Füst Milán: Nevetők

Rendkívül nyomasztó volt számomra ez a könyv, de egy pillanatig sem bántam meg, hogy végigolvastam. Sokat nem tudtam az íróról, valójában ez volt a legelső könyve, amit elolvastam, de azt hiszem, követni fogja a többi műve.

Füst Milán 1888-ban született. Első írása 20 éves korában jelent meg a Nyugat hasábjain, ahol főmunkatárs is lett. Írói munkássága mellett elvégezte a jogi és közgazdasági egyetemet, majd ügyész lett, de 1921-ben nyugdíjaztatta magát, s innentől kezdve csak az írásnak élt. Kossuth-díjat kapott, majd a Nobel-díj várományosa is lett. Számtalan jelentős művet alkotott, mégis csupán halála után lett igazán elismert, s talán emiatt is vált ennyire érzékeny, önmarcangoló művésszé.

A Nevetők című kisregény, mely 1917-ben készült el, a krimik közé is sorolható, bár a rejtélyre másképp derül fény, mint általában. A történet két kamaszfiú, Jenő és Andor barátságával indul. Jenő jó gyerek és jól tanul; felnéz barátjára, kedveli annak lazaságát, öntudatosságát, szabadosságát és gonoszkodó tréfáit, amik egy idő után egyre súlyosabbá és sértővé válnak, de a barátságukba kezdetben még beleférnek a közös csínytevések. Felnőttként azonban elengedik egymás kezét, s csak egy hosszabb szünet után találkoznak újra, amikor is Jenő csodálkozva veszi észre: barátja mennyire megváltozott. Megtörtté, idegessé, gyanakvóvá, rettegővé, bosszúállóvá vált.

Andor ugyanis szerelmes lett egy gyönyörű fiatal nőbe, Melába. Reménytelenül. Mela csak játszott a férfival, ugyanúgy tréfát űzött belőle, mint Andor annak idején barátjából. Egy furcsa, hátborzongató éjszakán aztán Andor elmeséli barátjának a szerelem történetét, és a tragikus végkifejletet, amiről a könyv utolsó mondatáig nem derül ki biztosan, újabb tréfa, vagy a valóság...

A könyvben hosszú oldalakon át olvashatjuk Andor monológját. Megismerhetjük lelki vívódását, a szerelem kialakulását, kibontakozását, megbetegedését, valamint a férfi félelmeit, vágyait, érzéseit is. Füst Milán lenyűgözően ábrázolja az emberi lélek mélységeit és magasságait, s bár valóban nehéz a téma, nehéz a könyv olvasása is – stílusa, témája miatt –, a Nevetők mégis élvezetes, izgalmas és maradandó élményt nyújtó olvasmány. Füst Milánnak van egy híres mondata. Valószínűleg eszerint élt, gondolkodott, írt, és beleszőtte könyveibe is ezt a tételt: „semmi sincsen egészen úgy”. Ez a mondat a Nevetők-re is pontosan ráillik.