Emma McLaughlin – Nicola Kraus: Dadusnapló

Címe és borítója alapján könnyed olvasmánynak ígérkezik, ám könnyedsége és gyorsan olvashatósága ellenére komoly témát feszeget.

A történetnek az a kiindulópontja, hogy a főszereplő egyetemista lány, Nanny (mi más lehetne a neve) bébiszitterként bekerül egy gazdag családba, ahol egy kisfiúra, Grayerre kell vigyáznia.

Nanny látja a rá leselkedő veszélyeket, de a gyerek kedvéért kitart. Anélkül azonban, hogy sejtené, a rá bízott kisfiúval együtt feláldozható figurává válik egy szabályok nélküli, könyörtelen sakkjátszmában, ahol a gátlástalan játékosok számára csak egy cél létezik: egymáson átgázolva megőrizni gazdag, ám emberi szempontból kiürült státuszukat, illetve ellenfelüket kiütni belőle. Nanny egyetlen fegyvere a szeretet és a fergeteges humor, ám kérdés, hogy a gazdagok dzsungelében ez elég-e, vagy eleve kudarcra van ítélve minden igyekezete. - olvashatjuk az ajánlóban.

A kisfiúval hamar össze is barátkozik, ezzel nincs is gond. Annál szomorúbb azonban, amit Nanny ezzel a számára eddig ismeretlen világgal kapcsolatban tapasztal. Aki gazdag, az gátlástalan, annak mindent szabad, az alkalmazottakkal fölényesen és megalázóan viselkedik, sőt, a saját gyerekét is dísztárgynak tekinti pénzzel teli birodalmában. 

Ami számomra a legfelháborítóbb volt - talán azért, mert én is anya vagyok - , az az volt, ahogyan a gazdag nő, Mrs. X. a saját gyerekével viselkedik!!! Pl. amikor a kisfiúnak 40 fokos láza van, akkor ő a wellnessben kényezteti magát! Vagy akárhányszor a gyerek át akarja ölelni, már löki is el, hogy jaj, összekoszolod a Mami ruháját... és még sorolhatnám! Persze az fontos hogy a gyereket 4 évesen(!) jó intézménybe vegyék fel, de nevelni már a bébiszitter nevelje. 

Félreértés ne essék, semmi bajom sincs azzal, aki bébiszittert fogad gyermeke mellé, hisz milyen jól jön néha! Bár én is ismerek olyan sarkalatos példát a környezeteben, hogy egy Magyarországon élő amerikai családnak több bébiszittere is van: egy hétköznapra, egy hétvégére, egy meg éjszakára. (Éjszakai bébiszitter???) No de térjünk vissza a regényre.

Csodálom, hogy Nanny ilyen kitartó volt, és ilyen sokáig tűrte X-éknél. Le a kalappal előtte, hogy sokszor  nem a saját büszkeségét nézte, hanem azt tartotta szem előtt, ami Grayernek jó. És neki az a jó, ha ő vele marad. Már ameddig vele tudott maradni...
A könyvet anyáknak és bébiszittereknek egyaránt ajánlom!

A regényből film is készült 2007-ben Egy bébiszitter naplója címmel, bővebben pl. a port. hu oldalon, klikk ide.