A 2010-ben kiadott 365 oldalas Vass Virág: Franciadrazsé című könyv az Ulpius-ház gondozásában jelent meg. A fülszöveg alapján ez tudható meg e romantikus regény történetéről:
„Charlotte-ban volt valami fölényes elegancia. Réka alaposan megfigyelte. Tudta, hogyha ez a nő egy nap elveszíti a szépségét, elveszíti a hatalmát, és elveszíti a férfit, akit szeret, és mégis... Ez a nő újra és újra fölé kerekedik.
Réka, az ambiciózus, huszonéves lány egy pályázatnak köszönhetően Európa legnagyobb médiabirodalmában tölti szakmai gyakorlatát, ahol azonnal belehabarodik a művelt, bohém és sármos művészeti vezetőbe. A férfit azonban egy negyvenes éveiben járó párizsi anyuka tartja érzelmi fogságban, miközben a fiatal magyar gyakornoknak sem tud ellenállni. Riválisa lehet-e egy érett nő egy huszonéves lánynak? Mennyi igazság rejlik a közhelyek által felhabosított francia szexepilben? Miért éppen Párizsban derül ki, mit jelent Jin módra gondolkodni és Jang módra élni?
Vass Virág első regénye, a Vulévu egy hét alatt került az eladási sikerlisták élére. Vajon megismételhető ez a siker? A Franciadrazsé nem rántja le a leplet a francia nőt övező klisékről és titkokról. Nem is dicsőíti. Egy furcsa szerelmi háromszög krónikája, amely hitelesen rögzíti a nőiesség modern és örök érvényű szabályait. Hogyan küzdünk, hogyan szeretünk, hogyan szenvedünk, hogyan békülünk. És mindebből mit vesz észre a férfi?”
Már nagyon vártam a könyv megjelenése óta, hogy elolvashassam. Ez volt az első regény, amit Vass Virágtól olvastam.
Több kritikát is olvastam erről a könyvről, negatívat és pozitívat egyaránt. Közvetlenül az olvasás előtt épp egy elég negatív véleménnyel találkoztam, így egy kicsit furcsa érzéssel kezdtem neki a könyvnek. De nem volt olyan rossz, mint ahogy előtte készültem rá.
A történet szerint egy magyar lány, Réka egy francia lapnál lehet egy pár hónapra gyakornok. Rögtön, ahogy megérkezik, beleszeret a művészeti vezetőbe, Vincentbe, aki mellesleg a főszerkesztő, Charlotte élettársa….
A főszerkesztőnek karácsony előtt adódik egy kis családi gondja (a kislányát a tudta nélkül elviszi Párizsból a volt férje New York-ba), így 1 hónapig szabadságon van. Ezalatt új főszerkesztő van, Laura, aki csak a rendkívüli szabadság idejére van megbízva a főszerkesztőséggel, Réka és Vincent összejön…. Ahogy Charlotte visszaérkezik a laphoz, olyan helyzettel találkozik, amire nem volt felkészülve… Laura teljesen berendezkedett az ő irodájába, Vincent és Réka kapcsolata se tetszik neki…. Egy új ideig úgy látszik, rendeződni látszik a dolog : igaz, hogy Laurát sikert “helyretenni”, de Charlotte és Vincent próbálkozik a kapcsolatuk helyreállításával, de végül nem sikerült. Vincent állást kap Pozsonyba. Charlotte-nek pedig sokkal fiatalabb társa lesz.
Laura pedig a gyakorlati idő után hazajön Budapestre. Vincent miatt szakított az itthoni barátjával, amire később rájön, hogy hiba volt. Már itthon találkozik vele újra egy buszmegállóban és őszinte örömmel kapaszkodott a kezébe. Igaz, még nem felejtette el Réka Vincent-t, de legalább már nem szereti szeretni… Rékának sikerült visszakapnia a régi szerelmét, akivel már családot is alapítottak: egy 2 éves kisfiú boldog szülei a könyv végére….
A történet érdekes volt, ami mindennap megtörténhet, nem olyan lehetetlen esett…. De a könyv olvasás közben olyan érzésem volt, mintha már olvastam volna…. Rájöttem, hogy miért, miben volt ismerős: a fogalmazás, az írás nagyon hasonlított nekem Fejős Éva regényeihez. Tőle már 4 regényt olvastam. A Franciadrazséban is hasonló stílusban találkoztam. A történet 2 személy által van elbeszélve E/1-ben: Charlotte és Réka. Fejős Éva regényeiben is megjelenik ez a stílus. Mindkét írónő stílusa olyan könnyed, lágy, nőies.
Összességében jó könyvnek találom.
Réka, az ambiciózus, huszonéves lány egy pályázatnak köszönhetően Európa legnagyobb médiabirodalmában tölti szakmai gyakorlatát, ahol azonnal belehabarodik a művelt, bohém és sármos művészeti vezetőbe. A férfit azonban egy negyvenes éveiben járó párizsi anyuka tartja érzelmi fogságban, miközben a fiatal magyar gyakornoknak sem tud ellenállni. Riválisa lehet-e egy érett nő egy huszonéves lánynak? Mennyi igazság rejlik a közhelyek által felhabosított francia szexepilben? Miért éppen Párizsban derül ki, mit jelent Jin módra gondolkodni és Jang módra élni?
Vass Virág első regénye, a Vulévu egy hét alatt került az eladási sikerlisták élére. Vajon megismételhető ez a siker? A Franciadrazsé nem rántja le a leplet a francia nőt övező klisékről és titkokról. Nem is dicsőíti. Egy furcsa szerelmi háromszög krónikája, amely hitelesen rögzíti a nőiesség modern és örök érvényű szabályait. Hogyan küzdünk, hogyan szeretünk, hogyan szenvedünk, hogyan békülünk. És mindebből mit vesz észre a férfi?”
Már nagyon vártam a könyv megjelenése óta, hogy elolvashassam. Ez volt az első regény, amit Vass Virágtól olvastam.
Több kritikát is olvastam erről a könyvről, negatívat és pozitívat egyaránt. Közvetlenül az olvasás előtt épp egy elég negatív véleménnyel találkoztam, így egy kicsit furcsa érzéssel kezdtem neki a könyvnek. De nem volt olyan rossz, mint ahogy előtte készültem rá.
A történet szerint egy magyar lány, Réka egy francia lapnál lehet egy pár hónapra gyakornok. Rögtön, ahogy megérkezik, beleszeret a művészeti vezetőbe, Vincentbe, aki mellesleg a főszerkesztő, Charlotte élettársa….
A főszerkesztőnek karácsony előtt adódik egy kis családi gondja (a kislányát a tudta nélkül elviszi Párizsból a volt férje New York-ba), így 1 hónapig szabadságon van. Ezalatt új főszerkesztő van, Laura, aki csak a rendkívüli szabadság idejére van megbízva a főszerkesztőséggel, Réka és Vincent összejön…. Ahogy Charlotte visszaérkezik a laphoz, olyan helyzettel találkozik, amire nem volt felkészülve… Laura teljesen berendezkedett az ő irodájába, Vincent és Réka kapcsolata se tetszik neki…. Egy új ideig úgy látszik, rendeződni látszik a dolog : igaz, hogy Laurát sikert “helyretenni”, de Charlotte és Vincent próbálkozik a kapcsolatuk helyreállításával, de végül nem sikerült. Vincent állást kap Pozsonyba. Charlotte-nek pedig sokkal fiatalabb társa lesz.
Laura pedig a gyakorlati idő után hazajön Budapestre. Vincent miatt szakított az itthoni barátjával, amire később rájön, hogy hiba volt. Már itthon találkozik vele újra egy buszmegállóban és őszinte örömmel kapaszkodott a kezébe. Igaz, még nem felejtette el Réka Vincent-t, de legalább már nem szereti szeretni… Rékának sikerült visszakapnia a régi szerelmét, akivel már családot is alapítottak: egy 2 éves kisfiú boldog szülei a könyv végére….
A történet érdekes volt, ami mindennap megtörténhet, nem olyan lehetetlen esett…. De a könyv olvasás közben olyan érzésem volt, mintha már olvastam volna…. Rájöttem, hogy miért, miben volt ismerős: a fogalmazás, az írás nagyon hasonlított nekem Fejős Éva regényeihez. Tőle már 4 regényt olvastam. A Franciadrazséban is hasonló stílusban találkoztam. A történet 2 személy által van elbeszélve E/1-ben: Charlotte és Réka. Fejős Éva regényeiben is megjelenik ez a stílus. Mindkét írónő stílusa olyan könnyed, lágy, nőies.
Összességében jó könyvnek találom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése