2013. január 9., szerda

Kíváncsi Szerda 14.

Nehezen olvasható és el nem olvasott könyvek. Ez lenne a mai Kíváncsi Szerda témája.
Mennyi idő volt a leghosszabb idő, akár szünetekkel is, ami alatt elolvastatok egy könyvet? És miért? Unalmas volt, nem jött be a témája, vagy más, érdekesebb könyvek kerültek közben a kezetekbe? Valamint, előfordult olyan, hogy olvasatlanul vittetek vissza könyvet a könyvtárba? 
Nekem sajnos volt ilyen, hogy addig hosszabbítgattam egy könyvet, hogy végül inkább visszavittem, mert már tudtam, úgyse olvasom el. De már nem emlékszem pontosan, mi volt ez, valami díjat nyert, kortárs szépirodalmi alkotás.


Niki: hű, ez jó kérdés. Így hirtelen nem tudnám megmondani, hogy mely könyv olvasása tartott a legtovább, de szerintem A Gyűrűk Ura volt az. Nagyon nem jött be, nagyon vontatottnak találtam, de még se akartam feladni, úgy éreztem, hogy muszáj elolvasnom.
Ó igen, elég sok könyvet úgy vittem vissza a könyvtárba, hogy még nem olvastam el őket, ebből nem csinálok lelkifurdalást. ;o) Többnyire egy-egy könyvtárlátogatás során olyan 5-6 könyvet veszek ki, mindezt 3 hétre. Nem nagyon szoktam hosszabbítgatni, így ha valamelyik nem került sorra és nem is érdekel annyira, akkor visszaviszem, aztán max. máskor majd újra a kosárban landol.

Timi: Én pont most olvasom Germanus Gyula: Allah Akbar című könyvét. Körülbelül két hónapja tart szerintem, ez eléggé rekordszámba megy. Nagyon vaskos, apró betűkkel, sok arab szóval vagy nem közismert fogalommal, tudományos kifejezéssel, ezért nehéz olvasni, tömör is, szóval nem az az egy lélegzetre kiolvasós fajta. Az első kb. 150 oldalát olvastam folyamatában, azóta felváltva olvasom könnyedebb könyvekkel, olvastam közben Monty Robertst, Kertész Erzsébetet, Fejős Évát, és lesz még. Szerintem vagy nyolc-tíz könnyedebb könyvet beiktatok, mire átrágom magam rajta, de végig fogom olvasni, mert közben nagyon érdekes, sokat elmond egy teljesen más kultúráról és az íróról is. Olyan nagyon ritkán van, hogy egyáltalán ne olvassak végig egy könyvet, nem szeretem feladni :)

Ani: Nálam is van néhány olyan könyv, amit már évek óta olvasok... Például A Lady Macbeth-et még júniusban kezdtem el, majd félretettem, ismét elővettem. Valahol tudom, hogy az ilyeneket sose fogom befejezni... Ilyesmi volt Umberto Eco-tól A rózsa neve is, szégyen - nem szégyen. Egyedül a Forsyte Saga három kötete volt az, amit kötetenként megszakítottam egy másfajta könyvvel, de mindig elővettem újra és még élveztem is (csak egyben töménynek tűnt) - így ezt összesen 3 hónapon keresztül olvastam. El nem olvasott könyv is van bőven. Megvettem az antikváriumban vagy akciósan, de ha véletlen a kezembe akad, mindig leteszem azzal, hogy "majd legközelebb". De tudom, hogy sok közülük talán sose kerül sorra...

0 hozzászólás:

Megjegyzés küldése