Vekerdy Tamás a hozzám legközelebb álló gyerekpszichológus, tanácsadó.
Mondhatni iszom a szavait. Pici koromtól olvastam a Nők Lapjában a
válaszait - nem is tudom, mióta van ott rovata, de amióta van, én
olvastam. Gyűjtöm a könyveit. Ez a kötet egy sorozat negyedik része: az
olvasói levelekből és a rájuk adott válaszokból már megjelent a Kérdezz!
Felelek... Gyerekekről felnőtteknek két kötete, aztán A pszichológus
válaszol, majd ez. És még van, azt hiszem, kettő. Az elsőket még akkor
vettem, amikor gyerek még a láthatáron se volt, de ugye mindig is
érdekelt a gyereknevelés, a gyerekpszichológia témája. Vekerdy
segítségével tudtam kialakítani az alapelveimet, azokat a sarokpontokat,
amik máig a gyereknevelésem alapjait adják. Persze a gyerekekkel
változnak.
Egy dolog van, amiben nem tudok vele egyetérteni, illetve kettő, de
szerintem egy tőről fakadnak: az egyik, hogy szerinte is túlzott
kötődést eredményez a sokáig tartó szoptatás, a másik pedig, hogy a
gyereknek ott és úgy kell elaludnia, ahol majd az éjszakát tölti, mert
ha megébred éjjel, keresni fogja az elalvása körülményeit. Ezeknek
egyrészt az ellenkezőjét tapasztaltam, másrészt más források is
alátámasztják azt, amit én gondolok. De ez a jó a gyereknevelési
szakirodalomban: az ember tulajdonképp azt választja ki, amit az
ösztönei amúgy is megsúgnak, amit helyesnek érez. Vekerdyt én emiatt
leginkább óvodáskortól tartom a legjobbnak, bár például a cumi
kérdésében elvben abszolút vele értek egyet, vagy abban, hogy a pici
babának nincs sok ingerre szüksége, elégnek kellene lennie a normális
élet, ami zajlik körülötte.
Nagyon szeretem Vekerdy írói stílusát, ilyen szempontból szívesebben
olvasom, mint például Ranschburg tanár urat. Számomra sokkal
közvetlenebb, életszerűbb, pedig cikkekben, személyes megszólalásokban
Ranschburg is az volt, de a könyveiben valahogy távolságtartóbb,
szakmaibb hangulatot alakított ki.
Mindig találok olyat az írásaiban, ami pont aktuális a saját családomban is, mióta három gyerekem van, erre egyre több az esély. Most például a kilencéves legnagyobb kisfiammal kapcsolatos problémáimban nyugtatott meg. Tény, hogy több mondata, története ismétlődik az egyes könyveiben, de ebből én csak a következetességet szűröm le, illetve biztonságot ad: igen, még mindig ugyanazt mondja.
Talán kiderült a beszámolómból, hogy melegen ajánlom minden szülőnek ezt a könyvet, és Vekerdy Tamás összes többi írását is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése