2013. február 14., csütörtök

# felnőtt irodalom

E. L. James : A sötét ötven árnyalata


Bajban vagyok.
Ez az a könyv, amiről sokan, sok félét írtak.
Születtek humoros, leszóló és imádó postok is.
Elemezték már, miért enyire népszerű.
Egyszóval szinte minden szögből kiemelezték.
ezek után mit írhatnék róla, ami újdonság?
Nem túl sokat.
Talán az én szemszögömből leírom, én mit látok ebben a könyvben.

Az első részt elolvastam.
Közepesre értékeltem.
Egyszerű szexjelenetek, semmi durvaság a beharangozója ellenére. Vannak jobb ilyen jellegű könyvek.
Én nem láttam benne a Twilight hasonlóságot, csak minimálisan, mint amiről íródott.
A szereplők nem túl eredetiek.
A szokásos gyönyörű hapsi( nem szeretem ezt a szót férfire használni), aki gazdag és háklis, előzékeny és durva is egyszerre.
Álompasi mindenkinek.
Aztán van egy Anánk aki a csetlő-botló szomszédlány.
Nem túl okos és semmi kiemelkedő nincs benne.
De  ők egymásra találnak és szerelem lesz a végén.
Na én az első részben nem  éreztem semmi, de semmi romantikusat vagy egy hangyányi szerelmet sem. Inkább csak úgy vannak.
Szomorú, ha valaki ezt a kapcsolatot szerelemnek titulálja, szemernyi sincs benne belőle, meg sem közelíti.

Aztán most elolvastam a második részt is.
Szerencsémre kölcsön kaptam, mert kiszaladtam volna a világból, ha megveszem.
Próbáltam jegyzetelni a könyv olvasása közben.
És sikerült is, mert nem kapott el az a hév, mikor letehetetlen a könyv.
Tele van logikai hibákkal és le nem írt dolgokkal, amik hiányoznak.
Jó lépjünk túl ezen.
Tele van szexjelenettel.
Nem vagyok prűd, szívesen olvasok egy jól megkomponált jelenetet, ami nem megy át röhelybe.
 Itt nem volt rossz, de kiemelkedő sem.
Nem sok extra volt benne most sem.
A sikamlósabb témákról inkább csak beszélve van. Nem kellett a kezem mögül kikukucskálni szégyenlősen.
Na volt egy-két meredekebb dolog, de nem vészes.
Tanultam pár erotikus kifejezést és eszközt, ennyivel gazdagabb lettem.
De egy jelenet sem hozta meg a kedvem. És fontos, hogy egy szexjelenet inspiráljon vagy kedvhozó legyen. Nem?
Kicsit untam, hogy mindig, mindenkor kaphatóak a szexre. Még gyász vagy harag, esetleg fájdalom érzése közben is.
Nekem ez fura. Minden vitájukat szexel zárták. Ez is fura.
Szóval romantikus könyvnek nem nevezném, inkább erotikusnak.
A párbeszédek néhol annyira kiborítottak, hogy falhoz csaptam volna a könyvet.
Ana egy megfélemlített, sakkban tartott, agynélküli kisgyerek?
Nem. Akkor miért hunyászkodik meg és mindig az van amit Christian akar?
Nekem nem kellene ilyen egyoldalú kapcsolat, ahol megmondják mikor kivel beszélhetek, mit ehetek és mit vehetek fel.
aprópó mit ehetek.
Mi ez a szarság állandóan a kajával Christiannál? ez is valami fétise, hogy folyton egyen a csaj? Mi ő kisbaba, hogy magától nem jön rá?

Azért a végére kicsit fejlődött a könyv.
Volt két ígéretes krimibe hajló szál.
Az elsőt a szellemlányt olyan bután fejezték le, hogy csak na.
Pedig jól indult.
A másik szálra várnunk kell még. kiszámítható, de megér egy misét talán.

Ana is fejlődött mert kérni és nemet mondani.
Christian is fejlődött, mert érezni és talán nem agyhalott pasi, észre vette Ana és a családja szükségleteit is.
 Humor terén is volt némi előrelépés.
 A belső istennőjét már nem nézem fura szemmel, jókat rötyögtem rajta.

A szókincsen van még bőven mit fejleszteni.
A "szent szar" és a "basszantyú", na meg a szentséges kibaszott tehén" nekem nem való egy könyvbe.
Vagy esetleg máshogy, eredetibbre fordítva.
Most új szót is kaptunk, angolról elmaradt fordítással a "laters"t-( később, hamarosan)
Ezt mért nem fordította vajon a fordító le? Értem én hogy szleng, de angol.

Amiért én azt gondolom hogy kelendő ez a könyv, az a jó reklám.
A Hamupipőke efektus. Már nem tudom ki írta így le, de nekem nagyon tetszik ez a kifejezés.:)
Mindenki szeretne egy átlagos lányból Hamupipőke lenni a nagybetűs herceg oldalán.

De ez egy eléggé elcseszett herceg.
És nekem fura, hogy a morbid szexuális vonzalmát gyógyíthatónak titulálják egy könyvben.
Szerintem ez nem gyógyítható.
Olyan mint a leszbikusság vagy a homoszexualitás. Ezt nem tanuljuk és gyógyulunk meg, hanem így alakul ki a kezdetektől valakiben.
Ráadásul a könyv azt sugallja, hogy meg lehet változtatni egy ember személyiségét a szerelemmel.
Szerintem ez hülyeség. Csak ideig- óráig. És akkor az az ember, aki megváltoztattak, már nem az az ember, hanem valaki más és nem biztos hogy teljesen boldog, csak lemondott az igényeiről.
Nem mondom, hogy egy adott kapcsolatban nem változnak meg emberek, nem csiszolódnak össze. De nem ekkora fokon, hogy 180 fokos fordulatot vesznek.

Azt sugallja a könyv a fiatal lányoknak, hogy bármelyik férfit megkaphatják és megváltoztathatják úgy, hogy olyan legyen, ami nekik jó.
Ráadásul itt a hangsúlyt ráfektetik a gazdagságra is rendesen.
 A szegény, normális viselkedésű fiúk már szóba sem jöhetnek majd?
Azután én nem hiszem hogy ez szerelem.
Talán vonzalom vag bármi más.
Ez mellett nem kell dolgozni, eltart majd a gazdag pasi.
Nem kell hogy legyen véleményed, az a jó amit a pasi mond.És azt hogy ez a nagybetűs szerelem.
6 hét után nagybetűs lánykéréssel és majd hamarosan esküvővel?
Szerintem nem a legjobb példa számukra.
A fiúknak,( ha egyáltalán olvasnak ők ilyet) pedig azt sugallja a könyv, hogy a lányok bármikor kaphatók bármire, megvehetők.nem kell előjáték és cirógatás.
Elég ha pénzt villantasz vagy boxert és a lány már nedves és naná hogy bármire igent mond.
A pasi lusta disznó óvszert húzni akkor a lányok rohanjanak fogamzásgátlóért.

Lehet hogy én túl sokat látok a könyvbe, a mondanivalója mögé, de így gondolom.

Személyes jelleg is eszembe jutott a könyvről.
Ismertem egy Mr Gray-t személyesen.
Ő is nagyszerűen nézett ki, megvolt köztünk az a lángolás és tényleg elcseszett volt piszokul.
De én nem vettem fel a harcot a démonaival, ő pedig engem féltve inkább búcsút mondott.
Szerencsés vagyok azt hiszem, mert most van egy kedves, szerető férjem.
Ő is megtalálta a párját.
Nem tudom lett volna-e esélyünk együtt.
De így legalább csak jó emlékket örzök róla.
Szóval látszik, hogy a filmekben, mesékben, könyvekben mindig máshogy alakul, mint az életben!


Összességében nem volt rossz könyv, de akkor sem értem még mindig a nagy népszerűséget!
De nem adom fel, hátha a harmadik rész felvilágosít!

A borító egyébként megint szépséges és figyelemfelkeltő.
Viszont alig volt olvasva a könyv és a sarkai felpöndörödnek, félő hogy a lapok is hamar kirepülnek belőle és a védő fólia is feljön.
Nem valami erős könyv.



Ulpius kiadó
Fordította: Tótisz András

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Follow Us @soratemplates