Spiró György 65 éve született

Spiró György 65 éve, 1946. április 4.-én született Budapesten. Kossuth-díjas magyar író, költő, irodalomtörténész és műfordító.

Életpályája

Az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanult magyar–orosz–szerbhorvát szakon 1965–70 között. 1970–71-ben a Magyar Rádió külpolitikaiújságíró-gyakornoka. Az Újságíró Főiskolán 1972-ben szerzett újságíró és szociológus diplomát. 1971-től 1978-ig a Corvina Kiadó idegennyelvű szerkesztője, majd 1978–81 között a Magyar Tudományos Akadémia Kelet-Európai Kutató Intézetének tudományos munkatársa volt. Az ELTE Világirodalmi Tanszékén, majd 1992-től az Esztétika Tanszéken tanít. 1981-től az irodalomtudományok kandidátusa. A kaposvári Csiky Gergely Színház dramaturgja 1986-tól 1992-ig. 1992–95 között a szolnoki Szigligeti Színházat igazgatta, majd 1990-től 1997-ig a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára. 1997-től habilitált docens. 1997 és 2000 között Széchenyi prof. ösztöndíjas. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar PEN Club tagja. A legtermékenyebb drámaírók egyike. Darabjai, átdolgozásai folyamatosan műsoron vannak. Több darabjának (Az Imposztor; Csirkefej; Galócza; A koccanás) ősbemutatója a budapesti Katona József Színházban volt. Első bemutatót tartott műveiből: A Krétakör -, a Radnóti (PRAH)- és a Budapesti Kamara Színház is. A 2009-es magyar irodalmi érettségin választható feladat volt érvelés írása egy vele készült interjú részlete mellett vagy ellen. A szövegben Spiró a magyar irodalmi klasszikusok (például Jókai) nyelvezetének modernizálását javasolta, annak érdekében, hogy a mai diákok megértsék azokat. Sok vitát váltott ki Spiró 1984-es, Jönnek címet viselő verse, melyben „szarból jött mélymagyarokról” ír.

Főbb művei • 1974 – Kerengő (regény) • 1977 – História (versek) • 1981 – Az Ikszek (regény) • 1981 – Miroslav Krleža (monográfia) • 1982 – A békecsászár (drámák: Hannibál; Balassi Menyhárt; Kőszegők; Káró király; A békecsászár) • 1985 – Magániktató (tanulmányok,drámák) • 1986 – A közép-kelet-európai dráma. A felvilágosodástól Wyspiański szintéziséig (tanulmányok) • 1987 – Álmodtam neked (elbeszélések) • 1987 – Csirkefej (drámák: Jeruzsálem pusztulása; Az imposztor; A kert; Esti műsor; Csirkefej) • 1990 – A Jövevény (regény) • 1992 – Kanásztánc (esszék, tévékritikák) • 1994 – T-boy (novellák) • 1997 – Mohózat (drámák: Ahogy tesszük; Legújabb Zrínyiász; Árpád-ház; Dobardan; Vircsaft; Kvartett) • 1997 – Shakespeare szerepösszevonása (tanulmány) • 1999 – Álmodtam neked (újabb novellákkal bővített kiadás) • 2001 – A jégmadár (regény) • 2002 – Honderű (drámák: Honderű, Fogadó a Nagy Kátyúhoz, Szappanopera, Elsötétítés) • 2003 – Három dráma (Az imposztor, Csirkefej, Kvartett) • 2003 – Koccanás (komédia) • 2005 – 2006 – Fogság-Széljegyzetek • 2007 – Messiások • 2009 – Feleségverseny • 2010 – Tavaszi tárlat Díjai • 1982 – József Attila-díj • 1987 – a Kritikusok Díja (a Csirkefej című drámájáért) • 1990 – Erzsébet-díj • 1993 – Déry Tibor-díj • 1994 – Madách Imre-díj • 1997 – Szép Ernő-jutalom • 1998 – A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj • 2002 – Szépírók Társaságának díja (A jégmadárért) • 2004 – Pro Urbe Budapest • 2004 – Szép Ernő-díj • 2004 – Dramaturgok díja (az Elsötétítés c. drámájáért) • 2004 – a Kritikusok díja (a Koccanásért) • 2005 – A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje – polgári tagozata kitüntetés: nemzetközileg is nagyra becsült regényírói, drámaírói és esszéírói munkásságáért • 2005 – Füst Milán-díj a Fogság című regényéért • 2005 – Prima díj • 2006 – Kossuth-díj • 2006 – AEGON Művészeti Díj • 2006 – Gundel művészeti díj • 2007 – Alföld-díj • 2009 – Visegrádi Díj • 2010 – Angelus Közép-Európai Irodalmi Díj (A bejegyzés megírásában segítségemre volt a Wikipedia.)