főnök testvére. Na a pozitívum ennyi is lenne, mert ebből akkora sztorit lehetne írni, hogy csak nah... Az írónő azonban úgy tűnik, ezt nem vette észre.
Ami még nagyobb fájó pontom, az az, hogy a férfi és a nő sem lett a kedvenc karakterem. Pedig mindig az aktuális regény főszereplői a kedvenceim. Azonban ez most elmaradt. Gabe neandervölgyi stílusa egy olyan járt ösvény, amiről egyébként tényleg nem is érdemes letérni, de a belső monológjainak hála olyan bugyutára sikerült szegény, hogy néha még meg is sajnáltam.
A szex résszel nem nagyon volt baj, bár egyébként a fantáziálgatásokon kívül sok dolog nem is fért volna a rövidke regénybe.
Mindenesetre a medencében úszkálás közben jó olvasmány volt, bár észrevettem, hogy sokkal lassabban haladtam vele, mint általában szoktam.
És ami még hátramaradt: a fülszöveg:
"Elle Walser pedáns és hozzáértő művészeti koordinátor, ám a csábítás nem az erőssége. Már hónapok óta próbálja meghódítani a főnökét, de hiába. Ráadásul az anyja állandóan össze akarja boronálni mindenféle jó partival. Elle kétségbeesésében briliánsnak ígérkező tervet kovácsol: vásárol néhány dögös fehérneműt, és bemászik a főnöke ágyába. A számításába azonban hiba csúszik... véletlenül egy szexi idegent csábít el.

Az éjszaka császárának, Gabe Schultznak nem sok hiányzott, hogy élete legjobb szexuális élményében legyen része. Milyen kár, hogy az izgalmas, forróvérű szőke összetévesztette Gabe-et a bátyjával, és lelépett, mielőtt befejezhették volna, amit elkezdtek. Bár a nő sznobériája igencsak lehangolta, Gabe nem az a fickó, aki feladja, ha valamit el akar érni. És ő Elle-t akarja. A kérdés csak az: van-e esélye rá?"

Kiadó: Ulpius
Ára: 3499 Ft
Folytatás...
# erotikus # romantikus
írta dátum: Nincsenek megjegyzések:
Kategóriák: ,

2014. augusztus 17., vasárnap

Stephen King: Tortúra

0:00 0 Hozzászólás

Stephen King: Tortúra

Az emberben mindig is meg volt az a tulajdonság, hogy vonzódott ahhoz, amitől egyébként fél. Így kötök én ki mindig Stephen King-nél. Mert bár nem ijedek meg annyira, mint egy film alatt- hiszen nincs alatta zene-, de a feszültség, amit kelt bennem, nagyon hasonló.
A Tortúrát már nagyon régóta szerettem volna elolvasni, azonban a könyvtárban folyamatosan kikölcsönözték előttem. (Ez is bizonyítja, milyen jó regény)
A Tortúra az a könyv, ami tökéletes jellemábrázolással mutat be egy esendő férfit, és egy olyan nőt, akinek tébolyult gondolatai szörnyű dolgokra sarkallják.
És hogy csak egy férfi lehet pszichopata? ugyan már! Annie Wilkes a pszichopaták pszichopatája. Ő az aki szemrebbenés nélkül amputál és pusztít, vagy éppen töri meg az emberséget. 
A regény tele van megalázó helyzetekkel, kétértelmű viselkedéssel, talán még szimpátiával is.ó, hogyan zajlik az írói munkafolyamat.
A kötet nem csak hogy egy thrillert mutat be nekünk, hanem ízelítőt is ad arról, hogyan gondolkodik egy író. És egy olyannak, mint én, akinek mániája az írás, ez igen érdekes...
A fülszöveg:
Paul Sheldon sikeríró, a szépkeblű közönség bálványa befejezi legújabb és legjobb regényét, minek örömére jól benyakal, s kábán autóba vágja magát. Egy veszélyes útkanyarban utoléri az észak-amerikai Sziklás-hegységben nem ritka hóvihar. Isten háta mögötti, magányos tanyaházából bevásárolni indul kisteherautóján Annie Wilkes, a Sheldon-regények könnyes rajongója. Az árokba borult autóroncsban kedvenc szerzőjére ismer, kinek tört-zúzott testében alig pislákol az élet. Kihúzza az árokból. Hazaviszi. Életre kelti. Új Sheldon-regényt akar. Csak magának. Mindenáron. HÖLGYEM! URAM! E REGÉNY OLVASÁSÁHOZ CSAK AKKOR FOGJON HOZZÁ, HA MEGBIZONYOSODOTT RÓLA, HOGY LEGALÁBB A SZOMSZÉDJA OTTHON TARTÓZKODIK! HIÁBA VANNAK KÖTÉLBŐL AZ IDEGEI. MAJD MEGLÁTJA
Íme a kedvenc idézeteim

,,Az írók mindenre emlékeznek (...). Különösen a fájdalomra. Vetkőztess egy írót pucérra, mutass rá a forradásokra, és ő még a legkisebbnek is elmondja a történetét. A nagy sebekből pedig nem amnézia lesz, hanem regény. Némi tehetség nem árt persze, ha az ember író akar lenni, de az egyetlen igazi feltétel az, hogy minden egyes forradás történetére emlékezz. A művészet lényege a szívós emlékezet."

,,Egy idő múltán minden ház tükrözi lakói személyiségét."
,,Ha szakadékba nézel, a szakadék is visszanéz beléd."
Friedrich Nietzsche(átvett idézet)
,,A kegyetlenség végső soron megérthető, de a tébollyal nem lehet vitatkozni."
,,Az írás nem okozója a gyötrelemnek, hanem gyötrelemből születik.
Michel de Montaigne(átvett idézet)
,,Az írók, Annie, azért szeretnek ajánlást biggyeszteni a könyveik elé, mert határtalan önzésük végül még őket magukat is megrémíti." 

,,De azért mégis jó, hogy elkészült-mindig jó, ha az ember elkészül valamivel. Jó érzés, hogy termékeny volt, hogy létrehozott valamit, ami eddig nem létezett. Paul kábultan és zsibbadtan felfogta és becsülte az aktus bátorságát: ismeretlen kis életek születtek tolla nyomán, meg tudta teremteni a mozgás látszatát, az emberi melegség illúzióját. Most végre megértette, hogy ő maga némiképp kontár módra birkózik meg ezzel a bűvészkedéssel, de mégis ez az egyetlen, amihez ért, és ha elügyetlenkedi is, legalább mindig szívvel csinálja."
Folytatás...
# horror # Stephen King
írta dátum: Nincsenek megjegyzések:
Kategóriák: , , ,

2014. augusztus 14., csütörtök

Agatha Christie Mallowan-Így éltünk Mezopotámiában

8:00 0 Hozzászólás
Azt első körben rögtön le is szögezhetjük, hogy ne egy szakmailag kifogástalan, szakszavakkal teleaggatott régészeti könyvet várjunk.

El tudom képzelni, hogy már a saját korában is sokan kíváncsiak voltak arra, hogy milyen kalandosan élt Agatha Christie a híres írónő és férje Max Mallowan a távoli Keleten miközben fontos leleteket ástak ki és gyűjtöttek össze, amik jelentős történelmi jelentőséggel bírnak még ma is.

Nagyon kellemes elbeszélő stílusban íródik a történet, részletesen megismerjük a háztartásukat, az őket körülvevő embereket, a korszak jellemzőit, a távoli ország lakóit, helyszíneit és az ásatások körülményeit. Megtudjuk például, hogy az emberi élet nagyon keveset ért arrafelé, gyakran még tréfa tárgyát is képezi a halál. Valamint az is kiderül, hogy milyen etnikai csoportok éltek együtt az ásatáson. A különbözőségük ellenére az ásatás miatt egy nagy és működőképes családdá kovácsolta a sok különböző vallású, származású embert Max és Agatha elhivatott, őszinte hozzáállása és az sem marad rejtve, hogy mennyire tisztelték és szerették emiatt őket.   
Lenyűgözött, hogy egy Európai nagyvilági élethez szokott sikeres írónő mennyire természetesen él egy „barbár”, a modern világ minden kényelmét nélkülöző világban. A nehézségeken könnyed humorral lép túl és méltó társa férjének, az elhivatott régésznek.
Agatha Christie magával ragadó könyve egyszerűen imádnivaló. Habár nélkülözi a gyilkosságot és a váratlan fordulatokat, továbbá a rá oly jellemző borotvaéles észjárást, de ettől függetlenül pont olyan zseniálisan megírt és precízen felépített történet, mint egy Poirot regény.  

Egyszerűen nincs más dolgunk csupán élvezni, ahogy Agatha Christie elmeséli, hogy valójában hogyan is éltek ők Mezopotámiában.


Igazi strandolós, függőágyban ücsörgős nyári  olvasmány. 
Folytatás...
# Agatha Christie # életrajz
írta dátum: Nincsenek megjegyzések:
Kategóriák: ,

2014. augusztus 12., kedd

Jodi Picoult - Sorsfordítók

10:20 0 Hozzászólás

Egy volt a végzetük, más lett a sorsuk


Tizennyolc éven át egymás mellett laktak. Mindent tudtak egymás viselt dolgairól. A Hart és a Gold család élete elválaszthatatlanul összefonódott. A gyermekeik is együtt nőttek fel, nem csoda, ha Chris és Emily barátsága a középiskola évei alatt szerelemmé érett. Valódi lélektársak voltak de egy nap szörnyű hír érkezik a helyi kórházból. Emily öngyilkos lett. A halálos lövés Chris édesapjának fegyveréből származik. A fegyverben maradt még egy golyó, ezt Chris elmondása alapján neki szánták. Ugyanis a két kamasz titkos egyezséget kötött. A különös tragédia széttépi a két család közti szoros köteléket. Chris az egyetlen, aki tudja a titkot az egyezségről, de vajon az igazság megmentheti-e a barátságot, és van-e feloldozás? Megrendítő és elgondolkodtató regény a családi kötelékekről, és a legnagyobb áldozatról, amit a szerelemért hozhatunk.
~

Elég sokat gondolkodtam azon, hogy mit írjak erről a könyvről, mert azt az élményt, amit a könyv elolvasása ad, semmilyen élménybeszámoló és méltatás nem tudja visszaadni. Már több, mint egy hete elolvastam, de egyszerűen nem tudtam rávenni magam, hogy írjak egy bejegyzést (egészen mostanáig), mivel a Sorsfordítók enyhén szólva is az egyik legjobb könyv, amit valaha olvastam. És mit mondhatnék arról a könyvről, ami ugyan 560 oldalas, mégis két nap alatt elolvastam? Azt, hogy hú, de jó, és vegyétek meg és olvassátok és minden, de igazából ez egy kicsit rangon aluli kritika lenne szerintem. Szóval megpróbálom összeszedni magam. :D

Ha valaki megkérdezné, hogy mit gondolok Jodi Picoultról, biztosan azt mondanám, hogy az egyik kedvenc írónőm. Mert tényleg az. Csodálatos. Olyan könyveket ír, amelyek rólunk szólnak, a való életről, olyan problémákról, amelyek bárkivel előfordulhatnak. Nem olvastam még olyan Picoult-könyvet, ami miatt nem patakzottak a könnyeim, nem értékeltem át az életem és nem tépte ki a szívemet minden egyes mondatával. De pont ezért szeretem a könyveit: mert úgy ír, hogy mindenkihez szól: az idősekhez, a fiatalokhoz, a férfiakhoz, a nőkhöz, az anyákhoz és a nagymamákhoz. Így lépten-nyomon csak ajánlani szoktam a könyveit minden ismerősömnek.

A Sorsfordítók egy különleges olvasmányélményt nyújtott. A téma nagyon találó, hiszen én magam is egy hasonló, szimbiotikus párkapcsolatban élek, így aztán abszolút bele tudtam élni magam Emily és Chris helyzetébe. És persze Gus és Melanie helyzetébe is bele tudtam élni magam, hiszen belegondolni is szörnyű, hogy egy szülő elveszíti a gyermekét.

A szereplők egytől-egyig, még a legkisebb mellékszereplő is nagyon el lettek találva, és ez tetszett. Emily jellemrajza a legérdekesebb számomra az egész regényben, mert az elején, amikor még nem tudtunk róla olyan sokat, akkor gondolom mindenki kedvelte - aztán tett egy-két megkérdőjelezhető dolgot, és már teljesen más színben láttuk. Akit nagyon utáltam a történetben, az Melanie volt...persze az már más kérdés, hogy én az ő helyében mit tettem volna.

Szerintem aki már olvasott Jodi Picoult-tól, annak nem kell magyaráznom, hogy miért olvassa el, aki pedig még nem ismeri a műveit: azért, mert érzelmes, megható, életszerű, izgalmas és fordulatos. Szóval mindenképp olvassátok el!! :)

FanCast:


Emily Gold


Chris Harte


★★★★★★★★★★ (10/10)
________________________
Kiadó: Athenaeum
Kiadás éve: 2014
Eredeti cím: The Pact
Oldalszám: 560

A bejegyzés az Athenaeum Kiadó jóvoltából jöhetett létre.

Még több Jodi Picoult könyvre vágysz? Augusztus 5-én (a világpremierrel egy időben) jelenik meg az írónő legújabb regényének, aTalálj Rám!-nak az előzménynovellája, a Szelíd vadak e-könyvben. Maga a Találj Rám! c. könyv október 14-én jelenik meg. A Szelíd vadak már előrendelhető a képre kattintva! :)
Folytatás...
# családregény
írta dátum: Nincsenek megjegyzések:
Kategóriák:

2014. augusztus 5., kedd

Jessica Beck: Cukormázas gyilkosság

8:00 1 Hozzászólás
Nem is tudom, pontosan mivel kezdjem, de nem fogom szépíteni a dolgokat egyszerűen nem tetszett ez a könyv. Nálam ez nagy szó, mert odavagyok a kisvárosi nyomozásokért, főként az olyan könyvekért, amik tele vannak sütemény receptekkel is.  Ezeket gyakran ki is szoktam próbálni, most viszont nem éreztem rá késztetést.

Látszólag ez a könyv pont megfelelt volna az ízlésemnek, de sajnos csak látszólag. A könyvesboltban pont akciós volt, ezért gyorsan haza is jött velem. Alig vártam, hogy befejezzem az aktuális könyvet és nekikezdhessek az egyik kedvenc témámnak, ami nem más, mint egy jól megírt, receptekkel tarkított kisvárosi nyomozás. Igen, ezt vártam, de….

Nézzük szép sorjában miért nem tetszett a könyv, először is azért, mert se füle se farka, egy nagyon gyenge próbálkozás arra, hogy a Joanne Fluke-tól megszokott idilli kisvárosi hangulatot és nyomozást leutánozza. Jelen esetben egy fánküzlet a bázis, ahol Suzanne ugyanúgy, mint Fluke-nál Hannah próbálja kinyomozni a kisvárosban történt gyilkosságot, közben vezeti a boltot és próbálja a szerelmi életét is sínre tenni. A történet nem is érdemel sok szót, mert tényleg gyenge és kidolgozatlan akárcsak a szereplők. Senkit nem ismerünk meg igazán, még a főszereplővel kapcsolatban is csak halvány sejtéseink vannak. Se külső, se belső jellemvonások alapján nem tudnak közel kerülni a szereplők az olvasóhoz, igaz erre nagyon nem is törekszik a szerző, mert a leírásokat rettentően elnagyolta. Mindvégig távoli szemlélő maradtam, nem igazán sikerült elmerülni a könyvben. Szó szerint vártam, hogy a végére érjek, túl tömény és ragacsos volt, akár egy elrontott fánk.
A receptektől sem voltam elájulva, több recept nagyon hasonló volt, ezzel kapcsolatban is sokkal többet vártam.

Ettől függetlenül, mivel nem jellemző rám, hogy nem adok második esélyt és itt ugye egy sorozatról beszélünk, így a második részt még biztosan el fogom olvasni, ki tudja….


Nem lenne igazságos, ha nem említenék valami pozitívumot is a végére,  ami nem más, mint a borító, mert az nagyon tetszik. Egyszerű, lényegre törő és a színek is jól el vannak találva.
Folytatás...
# gyilkosság # kisváros
írta dátum: 1 megjegyzés:
Kategóriák: , , ,

2014. augusztus 1., péntek

Várható megjelenés augusztus és az Európa Könyvkiadó nyári újdonságai

8:00 0 Hozzászólás
Várható megjelenések 2014 augusztus




Várható megjelenés: 2014.08.05. James Swallow: 24: Deadline-Élj egy új napért!


Egy órája Jack Bauer szövetségi ügynök első számú közellenséggé vált. Ha életben akar maradni, ki kell jutnia az országból, és erre már nem maradt valami sok ideje.

Mivel korábbi munkatársait, a terrorelhárító egység ügynökeit megölték, lecsukták vagy félreállították, Jacknek nincsenek segítőtársai, és nem maradt hely sem, ahová mehetne; már csak a saját eltökéltsége hajtja előre. Egyetlen dolog tiszta a számára: be kell tartania a lányának, Kimnek tett ígéretét. Megesküszik, hogy még egyszer, utoljára elmegy hozzá, és mielőtt örökre eltünteti magát, elmondja neki, mennyire szereti.

Közben egy sebtében összeállított FBI-csoport ered a nyomába, de keresi őt az orosz titkosszolgálat egyik egysége is, amelynek tagjai parancsot kaptak a meggyilkolására. Ahogy múlik az idő, Jacknek régi barátokkal és ellenségekkel kell találkoznia, hogy a kétségbeesett hajsza során legalább egy lépéssel megelőzze azokat, akik rá vadásznak, és közölje velük zord üzenetét:



"Ne álljatok az utamba, és huszonnégy órán belül eltűnök. Soha többé nem fogtok látni. Vagy üldözzetek, de azt... azt megbánjátok."
Várható megjelenés: 2014.08.08. Graeme Simsion: A Rosie-projekt-Ésszerű szerelem

Graeme Simsion - A Rosie-projekt - Ésszerű szerelem ,,Egész életemben azért kritizáltak, mert állítólag nincsenek érzelmeim - mintha ez valami végzetes hiányosság lenne."

Don Tillman, az Asperger-szindrómás, furcsa, mégis elbűvölő és igen sikeres genetikusprofesszor számos kudarc után arra a következtetésre jut, hogy agya nincs romantikára ,,drótozva", noha szerinte logikusan ,,nők széles skáláját kellene vonzania". Ám amikor idős szomszédasszonya, Daphne meggyőzi, hogy értékelje át a lehetőségeit, Don a maga rendezett, tényekre építő módján belefog a feleségprojektbe. Kidolgoz egy kérdőívet, amelynek segítségével megtalálhatja a tökéletes társat: azt a megbízható, absztinens, nem dohányzó nőt, aki beleillik fegyelmezett életébe... 
A Rosie-projekt egy végtelenül szórakoztató utazás az enyhén autisztikus Don világába, aki egyszerre kacagtató és szívszorító csetlés-botlása során többet tud meg önmagáról, mint amennyit valaha lehetségesnek gondolt.

Graeme Simsion új-zélandi születésű ausztrál író megható és ironikus regénye immár több mint 40 országban ejti rabul a humoros kalandokra éhes olvasókat. 

Várható megjelenés: 2014.08.08. Grégoire Delacourt: Vágyaim listája



„A nők megérzik az ilyesmit”
A vidéki kisvárosban élő rövidáruboltost, Jocelyn Gourbette-et egy nap hatalmas szerencse éri: nyer a lottón. Bármit megvehetne magának, amit csak akar, őt mégis az foglalkoztatja, nem éppen most veszít-e el mindent, ami fontos volt számára.

E megdöbbentő és megható történet a szeretetről és a szerencséről – vagy szerencsétlenségről – mindannyiunkat arra késztet, hogy újraírjuk vágyaink és álmaink listáját.

Várható megjelenés: 2014.08.08. Kathy Reichs: Kincsvadászok


Egy kincs, amelynek nyoma veszett. Veszélyes kalandok. Halálos ellenségek. 
Tory és barátai még hozzá sem szoktak a félresikerült orvosi kísérlet nyomán kialakult rendkívüli képességeikhez, amikor arról értesülnek, hogy be akarják zárni szüleik munkahelyét, a Loggerhead szigeten működő LIRI intézetet. Ez azt jelentené, hogy a Fertőzötteknek életük legkeményebb kihívásával kellene szembenézniük: az elválással. Amikor Tory tudomást szerez Anne Bonny, a híres kalóznő évszázadok óta elveszett kincséről, a falka kockázatos tervet sző. Útjuk váratlan akadályokhoz, ördögi csapdákhoz, és rémisztő földalatti alagutakhoz vezet. Csakhogy kiderül, mások is kutatnak a kincs után, ezért a hajsza könnyen végzetessé válhat. De hőseink jól tudják: az elveszett kincs megtalálásához, az intézmény és barátságuk megmentéséhez dörzsölt, erős és összeszokott falkára van szükség!
A Dr Csont - regényeivel világhírűvé vált írónő a Virals- Fertőzöttek ifjúsági sorozat második kötetében sem takarékosokodik az izgalmakkal, amelyeket szokása szerint fanyar humorával fűszerez. A kalózok szerelmeseinek is ajánlott regény, önmagában, kerek egészként is olvasható.



Várható megjelenés: 2014.08.26. Sebastian Haffner: Egy német története



2000 őszétől hónapokig vezette a német bestsellerlistákat Sebastian Haffnernek ez a posztumusz könyve. A könyv 1939-es kézirata a - többek között az Európa Mérleg sorozatában magyarul is kiadott Megjegyzések Hitlerhez, a Churchill és más, alapvető művek szerzőjeként ismert - nagy német történész hagyatékából került elő. A dátumból is látszik, hogy Haffner nem utólag okos, mint annyian mások, hanem angliai emigrációjában az volt már akkor is, amikor a németek többsége megbűvölten vagy tehetetlenül nézte a weimari köztársaság bukását és a nácik előretörését.

Ezúttal magántörténelmet, önéletrajzot ír, személyes emlékei az eszméléssel, 1914-gyel kezdődnek, és 1933 nyarával zárulnak. Haffner nem bűvészkedik politológiai, szociológiai és egyéb társadalomtudományi fogalmakkal: egy nagyon érzékeny, élesen látó, megvesztegethetetlenül erkölcsös fiatalember szemével látja a cseppet sem rokonszenves világot. Erkölcse a porosz hivatalnokhagyományokon felnőtt konzervatív ember erkölcse, akinek belső iránytűje akkor is biztosan jelez, ha érdekei több rugalmasságot diktálnának. És akit - mint kifejti - nem az esze, hanem az orra vezet. Haffner leírja, hogyan szánta rá magát az emigrációra, és azt is, hogy mi várt azokra, akik Németországban maradtak. A részletekben a folyamatot felismerő szemtanúként, az érzékelés zsenijeként írja le azt a mocskos és irracionális történetet, amely előtt az emberiség azóta is értetlenül áll. Ma, hetvenöt évvel később sincs egyetlen olyan sora, amelyet a később születettek nagyképűségével tévesnek minősíthetnénk.




Várható megjelenés: 2014.08.29.  Marian Keyes: A Mercy Close-i rejtély


Marian Keyes - A Mercy Close-i rejtély
Helen Walsh világéletében magabiztos nő volt, de most úgy érzi, kezd kicsúszni a lába alól a talaj. A magánnyomozói karrierje leáldozófélben van, ki kell költöznie a lakásából, ráadásul a múltjából sorra bukkannak fel rég elfeledett démonai. Például az elbűvölő, de megbízhatatlan volt barátja, Jay Parker, aki egy személyes ügyben kéri a segítségét. Akit Helennek meg kellene találnia, az nem más, mint Wayne Diffney, a Laddz nevű egykori fiúcsapat ,,Dilis" tagja. Wayne a Mercy Close-beli otthonából tűnt el, és életbevágóan fontos, hogy előkerüljön, mivel a Laddz újra összeáll, és öt nap múlva kezdődő, háromestés, telt házas koncertsorozatra készül. Jay felbukkanása Helenben olyan érzéseket kavar fel, amelyekről azt hitte, már rég túljutott rajtuk.


Helen a saját játékszabályait követve látszatra csillogó, ám valójában sötét világba kerül, amely beszippantja. Egyre inkább eltávolodik mindenkitől, mígnem már csak egyetlen embert érez közel magához, Wayne-t, akivel soha életében nem találkozott.


Lenyűgöző, megható és nagyon, nagyon vicces könyv az Angyalok, A legfényesebb csillag, az Egy sármos férfi és a Rachel vakációja szerzőjének legújabb műve, nem hasonlít egyetlen más regényre sem, a bátor, érzékeny és talpraesett Helen Walsh pedig napjaink tökéletes hősnője.
Folytatás...
# friss megjelenés
írta dátum: Nincsenek megjegyzések:
Kategóriák:

Follow Us @soratemplates