Jamie Oliver nélkül nem tudom mi lenne vele. :-) Ez nem valamiféle tinis bálványrajongás, hanem színtiszta praktikum. Nagyon régen akadtam rá a képernyőre, még vmikor 10(!) évvel ezelőtt és jegyzeteltem szorgalmasan a receptjeit. Fiatal volt, és lendületes, és olyan dolgokat mondott mint hogy nem tesz jót a gombának a víz, mert megszívja magát a szivacsos szerkezetével, csak kefélgesd. Annál inkább kell a serpenyőben sóval, borssal illetni, és már fűszerezve elpárologtatni belőle a vizet. Hogy a spenótnak elég a megfőtt tészta melege az összefonnyadáshoz, nem kell percekig vízben rotyogtatn, és hogy a főzés az nem feltétlen egy fél nap a konyhában. No meg a salátákra ecetes-cukros lé helyett olívaolajat csepegtetett, és különben sem láttam fejes salátát. Olyan szavakat használt hogy balzsamecet, meg 70%-os csoki. A tészta nem csupán édes grízes-túrós-mákostészta lehet csak, vagy esetleg a nokedlis csirkepörkölt. Ehető az lilahagymával, édesköménnyel is, mindenféle tejfölös, tejszínes, lisztes szószok nélkül. Hol voltak ezek a hozzávalók akkor még a boltokban? Mégsem ejtett kétségbe, mert folyamatosan diktálta az alternatív megoldásokat, lehetőségeket.Aztán megismerkedtem a férjemmel, akinek a táplálása nem a világ legegyszerűbb dolga az én gyerekkori, családi konyhaismereteimből, a vegaságán sokkal túlmutatóbb válogatásával. Mit nekem már a feladat Jamie-vel? Mázlimra szereti a gyors, friss, kissé olaszos, egyszerű jamies ízeket, és neki külön tetszik ez az egyszerűség szósztalanság, agyonfőzetlenség. Van ötlete zöldséges tésztákra, grillezett gombákra, de számtalan vendégváró húsos buliételt is. Még a csöppeknek pacsmagolt finomságot is rejtenek gyűjteményei, egy egész főzzünk a gyerekekkel együtt elsajátítandó életfilozófiával.
Mikor megjelent az első könyve a könyvesboltokban (nem ez) nem volt kérdés mit "kérek" a következő ajándékosztási alkalommal. Később lettem szakácskönyv gyűjtő (is), és itt sorakoznak a polcon a könyvei.
Ez a szakácskönyv, nekem nem csupán receptek könyvbe rendezett gyűjtőhelye, hanem maga a múzsa, ami ihletet ad egy családi vacsorához, a karácsonyi menühöz, vagy csak úgy lapozgatom, és olvasgatom odaképzelve magam a konyhába, ahol harapnivaló illatok közt készülnek a finomságok.
Mennyiben más egy Jamie Oliver szakácskönyv, mint egy másik?
Nem kell patikamérlegen adagolni az alapanyagokat, nem kell lemásolni a receptet a bevásárlólistára, vagy ha le is másolom, ahogy adódik alakul alapon működhet. Egy-egy étellel egy egész ételnemzetséghez ad ötlettárat. Olyannyira kreatívan tanít meg észrevétlenül a konyha minden csínjára-bínjára, hogy végül nem szükséges tényleg csak lapozgatni, hangulattal vérteződni, és mire a piacra, majd a konyhába érek akár új étel is készülhet a serpenyőben, sőt én képtelen vagyok bármit kétszer ugyanúgy elkészíteni. Nem kell hozzá feltétlen a receptben szereplő rombuszhal sem, egyszerűen elkészíthetjük azt ami a legszebben, legfrissebben, legkívánatosabban kínálja magát az árusoknál. Tuti működni fog.
Akkor nem jöhet más, csak egy recept a rengetegből:
Húsgombócok (4-6 személyre) - (na ez pl. nekem szójából, gabonafasírtból is volt már és nagyon finom lett)
1 kg darálthús
2 szelet kenyér
2 csapott ek oregánó
fél tk mozsárban összetört római kömény
fél mozsárban összetört, szárított csili
1 ek finomra aprított friss rozmaring
1 tojás sárga
só
frissen őrölt bors
4 ek olívaolaj
1 adag klasszikus paradicsommártás (egész hámozott paradicsomból és a nyáron eltett paradicsomléből (néha sűrűbb) készítem, ha nincs paradicsomszezon)
2 marék friss bazsalikom
mozzarella sajt
reszelt parmezán (én más reszelnivalót szoktam)
szabadon választott elemek:
vöröshagyma finomra vágva
1 gerezd fokhagyma
1 ek olívaolaj
1 csapott ek dijoni mustár
A darált húst ízesítjük a mozsárban tört fűszerekkel, a robotgépben aprított kenyérrel, 2 tk sóval, tojássárgát teszünk hozzá és a szabadon választott elemeket, ha összefonnyasztottuk és kicsit hűlt.
Összegyúrjuk, gombócozzuk.
A gombócokat forró olívaolajon megpirítjuk szép barnára, rázogatva hogy megtartsák a gombócformát. Sütőedénybe öntöm (ő abban rázogatta) ráöntöm a paradicsomszószt, jó nagy adag bazsalikomot tépkedek rá, rámorzsolom a mozzarellát, és megszórom a reszelt sajttal.
15-20 percig kell sütni 200 fokon (nekem 180 fok elég szokott lenni) míg a sajt meg nem pirul a tetején.
Még egy kis megjegyzés, nem olyan rég hallottam Jamie Magyarországon járt, ráadásul felénk megnézett egy fűszeres kertet is, és vonattal közlekedett inkognitóban. :-)
Jamie's latest book
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése