Szabó Magda: Az ajtó

Érdekes könyv ez. Előrebocsátom, az Abigélen kívül nem olvastam még Szabó Magdát - ja de, még kiskoromban a Sziget-kéket - és gondoltam, ideje csatlakozni a művelt többséghez, és elkezdeni. Az ajtót is. A barátnőmtől kaptam kölcsön a Házirenddel együtt, ezért egymás után olvastam őket, hogy együtt visszaadhassa.

Eleinte nem értettem, mitől vannak úgy oda ezért a könyvért. Semmi különösebbről nem szól, az írónő háztartási alkalmazottat keres, a stílus, a szöveg olyan, mintha most mondaná tollba, ritkán központozott, hadaró mondatok követik egymást. Aztán olvasom tovább, és elkezd megmozgatni, és olyan érzelmeket pedzegetni, amiket a legtöbb olvasója ismerhet a saját életéből. Mert megtalálja Emerencet, aki a maga ura, akiből jóval több lesz, mint egyszerű háztartási alkalmazott, aki pótol, ad és elvesz, de mindenképpen része lesz az életüknek. Maga a mondanivaló nem olyan, ami röviden leírható, összefoglalható, hiszen nincs is igazán hagyományos értelemben vett, kerek története. Ez egy kapcsolat elbeszélése, az írónő és Emerenc életének összefonódása, sok mellékszereplővel, egy kutyával és rengeteg érzelemmel és azok boncolgatásával. Nagyon naplószerűen hat, nem könnyű elképzelni, hogy kitalált történet lenne, pedig lehet, hiszen egy regényről van szó, nem dokumentarista. De ahogy meg van írva, az olyan, mintha most, itt, velem szemben ülve mesélné Szabó Magda, és dőlne belőle a szó. Nagyon, nagyon érdekes és mély, sokkal inkább kibontakozik és megérint annál, ahogy az elején látszott. Köszönöm, hogy olvashattam.

Azóta megírták, és utána is olvastam, hogy valóban nem kitalált történet, tehát tulajdonképpen egy naplórészlet, gyakorlatilag tényleg tollbamondás saját magának. Így aztán számomra írói fantázia szempontjából csökken kicsit az értéke, hiszen az nem sok akad benne. Az intimitása, a kitárulkozása azonban tiszteletre méltó, és maga az írásmód, a megfogalmazás, az irodalmi érték nem függ attól, hogy fantázia terméke-e vagy inkább napló jellegű.

Viszont nem egy könnyű nyári szórakoztató irodalom, meg kell kívánni szerintem, hangulat, elmélyedés kell hozzá, tehát nem ígérem, hogy most rohanok a Szabó Magda összest beszerezni. De ha szembejön, szívesen fogom olvasni.